Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-29 / 255. szám

1977. október 29., szombat Vásárcsarnoki mozaik II közlekedésbiztonsági akció tapasztalatairól Hagyomány, hogy Békés megyében minden ősszel és tavasszal közlekedésbiztonsági akciót szervez a megyei rendőr-főkapitányság közlekedési osztálya. Az elmúlt na­pokban, vagyis október 25-én és 26-án a társadalmi erő­kön kivül Csongrád, Hajdú-Bihar és Szolnok megye rendőreit is bevonták a megyei akcióba. A tapasztalatokról kérdeztük Balta János rendőr fő­hadnagyot, a Békés megyei Rendőr-főkapitányság közle­kedési osztályának vezetőjét. Jó ez a békéscsabai vásár­csarnok. Több okból is. Elő­ször azért, mert együtt van itt minden s nem kell eső­ben, szélben kajtatni, mint a régi piacon' a portéka után. Másodszor pedig azért, mert a bolti kereskedelem árai va­lamelyest mégis hatnak a „maszek” árakra. Erről egy példát. — Hogy ez a zeller? — kérdezi egy vásárló a kőpad túloldalán áruit gondosan rakosgató asszonyt. Az ízlé­sesen kínált zöldségfélék szépek, egészségesek. — Az kedves?... Négy fo­rint. — Ugyan már, néni! Itt szemben a zöldségboltban háromért adják. — De milyen az? — Olyan mint a magpé, csak nem mosták meg. — Hát akkor kedves, ve­gyen onnan... • A vásárló elindul a bolt felé. A néni utána szól: — Várjon. Vigye el háro­mért... ♦ Bőven van zöldségféle, gyümölcs a háztájiból csak­úgy, mint az állami, szövet­kezeti boltokban. Szinte má­zsákat vehet belőlük min­denki, aki akar. Tény azon­ban, hogy a kőpadokon kí­nált sokkal tisztább, szebb, mint a „konkurrencia” kí­nálata. Itt árusít Csaba „körtekirálya” is, s viszik tőle a gyümölcsöt, mint a cukrot. A bolt előtt pedig „elfutnak” a körte mellett. Megkérdezem V. bácsit: — A magáé biztosan jobb, mint amit a boltban árulnak, ugye? Ezért visznek inkább innen? Az idei őszön fűtőtestekből, háztartási gépekből többet szállít az ipar a belkereske­delemnek, mint egy évvel korábban. Megszűnt egyes fontos áruk hiánya, és szinte valamennyi termékből gaz­dagodott a választék. Egyre korszerűbb típusok jelennek meg a piacon, s mindezeket jól tükrözik a2 üzletek, áru­házak kirakatai. Szilárd tüzelésű kályhák­ból 20 százalékkal nagyobb árukészlettel rendelkezik a nagykereskedelmi vállalat az előző év azonos időszakához képest. Folyamatosan lehet kapni NDK és román gyárt­mányú kályhákat. Ismét for­— Fenét — mosolyog hun­cutul az öreg. — Nekik is én adom el. Azért nem ártana a sűrűbb élelmiszer-ellenőrzés sem a vásárcsarnokban. Egyik NB I-es labdarúgónk és egész családja, de főleg a legki­sebb gyermeke enyhe étel- mérgezést kapott attól a hurkától, amit az üzletsor egyik boltjában vásároltak. Ki tudja hány napos volt már a hurka, sült kolbász, mégis eladták. Nyilván, hogy „ne vesszen kárba”. Ám az is lehet, hogy már enyhén romlottan kapták ők is. Akár így van, akár úgy — az élelmiszer-ellenőrzést sűrűsíteni kellene, mert nem egyetlen ilyen eset fordult már elő. ♦ — Kérek negyed kiló diós­kiflit. Szász Imre cukrász maszek üzletét sokan keresik a csar­nokban. Finom és olcsó apró­süteményeinek nagy a ke­letje. Míg méri a kiflit, a vásárló csöndesen megjegy­zi. — A múlt szombaton fél kilót vettem, s úgy mentem el, hogy a pulton felejtettem a zacskót. — Maga volt az? Felesé­gem mondta, hogy egy férfi itt felejtette a kiflijét. Azzal még egy negyedki­lót tesz a már kimért zacs­kóba és mosolyogva a -vá­sárló elé teszi: — Tessék, nem kell kifi­zetni. A kiskereskedők és -ipa­rosok becsülete többet ér, mint fél kiló dióskifli ára. v. d. galomba kerülnek a közked­velt Wallis négy- és ötezer kalóriás olajkályhák. Az F—15 és F—19-es gázkon­vektor helyett a Promontor típust gyártják. A Siesta im­port propán-bután fűtőké­szülékből