Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-23 / 250. szám

1977. október 23., vasárnap IgUslUfrTiTg Mennyibe kerül az alkoholizmus? II. Az eddig megtett intézke­déseket, az erőfeszítéseket hosszan sorolhatnánk, de nyomban hozzátehetjük, hogy azok nem bizonyultak elég hatásosnak, nem sikerült az alkoholizmus terjedésének útját állni. A negatív jelen­ségek, a kilengések kapcsán mind határozottabb a felhá­borodás, gyarapszik az alko­holizmus elleni harc tábora. A harc azonban csak részben szervezett és tudatos. Néme­lyek drákói szigort követel­nek, s a kormányzatot libe­rálisnak tartják, a belke­reskedelmet pedig haszonle­ső cinkossággal vádolják. So­kan úgy gondolják, hogy ha több a kár, mint a haszon, akkor a döntés magától adó­dik: korlátozzák a szeszes italok termelését és kiszol­gálását. De hogyan? Korlá­tozzák az eladást néhány ki­jelölt üzletre? Emeljék fel a jelenlegi árakat többszö­rösére? Vezessenek be jegy­rendszert? Vagy tiltsák meg — a narkotikumokhoz ha­sonlóan — a szeszes italok mindennemű terjesztését, fo­gyasztását? II család fizetné meg A tapasztalatok félreérthe­tetlenül bizonyítják, hogy kényszerítő eszközökkel, ad­minisztratív nyomással nem jutunk messzire. Az áreme­lés például nem csökkenti a szeszes italok fogyasztását, az alkoholistákét pedig még átmenetileg sem. Legfeljebb a család, a környezet fizet nagyobb árat a szenvedé­lyért. A legális termelés és forgalom mindenféle korlá­tozásával a józan életűek el­látását is nehezítenénk és növelnénk az egyébként is tiltott zugpálinkafőzés és -kimérés konjunktúráját. Az alkoholisták mértéktelensége nem vezethet a másik véglet­hez: a szeszes italok árulis­táról való törléséhez. Gyors javulás nem várha­tó, mert nincs csodaszer, nincs radikális és hatásos megoldás. Az alkoholizmus összetett társadalmi és gaz­dasági jelenség, terjedésének megfékezése, visszaszorítása a társadalom és a gazdasági vezetők közös ügye. De az egymásra mutogatás, a fellé­pés, az intézkedés másoktól, fentről való várása ezúttal sem célravezető. A kormány­zat, a belkereskedelem, illet­ve a vendéglátás, az üzlethá­lózat dolgozói sok mindent tehetnek még, hogy kedve­zőbb feltételeket teremtsenek az alkoholizmus elleni harc­hoz. A nagyobb szigor és kö­vetkezetesség, a céltudatosan szabályozott és kulturált el­adás, kiszolgálás, az egész­ségügyi ellátás, az utógondo­zás fejlesztése még sokféle lehetőséget kínál, nem mond­hatunk le róluk. Szeszmentesíteni a munkahelyeket A legnagyobb tartalékok azonban a társadalom, a la­kosság és mindenekelőtt a munkahelyi kollektíva és ve­zetés szervezettebb, tudato­sabb fellépésében rejlenek. Legfőbb ideje például, hogy érvényesítsék a vezetők sze­mélyes felelősségét a mun­kahelyek szeszmentessé téte­lében is. Az ellenőrzés, a patronálás megszervezése és szükség esetén a büntetés, vagy a munkahely-, a mun­kakörcsere biztosítása vezetői feladat. De ahhoz, hogy munka előtt és munkaidőben minden dolgozó sértődés nél­kül elutasíthassa az italra invitálást — ahogyan ezt a gépkocsivezetők többnyire már megteszik és megtehe­tik — a kollektíva egyetértő támogatása szükséges. A dol­gozók, a lakosság kellő ak­tivitása nélkül nem, vagy ne­hezen leplezhetők le az alko­holizmus törvényen kívüli vámszedői: a zugpálinkafő­zők és munkahelyi bizomá­nyosaik. Társadalmi ellen­őrzés híján sok más, szigorú intézkedés szintén hatásta­lan marad. n leghumánusabb feladatok egyike A brigádmozgalom kétmil­liós tagságán túl a fejlett szocialista társadalom építé­sén munkálkodó népünk mind szélesebb köre is azon van, hogy szocialista módon dolgozzon, tanuljon, éljen. A szocialista embertől, a szo­cialista életmódtól idegen az aszkétizmus, de idegen min­denfajta gátlástalanság, mér- téktelenség. A mi életideá­lunk, hogy az ember feszte­lenül, saját örömére, kitelje­sedésére éljen a természet, a társadalom, a gazdaság, a kultúra értékeivel, lehetősé­geivel. Az emberi szabadság nélkülözhetetlen feltétele, hogy uraljuk ezeket az esz­közöket, lehetőségeket és ne váljunk rabjaivá. Az alkoho­lizmus megelőzése, testet-lel- ket, családot pusztító hatásá­nak visszafordítása, felszá­molása, ezért a leghumánu­sabb — és ha egyáltalán ler hét ezt fokozni — a legszo­cialistább feladatok egyike. Kovács József Egy hirdetés margéjára Néhány napja jelent meg lapunkban az a hirdetés, amely tudtul adja, hogy az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat Békéscsabán, a Kétegyházi úti gázcseretele­pét bezárta. Október 15-től a propán-bután gázpalackokat a szomszédos DÉGÁZ-tele- pen lehet kicserélni. Mivel ez az intézkedés a megyeszékhely sok lakóját érinti, megkértük Erdei Re­zsőt, a szolgáltató vállalat békéscsabai kirendeltségének vezetőjét, hogy adjon tájé­koztatást: mi tette szüksé­gessé az üzlet megszünteté­sét, s hogyan tudják kielégí­teni a jövőben a pb-gázpa- lack-tulajdonosok igényeit. A kirendeltségvezető el­mondotta, hogy az Univer- zál-lerakat helyén tejüzem épül, amelynek kivitelezését nemsokára megkezdik. Ter­mészetesen az új helyzet ne­héz feladat elé állította a DÉGÁZ-t. A békéscsabai te­lep elsősorban a megye töb­bi településeinek zavartalan gázpalack-ellátását biztosí­totta. A Volán 8-as számú Vállalatával közösen átszer­vezték a fuvarozást. Így a gyulai és a szeghalmi lera­kat látja el a kisebb, na­gyobb községeket, a helyi cseretelep pedig nagyrészt a megyeszékhely igényeit hi­vatott kielégíteni. Hogy ez nem mindig sikerül zavarta­lanul, annak az a magyará­zata, hogy a bázistelep ki­csi, korszerűtlen. Naponta 800 palackot kell fogadniuk, ezek átvételét egy óra alatt tudják lebonyolítani, s ez idő alatt a kiszolgálást szü­neteltetik. Mindenesetre két héten belül olyan áthidaló megoldást találnak, amely megszünteti ezt a gondot is. Egyébként már épül a Be- rényi úti bázistelep. Az új létesítményt még ebben az évben átadják rendeltetésé­I tárgyalóteremből II kecske ŐSZI KIRAKATOK Több fehérje- és vitamindús élelmiszer és a káposzta Szeptember 30-án Szeg­halmon a Sárréti Termelő- szövetkezet két tagja, Tóth István és Fazekas József John Deere-rel vontatott vetőgéppel vetették a búzát a mágori területen. Délután a vetőgép meghibásodott. Sebestyén Gyula tsz-tag mo­torkerékpárral érkezett, hogy megjavítsa. Mivel az nem sikerült, úgy döntöttek, bevontatják a tsz telephelyé­re. Eközben Sebestyénnek egy nagyszerű ötlete támadt. Azt javasolta, hogy a közel­ben levő juhhodályból lop­janak el egy birkát. Az ötle­tet jónak találta két társa is. Már sötétedett. Sebestyén belopakodott a hödályba, s egy 40 kilogrammos birkát lopott el. Fazekas összekö­tözte a lábát, aztán betették a vetőgépbe, ők ketten mo­torkerékpárra ültek és Szeg­halmon a Berettyó-híd lá­bánál várakoztak társukra, aki erőgépével vontatva a vetőgépet lassan közeledett. A hídfőnél letették a birkát. Arra már nem volt idejük, hogy Sebestyén lakására vi­gyék. A közelben tartózko­dott egy szolgálatot teljesítő rendőr. Gyanút fogott. Mire a hídfőhöz ért, Tóth addigra már a vetőgéppel a tsz te­lephelye felé tartott. A bir­kát egy téglakupacnál talál­ta meg. Sebestyén és Faze­kas közben úgy tett, mintha semmiről sem tudnának. Őket kérte meg a rendőr, hogy vigyázzanak a birkára, amíg bemegy a tsz telephe­lyére, hogy megtudakolja, ki vezette az erőgépet. Ekkor derült ki, hogy kecskére bíz­ta a káposztát. Tóth ugyanis töredelmesen bevallotta a bűncselekményt. A szeghalmi járásbíróság Sebestyén Gyulát és két tár­sát jogtalan behatolás útján elkövetett lopás miatt 20 százalékos bércsökkentés mellett öt-öt hónapi javító­nevelő munkára ítélte. Az ítélet jogerős. —di Az év utolsó három hó­napja a nagy vásárlások időszaka. Ilyenkor mérlege­lik a családok: mit kap ősz­re, télre a gyerek, a fel­nőtt. Az üzletekben váloga­tunk a ruhák, cipők között, kicseréljük tévékészülékün­ket vagy korszerűbb fűtőtes­tet szerzünk be, s már az ünnepi asztalra, disznóvá­gásra gondolunk. Milyen árukészlettel, választékkal állnak rendelkezésünkre a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek? Sorozatunk­ban érré igyekszünk választ adni. Alapvető élelmiszerekből javuló kínálatra Számítha­tunk. Az év végén az átla­gosnál több jó minőségű, fi­nomított kristálycukor kerül forgalomba, sőt, mokkacu­korból is jó lesz az ellátás. Az ipar és a kereskedelem közös célja, hogy korszerűbb étkezésre szoktassa a lakos­ságot, több fehérje- és vi­tamindús élelmiszert kínál­nak. Zsír helyett például olajat ajánlanak a főzéshez, örvendetes, hogy a palackos étolajon belül a napraforgó- olaj aránya már eléri a 60 —65 százalékot. A kis cso­magolású Ráma és Liga margarin folyamatosan kap­ható lesz. A sertésvágási szezonban kétféle rizs közül lehet válogatni, s lesz ele­gendő piros paprika és bors is. Az édesipari áruk forgal­ma az első félévben négy és fél százalékkal emelkedett. Ennek ellenére elsősorban a Csemege Édesipari Gyár korszerűsítése miatt átme­neti áruhiányra kell számí­tani. Nem lesz fennakadás viszont táblás tej csokoládé­ból. Néhány új termék be­vezetésével színvonalasabb ellátás várható drazsékból. Az előrejelzések szerint az NDK gyártmányú diabeti­kus ét- és tejcsokoládék is folyamatosan kaphatók lesz­nek. Lisztes áruk közül a Budapest teasüteményből, a pilóta- és minőségi keksz­ből csak korlátozottan tud szállítani a gyár. Minden igényt ki tudnak elégíteni töltött és extra ropogós os­tyákból, valamint mézes tea- süteményekből. A Télapó, karácsonyi, új­évi idényáruk választéka nem bővül, de a múlt évi két százalék helyett az idén 25 százalékos lesz a köz­kedvelt zselés szaloncukor aránya. A konzervipar is növeli termelését. Javuló kí­nálatot ígérnek alma-, kör­te-, őszibarack-, szilva és vegyesbefőttekből. Gyü­mölcsszörpökből a málna ki­vételével minden igényt ki tudnak elégíteni. Több lesz a zöldség és a gyümölcs. A megyei ZÖLDÉRT, az élel­miszer-kiskereskedelmi vál­lalat, a fogyasztási szövet­kezetek 350 vagon burgo­nyát, 30 vagon vörös- és fokhagymát, 103 vagon ve­gyes zöldséget és 130 vagon téli almát tárolnak. A na­rancsszállítmányok csak az év vége felé érkeznek meg. A IV. negyedévben mintegy 260 tonna banán beérkezésé­re lehet számítani, amely­ből bőven jut megyénknek is. Szomjunkat sokféle üdítő itallal olthatjuk, s a tava­lyihoz hasonlóan a hazai sört importtal pótolják. Akik pedig az ünnepeket pezsgővel kívánják köszön­teni, azok is válogathatnak a hazai és a külföldi már­kák között. (seres) Harminc éve elnök Nem tud elmenni a szö­vetkezetből anélkül, hogy a folyosókon, a kapu előtt ne állítanák meg valamilyen ügyben. Most is hallgatja a szövetkezet dolgozóit a 600 személyes, kulturális rendez­vények tartására is alkalmas gyönyörű ebédlő előcsarno­kában. Mikor a második szintről lefelé indult, még megnézte a szövetkezet 30. évfordulójára készült hatal­mas, szemléltető faliújságo­kat, melyek három évtized útját mutatják be lakonikus tömörséggel. ... 1947-ben tizenheten kezdték, a heti termelés öt pár csizma volt... Aztán egy évre rá egyesültek egy má­sik községbeli cipészcsoport­tal és 1948 áprilisáig kellett várni, hogy Budapestről megkapják működési enge­délyüket. Talán „életképte­lennek” tartották fent Hévéi tanácsos úrék a fiatal szö­vetkezetét, amelynek vezetői a7 első három hónapban szó- szerint ingyen, fizetség nél­kül fáradoztak, kutattak anyag után, sőt, a maguk pénzén vásárolták meg azt, ha sikerült valahonnan be­szerezniük. A harminc év már törté­nelem. — Tudtuk, hogy mi csinál­juk már a történelmet és hiába tornyosultak előttünk szinte áthághatatlannak lát­szó akadályok, minden ne­hézségen sok-sók kitartással, vágtuk át magunkat — mondja Sárhegyi András, az Endrődi Cipészszövetkezet Munka Érdemrenddel kitün­tetett elnöke, aki harminc esztendeje, a megalakulástól áll a szövetkezet élén. — És tudtuk azt is, hogy mit aka­runk ! Azzal a kollektívával pedig, aki elindult a szövet­kezés útján, és amelyhez év­ről évre újabb százak csat­lakoztak, meg is lehetett va­lósítani elképzeléseinket — teszi hozzá. Az egész országban alig akad olyan, aki 30 éve vál­tozatlan bizalomtól övezve irányít egy ipari szövetkeze­tei. És olyan szövetkezet is kevés van, amelyik harminc esztendő alatt az irányítás állandó színvonalnövelésének eredményeként is akkora fejlődést tett meg, mint az ENCI Mert a gazdasági és pártvezetés munkájának eredménye is, hogy az eltelt három évtized egységessé ko­vácsolta a mindig nagyobbra növő kollektívát, amely a régvolt kis kéziszerszámos, suszterasztalkás kócerájokból 1200 tagot foglalkoztató mo­dern, a világpiacon is elis­mert márkájú termékeket gyártó nagy szövetkezetei va­rázsolt. A tiszta, világos műhely- csarnokokban a legkorsze­rűbb gépeken gyártják az ENCI dolgozói a híres női cipőket. Ám nemcsak a mun­kakörülményeik, hanem szo­ciális ellátottságuk is ma már kitűnőnek mondható. Az im­pozáns, háromszintes szociá­lis létesítményükben hideg— melegvizes mosdók, fürdők, női és férfiöltözők, KISZ- klub, a 600 személyes ebédlő, tanácskozótermek, büfé, nagy kultúrhelyiség van, s az öl­tözőből fűtött folyosók ve­zetnek a munkatermekbe. — Ezt ígértük annak ide­jén, és hozzátettük: rajtunk, a kollektíva munkáján áll, hogy mindez megvalósuljon — mondja Sárhegyi András. — Hogy megvalósult, ez nem engem, hanem a szö­vetkezet egészét dicséri. A heti ötpáras termelés ma már hihetetlennek hangzik. Az első tört év nagy ered­ménynek elkönyvelt ötmilliós termelése szintúgy. Persze, mert ma már milliókban és százmilliókban számolnak. Az üzemi konyha, étterem, szociális létesítmények építé­se, a komplex járulékos be­ruházásra az utóbbi két év­ben 20 millió forintot fordí­tottak. Miből? Már 1970-ben 600 ezer pár cipőt gyártottak és 103 milliós volt a bevéte­lük. A negyedik ötéves terv végére megközelítették az egymillió párat és termelési értékük 222 millió forintra nőtt. Az idén 1,1 milliós ter­melést produkálnak 270 mil­lió forint értékben. 1980-ig pedig — ahogyan eddig tel­jesítették, illetve túlteljesí- • tették előirányzataikat — úgy valósítják meg a kitű­zött másfélmilliós termelést, amelynek értéke 380 millió forint lesz. Milliomosok. Sárhegyi András, ha magá­ról beszél, ezeket az adatokat tárja elénk. Személye, egész élete munkássága összeforrt a tervezésekkel s a terveket megvalósító 1200 szövetkezeti dolgozó mindennapos tevé­kenységével. Ezért fordulnak hozzá bizalommal még egyé­ni problémájukkal is, s ő mindenkit meghallgat, segít társainak, amiben csak tud. Nem szakadt el tőlük. So­főrje most is figyelmezteti: — Indulni kéne már, elnök elvtárs... — Jól van koma, majd in­dulunk, de ezeket a dolgo­kat is intézni kell... v. d. Munkavédelmi felhívás balesetek megelőzésére Az elmúlt nyolc hónap alatt Szarvason, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat és Gyulán a Cső­szerelő Vállalat építkezésén, Ecsegfalván az Egyetértés Tsz-ben, a Sarkadi Cukor­gyárban, a Könnyűipari Sze­relő Vállalat munkaterüle­tén, Köröstarcsán a Petőfi Tsz-ben, valamint a Körösi Állami Gazdaság kőszigeti üzemegységében történt ma­gasról való lezuhanás miatt halálos végű baleset. A Cső­szerelő Vállalat dolgozói közül hatan sérülést is szen­vedtek. Valamennyi szerencsétlen­séget az okozta, hogy a ma­gasban végzett munkához nem volt megfelelő az áll­vány, a tetőn dolgozókat nem látták el biztonsági öv­vel, hiányzott a kellő szer­vezettség, elmaradt a meg­felelő szakmai irányítás és ellenőrzés. Az SZMT munkavédelmi felügyelője most felhívással fordult a megye valamennyi vállalatához, állami gazda­ságához, termelőszövetkeze­téhez, s ebben meghatároz­za azokat a tennivalókat, amelyek a hasonló balesetek megelőzésének elengedhetet­len feltételei.

Next

/
Thumbnails
Contents