Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-26 / 252. szám

1977. október 26., szerda Tanácskozás a fogyasztói órdekvédelemról Október 25-én, tegnap dél­előtt tartották tanácskozásu­kat Békéscsabán, az SZMT- székházban a szakszervezeti társadalmi kereskedelmi el­lenőrök. Lipcsei Imrénének, az SZMT közgazdasági osztá­lya vezetőjének megnyitója után Vajda János, a közgaz­dasági munkabizottság tár­sadalmi elnöke számolt be a harmadik negyedévi munká­ról. Az elmúlt három hónap­ban a 41 ellenőrző csoport 149 tagja 895 vizsgálatot vég­zett a megye kiskereskedel­mi, vendéglátóipari egységei­ben. Az élelmiszerboltokban 419, a vendéglátásban 346, az iparcikkeket árusító üzletek­ben 80 alkalommal jártak, s 50 magánkiskereskedő tevé­kenységét ellenőrizték. A vizsgálatok kiterjedtek az áruellátásra, a közegész­ségügyi szabályok megtartá­sára és a fogyasztói érdekvé­delemre. Megállapították az ellenőrök, hogy alapvető élelmiszer- és iparcikkekből jó az ellátás, a hiánycikkek országos jellegűek. Ami a hi­giéniai előírások megtartását illeti, korántsem megnyugta­tó a helyzet. Több esetben tapasztalták, hogy az egész­ségügyi könyvek érvényessé­gi ideje lejárt, emiatt a KÖ­JÁL 10 alkalommal eljárást kezdeményezett. Még mindig sok a szabálytalanság amiatt, hogy a hűtőberendezésekben vegyesen tárolják az élelmi­szereket. Nem is egy vendég­lőben, étteremben találtak romlott, másnapos főtt ételt, tésztát. Volt olyan hely, ahol az ételmintákat 48 órán túl tárolták. A fogyasztói érdekvédelem megtartását .kiemelten kezel­ték ebben az időszakban is. Különösen a strandokon vagy közelükben működő büféket, éttermeket ellenőrizték. Súly­csonkítás, többletszámolás jócskán akadt. A megkárosí­tás összege 2 forinttól 15 fo­rintig terjedt. A mérlegek, súlyok hitelesítésével is akad­tak gondok, hiszen volt olyan magánkereskedő, aki egysze­rű konyhai mérleget hasz­nált. A továbbiakban ismertette az előadó a IV. negyedév feladatait. Ezek szerint el­sődlegesen ellenőrzik az áru­ellátást, a választékot és a minőséget. Megnézik, hogy megfelelő-e — a napi köz­szükségleti cikkek, zöldség- gyümölcsellátás. Ellenőrzik a vasárnapi kenyér és tejáru­sítást, a TÜZÉP-telepeket, a gyermekruha értékesítésének körülményeit. Ezenkívül új­ra napirendre tűzik a húsbol­tok árukínálatát, kultúráltsá- gát, áruválasztékát. Megvizs­gálják a vásárlók könyvét, a nyitva tartási idők megtar­tását. — s. s. — Érdeklődés _ A lottózóban azt mondja a nénike az üvegablaknál: — Tessék már nekem meg­mondani a nyerőszámokat. Nem kell mind az öt, leikecs­kém. Elég lesz nekem egy né­gyes is ... v Az ablak mögött elmoso­lyodik a fiatalasszony. — Ugyan kedves nénike. Ma még csak szerda van, majd pénteken megtudhatja a nyerőszámokat. Dobja csak be a szelvényét a ládába ... De a nénike nem tágít. — Maga pedig biztosan tudja, lelkecském. Minden héten itt látom ... — Ha én azt tudnám, ak­kor már régen nem látna itt! A nénike elballag, de az aj­tóból még visszanéz. Harag­gal, bánatosan mondja: Hiá­ba! Irigyek az emberek. Négy számot sajnálnak egy ilyen öregasszonytól! —e— Gyakorlati foglalkozás az óvodában Fotó: Veress Erzsi Vállalták - teljesítik November 4-én átadják a Pásztor utcai óvodát Békéscsabán A Békéscsabai Építőipari Költségvetési Üzemnek ere­detileg 1978. május 30-ig kel­lett volna a Pásztor utcai óvoda építését befejeznie. Később a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett vállalás alapján a határidő ez év december 31-re módo­sult. Az építésvezetőség szo­cialista brigádjai azonban úgy határoztak, hogy még ebből az időből is „lefarag­nak” két hónapot, hogy az óvoda épülete november 4-én átadható legyen. Nagy Imre 10 tagú szo­cialista kubikosbrigádja még januárban került az építke­zés helyére. Kivágta a fákat, rendezte a terepet, elkészí­tette a felvonulási kerítést. Az óvodaépület alapozását márciusban kezdte el. Már akkor jöttek az érdek­lődők : szülők, óvónők. Be­szélgettek a brigád tagjaival. Mondták, hogy kevés az óvo­dai hely, az anyák kénytele­nek otthon maradni a gyer­mekükkel. Pedig dolgozniuk kellene. Bérházakban laknak és a lakásért sokat kell fi­zetniük. — Mi átéreztük a helyzetü­ket. Igyekszünk — mondtuk nekik. — S amikor kellett, egy szóra vállaltuk a túlórá­zást. Októberben három kommunista műszakot tartot­tunk, az arra az időre járó munkabért pedig felajánlot­tuk üzemi orvosi rendelő építési költségeire — ma­gyarázza Nagy Imre. Kiszel János brigádtag a következőket mondja: — Volt nap, amikor 10-en 50 köbméter betont bedolgoz­tunk. Akkoriban néhány ki­lót le is fogytunk. De az óvo­dát elkészítjük határidőre. Már nem sok munka van hátra. Aztán még be kell rendezni szépen és jöhetnek a gyerekek. Az anyukák pe­dig — ha akarnak — mehet­nek dolgozni. Az üzemek na­gyon várják őket, hiszen majdnem mindenütt mun­kaerőhány van. Egeressi László nem tagad­ja, hogy a „nagy hajtásért” járó pénz — mint minden­kinek a brigádban — neki is jól jön. Kissé helyteleníti ugyan, hogy kubikosoknak tartják őket, mert csinálnak járdát, aknát, zsaluznak és ha kell, mázolnak kerítést is. Változatos tehát a munká­juk. És amit ugyancsak fon­tosnak tart: a vezetők meg­becsülik őket. Erről így be­szél: — Ha idejönnek, nem mu­lasztják el az üdvözlést. Fi- lyó elvtárs, a párttitkár is ezt teszi. Tudja, hogy ga­lambtenyésztő vagyok. Ha ta­lálkozunk, rendszerint meg­kérdezi : Laci, hogy vannak a galambok? Bujdosó Irén munkahelyi művezető. Elégedett a mun­ka ütemével. — Még néhány helyiségben a parkettacsiszolás és lakko­zás, a festés, valamint a víz- és a villanyszerelés van hát­ra. A parkettalakkozást az üzem KISZ-alapszervezete kommunista műszakokban vállalta. Az érte járó kere­setet a fiatalok a kollégium bővítésére fizetik be — tá­jékoztat Irénke, a művezető, aki maga is lelkes KISZ-tag. Aztán arról is szívesen be­szél, hogy eljöttek a költség- vetési üzem irodai nődolgo­zói... Két szombati kommu­nista műszakban bámulatos szorgalommal és találékony­sággal pucolták az ablakokat, amelyek most már ragyog­nak a tisztaságtól. Véleménye szerint az üzem valamennyi vezetőjének és dolgozójának az érdeme, hogy 12 hónap helyett 7 hónap alatt készül el az óvoda. Ám mégis: kik tettek a legtöbbet? A kérdésre Ka­posvári Jenő építésvezetőtől kérek választ. — Mindenki, aki részt vett vagy még részt vesz a mun­kában. Különösen azonban Nagy Imre kubikos- és Vári Sándor kőművesbrigádja, amely az építkezés kezdeté­től fogva itt van. De menjünk csak tovább! Egy sor (pontosabban ki­lenc) árokba fektetett veze­ték látható egy szakaszon. — Ez is meglesz november 4-re — mutatja Kaposvári Jenő. Igaz ugyan, hogy az ivóvízvezetékre, a szennyvíz­elvezető csatornára, az elekt­romos kábel fektetésére terv nem volt. A térvilágításra sem. Mindezt az üzem Má­jus 9. műszaki szocialista brigádja soron kívül készí­tette el. Sőt! A szennyvíz- csatornának a városi csator­nába való bekötését — kitű­nő ötlettel — úgy oldotta meg, hogy azzal mintegy másfél millió megtakarítást értünk el. Az egész építkezés alatt fennakadást csak a műszaki tervek időnként szükségessé váló módosítása okozott. Az üzem vezetői állandóan fi­gyelemmel kísérték a mun­kát, aminek a folyamatossá­gához biztosították a feltéte­leket. Nagy a sürgés-forgás. No­vember 4-ig már nem sok idő van hátra. Mindenki be­csületbeli kötelességének is tartja, hogy a rá rótt felada­tot pontosan teljesítse. Dr. Pataj Pálné vezető óvónő és Szabó Miklósné óvodai felügyelő is elismerés­sel nyilatkozik az építők munkájáról: — Álmodni sem mertük volna, hogy ilyen gyorsan és szépen elkészül ez az óéoda. Még azt a külön kívánságun­kat is teljesítették; hogy pél­dául egyes helyeken a falat faburkolattal lássák el. — Csak az a baj — foly­tatja dr. Pataj Pálné —, hogy máris kicsi az óvoda. Egy-egy foglalkoztató szobá­ban 25 helyett 37—38 gye­rek lesz. — Mikor lesz a megnyitó? — A műszaki átadás után. igyekszünk mielőbb beren­dezni. Legkésőbb deceber 1-én jöhetnek a gyerekek. De talán hamarább is. A költségvetési üzem dol­gozói közben elvonulnak és a szomszédságban levő böl­csődeépítésnél folytatják a munkát. Az lesz az újabb feladatuk. S néha talán majd eljut hozzájuk az óvodások vidám csivitelésének a hang­ja... Pásztor Béla Javult a munkahelyek egészségügyi ellátása Békésszentandráson Az elmúlt hetekben Békés­szentandráson a tanács meg­bízásából egy külön bizottság vizsgálta három munkahe­lyen: a Szőnyegszövő Házi­ipari Szövetkezetben, a Dél­körösi Vízgazdálkodási Tár­sulatnál és a szarvasi ÁFÉSZ boltjaiban a dolgozók egész­ségügyi helyzetét, a munka- védelmet, a jogszabályok megtartását. A bizottság megállapította, hogy különösen a szőnyeg- szövőnél javultak a dolgozók, elsősorban a nők élet. és munkakörülményei. Örven­detes, hogy valamennyi szö­vőteremben bevezették a központi fűtést, amelyre a szövetkezet két év alatt 300 ezer forintot fordított. így si­került tiszta, salak-, pormen­tes, jól szellőztethető műhe­lyeket kialakítani. Emellett korszerű hideg­melegvizes fürdőket, zuha­nyozókat létesítettek az el­múlt két évben. Az egész­ségügyi helyiségek korszerű, sítésére, tatarozására, vala­mint újak készítésére két év alatt összesen 485 ezer forin­tot fordítottak. Tágasak, ké­nyelmesek az öltözők, a meg­felelő ruhaváltást lehetővé tették ezzel. A szövetkezet üzemi konyhával nem ren­delkezik, azonban a helyi kisvendéglőből egyszeri me­leg étkezést biztosít, melyhez a szükséges anyagi hozzájá­rulást a szövetkezet vállalta. Üzemi orvos alkalmazásá­hoz a feltételek ugyan nin­csenek meg, ehhez nem ele­gendő a dolgozók létszáma, azonban a rendszeres ellátást megszervezték. Többek kö­zött például havonta egy al­kalommal bőrgyógyász láto­gat az üzembe és rendszeres időközönként tart majd ren­delést a jövőben nőgyógyász. Az ezzel kapcsolatos tárgya­lások jelenleg folyamatban vannak, s szervezik a rák­szűrést is. A szövetkezet ve­zetősége már több alkalom­mal kérte üzemorvosi szolgá­lat létrehozását, melyhez ren­delőt és egyéb feltételeket biztosítani tudna. A munkavédelemmel kap­csolatban is megnyugtató a helyzet, erről győződött meg a vizsgálat alkalmával a bi­zottság. Mindenütt megtart­ják a munkavédelmi okta­tást, s megfelelőek a védő- felszerelések is. Ennek ered­ménye, hogy 1977-ben csupán két könnyű baleset volt, s a kiesett munkanapok száma mindössze 33. A védőruhákra és a különböző, ezzel kapcso­latos propaganda célokra két év alatt több mint 100 ezer forintot költött a szövetke­zet. A vezetőség egyébként évente két alkalommal tár­gyalja a témát. A Dél-körösi Vízgazdálko­dási Társulat speciális hely­zetétől függően, a lehetősé­gekhez mérten biztosítja a dolgozók megfelelő egész­ségügyi ellátását, munkavé­delmét. Hasonló a helyzet az ÁFÉSZ helyi boltjaiban és munkahelyein is. K. J. Öregek napja Már hagyománnyá vált Szeghalmon, hogy minden évben megrendezik az öre­gek napját. A közelmúltban tartott ünnepségen Gidai Károly, a tanácsi pártalapszervezet titkára köszöntötte az 52 részvevőt, és politikai ese­ményekről, a nagyközségben elért eredményekről tájé­koztatta őket. Ezután a tár­sadalmi szervek képviselői üdvözölték az idős embere­Szeghalmon két, majd az öregek napkö­zi otthonát patronáló Delta áruház, gyógyszertár és a Sárréti Tej-TÖVÁLL szocia­lista brigádjainak képviselői állást foglaltak abban, hogy továbbra is rendszeresen felkeresik a napközit és igyekeznek segíteni. Az út­törők köszöntő szavainak el­hangzása után megvendégel­ték az ünnepség részvevőit. Nátor János Tizenhét és fél milliés kár Figyelmeztető lakástüzek Hűvösre fordult az időjá­rás, megkezdődött a fűtési idény. A lakásokban, iro­dákban és más munkahe­lyeken a kellemes melegben azonban gyakran megfeled­kezünk arról, hogy a fűtés veszélyekkel is jár — fi­gyelmeztet a tűzoltóság. A gondatlanul használt villa­mos hősugárzók, gázmelegí­tők, olajtüzelésű kályhák, cserépkályhák tüzet, sőt nem egy esetben robbanást okozhatnak, s életünket, anyagi értékeinket veszé­lyeztetik. Évről évre számos tűzesetet okoz a tüzelő- és fűtőberendezésekre vonat­kozó tűzvédelmi és bizton­sági szabályok figyelmen kívül hagyása, a műszaki­lag elhanyagolt vagy hibás berendezés, készülék. Tavaly például a lakásokban kelet­kezett több mint 2500 tűz­nek közel 60 százaléka a fűtéssel, tüzeléssel volt kap­csolatos, s az anyagi kár meghaladta a 17 és fél mil­lió forintot. Szomorú tanulságul szol­gál a szeptember 28-i, Nagykállóban keletkezett tűzeset, ahol a felügyelet nélkül maradt egyéves M. Gyurika és a két és fél éves M. Piroska életét vesztette. Az ok: a tűzhelyhez közel elhelyezett bútorok a kály­ha sugárzó hőjétől gyullad­tak meg. Szeptember 27-én Mohácson az egyik lakásban a tűzhelyben nehezen égő szenet benzinnel locsolták le. A benzingőz lángot ve­tett, egy ember az arcán és keze fején elsőfokú égési sérüléseket szenvedett, s a berendezésekben 10 ezer fo­rint kár keletkezett. Szep­tember 22-én a csányteleki általános iskola tantermé­ben a közvetlenül a kályha mellé helyezett laticel ug­rószőnyeg gyulladt meg. Október 4-én Kapuváron a nyitva felejtett kályhaajtón kipattanó szikra okozott tü­zet, a lakás tulajdonosa égési sérüléseibe belehalt. Valamennyi tűzeset kis gon­dossággal, körültekintéssel megelőzhető lett volna. A BM Tűzoltóság Országos Parancsnoksága felhívja a lakosság figyelmét, hogy a lakásokban és a munkahe­lyeken is fordítsanak foko­zott gondot a hősugárzók, a fűtőkészülékek és tüzelőbe­rendezések biztonságos használatára. Csak műszakilag kifogás­talan, jól karbantartott ké­szüléket, berendezést hasz­náljanak, vizsgálják meg a kályhákat, a melegítő be­rendezéseket, a kéményeket és a hozzájuk tartozó sze­relvényeket, s szükség ese­tén javításukat végeztessék el. Gondoskodjanak a fűtő­olaj és más tüzelőanyagok biztonságos tárolásáról. A tüzelőberendezések közelé­ből távolítsák el az éghető anyagokat, bútorokat, s a megdermedt tüzelőolajat még fémből készült edény­ben se tegyék melegíteni a forró tűzhelyre vagy annak közelébe. Égy jó tanács a szülőknek: kiskorú gyerme­keiket ne hagyják a lakás­ban egyedül, felügyelet nél­kül még rövid időre sem, mert a tüzelőberendezésből kipattanó szikra, a kályhák sugárzó hője által okozott tűz életüket veszélyezteti. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents