Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-21 / 248. szám
1977. október 21., péntek o iiei Eredeti márkás farmerek a Május 1. Ruhagyárból Október 20-án, tegnap délelőtt 11 órakor ünnepélyes keretek között adta át Mo- tika Zoltán, a MÁV Szegedi Igazgatóságának osztályvezető-helyettese a gyomai vasútállomás korszerűsített felvételi épületét. Az eseményen megjelent Varga Zsig- mond országgyűlési képviselő, Horgos László, a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium képviselője, a nagyközség párt- és tanácsi vezetői. A 8 millió forintba kerülő létesítményt a szegedi TERVSZÖV tervezte, kivitelezője pedig a Gyoma és Vidéke Építőipari Szövetkezet volt. A korszerű épület három szektorból áll, ahol helyet kapott a forgalomirányítás, a személypénztár, a segédhivatal, valamint a szociális helyiségek. Az utasok kényelmét tágas váróterem, előcsarnok, büfé szolgálja, mig az emeleten női öltöző, ebédlő áll az alkalmazottak rendelkezésére. Az ünnepségen Motika Zoltán és Gonda Károly, a kivitelező szövetkezet elnöke pénzjutalmat nyújtott át a vasúti és a szövetkezeti dolgozóknak. Fotó: Demény Gyula A HUNGAROTEX, az IN- TERCOOPERATION Rt., a Pannónia Külkereskedelmi Vállalat és a Május 1. Ruhagyár vezetői, valamint Mel Bacharach, a Levi Strauss cég alelnöke tegnap a Hilton Szállóban aláírták azt a szerződést, amelynek alapján a Május 1. Ruhagyárban évente egymillió—egymillió 200 ezer farmernadrágot fognak gyártani. Viszonylag rövid előkészítő tárgyalássorozat után kötötték meg az öt évre szóló szerződést. Az évente mintegy 1,2 milliárd dollár forgalmat lebonyolító amerikai cég 25 ezer céggel áll kapcsolatban, de most első ízben kötött olyan megállapodást, amelynek során a márkát, a gyártási licencet, valamint a komplett varrógép- sorokat, berendezéseket bocsátja a vele szerződő vállalat rendelkezésére. öt év alatt összesen mintegy 4,5 millió farmernadrág készül a Május 1. Ruhagyár marcali gyárában, egy-egy darab 30 perc alatt. A szerződött mennyiség 40 százalékát a magyar kereskedelem értékesíti belföldön, a többit pedig a Levi’s cég visszavásárolja. i A nap hősei? j Hogy kik ők? Azonnal felsorolok néhányat. ■ Mert a hétköznapoknak is megvannak a maga hősei, s nem is kevesen. • • Nem a munka hőseire i gondolok, hanem arra a ■ „hősiességre”, amely so- ; • kunkban meghűti a vért. Átkelés, a lámpa • pirosat mutat. És akkor ■ jön a nap hőse. ö már ; tudja, hogy most zöld következik, mert ő min■ dennap itt jár és halált \ megvető bátorsággal le■ lép az úttestre. Néhá- nyan tétován követik ■ példáját, erre is van egy mondás, de ezt i ■ hagyjuk. A nap hőse • büszkén vezeti a sort. S Siet? Nem, a másik otl dalon leáll csevegni. IRODA. „Majd én • megmondom a szemébe. Velem nem lehet kibab■ rolni. Lehet akármilyen • főnök.” — aztán letolja t a titkárnőjét. Ez aztán • • a bátorság! ö nem rejti • i véka alá a véleményét. \ OTTHON. Családi cse- \ • tepaté. Az asszony földhöz vágja a tányért, ; o gyerek visít, a ház ura nem bírja a zajt, hamar j munkába megy. A mű- i helyben végre kiöntheti a szívét. „És akkor — ; Csend lesz végre? — 1 mondtam és az asztalra csaptam. No, erre az asszony is, a gyerek is elhallgatott. Csak így lehet bánni a családdal, hogy rend legyen...” Hiába, egy férfi mégis más. ! O az úr a házban... HAT EMELET MA- ; GASSÁGBAN. A nap ! S hőse állványozás közben nem használ biztonsági ! övét. Minek az? Igaz, a járókelőknek égnek áll a hajuk, amint egy szál létrán csüng a légben, de a produkció annál : izgalmasabb. Védősisak? Egy ilyen bátor ember- j nek minek az? Egy vérbeli kalandfilm semmi mindehhez. Ide kell a S bátorság... Nagy Ágnes Üzembe helyezték a szarvasi autóbusz-pályaudvart A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére meghirdetett munkaversenyben részt vesz a szarvasi Városi Tanács költségvetési üzeme is. Felajánlásukban egyebek között vállalták, hogy a kivitelezésükben épülő autóbuszpályaudvart a tervezettnél hamarabb átadják. A 12 millió forintos költséggel épült létesítmény beruházásához a városi tanács 5,8 millió forinttal, a Volán 8-as számú Vállalat 4,1 millió forinttal, az Utasellátó Vállalat pedig 2,1 millió forinttal járult hozzá. Az épületben kialakítottak egy 100 négyzetméteres utasvárót, büfét, pénztárakat, valamint a gépkocsivezetőknek és a pályaudvar dolgozóinak korszerű szociális létesítményt és pihenőt. A forgalmat indítóállomás irányítja, a járművek fényjelzésre állhatnak a kocsiállásokba, indulhatnak tovább. A műszaki átadásra és üzembe helyezésre tegnap, csütörtökön délelőtt, az eredeti határidőnél 5 hónappal korábban került sor. Az első járatot november 4-én, 14.35 órakor ünnepélyesen indítják el, ezzel egyidejűleg megszűnik a jelenlegi autóbusz-pályaudvar, ahol a későbbiek során gépkocsiparkolót alakítanak ki. Megyei vadászok küldöttközgyűlése A Magyar Vadászok Országos Szövetsége Békés megyei küldöttközgyűlését tegnap, október 20-án délután tartották meg Békéscsabán, a megyei tanács nagytermében, Csatári Béla, az intéző bizottság elnöke vezetésével. A küldöttek — a megye negyvenhét vadásztársaságát, csaknem ezerhétszáz vadászt képviseltek — a megyei intéző bizottság beszámolóit hallgatták meg. Sinka Pál megyei vadászmester a Bemutató Vadgazdaság tevékenységéről, a tavaszi vadlétszámbecslés tapasztalatairól, dr. Romvári László, a szövetség megyei titkára a vadászkultúra továbbfejlesztésének feladatairól, a mezőgazdasági nagyüzemekkel kötendő megállapodásokról adott jelentést. Ezenkívül tájékoztatót tartott Barta István, a megyei ellenőrző bizottság, dr. Sajti Imre, a megyei fegyelmi bizottság elnöke. A napirenden szereplő témákhoz igen sokan mondtak véleményt és tettek javaslatot a munka további javítására. Megállapították, hogy a kemizálás és gépesítés tér-, hódítása megváltoztatta a vadgazdálkodás természeti feltételeit, kedvezőtlenül hat a vadállományra. Ezt ellensúlyozni tervszerűbb és szakavatottabb vadgazdálkodással, a vadászati kultúra és fegyelem emelésével lehet. A Bemutató Gazdaság fő feladata e munkában segítséget nyújtani. Az elmúlt vadászati idényben is 627 fő részére tartottak továbbképzést. Az a cél, hogy 1980 közepéig minden alkalmazásban levő hivatásos vadász szakmunkásképesítést szerezzen. A vadásztársaságok javuló gazdálkodására mutat, hogy nőtt a mezeinyúl-állomány, bár még 9500-zal kevesebb a tervezettnél. A fácánállomány biztatóbb: az idei szaporulat meghaladja a 370 ezret. E vadfajta további szaporítása szükséges és lehetséges is. őzből viszont több van 400 darabbal. A néhány éve még a kipusztulás veszélye fenyegette túzokállomány is szépen gyarapodik. A megyei vadásztársaságok területén közel 1200 darab él, százzal több az előző évinél, összességében tehát a megye vadállománya a kedvezőtlen körülmények ellenére biztatóan alakul. A gondot az jelenti,- hogy a vadásztársaságok gazdálkodása még egyenlőtlen színvonalú. Javult a vadásztársaságok közösségi, szervezeti élete, bár a taggyűlések előkészítésében, a szocialista demokratizmus gyakorlásában több társaságnál hiányosságok fordulnak elő. Szeptember 1-től új fegyelmi szabályzat lépett életbe. Ennek következetes érvényesítése mindenütt súlyponti feladat. Szellemi vetélkedő A KPVDSZ kulturális napok keretében tegnap, október 20-án délelőtt 9 órai kezdettel szellemi vetélkedőt rendeztek Békéscsabán az SZMT székházában. A vetélkedő megkezdése előtt Juhász Ferencné, a megyei kulturális agitációs bizottság vezetője mondott bevezetőt, majd bemutatta a zsűrit, amelynek elnöke dr. Szűcs Alajosné, a Pedagógus Szak- szervezet megyei bizottságának titkára volt. Az első próbatételen a megjelent 19 csapat résztvevői aktuális politikai kérdésekre válaszoltak, ezt követően a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára emlékeztek a történelmi kérdések megválaszolásában. A vetélkedő új vonása volt, hogy a kérdéseket diaképek vetítésével kötötték össze, hogy a versenyzők az eseményeket helyhez tudják kötni. Láthatták Lenin páncélautóját, a mauzóleumot és így tovább. A 3. forduló irodalmi kérdésekből állt, amelyek az Ady-évfor- duló tiszteletére nagy költőnk életútjával, műveivel foglalkoztak. A három versenyzőből álló csapatok nagy izgalommal várták az eredményhirdetést, amelyre 12 órakor került sor. Legjobban Péterffy Mihály, a gerendási ÁFÉSZ, valamint Vira János és Beregszászi Lajosné, a csorvási ÁFÉSZ dolgozói szerepeltek. Második helyezést az orosházi ÁFÉSZ Arany János brigádjának tagjai értek el. Harmadik helyezett a békéscsabai ZÖLDÉRT csapata lett. A jutalmakat Telekesi Gézáné, a KPVDSZ-központ kulturális agitációs-propa- ganda és sportosztályának vezetője adta át, majd zárszavában elismeréssel szólt a KPVDSZ megyei szervezetének kulturális munkájáról, s= megköszönte a versenyzők sikeres részvételét. Rugalmas vállalat Ivek óta követelmény, hogy a vállalatok váljanak rugalmassá, lényegesen rugalmasabbá, mint korábban voltak. Más szavakkal: a gyárak és persze a bel- és külkereskedelmi vállalatok, a kutató- és tervezőintézetek is legyenek képesek mindig gyorsan alkalmazkodni a piaci változásokhoz, az árak, a kereslet ingadozásaihoz. Azaz — s ez már nemcsak piaci, kereskedelmi munka — legyenek képesek rövid idő alatt felújítani, korszerűsíteni termékeiket, folyamatosan alkalmazva a legújabb műszaki megoldásokat, vagy a saját kutatási-fejlesztési eredményeket. A társadalmi és csoport- érdek egyaránt az, hogy váljanak rugalmassá a vállalatok a tartós jövedelmezőség elérése érdekében, az eddigi gazdálkodói alapállásukat alakítsák át mozgékony, felelősséggel teli, célszerű vállalkozói magatartássá. Ezt a magatartást talán az jellemzi a legjobban, hogy a vállalat az eredményeit sohasem csak egy korábbi időszakhoz méri, hanem ahhoz, hogy a lehetőségek mennyit engedtek meg, s azzal hogyan tudott élni. Ismeretes, hogy évtizedekig (nem is mindig indokolatlanul) az államháztartás levette a vállalatokról a „vállalkozás” kockázatát és terheit. Jelentős mértékben éppen emiatt kényelmesed- tek el, néhol túlságosan is. E kényelmessé válásnak persze sok összetevője van, illetve volt. Ma már inkább az a kérdés, hogy miképp lehetne az esetleg nehezebben mozduló vállalatokat js, rövid idő alatt, ebből az érdektelenségből kimozdítani. A változás több mindennel is felgyorsítható. Ezúttal csak azokat vegyük szemügyre, amelyek a népgazdaság jelenlegi adottságainak és lehetőségeinek megfelelnek. Nos, sokak szerint a vállalati rugalmasság talán legfőbb feltétele a megfelelő, korszerű vezetési stílus. Valóban megfigyelhető, hogy ahol az utóbbi években többé-kevésbé kibontakozott a kívánatos vállalkozói magatartás, ott a kevésbé mozgékony vállalatokhoz hasonlítva más a vezetés stílusa is. Főleg ez különbözteti meg az úgynevezett vállalkozó típusú vállalatokat az átlagostól, hiszen a többitől lényegesen különböző fejlesztési és piaci programjai ugyanabban a közgazdasági környezetben alakultak ki és teljesültek, amelyben valamennyi vállalat dolgozik. (Abban a környezetben tehát, amely a többi szerint nem is ösztönöz különösebb mozgékonyságra, mert a „fontolgatva haladást” is elég jól honorálja.) Hogy egyes vállalatok az átlagostól elütő energiával vágtak bele különféle vállalkozásokba, az viszont azt igazolja, hogy az a bizonyos közgazdasági környezet — a szabályozók, a kooperációs társak, a központi irányítás stb. — nem gátolja a mozgékonyán gazdálkodás kialakulását —, ha valahol kellő készség és bátorság van ehhez. Elvárható-e azonban az efféle magatartás, a korszerűbb, bátrabb kockázatvállalás, a vállalatvezetők többségétől? Nos, mindenképpen el kell várni — ez természetes. A társadalom morális kényszerítő ereje készteti őket arra, hogy gyorsabban szakítsanak végre a kényelmes, beidegzett gazdálkodási megoldásokkal. Bizonyos azonban, hogy ez az „erkölcsi norma” önmagában kevés. Ennek az eddigieknél egyértelműbb érdekeltséggel is párosulnia kellene. Ezek az érdekeltségi tényezők léteznek ugyan a jelenlegi szabályzó rendszerben, csak a hatásukat ma sok kivétel és egyedi elbírálás tompítja. A rugalmasság „terjedéséhez” tehát kétségkívül az eredmények eddiginél következetesebb mérlegelése és minősítése is szükséges, tehát, hogy az eredménytelenség következményeit ne a költségvetés viselje. Emiatt is vitathatatlan, hogy valóban érdemes még egyértelműbbé tenni a szabályozó és árrendszer ösztönző hatását a hatékonyabb munkára. Bővíteni kell általában a vállalkozás lehetőségét is. Például a termelő és a külkereskedelmi vállalatok kapcsolatainak további korszerűsítésével. Ma ugyanis még megtörténik, hogy egy termelő vállalat hiába akar esetleg merészen vállalkozni, ha a külkereskedelmi vállalat illetékes részlege — az érdekeltség összhangjának hiánya miatt — a fontolgatva haladás híve. Tehát egy sor külső feltétel korszerűsítése, megteremtése válóban elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalatok rugalmassága, az ebben (tehát a kockázat vállalásában) való érdekeltségük növekedjék. Vannak azonban kialakításra váró vállalati belső feltételek is, amelyek ráadásul hatásukat tekintve a külsőkkel teljesen egyenrangúak. Létezik ugyanis vállalati belső bürokrácia, túlzott adminisztráció, gyenge vállalati belső érdekeltségi rendszer is, amely ugyancsak hátráltatja a hatékonyabb vállalati munkát. Egy vállalat rugalmas alkalmazkodása a külső körülményekhez a belső mechanizmus „minőségétől” is függ. A belső mechanizmuson múlik, hogy milyen gyorsan futnak a vállalaton belül az információk a gyáregységtől a vezérigazgatóig. Ez szabja meg a helyes döntések átfutási idejét is például egy-egy változtatási javaslat felett. Q z a vállalat lesz igazán rugalmas s vállalkozhat a legkisebb kockázattal különböző akciókra, ahol kialakították a döntési jogkörök ésszerű rendjét, s ehhez szerkesztették meg a belső érdekeltségi rendszert is. Nem elég ugyanis, ha csak a vállalatok felső vezetésében buzog a vállalkozói kedv és a kockázatvállalási merészség. A vállalat valamennyi dolgozójának megfelelő érdekeltsége, lehetősége, kedve és közreműködése szükséges ahhoz, hogy az egész kollektíva mozgékonyán, hatékonyan, versenyképesen dolgozzon. Gerencsér Ferenc T Nyugdíjas-találkozó a biztosítónál Miként az ma már a legtöbb munkahelyen szokás, nyugdíjas-találkozót rendeztek az Állami Biztosító megyei Igazgatóságán is. A közelmúltban megtartott összejövetelen, a megyei igazgatóság új székházában Hárs György, a szakszervezeti bizottság elnöke köszöntötte az intézet nyugdíjasait, akiket ezután Szabó András megyei igazgató tájékoztatott a pénzintézet idei eredményeiről és a tervfeladatokról. A találkozón az idős embereknek pénzjutalmat adtak át, majd vendégül látták a megjelent 36 nyugdíjas dolgozót.
