Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-23 / 250. szám
1977. október 23., vasárnap o t Egy júliusban megvalósított könyvkiállítás és könyvvásár kedvező tapasztalatai adták az ötletet, hogy a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat 154. számú gyulai boltja és a Kétegyházi Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet újból közösen rendezze meg most a műszaki könyvnapok megnyitóját. Az egy hétig tartó kiállításon az intézet szakmai könyvszükségletének előzetes felmérésével válogatott könyvek nagy kelendőségre számíthatnak Fotó: Gál Edit WlWWWWWfiWWWWWWiWWlWWWiWWWWWi» A partizánok nyomában A Békés megyei KISZ-bi- zottság kezdeményezésére, az Országos Partizán Szövetség, a Békés megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa, a Testnevelési és Sporthivatal, valamint az Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda szervezésében négyéves túraprogram indul az idén, „A partizánok nyomában.” Az első út ez év novemberében, Csehszlovákiában kíséri nyomon a régi harcok színhelyeit. Az intézmények, amelyek az utat szervezik az idén csaknem ötven jól dolgozó aktívát jutalmaznak az érdekesnek ígérkező kirándulással. A program november 11- én kezdődik. Az első állomás Budapest, itt megtekintik a Munkásmozgalmi Múzeumot, amajd továbbutaznak Salgótarjánba, ahol nógrádi partizánokkal találkoznak, akiknek egy része csatlakozik az utasok közé. Másnap, 12-én Parasapusz- tán és Zólyomban néznek körül, majd Besztercebányán, a Nemzeti Felkelés Múzeumánál koszorút helyeztek el, az itt harcolt partizánok emlékére. Délután egy 12 kilométeres gyalogtúrán vehetnek részt, amelynek végállomásán, Kalistyén, a Partizán Emlékműnél helyezik el a megemlékezés koszorúját. Divinbe, Nógrádi Sándor házába 13-án látogatnak el, majd ebéd után Losoncon néznek körül. A kirándulás résztvevői este szlovák ellenállókkal és fiatalokkal találkoznak. A kirándulás utolsó napján, 14-én az abroncsospusz- tai fegyveres összetűzés színhelyét nézik meg, majd az ott élő szlovákok segítségével idézik fel a régmúlt eseményeket. Az utolsó állomás Karancsberény, ahol megtekintik a Nógrádi Sándor Emlékmúzeumot. Jövőre Szovjetunióban, majd egy év múlva Jugoszláviában és végül Lengyelországban keresik fel a túrák résztvevői a partizánakciók színhelyeit. Az egész lakosság érdekeit szolgálja az adó Orosházán Magyar filmek a fesztiválokon A magyar filmgyártás a következő hetekben több filmalkotással vesz részt nemzetközi fesztiválokon. Az NSZK-beli Oberhau- senben október 24-től a nemzetközi sportfilm napokon Csőke József „Visszatérés” és Magyar József „Csak az aréna?” című alkotásai képviselik a magyar színeket. A fesztiválon ott lesz mindkét film rendezője. Teheránban — október 31. és november 7. között — az immár hagyományos nemzetközi gyermekfilmfesztiválon Dargay Attila „Lúdas Matyi”-jával vesz részt filmgyártásunk. A fesztivál keretében filmjeinkből bemutató vetítéseket is tartanak. Ezeken — naponta másfél órás műsorban — 55 magyar animációs rövidfilmet, továbbá Jankovics Marcell „János vitéz” című alkotását láthatja a közönség.. November 2. és 9. között a francia főváros II. nemzetközi filmes seregszemléjén a magyar filmbemutató-sorozaton Szász Péter „Szépek és bolondok”, Dár- day István „Jutalomutazás”, Szörényi Rezső „Tükörképek”, András Ferenc „Veri az ördög a feleségét”, Gyön- gyössy—Kabay „Két elhatározás”, Bódy Gábor „Amerikai anzix” és Lányi András „Segesvár” című játékfilmjeit, valamint Surányi András „Két fénykép” és Soós Mária „Portréfilm” című rövidfilmjét láthatja a közönség. Nyugdíjasokat láttak vendégül Ünnepség színhelye volt a napokban a szarvasi Plas- tolus 1. sz. klubhelyisége. Két szocialista brigád, a Zó- ja és a Dobó Katica, dobozüzemi nyugdíjasokat láttak vendégül. A meghívottakat Szebedinszky Pál brigádtag köszöntötte, majd ismertette velük a szövetkezet eddig elért eredményeit, további célkitűzéseit. Az ünnepség hangulatát fokozta a színes tv műsora, mivel a nyugdíjasok ilyet még nem láttak. Amikor ez a szép délután véget ért, mindenki csak ennyit mondott: Köszönjük! Orovecz József A versenyfilmek között Párizsban bemutatják Mészáros Márta „Ok ketten” című játékfilmjét. A magyar küldöttségnek Mészáros Márta mellett többek között Kende János operatőr is tagja lesz. A november 4-én kezdődő, több mint két hétig tartó chichagói nemzetközi film- fesztivál versenyprogramjában öt magyar film szerepel a játékfilmek versenyében Sándor Pál „Herkules- fürdői emlék”, a rövidfilmek versenyében Szobosz- lay Péter, Gémes József, Jankovics Marcell és Szórá- dy Csaba egy-egy produkciója. A november 14. és december 1. között megrendezésre kerülő XXI. londoni nemzetközi filmfesztiválra egy magyar játék-, illetve rövidfilmet — Mészáros Márta „Kilenc hónap”, illetve Szórády Csaba „Rondino” című alkotását hívták meg. Mészáros Márta néhány napig ezen a fesztiválon is részt vesz. Az orosházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a napokban ülést tartott. Két téma szerepelt a napirenden ; „A tanács ’ vb-titkársá- ga ügyrend szerinti munkájának értékelése”, valamint „A lakosságot érintő adó- politikai elvek, azok érvényesülése”. A vb-titkárság feladata, hatásköre, miként azt a városi tanács szervezeti és működési szabályzata meghatározza : szervezési, propaganda, információs és jogi vonatkozású teendők. Az osztály munkájáról legutóbb 1974 februárjában tárgyalta vb. A titkárság — annak ellenére, hogy az osztály dolgozóinak létszáma az ellátandó feladatokhoz képest kevés — megfelelően tevékenykedik. A napirend második témája az adópolitika volt. A beszámoló alapján megállapítható, hogy helyesen érvényesítik Orosházán a lakosságot érintő adópolitikai elveket. Az adóztatáson keresztül is érvényre jut a lakossági igényeket kielégítő szolgáltatóipari tevékenység támogatása, ugyanakkor a helyes adópolitikával gátat vetnek a nem munkából származó jövedelemszerzésnek, és korlátozzák az árutermelők nem saját munkán alapuló tevékenységét. A végrehajtó bizottság mindkét beszámoló jelentést elfogadta, és több határozatot hozott. Kismamák napja a kötöttárugyárban Kedves eseményre került sor tegnap a Békéscsabai Kötöttárugyárban. A gyáriak azokat a kismamákat látták vendégül gyermekeikkel együtt, akik igénybe vették a gyermekgondozási segélyt. Az ifjú asszonyok meghallgatták az üzem vezetőinek tájékoz]A Megyei Művelődési Központ társastáncklubjának négy ! táncospárja a közelmúltban az NDK-beli Leunai „Kék — | Ezüst” táncklub nemzetközi táncversenyén szerepelt nagy | sikerrel. A kinttartózkodás alatt sikeres táncbemutatót tartottak Halle-Neustadtban, majd a leunai nemzetközi társastánc-csapatversenyen harmadik helyezést értek el. A Králik > házaspár is tagja volt a győztes társastánccsapatnak tatását az idei eredményekről, gondokról, valamint a jövő évi feladatokról. Közben a vendéglátók gondoskodtak a gyerekekről is: filmet néztek, mesét hallgattak a kicsik. A gyár vendégei voltak ezen a napon a mezőkovácsházi járási művelődési központ díszítőművészeti szakkörének tagjai is. ök — ügyes, ötletes kezdeményezés! — magyar népi díszítőművészeti motívumokkal hímzett gyermekruhákat, díszeket és használati tárgyakat mutattak be a kismamáknak és a gyáriaknak. Vonatpótló autóbuszok A MÁV Szegedi Igazgatósága értesíti az utazóközönséget, . hogy pályaépítési munkák miatt 1977. október 24, 25-én Gyoma és Csárda- szállás, október 26, 27 és 28- án Csárdaszállás és Mező- berény, továbbá október 31- én Mezőberény és Békéscsaba vasútállomások között a Budapestről 9 óra 15 perckor induló 6622 sz., valamint a Békéscsabáról 12 óra 25 perckor induló 6623 sz. vonaton utazókat, az említett állomások között vonat helyett vonatpótló autóbuszokkal szállítják. Az említett napokon a Békéscsabáról 13 óra 30 perckor induló 6603 sz. gyorsvonatot nem közlekedtetik, hanem helyette 55 perccel később, 14 óra 25 perckor indul Budapestre gyorsvonat. A változásról bővebb felvilágosítást a vasútállomásokon adnak. Útmutatás hosszú távra MSZMP Központi Bizottsága csütörtöki ülésén gondos előkészítő munka után megtárgyalta és jóváhagyta a hosz- szú távú külgazdasági politikának és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveit. Az állásfoglalás nagy jelentőségű a népgazdaság, a vállalatok, az üzemek hosszú távú fejlesztésében. A XI. pártkongresszuson elfogadott programnyilatkozat szerint a következő 15 —20 évben megteremtjük a fejlett szocialista társadalom műszaki, gazdasági bázisát, s hazánk gazdaságilag fejlett országgá válik. Ennek elérése, a jelenlegi közepes fejlettségi szint átlépése — a belső korszak- váltás — nem valósítható meg az eddigi módszerekkel. Hazánkban teljes a foglalkoztatottság, s így a termelés nem bővíthető tovább a létszám növelésével, hanem csak a termelékenység emelésével, ésszerű munkaerőgazdálkodással, szükség esetén létszám-átcsoportosítással. Az intenzív gazdasági fejlesztés, a termelékenység emelése nem csupán a munkástól, a vezetőtől követel többet, hanem a korábtfinál nagyobb eszközöket, több beruházást is igényel. A hazai nyersanyag- és energia- termelés fokozása, a nagyszabású lakásépítés, a kommunális fejlesztés, a környezetvédelem ugyancsak növeli a beruházási igényeket. Kedvezőtlenebbé váltak fejlődésünk külgazdasági feltételei. Ez tovább fokozta a fejlesztéssel szembeni követelményeket. A külgazdasági korszakváltás nyitánya és szembetűnő megnyilvánulása, az árrobbanás nyomán hazánkat jelentős külgazdasági veszteségek érték, és érik. Ezeknek a veszteségeknek az ellensúlyozására nem elegendő a hatékonyság eddigi növekedése. Éleződik a világpiaci verseny, termékeinknek a jövőben rendkívül erős konkurrenciával kell megküzdeniük. A megváltozott külső és belső helyzetben is fent kívánjuk tartani a dinamikus' gazdasági növekedést. Ez csak a hatékonyság erőteljesebb fokozásával érhető el. Ennek egyik forrása, nagy tartaléka: a termelés szerkezeti átalakítása. Nélkülözhetetlen, hogy a beruházási eszközöket és a munkaerőt a hatékony célok elérésére összpontosítsuk, s a nem gazdaságos tevékenységet pedig egyidejűleg korlátozzuk, .illetve megszüntessük. A másik nagy forrás és tartalék: fokozott részvételünk a nemzetközi munka- megosztásban. Gazdaságfejlesztési céljainkat a KGST- országokkal, a Szovjetunióval szoros együttműködésben valósítjuk meg. Ugyanakkor a gazdasági kapcsolatok bővítésére törekszünk a nem szocialista országokkal is. A különböző népgazdasági és iparágak fejlesztési irányainak kidolgozásánál figyelembe vették hazai adottságainkat és lehetőségeinket a műszaki, gazdasági fejlődés törvényszerűségeit, s a növekvő világgazdasági követelményeket. így számoltak a világpiac megváltozott értékítéletével is. Tartósan felértékelődtek az energiahordozók és a nyersanyagok más árukhoz és termékekhez képest. Felértékelődtek a világpiacon az alapvető élelmiszerek is. Végül felértékelődtek a magas műszaki kultúrát igénylő, a technikai haladás élvonalában levő termékek is. Ugyanakkor abszolút módon és tartósan leértékelődtek a világpiacon a közepes és alacsony technikai szinten álló kommerszáruk, a hagyományos félkész és késztermékek. (Pl. a méteráru, az egyszerű konfekcionált cikk stb.) Magyarország nyer az élelmiszer (gabona, hús, zöldség), továbbá a timföld, az alumínium exportján, magasabb áron való értékelésével. De a nyereség többszörösét ráfizetjük a kőolaj,, az energia, a nyersanyag, az élenjáró technika behozatalán. Kivitelre kerülő késztermékeink túlnyomó többsége pedig abba a csoportba tartozik, ahol az árak emelkedése jobb esetben az átlagos inflációs rátát követi, s gyakran el sem éri. A külgazdasági veszteségek kiegyenlítésének elvileg két változata lehetséges. Az egyik: ugyanannyi, de drágább importért töb£> magyar áruval fizetünk, a másik: növeljük az értékesebb (a világpiac által felértékelt) termékek arányát, a kevésbé jövedelmező vagy ráfizetéses áruk rovására. Gyakorlatilag e két módszer kombinált alkalmazása a járható út, méghozzá úgy, hogy hosszú távon növekszik és túlsúlyba kerül az utóbbi — a termelés, az értékesítés szerkezeti átalakításának — hatása. így az árrobbanás okozta veszteségeket nem több, hanem jobb munkával pótoljuk. Minden ország termelési szerkezetének fejlesztésére törekszik. Jellemző például, hogy napjainkban a legfejlettebb tőkés országok azokat az elektromos háztartási gépeket és elektromos készülékeket (például a hűtőszekrényt, a televíziót, az automata mosógépet), amelyek a II. világháborút követő konjunktúra serkentői voltak, egyre nagyobb arányban importálják. A hazai adottságok és a nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségek feltételezik, hogy bizonyos termékeket mi is rendszeresen importálunk — munkát és más erőforrásokat megtakarítva. Idehaza pedig a gazdaságosan és versenyképesen exportálható termékek gyártását fejlesztjük. Termelésünk fejlesztéséhez szintén növekvő importra szorulunk, s ezt csak exportunk erőteljes bővítésével tudjuk ellensúlyozni. Nagyarányú exportot kell lebonyolítani, olyan feltételek között, amikor termékeinkkel szemben mind a szocialista országok egymás közti forgalmában, mind pedig a tőkés piacokon gyorsan növekednek a minőségi követelmények. O ire alapozzuk a villamos energia növekvő hazai termelését? Hogyán fejlesztjük közép- és hosszú távon a mezőgazdaságot? Milyen lesz a vegyipar, a gépipar és különböző ágainak holnapja? A műszaki fejlesztést mennyiben alapozzuk saját erőre és mennyiben a külföldi tapasztalatokra, licencek, gyártási eljárások vásárlására? Ilyen és hasonló kérdésekre válaszolt a Központi Bizottság minapi ülésén. Nincs olyan vállalat, szövetkezet, üzem, amely mint termelő, mint felhasználó és beruházó ne kapna közvetlen vagy közvetett útmutatást a közleményből és majd a közlésre kerülő irányelvekről. Az állásfoglalás hosszú távorx meghatározza a gyártásfejlesztés helyi feladatait, s a kormányzat a minisztériumok gazdaságfejlesztő — szervező, tervező-, végrehajtó, szabályozó — munkájának céljait, tartalmát.