akadozik az ellá­tás. Sajnos, az olcsó Pille, Lepke teatűzhelyekből is ke­vés van. Annál nagyobb a választék a Stár de Lux, Luna Lux és a külföldről be­hozott Fiko—70 típusú tűz­helyékből. Az idén minden tekintet­ben — mennyiségben, vá­lasztékban, minőségben — javul a háztartási gépek kí­nálata. A svájci Sibir és az — Az akciót időszerűvé tette az, hogy az elmúlt év hasonló időszakához viszo­nyítva országosan 13 száza­lékkal, a megyében 18 szá­zalékkal emelkedett a közle­kedési balesetek száma. Romlott megyénk közlekedé­si helyzete, ugrásszerűen megnőtt a halálos és a sú­lyos sérüléssel végződött közúti balesetek száma — kezdte a beszélgetést a köz­lekedési osztály vezetője. — Az ellenőrzésnél mik kerültek előtérbe? — Főleg azokra a sza­bálysértésekre figyeltünk, amelyekből a legtöbb baleset következett be. Így a sza­bálytalan előzésre, szabály­talan kanyarodásra, az el­sőbbségi jog meg nem adá­sára, a gyorshajtásra. Külö­nös figyelmet szenteltünk a járművezetők vezetésre ké­pes állapotára, tekintettel az alkohol- és a gyógyszerfo­gyasztásra, valamint a jár­művek műszaki állapotára, biztonsági felszereltségére, a világítási szabályok megtar­tására. — Az ellenőrzések során milyen tapasztalatokat szűr­tek le? — A két nap során ellen­NSZK-beli licence alapján gyártott hűtőszekrényekből egy, kettő, három csillaggal jelzett gépek közül lehet vá­logatni. Ezenkívül remélhe­tőleg karácsonyra megjele­nik az üzletekben a 60 lite­res gyorsfagyasztó, amely hónapokig képes az élelmi­szert tartósítani. A Hajdúsá­gi Iparművek hagyományos, keverőtárcsás mosógépéből folyamatos az ellátás. A vá­laszték bővítésére a szovjet gyártmányú Riga és a Ro­mániából behozott Alba-Lux szolgál. Ebben a negyedév­ben lesz kapható a Minimat 65 és a Midimat 85 típusú szuperautomata mosógép, amelyek csak magasságban térnek el egymástól. Tizen­nyolc eltérő program bizto­sítja, hogy a gépbe bármi­lyen ruhaneműt moshassa­nak. Az új típusú forróvíz­tárolók egyelőre nem kerül­nek forgalomba, a régi gyártmányokból viszont lé­nyegesen többet kínálnak a tavalyi mennyiségnél. A hazai és az importból származó zseb- és táskarádi­ók mellett megtalálható a Videoton új készülékcsalád­ja, amely három tagból áll. Alaptípusa az órával kom­binált Badacsony, míg a Fü­red és a Csopak készülék óra és URH-sáv nélkül ke­rül a boltokba. Az utóbbi időben megnőtt az érdeklő­dés a színes televíziók iránt. Éppen ezért a gyárak nagy gondot fordítanak a műsza­ki fejlesztésre. így került a közelmúltban forgalomba a Videotonnak a TS—3208 tí­pusú színes, az Orionnak a teljesen tranzisztorizált asz­tali fekete-fehér készüléke. Az év végén több hordozha­tó Tünde televízió lesz a boltokban, Mini-Vidivel azonban csak elvétve talál­kozhatunk. A BRG befejezte az MK—25/A típusú magne­tofonok gyártását, helyette újabb hordozható készüléke­ket hoz forgalomba, azonos áron. Tőkés importból a KB-Bigston kazettás magnó érkezik, amely beépített mik­rofonnal és automatikus fel­vételszint szabályozóval van ellátva. (seres) őriztünk 4800 járművet. Ezek vezetői közül rendőri intézkedésre került sor 800 esetben. Tapasztalataink saj­nos nem kedvezőek. Ezek közül csak néhányat. Me­gyénkben párhuzamos köz­lekedésre alkalmas út csak Békéscsabán van, ahol a járművezetők többsége nem tartja meg a párhuzamos közlekedés szabályait, mert többségük nem ismeri azt. Rövid távolságon belül for­galmi sávot váltanak, azo­nos forgalmi sávon belül ha­ladnak másik jármű mellett. Vagy más: a világítási sza­bályokat a gépjárművezetők egy része esti szürkülettől nem tartja meg, a tompított világítás helyett helytelenül helyzetjelző lámpával közle­kednek. Továbbra is sok a kivilágításán kerékpáros, gyakori még az ittas vezetés. A statisztika szerint a ke­rékpárosok, fogathajtók min­den harmadik balesetet itta­san okozzák. Ellenőrzési ta­Október 25-én, Békéscsa­bán, az Achim L. András általános iskolában (1-es számú) úttörők és veterán találkozójára került sor. A pajtások Urbán Istvánnal, a párt régi harcosával beszél­gettek, aki munkásmozgalmi Sóval nem hintették be, de a lánctalpas traktor után kötött eke mélyen felforgat­ta a vésztői cigánytelep put­rijainak helyét. Véletlen volt, de nagyon szép és mély értelmű véletlen, hogy Vész­tő nagyközség cigánytelepén október 6-án, a nagyközség felszabadulásának napján ki­költöztek az utolsó épen ma­radt putriból a lakói. Csütörtökön Vésztő nagy­község tanácsának cigány­ügyi koordinációs bizottsága ülést tartott, amelyen részt vett Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese, a nagyközség párt- és társa­dalmi vezetői. Szinte törté­nelminek mondható napirend volt „A putrik felszámolásá­nak befejezése, az elért ered­mények értékelése”. Komá­romi Gábor tanácselnök — habár a statisztikai adatok, számok szárazuknak tűnnek — mégis örvendetes adato­kat közölt. Beszámolt arról, hogy az utóbbi években mi­lyen nagy jelentőségű ese­mények történtek a vésztői cigányság életében. Elmon­dotta egyebek mellett, hogy bár a telep felszámolását 1980-ra tervezték, a társada­lom segítségével, a -pénzügyi pasztalataink is azt bizo­nyítják, hogy sok az ittas kerékpáros, motorkerékpá­ros és fogathajtó. Mintegy 60 ittas járművezető ellen indí­tottunk eljárást, az ittas gép- járművezetőktől, 30-tól, a vezetői engedélyt a helyszí­nen bevontuk. — Hallhatnánk valamit a járművek műszaki állapotá­ról? — Még mindig nagy szám­ban fordul elő, hogy olyan gépjárművel vesznek részt a forgalomban, amelyben hasz­nálni kell a biztonsági övét, de az nincs beszerelve. Ta­pasztalatunk, hogy sok sze­mélygépkocsiban ugyan hasz­nálják a biztonsági övét, de helytelenül, lazán, s ez az esetleges ütközésnél sérülési veszélyt jelent. A személy- gépkocsik közül nagyon sok­nak a gumiabroncsa kopott, sima futófelület miatt 10 jár­műről bevontuk a rendszá­mot. örvendetes, hogy a ko­rábbi évekhez képest a me­zőgazdasági járművek mű­szaki állapota sokat javult, összegezve: a kétnapos ak­ció hasznos volt, felhívta a figyelmünket a legveszélye­sebb területekre, baleseti forrásokra. Ezeket a jövőben továbbra is fokozottabban el­lenőrizzük — mondta befeje­zésül Balta János rendőr fő­hadnagy. . Szekeres András munkáját ismertette. A ta­lálkozó a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tisz­teletére rendezett ünnepség- sorozat része volt. Ez a be­szélgetés is közelebb vitte az úttörőket a forradalom esz­méjéhez. alapok biztosításával 54 la­kást vásároltak és ötöt épí­tettek, ezzel megoldódott a cigánycsaládok elhelyezése a községben, örvendetesen nőtt a cigánylakosság körében a művelődési kedv, egyre töb­ben járnak óvodába, iskolá­ba és a kultúra áramlását jelzi, hogy egyre több a rendszeres újság- és folyó­iratolvasó, a rádió, a televí­zió. A művelődési házban ép­pen egy kiállítást tekinthet­tek meg a résztvevők: „Er­dős Kamill és a Békés me­gyei cigányság” anyagát. Ott olvastuk: „A cigányság szin­te napjainkig egy bomlóban levő törzsi társadalom kere­tei között éli szegényes éle­tét. Megélhetésük alapját a számon tartott cigány „mes­terségek” mellett a kupecke- dés, nemegyszer a koldulás képezte. Az anyatársadalmak peremén meghúzódó, éppen csak megtűrt cigányság : nagyfokú konzervatizmusát jól ismerjük”. Ez a megállapítás, amely bizonyára évtizedekkel ez­előtt született, ma már egyre inkább elveszti aktualitását, így van ez Vésztőn és Fü­zesgyarmaton is, ahol szirttén felszámolták a cigánytelepet. Talán már történelmi dokumentum az utolsó félig romba döntött putri, amelyet az értekezlet résztvevői már nem láthattak Fotó: Béla Ottó ŐSZI KIRAKATOK Bővül a választék háztartási gépekből Úttörők és veterán találkozéja Letűnt világ Vésztőn JEGYZET látékaink Ha játékról van szó, ne­kem mindjárt Karinthy Fri­gyes jut az eszembe, aki a játékban az életet, az élet­ben a játékot kereste. Éppen ezért nincs semmi túlzás ab­ban, ha a gyermekjátékokat mindannyiunk fontos eszkö­zének tekintjük. Pszicholó­gusok, pedagógusok, szülők egyaránt hisznek a játékok személyiségformáló funkció­jában. Elviekben nincs is ellentmondás a tervezők, a gyártók és a forgalmazó ke­reskedelem között. Annál több a gyakorlatban. E megállapítást arra ala­pozom, hogy a játékboltok kínálata még mindig szegé­nyesebb a kelleténél. Ezt a tényt az sem másíthatja meg, miszerint négyezer-faj­ta gyermekjáték közül lehet válogatni a hazai üzletek­ben. Megtalálhatók itt ugyanis az egysíkú babák, a giccs határát súroló plüss figurák, a gyenge minőségű fém- és a silány tervezésű műanyag készítmények. Ke­vés fa- és konstrukciós já­tékkal találkozhatunk. Ez természetesen kihat a gyer­mekintézmények játékellátá­sára is. A bölcsődéknek, óvodáknak ezeket sokkal tar- tósabb anyagból kellene ké­szíteni. Nincs jelenleg olyan nagyobb méretű játékszer, amellyel egyszerre több gyerek foglalkozhatna. Ugyanakkor több közösségi jellegű, pszichológiai-pedagó­giai követelményeknek is megfelelőekre lenne szükség. Jó példaként szolgálhatnak a tetszetős szovjet népművé­szeti, az olasz, osztrák és belga építőjátékok. De evezzünk tovább ha­zai vizeken és nézzük meg: miért is topog évek óta egy helyben e cikkek gyártása? Az okok összetettek. Alap­vetően mégis az a meghatá­rozó hogy a lehetőségeket nagyban befolyásolja a pénz­ügyi helyzet.' Hiába tervez­nek a fiatal iparművészek szép szobai és szabadtéri já­tékokat, gazdasági nehézsé­gekre hivatkozva elutasítják azok megvalósítását. A nyu­gati importjátékok pedig szintén drágák. Elgondolkoz­tató az is, hogy Magyaror­szágon nincs játékgyár, mintegy hatvan vállalat, szövetkezet és sok kisiparos foglalkozik a készítéssel, de ez termelésüknek csupán né­hány százalékát teszi ki. A gyártás szétaprózott, kis üzemekben, elavult gépeken, öreg épületekben, kis szériá­ban többnyire gazdaságtala­nul folyik. Megoldatlan a szakmunkás-utánpótlás is. A játékkészítéshez viszont pontos, precíz munkára van szükség. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a keres­let szezonjellegű. A forga­lom 40 százalékát húsvétkor, korácsonykor bonyolítják le. Ez erősen befolyásolja az üzemek termelését. A kész­letezés sok forgóeszközt köt le, amelynek gazdasági kö­vetkezményeit érthetően nem szívesen viselik a gyártók. Az is gond, hogy általában a szűk boltokban nincs lehető­ség a játékok kipróbálására, és gyakran az eladóknál is hiányzik a kellő hozzáértés. Mindezek ellenére a jövő biztató. Az INTERPLAYEX- PÖ ’77 nemzetközi játékkiál­lításon elhangzott tájékozta­tó szerint elkészül a játék- gyártás fejlesztésének átfogó terve. Ebben a tervidőszak­ban 100 millió forint állami támogatás áll rendelkezésre. Pályázati úton ebből azok kaphatnak, akik érdekes, jó minőségű, nevelő hatású já­tékok sorozatgyártására vál­lalkoznak. Az összegből egy- egy debreceni és budapesti szövetkezet 19 millió forintot már meg is kapott. Most tár­gyalnak többek között a Szarvasi PLASTOLUS Mű­anyag- és Játékkészítő Szö­vetkezettel a gumi és mű­anyag játékok gyártásának fejlesztéséről. A továbblépés feltételei tehát adottak. Most már a kivitelezőkön, a for­galmazókon a sor. Vajon felveszik-e a kesztyűt? Seres Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents