Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-22 / 249. szám

1977. október 22., szombat uniuMTd­Közlemény az MSZMP KB 1977. október 20-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) megfelelően átalakítjuk. A feladatok megoldásában tá­maszkodhatunk népgazdasá­gunk irányítási rendszerére, 3. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gaz­dasági fejlődés belső és kül­ső feltételeiben bekövetke­zett változások hatásával tar­tósan számolni kell, s ennek figyelembevételével kell megoldani a XI. kongresszus határozataiban és a prog­ramnyilatkozatban foglalt feladatokat. a) Gazdaságfejlesztési poli­tikánk érvényesítésénél abból kell kiindulni, hogy — fő feladat a fejlett szo­cialista társadalom építésé­ben előttünk álló társada­lompolitikai célok elérésének anyagi megalapozása, ezen belül a lakosság életkörül­ményeinek további javítása; — a következő évtizedek­ben is biztosítani kell a nép­gazdaság eddigiekhez ha­sonló dinamikus fejlődését. A növekedés üteme legyen összhangban az ország lehe­tőségeivel, és feleljen meg az egyensúlyi követelmények­nek; — a tartósan dinamikus és kiegyensúlyozott gazdasági növekedés megköveteli a hatékonyság erőteljes foko­zását. Ennek fő forrása a termelési szerkezet hazai adottságainak és a nemzet­közi feltételeknek is megfe­lelő alakítása, a tudományos kutatás és a műszaki fejlesz­tés, továbbá a gazdálkodás­ban, a munka szervezettsé­gében meglevő tartalékok hasznosítása; — a beruházási források és a munkaerő koncentrált fel- használásával a hatékony fejlesztési célok megvalósu­lását kell elősegíteni, egyide­jűleg el kell érni a gazdaság­talan tevékenységek korláto­zását. illetve megszüntetését. Ennek megfelelően, a telje­sítménytől jobban függő vál­lalati és egyéni jövedelem­differenciálást, valamint ez­zel összehangolt ár- és tá­mogatási rendszert kell ér­vényesíteni ; — fokozni szükséges rész­vételünket a nemzetközi munkamegosztásban. Gazda­ságfejlesztési céljainkat a KGST-országokkal szoros együttműködésben valósít­juk meg. Ugyanakkor a gaz­dasági kapcsolatok bővítésé­re törekszünk a nem szocia­lista országokkal is. b) A termelési szerkezet átalakítására vonatkozó dön­téseknél a hazai adottságok­ból és lehetőségekből kell kiindulni, figyelembe véve a fejlődés nemzetközi iránya­it és törvényszerűségeit. A népgazdaság fő ágazatait — az ipart, a mezőgazdaságot, az építési tevékenységet, a közlekedést, valamint a gaz­daság más infrastrukturális szektorát — arányosan, ösz- szehangoltan kell fejleszteni. A népgazdaság fő ágazatai d) Az ipar szerkezetén be­lül az alapanyaggyártó és a kitermelő iparágak, vala­mint a feldolgozó iparágak arányát az egyes gyártási ágak gazdaságosságának, versenyképességének és fej­lesztési lehetőségeinek . mér­legelése alapján kell kiala­kítani. Az energiagazdálkodásban távlatilag a leggazdaságo­sabb, s ugyanakkor reálisan megvalósítható energiastruk­túra kialakítására kell töre­kedni. A fejlesztéseknél előnyben kell részesíteni a kevésbé energiaigényes terü­leteket, az energiát megtaka­rító megoldásokat, és erőtel­jesebben kell folytatni az energiafogyasztás racionali­zálását. Fontos feladat szén- vagyonunk és szénhidrogén­készletünk további kutatása, feltárása és jobb hasznosítá­az élenjáró üzemek tapasz­talataira, tudományos kuta­tási és műszaki bázisunkra, a dolgozók képzettségére és szorgalmára. közül az iparnak változat­lanul meghatározó szerepe van. r Az iparfejlesztésben mindenekelőtt a szelekció nagyobb mértékű érvényesí­tése szükséges. A műszaki fejlesztés, a termelés és az értékesítés megalapozásában az addigieknél átfogóbban kell figyelembe venni a nemzetközi együttműködés lehetőségeit. A mezőgazdaság dinami­kus fejlesztése továbbra is nélkülözhetetlen feltétele céljaink elérésének. Ez össz­hangban van kedvező ter­mészeti adottságainkkal. a hazai szükségletekkel, vala­mint a várható nemzetközi kereslettel. A mezőgazdaság igénveinek kielégítését az eddigieknél jobban figye­lembe kell venni az ipar- fejlesztésben, különösen a "éoiparban és a vegyipar­ban. valamint a mezőgazda­sághoz kapcsolódó infra­struktúra fejlesztésében. Az - építési tevékenységet komplex fejlesztéssel alkal­massá kell tenni arra. hogy a beruházási feladatokat gvorsabban. naevobb terme­lékenységgel oldja meg. Az infrastruktúrát a lehe­tőségekhez és a szükségle­tekhez igazítva tervszerűb­ben kell fejleszteni, különö­sen a termeléshez közvetle­nül kapcsolódó területein fontos megszüntetni viszony­lagos elmaradottságát. A lehetőségeinkkel összhang­ban. a társadalmi-gazdasági igények figyelembevételével kell fejleszteni a nem ter­melő infrastruktúrát, s ja­vítani a meglevő létesítmé­nyek kihasználását. c) A külgazdasági kapcso­latok növekvő szerepe meg­követeli a termelési szerke­zet. valamint a nemzetközi gazdasági együttműködési és a külkereskedelmi tevékeny­ség összehangolt fejlesztését. Mind több fejlesztési cél kialakításában meghatározó­vá válnak a külgazdasági szempontok. A gazdaságos export erő­teljes növelése megköveteli, hogy szelektív iparpolitiká­val elsősorban a kivitelben jelentős szerepet játszó, ver­senyképes termelőágakat fej­lesszük, és számottevően nö­veljük a magas feldolgozott- ságú termékek arányát. Népgazdaságunk import­igénye tovább nő. Behozata­lunkban mind nagyobb részt kell képviselniük a korsze­rű technikának, berendezé­seknek és szellemi termé­keknek, a produktív alkat­részeknek. valamint egyes, a hatékonyság javítását szol­gáló anyagoknak. Fokozott figyelmet szükséges fordíta­ni az importtal való takaré­kosságra, a gazdaságos im­porthelyettesítésre. sa. A villamos energia na­gyobb teret kan a szükségle­tek kielégítésében, termelé­sének növekményét a gazda­ságosan kitermelhető hazai szénre és az atomenergia­bázisra kell alapozni. Az alumíniumipart a fo­lyamatban levő központi programoknak megfelelően kell fejleszteni. Alapvető fel­adat a hazai bauxitvagyon hatékony felhasználásával a népgazdaság alumíniumigé­nyének kielégítése. Ezen a bázison kell a tartós és gaz­daságos exportot megvalósí­tani, a műszaki és tudomá­nyos kapacitásokat tovább­fejleszteni, és figyelmet kell fordítani a szellemi termé­kek exportjára is. A kohászat fejlesztésében fő követelmény a minőséget javító szerkezetváltozás, a magasabb értékű kohászati termékek arányának növelé­se. A hazai adottságoknak és lehetőségeknek hosszú .á von is olyan iparszerkezet felel meg, amelyben meghatározó a feldolgozóipar. A gépiparnak döntő szere­pe van a gazdasági fejlődés­ben, a külgazdasági egyen­súly távlati megalapozásá­ban. Előnyben kell részesí­teni és kiemelten fejleszteni azokat a gyártási ágakat, amelyek már ma is gazda­ságos és versenyképes ex­portárualapot biztosítanak, termelésük, valamint tudo­mányos és műszaki fejlesz­tési hátterük eléri vagy meg­közelíti a nemzetközi színvo­nalat. A gépipar fejlesztésének kulcskérdése a kifogástalan minőségű és széles körben felhasználható előgyártmá- nyok, alkatrészek és rész­egységek hazai gyártásának és külkereskedelmi forgal­mának növelése. A gépipar termelési szerkezetének át­alakítása erőteljes szelekciót követel, és az erőforrások ehhez igazodó elosztását igényli. Az export fokozása nagymértékben a külkeres­kedelmi tevékenységen, a korszerű piaci munkán és a e) A mezőgazdasági rer- mékek és az élelmiszerek ter­melésére hazánkban kedvező­ek a feltételek. Ezért a me­zőgazdaságot és az élelmi­szeripart a ..jövőben is össze­hangoltan, dinamikusan kell fejleszteni. A mezőgazdaság korszerű technikán alapuló nagyüze­mi fejlesztésében már az el­múlt években is kiemelkedő eredményeket értünk el. A búza és a kukorica termés­átlagai. a baromfitenyésztés eredményei megfelelnek a nemzetközi élvonalnak. Ezek­nek az eredményeknek a tar­tóssá tétele és további növe­lése mellett más ágazatok­ban is megvannak az adott­ságaink a hozamok emelésé­re. A növénvtermesztésben el­ért eredményekre alapozva hosszabb távon az állatte­nyésztés jelenleginél gyor­sabb ütemű fejlesztése indo­kolt. Adottságaink kedvező­ek ahhoz, hogy szemes ter­ményt és növekvő mértékben húst, húsipari termékeket exportáljunk. A hazai fo­gyasztás és a külföldi piac igényeinek megfelelően a mezőgazdasági termékek ma­gasabb fokú feldolgozására kell törekedni. Ezzel össz­hangban növelni kell a tá­roló- és hűtőteret, valamint a feldolgozóipari kapacitást. f) A műszaki fejlesztés a gazdasági előrehaladásnak, a világpiaci versenyképesség növelésének központi kérdé­se. A tudományos kutatási és műszaki fejlesztési tevékeny­A Szovjetunióval való együttműködésünk jelentősé­ge tovább növekszik. Gazda­sági kapcsolataink, az ex­port és az import szerkeze­te, s megalapozottsága hosz- szú távú szerződésekkel nagy­ban elősegítik számos hazai termelőtevékenység gazdasá­gosabbá tételét, gazdaságunk stabilitását. A Szovjetunió­nak a magyar népgazdaság nyersanyag-ellátásában be­töltött szerepe a jövőben is gazdasági növekedésünk meghatározó feltétele. A többi KGST'-országgal fennálló gazdasági kapcsola­taink bővítésében is fokozot­tabban kell törekedni a gaz­dasági adottságokból és a jól szervezett szolgáltatáso­kon múlik. A vegyiparban olyan fej­lesztési irányokat kell kiala­kítani, amelyek megfelelő arányt biztosítanak az or­szág anyagellátását megala­pozó gyártási ágak és a nagy- hatékonyságú, közben­ső és kész vegyipari termé­keket előállító gyártási ágak fejlesztése között. A -vegy­ipart szelektíven, a szocialis­ta nemzetközi munkameg­osztásra alapozva kell fei- leszteni. A könnyűipar rekonstruk­cióját a megnövekedett strukturális és minőségi kö­vetelményeknek alárendelten kell folytatni. A textil- és ruházati iparban tovább kell növelni a korszerűbb, jó minőségű, jól értékesíthető termékek arányát. A tömeg­áruk és a textilipari fél­kész termékek területén job­ban kell támaszkodni az im­portlehetőségek feltárására és kihasználására. A könnyű­ipar többi ágának termékei iránti szükségletet nagyobb­részt hazai termelésből cél­szerű kielégíteni. Ennek ér­dekében a technológiai kor­szerűsítéseket és kapacitás- bővítéseket — létszámnöve­kedés nélkül — a fogyasztá­si struktúra várható válto­zásához kell igazítani. séget jobban összhangba kell hozni a termelési szerkezet fejlesztési céljaival és a ku- tátókapacitásokat koncentrál­tan kell felhasználni. Növelni kell a kutatások eredményességét, s javítani a kutatási eredmények alkal­mazásának feltételeit. A struktúrafejlesztés fontos kö­vetelménye. hogy szorosabbá tegvük a kutatás, a műszaki fejlesztés és a termelés kap­csolatát. Kiemelten kell fej­leszteni a termelővállalatok kutatóhelyeit. A hazai kuta­tási eredmények gyorsabb felhasználása mellett a kül­földi kutatási eredmények átvétele — és ahol lehetsé­ges —; továbbfejlesztése a feladat. Növelni kell a kuta- tási-feilesztési tevékenység ráfordításain belül a licen- cek és gyártási eljárások vá­sárlására fordított összegek arányát. 4. A Központi Bizottság megállapítottá, hogy a nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok számos területen meg­határozó szerepet töltenek be népgazdaságunk fejlődésé­ben. a) Külgazdasági kapcsola­taink jövőbeni fejlődésében is alapvető a KGST-orszá­gokkal való együttműködés tervszerű, hosszabb távra szóló bővítése. A szocialista gazdasági integráció komp­lex programjának végrehaj­tásában, a , célprogramok megvalósításában aktívan részt veszünk. földrajzi közelségből eredő kedvező kooperációs és sza­kosítási lehetőségek kihasz­nálására. b) Növekvő világgazdasági szerepüket figyelembe véve a gazdasági kapcsolatok to­vábbi elmélyítésére törek­szünk a fejlődő országokkal. Külkereskedelmi forgal­munkban jelentősen növelni kell á fejlődő országok ré­szesedését. Ennek érdekében aktívabban törekedjünk a fejlesztési programjaikban való részvételre, a termelési együttműködés és közös vál­lalkozás különböző lehetősé­geinek kiaknázására, hosz- s^ahb lejáratú megállapodá­sok létrehozására. c) A fejlett tőkés országok­kal is a gazdasági kapcsola­tok bővítésére törekszünk. Súlyt helyezünk arra, hogy a kölcsönös áruforgalom bő­vítésében egyre nagyobb sze­repet kapjon a hosszabb távra szóló 1 termelési és kooperációs együttműködés. E kapcsolatok fejlesztése az egyenjogúság és a kölcsö­5. A . Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy felada­taink eredményes megoldá­sához céltudatos, összehan­golt tevékenység szükséges mind a központi é,s az ága­zati irányításban, mind a vállalatok, szövetkezetek és intézmények munkájában. Ez megköveteli a központi irányítás hatékonyságának javítását, a vállalatok és a szövetkezetek önállóságának, kezdeményezőkészségének, felelősségének* sokoldalú to­vábbfejlesztését. — A népgazdaság fő ará­nyainak — ezen belül a ter­melési szerkezet alapvető fejlesztési irányainak — ki­alakítása. külgazdasági poli­tikánk érvényesítése a köz­ponti irányítás, tervezés fel­adata. E munka nagy nép- gazdasági jelentősége szük­ségessé teszi, hogy javuljon a központi irányítás, terve­zés hatékonysága a fejlesz­tési koncepciók kialakításá­ban és összehangolásában, erősödjék ellenőrző tevé­kenysége. — A termelési szerkezet és külgazdasági kapcsolata­ink fejlesztésében növeked­nek a követelmények az ága­zati minisztériumok irányí­tó tevékenységével szemben. Javítsák munkájuk színvo­nalát a népgazdasági tervek megalapozásában, a gazda­ságpolitikai döntések előké­szítésében és végrehajtásá­ban. Segítsék a népgazdasá­gi és a vállalati tervezést az ágazatfejlesztésre vonatkozó koncepció kidolgozásával. Növekedjék szerepük a több vállalat tevékenységének összehangolását igénylő fej­lesztési akciókban, a válla­lati • kezdeményezések koor­dinálásában, az ágazatközi együttműködést feltételező fejlesztések megvalósításá­ban. — A központi döntések szükségképpen a legfonto­sabb, átfogó fejlesztési cé­lokat ölelik fel. A termék­— Gazdaságfejlesztési fel­adataink megoldása megkö­veteli a munkaerő-gazdálko­dás lényeges javítását. A tel­jes foglalkoztatás biztosítása továbbra is alapvető célunk. Emellett elengedhetetlen, hogy népgazdasági és mun­kahelyi szinten egyaránt nö­vekedjék a foglalkoztatás ha­tékonysága. Elsősorban központi fel­adat azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek le­hetővé teszik, hogy a teljes foglalkoztatás a társadalom munkaerő-szükségletének és a lakosság munkavállalási igényének lehető legkedve­zőbb összhangja mellett va­lósuljon meg. Meg kell aka­dályozni, hogy új kapacitáso­kat hozzanak létre azokon a helyeken, ahol munkaerőhi­ány miatt a már meglevő és hatékonyan működtethető termelőberendezések jelenleg sincsenek kellően kihasznál­va. A vállalatoknak, gazdál­kodó szerveknek, intézmé­nyeknek az a feladatuk, hogy biztosítsák a rendelke­zésükre álló munkaerő gaz­daságosabb foglalkoztatásá­nak feltételeit. A népgazdasági feladatok megoldása az eddiginél több magasabb általános művelt­ségű, szakmailag jól képzett dolgozót igényel. Az oktatás, a képzés és a továbbképzés a jelenleginél hatékonyabban hős előnyök alapján népgaz­daságunknak is érdeke, hoz­zájárulhat a termelés haté­konyságának fokozásához, a nemzetközi munkamegosz­tásban rejlő előnyök kihasz­nálásához; egyben elválaszt­hatatlan része, a két társa­dalmi rendszer békés egy­más mellett élését célzó po­litikánknak. szerkezet fejlesztésére vo­natkozó döntések túlnyomó része vállalati hatáskörbe tartozik. A végrehajtás az irányító szervek növekvő fe­lelősségének érvényesítése mellett a vállalati önállóság­ra és a szocialista vállalko­zói szellemre épüljön. A vál­lalatok és a szövetkezetek vezetői kezdeményezően ve­gyenek részt a központi kon­cepciók kialakításában, ve­zetői tevékenységükben megfelelően érvényesítsék a népgazdasági követelménye­ket. Az eddiginél is nagyobb lesz a szerepük és a felelős­ségük a munka hatékonysá­gának javításában, a terme­lési és a termékszerkezet korszerűsítésében, a ver­senyképes termékek arányá­nak növelésében. az ezt megalapozó műszaki fejlesz­tésben, a gazdaságtalan ter­melés visszaszorításában és a munka szervezettségének fokozásában. — A tervekben foglalt cé­lokat és a végrehajtás esz­közrendszerét következete­sebben kell összehangolni. A gazdasági szabályozás hatá­rozottabban /ösztönözzön a hatékonyság növelésére, a termékszerkezet szelektív fej­lesztésére. Árrendszerünk fejlesztésének fontos irányel­ve, hogy a termelői árará­nyokat a hazai termelők he­lyes orientálása érdekében közelebb hozzuk a világpia­con érvényesülő árarányok­hoz. A pénzügyi és vállalati érdekeltségi rendszert úgy kell fejleszteni, hogy a nye­reségben fokozottabban feje­ződjenek ki a hatékonysági különbségek és szűnjenek meg az indokolatlan támoga­tások. A pénzügyi - rendszer általános érvényű elemeinek a kibővítésével,- a támogatá­sok és az elvonások jelenlegi rendszerének egyszerűsítésé­vel, áttekinthetőbbé és ellen­őrizhetőbbé tételével is elő kell segíteni a hatékonyság javulását. segítse a dolgozók felkészülé­sét a nagyabb feladatokra, hogy megfeleljenek a gyor­san változó igényeknek. * * * A Központi Bizottság meg­állapította, hogy céltudatos és jelentős erőfeszítéseket kí­vánó népgazdasági feladata­ink megoldásához a feltéte­lek adottak. Társadalmunk túlnyomó többsége saját ta­pasztalatai alapján győződött meg arról, hogy gazdaságpo­litikai céljaink az egész nép javát szolgálják. • Gazdasági feladataink ma­gasabb követelményeket állí­tanak a politikai munkában is. Nagy felelősséget rónak a párt-, az állami és a társa­dalmi szervekre. Szükséges, hogy minden szinten követ­kezetesen képviseljék az irányelvekben foglaltakat és aktívan támogassák a vég­rehajtásukra irányuló intéz­kedéseket. Segítsenek abban, hogy a feladatokat minde­nütt megismerjék, helyesen értelmezzék és aszerint cse­lekedjenek. A Központi Bizottság mély meggyőződése, hogy gazda­ságpolitikánk az ország, né­pünk érdekeit fejezi ki, az irányelvek helyesen jelölik meg azokat a tennivalókat, amelyek megoldásától függ az életkörülmények további javítása, a fejlett szocialista társadalom építése. (MTI) Munkamegosztás, hatékonyság Ésszerű energiagazdálkodás Nemzetközi gazdasági kapcsolataink Exportképes mezőgazdasági termékeket Összehangolt tevékenység lobb munkaerő-gazdálkodást

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents