Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-20 / 247. szám
1977. október 20., csütörtök Tegnap végképp birtokukba vehették a vásárlók Békéscsabán az új áruházat. Az első négy órában a forgalom meghaladta a kétmillió forintot. Délután négy óráig pedig három és fél millió forint értékű árut adtak el, ami azt jelenti, hogy zárásig több mint ötmillió forint volt a bevétel Fotó: Veress Erzsi A Nagy Októbert köszöntve Gondolatok az üzemi demokráciáról Hem lehet sző nélkül hagyni 1977. május 1-én jelent meg az új és nagyobb formátummal, szép kivitelben a Békés megyei Népújság 8 oldal terjedelemben. Október 2-től minden vasárnap még 8 oldallal bővült; azaz 16 oldalon tájékoztatjuk kedves olvasóinkat a világ, az ország és a megyei eseményekről. A lap milyenségének, tartalmának és a színvonalának elbírálásában mindenkor az olvasónak van elsőbbsége. A tetszés, a nemtetszés kimondásával élnek is a kedves olvasók, bizonyítja ezt az a sok-sok levél, amelyeket a szerkesztőségünkhöz küldenek ezzel kapcsolatban. A levelek többsége egyöntetűen így fogalmaz: „Látjuk, hogy a szerkesztőség igyekszik az olvasó közönségének kedvében járni”. E mondat tartalmát igazolja, hogy lapunk a Békés megyei Népújság példányszáma, olvasóinak és előfizetőinek tábora hétről hétre, hónapról hónapra növekszik. Ebből úgy érezzük, hogy a lap olvasóinak többségét igényeinek megfelelően elégítjük ki. Mégis amit nem lehet szó nélkül hagyni, az az Orosháza város olvasóinak néhány levele mondatja el velem. Igaz, a mostani színes lapunkat dicsérő jelzők ezekből a levelekből sem maradnak ki. Ami azonban a levelek csaknem mindegyikében mintegy befejezésként olvasható: „... ami a leglényegesebb volna, az orosházi anyakönyvi hírek, az nincs az újságban. Ha kedvébe akarnak járni az orosházi olvasóközönségnek, legalább egy héten egyszer közöljék.” Ezt az óhajt valóban nem lehet szó nélkül hagyni. Jól tudom, hogy a város idősödő lakosságának kívánsága mindez. Egyik levélírónk (73 éves korát meg is jelöli) úgy tesz javaslatot: „...hát legfeljebb tölteték anyagként hozzák le hetente egyszer”. Azt hiszen nincs szükség e kívánság gyökerét taglalnom, csupán utalásként annyit: e kívánság létezéséhez az önálló, majd később az általunk mutált Orosházi Hirlap „anyakönyvi rovata” is hozzájárult. Feledtetni ezt nem is akarom, hiszen azt az idős olvasóink meddő magyarázkodásnak -tartják. Ehelyett engedjék meg az orosházi anyakönyvi levélíróink, én is hadd kérdezzem meg: mit tennének ők a többi 78 település olvasóival, akik Orosházán túl a megyében léteznek, élnek és előfizetői vagy vásárlói a Népújságnak. Az a sok ezer ember valóban kíváncsi; ki esküdött, ki született, ki halt meg Orosházán? Nem tudom elhinni, hogy Biharugrán vagy Körösnagy. harsányban azért vásárolnának lapot, mert az orosházi anyakönyvi hírekre kíváncsiak. Vagy az orosháziak azért fizetnék elő a lapot, mert Okányból, Zsadányból is megtudják ki született, ki halt meg. Viszont ha Orosháza város anyakönyvi híreinek helyt adnánk, úgy joggal követelhetné, kérhetné a megye minden falva, községe, nagyközsége, városa az anyakönyvi hírek közlését. Erre az egész újság terjedelme nem lenne elegendő. Szerencsére ilyen kérés viszont Orosháza kivételével más település olvasói részéről a megyei lap megjelenése óta (33 év) nem jött. Úgy vélem, és meggyőződésem, hogy a Békés megyei Népújság vasárnapi 50—52 ezres példány megjelenése (ebből 4000 Orosháza) * az én indokaimnál is többet mond. Végső soron igazolja a levelek többségének tartalmát: „látjuk, hogy a szerkesztőség igyekszik az olvasóközönségnek kedvében járni”. Hadd tegyem hozzá: anyakönyvi hírek nélkül. Rocskár János Az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Ipari Szakközépiskolában igen gazdag programmal köszöntik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. Az elmúlt napokban nyitották meg azt a kettős kiállítást, amely egyrészt a Szovjetunió gazdasági fejlődését, másrészt a Szovjetunió és a szocialista országok együttműködését szemlélteti. A hatalmas, négyszer két és fél méteres térképek nemcsak mint kiállítási anyag szem- revaló, hanem a tanítás során is igen jól hasznosítható, valamint a Ki tud többet a Szovjetunióról a Szovjetunióból vetélkedőre készülők számára is jó segítséget nyújt majd. A másik kiállítást a városi MSZBT-tagcso- portok rendezték és a Szovjetunió 60 éves történetét mutatja be igen színesen, látványosan képek és magyarázó szövegek segítségével. A kiállítás anyagának egyik részét az üveggyári .tagcsoport, a másikat pedig Az orosházi városi kórház fennállásának 10 éves jubileuma alkalmából a Dél-magyarországi Nőgyógyász Szakcsoport október 15-én vándorgyűlést tartott Orosházán a Petőfi Művelődési Központ termében. A vándorgyűlés elnöke dr. Sas Mihály professzor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója volt. A megnyitót Szegvári Pé- terné dr., a városi tanács Korszerűsödű könyvtárak A megyei tanács 1976-ban könyvtárfejlesztési alapot hozott létre, amelyből támogatja a helyi tanácsok könyvtár-korszerűsítési, -fejlesztési erőfeszítéseit. Ez évben a megye kilenc településén folyt ilyen munka, amelyet a megyei tanács ösz- szesen 920 ezer forinttal segített. Okányban, Dévaványán, Körösújfalun, Zsadányban a korszerűsítési munkákat már el is végezték. A közeljövőben kerül átadásra ay csaba - csűdi és a békési korszerűsített könyvtár. A többi a jövő év első felében készül el. a gimnáziumi készítette az állami gazdaság és a BBV segédanyagainak felhasználásával. Ez utóbbi kiállítás tíz napig látható az iskola zsibongójában, azt követően az állami gazdaság, a baromfifeldolgozó orosházi gyárában, az üveggyárban, valamint a Petőfi Művelődési Központban tekinthető meg. A gimnáziumban ezt követően szovjet könyv-, majd levelezési kiállítás nyílik. A KISZ-alapszervezetek az iskolarádióban hetente két alkalommal zenés irodalmi és történelmi rádiómontázzsal emlékeznek a Nagy Október és a 60 esztendő napjaira, másrészt irodalmi pályázatot hirdettek eredeti alkotások megírására, valamint műfordításra orosz nyelvből. Az idén ennek az ünnepnek a jegyében kerül megrendezésre a Ki tud többet a Szovjetunióról vetélkedő is, amelyre minden osztályból több csapat is benevezett. vb-titkára tartotta, melyben megemlékezett Orosháza egészségügyi történetének ismertetése kapcsán dr. László Elek volt tisztiorvosról, aki már 1917-ben szorgalmazta, és gyűjtést rendezett a kórház megépítéséhez. A tudományos műsorban kilenc előadás szerepelt a szülészet-nőgyógyászat köréből, melyet termékeny vita követett. Az orosházi kórházból négyen tartottak előadást. Szlovák irodalmi színpad A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége szervezésében öktóber 24 és 30-a között megyénkben vendégszerepei a szlovákiai Breznó város Szakszervezeti Művelődési Házának színjátszó- és folklóregyüttese. A csoport a békéscsabai Balassi Néptáncegyüttese múlt évi szlovákiai útját viszonozza. Az első fellépésük 25-én, Mezőmegyeren lesz, majd 29-én a békéscsabai szlovák iskola tanulói és szüleik láthatják a csoport műsorát. Ittlétük ideje alatt bemutatkoznak még Szarvas, Örménykút, Elek, valamint Tótkomlós lakosságának is. Dévaványai művelődési program A dévaványai József Attila Művelődési Házban is elkezdődött az Ifjú Zenebaráthangversenyek sorozata. Elsőként a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa szerepelt nagy sikerrel 260 általános iskolás előtt. A gyerekek szórakoztató neveléséről egyébként is különös figyelemmel gondoskodik a művelődési ház. A Békés megyei Jókai Színház társulatát október 23-ra hívták meg, hogy délelőtt 10 órától eljátsszák a Mese a tűzpiros virágról című mesejátékot. Hat kis csoport találkozik rendszeresen a kultúrház- ban: népi gyermekjátékszakkör, gyermekklub, bábegyüttes, népdalbarátok klubja és nyugdíjas klub. Októberben egy új szakkört alakítottak az általános iskolásoknak, Slezák Lajos pedagógus vezetésével * képzőművészkörben ismerkednek a gyerekek a látás művészetével. | Elismerés | a Gyulai ; Várszínháznak ■ A Kulturális Minisztérium \ a közelmúltban értékelte a • nyári kulturális produkció- ; kát, rendezvényeket. Értéke• léséről levélben értesítette a j megyei tanácsot, amelyben ; megállapította, hogy „a job- | bak között is kiemelkedő tel• jesítményt nyújtott a Gyu■ Iái Várszínház, illetve tágabb i fogalmazásban a Gyulai ; Színházi Nyár egész alkotó ; és szervező-támogató kollek■ tívája. E produkciósorozat • tartalmával és formájával, l sokszínűségével, példamuta- ; tó kezdeményezéseivel elis■ mérést érdemel.” Az elismeréssel együtt a i Kulturális Minisztérium száz■ ezer forint kollektív jutal• mat is biztosított a Gyulai ! Várszínház részére. * * * • A megyei tanács kezdemé- l nyezésére a Kulturális Mi- ; nisztérium egyetértett azzal a [ javaslattal, hogy a Gyulai ! Várszínház 1978. január 1-től ; önálló intézményként mű■ ködhessen és ehhez anyagi ■ támogatását is biztosítja. Ez- S zel az intézkedéssel a Gyu- ; lot Várszínház számos gond■ ját sikerül megoldani és zök- \ kenőmentesebb működése ; színvonalas tevékenységére is ■ garancia. O oggal tételezhetjük fel a demokrácia szó jelentésének általános ismeretét: népuralom, néphatalom. Eddig rendben is van. Az azonban már kevésbé sajátja időnként a demokráciáról vallott közfelfogásnak, hogy mint uralmi, hatalmi forma tartalmában — mint -minden uralom — szükségképpen társadalmi egyenlőtlenségeket, ellentmondásokat feltételez. Az uralom, a hatalom kérdései ugyanis csak ilyen összefüggésben jelenhetnek meg. Vagyis a demokráciával kapcsolatban mindig fel kell vetnünk a lenini kérdést: kinek, melyik osztálynak az érdekében? Tehát az osztályuralomnak történetileg mindig konkrét esete a demokrácia. Ezért hangsúlyozzuk a jelzők fontosságát, különböztetjük meg a polgári és a szocialista demokráciát. A szocialista demokrácia nem bevezetendő, kész, lezárt valami. Változó, fejlődő uralmi rendszer, amelynek demokratizmusa a történelmi körülményektől függően szű- kebb vagy tágabb lehet. Nem befejezett állapot, hanem folyamat, amely szorosan ösz- szefügg az egész társadalom fejlődésével, függ a gazdasági, a politikai, a tudati viszonyok fejlettségétől, de függ a múlttól, a hagyományoktól is. Eddigi fejlődésünkből mindenesetre leszűrhető az a következtetés, hogy szocialista társadalmunk demokratizmusa egyre gazdagabb, változatosabb formákat ölt, egyre inkább reális tartalommal telítődik, deklaratív kijelentésből tényleges társadalmi igények alapján megfogalmazott követelménnyé válik, szélesedik. Párhuzamosan a proletárdiktatúra elnyomó funkcióinak csökkenésével, szervező, irányító funkcióinak növekedésével. A munkán alapuló szocialista rendszerünk nem véletlenül tekinti elsődleges céljának a munkahelyi (üzemi) demokrácia kibontakoztatását, erősítését. A hagyományosan munkahelyi alapon szerveződő munkásmozgalom (szakszervezet, párt) is természetesen helyezi előtérbe a szocialista demokratizmusnak ezt a helyszínét. Az MSZMP XI. kongresszusának határozata leszögezte: „A munkahelyi üzemi demokrácia a szocialista demokrácia alapvető része: lehetőséget ad a vállalati gazdálkodásba, a helyi és közügyekbe, s ezek eldöntésébe való érdemi beleszólásra; segíti a munka alkotó jellegének a kibontakoztatását, fontos eszköz a vezetők és a beosztottak szocialista viszonyának formálásában, növeli a dolgozók felelősségtudatát, fokozza aktivitásukat”. Vagyis a párt legalábbis két alapvető szempontból tekinti fontosnak az üzemi demokrácia fejlesztését. Egyrészt beletartozik a munkáshatalom tágabb intézményrendszerébe, mint a hatalomgyakorlás sajátos módszere; olyan intézményrendszer, amelynek révén a szocialista vállalatnál dolgozó tömegek életük és tevékenységük legfontosabb területén gazdasági és politikai jellegű döntésekben vesznek részt. Tehát hatalmi eszköz a munkásosztály kezében történelmi hivatásának betöltéséhez. Másrészt a dolgozó tömegeknek a vállalatok vezetésébe való fokozottabb beleszólása konkrét gazdasági igény is: gazdaságpolitikai céljaik elérésének legfőbb forrása a tudatos részvétel, az érdekeltség a helyi termelési ügyek intézésében, a vezetők és beosztottak közvetlen, tartalmas kapcsolata. Népgazdaságunknak az 1968- as reformmal megnyitott korszerűsítési-intenzigikálá- si folyamata kötelező érvénnyel vetette fel a munkahelyi demokrácia kérdését is. Az üzemi demokrácia intézményeinek keretei pillanatnyilag adottak. Jelenleg az a feladat, hogy ezeket a kereteket tartalommal töltsük meg. Ebből a szempontból lényeges a munkásaktivitás fejlesztése. Annak elérése, hogy a munkás, a dolgozó ne csak közölhesse észrevételeit, hanem kérjék is ki minden esetben, s a válaszban legyenek jelen felvetett gondolatai is. Persze a részvétel fejlesztése hosszú távú feladat. Az aktivitás fejlődése lassúbb folyamat a múltban feltételezettnél. Mindenesetre elsődleges célja, hogy a munkás tulajdonosi jogainak és kötelezettségeinek gyakorlása nyilvánvaló legyen. A tulajdonosi viszonynak érvényesítése nem „bevonás a vezetésbe”, nem kegy felülről, hanem feladat és érdek, a szocialista öntudat hatékony iskolája, amelyben kézzelfoghatóan érvényesül a munkásosztály vezető szerepe. Gyakran felvetődik a kérdés, milyen kérdésekben kérjék ki a munkások véleményét? Az őket csupán közelebbről érintőékben, vagy a vállalati stratégia eldöntéséről is. Ez utóbbi felvetése ellen érvként azt szokták felhozni, hogy a dolgozók politikailag nem elég felkészültek, szakmailag nem elég hozzáértők, nem elég öntudatosak, műveltek. Még ha el is fogadnák ezt a véleményt, kérdés, hogy mi fejlesztheti jobban a hozzáértést, a demokratikus öntudatot, a felelősségérzetet, mint éppen a demokratikus jogok, a tulajdonosi jogok gyakorlása? Ahol passzivitás mutatkozik, ott valószínűleg jogos a kiábrándulás és egyértelmű a felelősség kérdése. Hiszen a tulajdonosi tudat kialakulásának akadálya a tulajdonosi létnek a munkás számára közvetlenül nem érzékelhető volta. Természetesen soha nem felejthetjük el, hogy az üzemi demokrácia fejlesztése hosszan tartó fejlődési folyamat. Jelenlegi funkcionálását mai adottságaink valószínűleg korlátozzák. De — visz- szatérve az eredeti kérdéshez, hogy mely ügyékben kérjünk véleményt — csak azt válaszolhatjuk, hogy valamilyen formában minden ügyben. A vállalati célokkal való azonosulás mindenképpen szükséges, éppen a sikeres végrehajtás érdekében. Nem a célok, a tervek technikai kidolgozásáról van egyelőre szó, hanem megismertetésükről és elfogadtatásukról. Ennek pedig az az útja, hogy állandóan szélesítsük a demokratikus jogok érvényesülésének területeit, a tájékozódás, véleményadás, döntés és ellenőrzés alapvető tulajdonosi jogait. D ersze, szükséges még differenciálni. Mindenesetre a továbblépés alapja csak az üzemi nyilvánosság maximális biztosítása lehet. A vezetői ellenőrzés mellett csakis ez segítheti a szükséges társadalmi ellenőrzés elérését. Gy. A. Jubileumi tudumányos ülés Orosházán
