Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-23 / 250. szám
1977. október 23., vasárnap IgUslUfrTiTg Mennyibe kerül az alkoholizmus? II. Az eddig megtett intézkedéseket, az erőfeszítéseket hosszan sorolhatnánk, de nyomban hozzátehetjük, hogy azok nem bizonyultak elég hatásosnak, nem sikerült az alkoholizmus terjedésének útját állni. A negatív jelenségek, a kilengések kapcsán mind határozottabb a felháborodás, gyarapszik az alkoholizmus elleni harc tábora. A harc azonban csak részben szervezett és tudatos. Némelyek drákói szigort követelnek, s a kormányzatot liberálisnak tartják, a belkereskedelmet pedig haszonleső cinkossággal vádolják. Sokan úgy gondolják, hogy ha több a kár, mint a haszon, akkor a döntés magától adódik: korlátozzák a szeszes italok termelését és kiszolgálását. De hogyan? Korlátozzák az eladást néhány kijelölt üzletre? Emeljék fel a jelenlegi árakat többszörösére? Vezessenek be jegyrendszert? Vagy tiltsák meg — a narkotikumokhoz hasonlóan — a szeszes italok mindennemű terjesztését, fogyasztását? II család fizetné meg A tapasztalatok félreérthetetlenül bizonyítják, hogy kényszerítő eszközökkel, adminisztratív nyomással nem jutunk messzire. Az áremelés például nem csökkenti a szeszes italok fogyasztását, az alkoholistákét pedig még átmenetileg sem. Legfeljebb a család, a környezet fizet nagyobb árat a szenvedélyért. A legális termelés és forgalom mindenféle korlátozásával a józan életűek ellátását is nehezítenénk és növelnénk az egyébként is tiltott zugpálinkafőzés és -kimérés konjunktúráját. Az alkoholisták mértéktelensége nem vezethet a másik véglethez: a szeszes italok árulistáról való törléséhez. Gyors javulás nem várható, mert nincs csodaszer, nincs radikális és hatásos megoldás. Az alkoholizmus összetett társadalmi és gazdasági jelenség, terjedésének megfékezése, visszaszorítása a társadalom és a gazdasági vezetők közös ügye. De az egymásra mutogatás, a fellépés, az intézkedés másoktól, fentről való várása ezúttal sem célravezető. A kormányzat, a belkereskedelem, illetve a vendéglátás, az üzlethálózat dolgozói sok mindent tehetnek még, hogy kedvezőbb feltételeket teremtsenek az alkoholizmus elleni harchoz. A nagyobb szigor és következetesség, a céltudatosan szabályozott és kulturált eladás, kiszolgálás, az egészségügyi ellátás, az utógondozás fejlesztése még sokféle lehetőséget kínál, nem mondhatunk le róluk. Szeszmentesíteni a munkahelyeket A legnagyobb tartalékok azonban a társadalom, a lakosság és mindenekelőtt a munkahelyi kollektíva és vezetés szervezettebb, tudatosabb fellépésében rejlenek. Legfőbb ideje például, hogy érvényesítsék a vezetők személyes felelősségét a munkahelyek szeszmentessé tételében is. Az ellenőrzés, a patronálás megszervezése és szükség esetén a büntetés, vagy a munkahely-, a munkakörcsere biztosítása vezetői feladat. De ahhoz, hogy munka előtt és munkaidőben minden dolgozó sértődés nélkül elutasíthassa az italra invitálást — ahogyan ezt a gépkocsivezetők többnyire már megteszik és megtehetik — a kollektíva egyetértő támogatása szükséges. A dolgozók, a lakosság kellő aktivitása nélkül nem, vagy nehezen leplezhetők le az alkoholizmus törvényen kívüli vámszedői: a zugpálinkafőzők és munkahelyi bizományosaik. Társadalmi ellenőrzés híján sok más, szigorú intézkedés szintén hatástalan marad. n leghumánusabb feladatok egyike A brigádmozgalom kétmilliós tagságán túl a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodó népünk mind szélesebb köre is azon van, hogy szocialista módon dolgozzon, tanuljon, éljen. A szocialista embertől, a szocialista életmódtól idegen az aszkétizmus, de idegen mindenfajta gátlástalanság, mér- téktelenség. A mi életideálunk, hogy az ember fesztelenül, saját örömére, kiteljesedésére éljen a természet, a társadalom, a gazdaság, a kultúra értékeivel, lehetőségeivel. Az emberi szabadság nélkülözhetetlen feltétele, hogy uraljuk ezeket az eszközöket, lehetőségeket és ne váljunk rabjaivá. Az alkoholizmus megelőzése, testet-lel- ket, családot pusztító hatásának visszafordítása, felszámolása, ezért a leghumánusabb — és ha egyáltalán ler hét ezt fokozni — a legszocialistább feladatok egyike. Kovács József Egy hirdetés margéjára Néhány napja jelent meg lapunkban az a hirdetés, amely tudtul adja, hogy az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat Békéscsabán, a Kétegyházi úti gázcseretelepét bezárta. Október 15-től a propán-bután gázpalackokat a szomszédos DÉGÁZ-tele- pen lehet kicserélni. Mivel ez az intézkedés a megyeszékhely sok lakóját érinti, megkértük Erdei Rezsőt, a szolgáltató vállalat békéscsabai kirendeltségének vezetőjét, hogy adjon tájékoztatást: mi tette szükségessé az üzlet megszüntetését, s hogyan tudják kielégíteni a jövőben a pb-gázpa- lack-tulajdonosok igényeit. A kirendeltségvezető elmondotta, hogy az Univer- zál-lerakat helyén tejüzem épül, amelynek kivitelezését nemsokára megkezdik. Természetesen az új helyzet nehéz feladat elé állította a DÉGÁZ-t. A békéscsabai telep elsősorban a megye többi településeinek zavartalan gázpalack-ellátását biztosította. A Volán 8-as számú Vállalatával közösen átszervezték a fuvarozást. Így a gyulai és a szeghalmi lerakat látja el a kisebb, nagyobb községeket, a helyi cseretelep pedig nagyrészt a megyeszékhely igényeit hivatott kielégíteni. Hogy ez nem mindig sikerül zavartalanul, annak az a magyarázata, hogy a bázistelep kicsi, korszerűtlen. Naponta 800 palackot kell fogadniuk, ezek átvételét egy óra alatt tudják lebonyolítani, s ez idő alatt a kiszolgálást szüneteltetik. Mindenesetre két héten belül olyan áthidaló megoldást találnak, amely megszünteti ezt a gondot is. Egyébként már épül a Be- rényi úti bázistelep. Az új létesítményt még ebben az évben átadják rendeltetéséI tárgyalóteremből II kecske ŐSZI KIRAKATOK Több fehérje- és vitamindús élelmiszer és a káposzta Szeptember 30-án Szeghalmon a Sárréti Termelő- szövetkezet két tagja, Tóth István és Fazekas József John Deere-rel vontatott vetőgéppel vetették a búzát a mágori területen. Délután a vetőgép meghibásodott. Sebestyén Gyula tsz-tag motorkerékpárral érkezett, hogy megjavítsa. Mivel az nem sikerült, úgy döntöttek, bevontatják a tsz telephelyére. Eközben Sebestyénnek egy nagyszerű ötlete támadt. Azt javasolta, hogy a közelben levő juhhodályból lopjanak el egy birkát. Az ötletet jónak találta két társa is. Már sötétedett. Sebestyén belopakodott a hödályba, s egy 40 kilogrammos birkát lopott el. Fazekas összekötözte a lábát, aztán betették a vetőgépbe, ők ketten motorkerékpárra ültek és Szeghalmon a Berettyó-híd lábánál várakoztak társukra, aki erőgépével vontatva a vetőgépet lassan közeledett. A hídfőnél letették a birkát. Arra már nem volt idejük, hogy Sebestyén lakására vigyék. A közelben tartózkodott egy szolgálatot teljesítő rendőr. Gyanút fogott. Mire a hídfőhöz ért, Tóth addigra már a vetőgéppel a tsz telephelye felé tartott. A birkát egy téglakupacnál találta meg. Sebestyén és Fazekas közben úgy tett, mintha semmiről sem tudnának. Őket kérte meg a rendőr, hogy vigyázzanak a birkára, amíg bemegy a tsz telephelyére, hogy megtudakolja, ki vezette az erőgépet. Ekkor derült ki, hogy kecskére bízta a káposztát. Tóth ugyanis töredelmesen bevallotta a bűncselekményt. A szeghalmi járásbíróság Sebestyén Gyulát és két társát jogtalan behatolás útján elkövetett lopás miatt 20 százalékos bércsökkentés mellett öt-öt hónapi javítónevelő munkára ítélte. Az ítélet jogerős. —di Az év utolsó három hónapja a nagy vásárlások időszaka. Ilyenkor mérlegelik a családok: mit kap őszre, télre a gyerek, a felnőtt. Az üzletekben válogatunk a ruhák, cipők között, kicseréljük tévékészülékünket vagy korszerűbb fűtőtestet szerzünk be, s már az ünnepi asztalra, disznóvágásra gondolunk. Milyen árukészlettel, választékkal állnak rendelkezésünkre a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek? Sorozatunkban érré igyekszünk választ adni. Alapvető élelmiszerekből javuló kínálatra Számíthatunk. Az év végén az átlagosnál több jó minőségű, finomított kristálycukor kerül forgalomba, sőt, mokkacukorból is jó lesz az ellátás. Az ipar és a kereskedelem közös célja, hogy korszerűbb étkezésre szoktassa a lakosságot, több fehérje- és vitamindús élelmiszert kínálnak. Zsír helyett például olajat ajánlanak a főzéshez, örvendetes, hogy a palackos étolajon belül a napraforgó- olaj aránya már eléri a 60 —65 százalékot. A kis csomagolású Ráma és Liga margarin folyamatosan kapható lesz. A sertésvágási szezonban kétféle rizs közül lehet válogatni, s lesz elegendő piros paprika és bors is. Az édesipari áruk forgalma az első félévben négy és fél százalékkal emelkedett. Ennek ellenére elsősorban a Csemege Édesipari Gyár korszerűsítése miatt átmeneti áruhiányra kell számítani. Nem lesz fennakadás viszont táblás tej csokoládéból. Néhány új termék bevezetésével színvonalasabb ellátás várható drazsékból. Az előrejelzések szerint az NDK gyártmányú diabetikus ét- és tejcsokoládék is folyamatosan kaphatók lesznek. Lisztes áruk közül a Budapest teasüteményből, a pilóta- és minőségi kekszből csak korlátozottan tud szállítani a gyár. Minden igényt ki tudnak elégíteni töltött és extra ropogós ostyákból, valamint mézes tea- süteményekből. A Télapó, karácsonyi, újévi idényáruk választéka nem bővül, de a múlt évi két százalék helyett az idén 25 százalékos lesz a közkedvelt zselés szaloncukor aránya. A konzervipar is növeli termelését. Javuló kínálatot ígérnek alma-, körte-, őszibarack-, szilva és vegyesbefőttekből. Gyümölcsszörpökből a málna kivételével minden igényt ki tudnak elégíteni. Több lesz a zöldség és a gyümölcs. A megyei ZÖLDÉRT, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat, a fogyasztási szövetkezetek 350 vagon burgonyát, 30 vagon vörös- és fokhagymát, 103 vagon vegyes zöldséget és 130 vagon téli almát tárolnak. A narancsszállítmányok csak az év vége felé érkeznek meg. A IV. negyedévben mintegy 260 tonna banán beérkezésére lehet számítani, amelyből bőven jut megyénknek is. Szomjunkat sokféle üdítő itallal olthatjuk, s a tavalyihoz hasonlóan a hazai sört importtal pótolják. Akik pedig az ünnepeket pezsgővel kívánják köszönteni, azok is válogathatnak a hazai és a külföldi márkák között. (seres) Harminc éve elnök Nem tud elmenni a szövetkezetből anélkül, hogy a folyosókon, a kapu előtt ne állítanák meg valamilyen ügyben. Most is hallgatja a szövetkezet dolgozóit a 600 személyes, kulturális rendezvények tartására is alkalmas gyönyörű ebédlő előcsarnokában. Mikor a második szintről lefelé indult, még megnézte a szövetkezet 30. évfordulójára készült hatalmas, szemléltető faliújságokat, melyek három évtized útját mutatják be lakonikus tömörséggel. ... 1947-ben tizenheten kezdték, a heti termelés öt pár csizma volt... Aztán egy évre rá egyesültek egy másik községbeli cipészcsoporttal és 1948 áprilisáig kellett várni, hogy Budapestről megkapják működési engedélyüket. Talán „életképtelennek” tartották fent Hévéi tanácsos úrék a fiatal szövetkezetét, amelynek vezetői a7 első három hónapban szó- szerint ingyen, fizetség nélkül fáradoztak, kutattak anyag után, sőt, a maguk pénzén vásárolták meg azt, ha sikerült valahonnan beszerezniük. A harminc év már történelem. — Tudtuk, hogy mi csináljuk már a történelmet és hiába tornyosultak előttünk szinte áthághatatlannak látszó akadályok, minden nehézségen sok-sók kitartással, vágtuk át magunkat — mondja Sárhegyi András, az Endrődi Cipészszövetkezet Munka Érdemrenddel kitüntetett elnöke, aki harminc esztendeje, a megalakulástól áll a szövetkezet élén. — És tudtuk azt is, hogy mit akarunk ! Azzal a kollektívával pedig, aki elindult a szövetkezés útján, és amelyhez évről évre újabb százak csatlakoztak, meg is lehetett valósítani elképzeléseinket — teszi hozzá. Az egész országban alig akad olyan, aki 30 éve változatlan bizalomtól övezve irányít egy ipari szövetkezetei. És olyan szövetkezet is kevés van, amelyik harminc esztendő alatt az irányítás állandó színvonalnövelésének eredményeként is akkora fejlődést tett meg, mint az ENCI Mert a gazdasági és pártvezetés munkájának eredménye is, hogy az eltelt három évtized egységessé kovácsolta a mindig nagyobbra növő kollektívát, amely a régvolt kis kéziszerszámos, suszterasztalkás kócerájokból 1200 tagot foglalkoztató modern, a világpiacon is elismert márkájú termékeket gyártó nagy szövetkezetei varázsolt. A tiszta, világos műhely- csarnokokban a legkorszerűbb gépeken gyártják az ENCI dolgozói a híres női cipőket. Ám nemcsak a munkakörülményeik, hanem szociális ellátottságuk is ma már kitűnőnek mondható. Az impozáns, háromszintes szociális létesítményükben hideg— melegvizes mosdók, fürdők, női és férfiöltözők, KISZ- klub, a 600 személyes ebédlő, tanácskozótermek, büfé, nagy kultúrhelyiség van, s az öltözőből fűtött folyosók vezetnek a munkatermekbe. — Ezt ígértük annak idején, és hozzátettük: rajtunk, a kollektíva munkáján áll, hogy mindez megvalósuljon — mondja Sárhegyi András. — Hogy megvalósult, ez nem engem, hanem a szövetkezet egészét dicséri. A heti ötpáras termelés ma már hihetetlennek hangzik. Az első tört év nagy eredménynek elkönyvelt ötmilliós termelése szintúgy. Persze, mert ma már milliókban és százmilliókban számolnak. Az üzemi konyha, étterem, szociális létesítmények építése, a komplex járulékos beruházásra az utóbbi két évben 20 millió forintot fordítottak. Miből? Már 1970-ben 600 ezer pár cipőt gyártottak és 103 milliós volt a bevételük. A negyedik ötéves terv végére megközelítették az egymillió párat és termelési értékük 222 millió forintra nőtt. Az idén 1,1 milliós termelést produkálnak 270 millió forint értékben. 1980-ig pedig — ahogyan eddig teljesítették, illetve túlteljesí- • tették előirányzataikat — úgy valósítják meg a kitűzött másfélmilliós termelést, amelynek értéke 380 millió forint lesz. Milliomosok. Sárhegyi András, ha magáról beszél, ezeket az adatokat tárja elénk. Személye, egész élete munkássága összeforrt a tervezésekkel s a terveket megvalósító 1200 szövetkezeti dolgozó mindennapos tevékenységével. Ezért fordulnak hozzá bizalommal még egyéni problémájukkal is, s ő mindenkit meghallgat, segít társainak, amiben csak tud. Nem szakadt el tőlük. Sofőrje most is figyelmezteti: — Indulni kéne már, elnök elvtárs... — Jól van koma, majd indulunk, de ezeket a dolgokat is intézni kell... v. d. Munkavédelmi felhívás balesetek megelőzésére Az elmúlt nyolc hónap alatt Szarvason, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat és Gyulán a Csőszerelő Vállalat építkezésén, Ecsegfalván az Egyetértés Tsz-ben, a Sarkadi Cukorgyárban, a Könnyűipari Szerelő Vállalat munkaterületén, Köröstarcsán a Petőfi Tsz-ben, valamint a Körösi Állami Gazdaság kőszigeti üzemegységében történt magasról való lezuhanás miatt halálos végű baleset. A Csőszerelő Vállalat dolgozói közül hatan sérülést is szenvedtek. Valamennyi szerencsétlenséget az okozta, hogy a magasban végzett munkához nem volt megfelelő az állvány, a tetőn dolgozókat nem látták el biztonsági övvel, hiányzott a kellő szervezettség, elmaradt a megfelelő szakmai irányítás és ellenőrzés. Az SZMT munkavédelmi felügyelője most felhívással fordult a megye valamennyi vállalatához, állami gazdaságához, termelőszövetkezetéhez, s ebben meghatározza azokat a tennivalókat, amelyek a hasonló balesetek megelőzésének elengedhetetlen feltételei.
