Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-18 / 245. szám
1977. október 18., kedd VSröskeresztes keresőszolgálat Főidény után — szilveszter előtt Interjú Szemenkár Mátyásnéval, az IBUSZ megyei igazgatójával Szovjet újságírók látogatása megyénkben Vége a nyárnak, s vele együtt az utazási főszezonnak. Most már meg lehet vonni a mérleget: hányán keresték fel hazánk fürdőhelyeit, hegyvidéki tájait; kik töltötték szabadságukat külföldön, tengerparton, üdülőben? Erről kértünk tájékoztatást Szemenkár Mátyásnétól, az IBUSZ megyei igazgatójától. O Melyek a legnépszerűbb egyéni és csoportos utak kül-, illetve belföldre? — Szeptember végéig ösz- szesen 103 turistacsoportot indítottunk a szocialista és a tőkés államokba. Ezenkívül a Fekete-tengerre különhajó, a montenegrói tengerpartra különvonat vitte a Békés megyeieket. A nőnapi különre- pülőgép pedig több száz lányt, asszonyt juttatott el Kijevbe. Továbbra is nagy az érdeklődés Jugoszlávia iránt. Ide kilenc csoport utazott, de sokan vállalkoztak egyéni országjárásra, üdülésre is. A külföldi IBUSZ-társasutazásoknak ötezer résztvevője volt. Romániában 2240-en, a Szovjetunióban 1126-an jártak. Csehszlovákiát tíz, az NDK-t öt, Lengyelországot és Bulgáriát négy csoport kereste fel. Egyre népszerűbbek az autóstúrák. Az Autóklub szervezésében a Szovjetunióval, Jugoszláviával, Bulgáriával összesen 18 csoport ismerkedett. Egyénileg irodánk segítségével mintegy 500-an nyaraltak a környező szocialista országokban. A nyugati államok közül leglátogatottabb Spanyolország és Olaszország. Ugyanakkor a belföldi országjáró túrákon csaknem kilencezren vettek részt. A három-öt napos utakon legtöbben Pécs, Abali- get, Harkányfürdő, Győr, Balatoni tervek A gyorsabb ütemű fejlődés a Balaton regionális tervének módosítását követeli. Ezt indokolja, hogy a tó 1980 —85-re tervezett maximális fogadóképességét már az idén jóval felülmúlta a vendég- forgalom. A tervmódosítás nagyarányú munkája befejezéshez közeledik. A Balatoni Intéző Bizottság javaslatot tett a legfontosabb fejlesztési feladatokra. Többek között javasolta, hogy mielőbb állapítsák meg az üdülőövezet fogadó képességét, készüljenek fel a nagy hétvégi forgalommal , járó gondok megoldására, ' szorgalmazzák a tó környezetvédelmét, tegyenek intéz- r kedéseket a munkaerőgondok enyhítésére, az ellátás javítására és vegyék tekintetbe a tervezők az állandó lakosság jogos igényeit. A hétvégi zsúfoltság enyhítésére nagyobb szerepet szánnak a parttól 5—10—30 kilométerre levő kirándulóközpontoknak. Sopron, Szombathely, valamint a Duna-kanyar nevezetességeivel ismerkedtek. O Hogyan segíti az IBUSZ a testvérmegyékkel, -városokkal kialakított kapcsolatok erősítését, ápolását? — Azon vagyunk, hogy mi is hozzájáruljunk e baráti kapcsolatok fejlesztéséhez, örvendetes, hogy Penza megye, Budrio, Zrenjanin után nő az Arad és Békés megye közötti kölcsönös látogatások száma. Jó példa erre a nemrégiben lezajlott tárgyalásunk az aradi utazási irodával. Ennek is köszönhető, hogy az utóbbi időben több turistacsoport érkezett hozzánk, akik két-három napot töltöttek Békéscsabán, Gyulán. Programjukban szerepelt a Várfürdő, a Munkácsy Múzeum, a szlovák tájház megtekintése. Természetesen mi is népszerűsítjük az Arad megyei utakat. Jó kezdeményezésnek bizonyult a menyházi kirándulás, illetve üdülés, amelyet számos Békés megyei turista vett igényhe. O Mekkora az érdeklődés megyénk idegenforgalmi nevezetességei iránt? — Jelentősen nőtt a szű- kebb hazánkba érkezők száma is. A nyáron egyhetes turnusokban 17 csoport üdült Gyulán. Csaknem 50 belföldi országjáró turista tervében szerepelt egy-, két- vagy háromnapos gyulai, békéscsabai vendégeskedés. Ebben az évben 76 belföldi és 128 külföldi csoport számára biztosítottunk gondtalan üdülést megyénk fürdővárosában. Különösen Csehszlovákiából érkeztek sokan. A kassai vasgyár szakszervezeti bizottsáSenki, még ellenégeink sem vitatják társadalomépítő munkánk nemegyszer látványos, de mindenképpen dicséretre és elismerésre méltó eredményeit. Országszerte így van, és ez alól megyénk legkisebb települése sem kivétel. Nincs olyan zuga szőkébb pátriánknak, Békés megyének sem, ahol ne lehetne kézzelfoghatóan bizonyítani a dinamikus fejlődést. Természetesen ez nem zárja ki — sőt velejárója a fejlődésnek —, hogy az eredmények mellett vagy éppen annak okaként ne akadjanak gondok is. Így van ezzel Endrőd is. A közelmúltban a nagyközségi művelődési házban gazdagon illusztrált kiállítást rendeztek, amely méltóan reprezentálta a fel- szabadulás óta eltelt 33 év nagyszerű eredményeit. Még a nem endrődieknek is jólesett végig járni a kiállítás termeit és követni az elért fejlődést. Szívet melengető volt látni a helyi termelőga például Gyulára szóló üdülőjeggyel jutalmazta dolgozóit. O Indul-e békevonat az idén a Szovjetunióba? — Augusztus közepén hirdettük meg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére a kedvezményes jubileumi utazást a Szovjetunióba. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségsorozaton csaknem 300 termelőszövetkezeti tag vesz részt a baráti országban. A hagyományos béke- és barátság különvonat helyett a tervek szerint külön- repülőgép viszi a 350 Békés megyei dolgozót Leningrád- ba, a november 7-i ünnepségekre. O Milyen egyéb programot ígér az év hátralevő részében az IBUSZ? — Újdonságnak számít a 17 napos kubai társasutazás, és a Szófia—Isztambul út, amelyet vonattal, illetve repülőgéppel tesznek meg az érdeklődők. A legtöbb programot egyébként a hegyvidéki üdülőhelyekre ajánljuk: a csehszlovákiai Magas-Tátrá- ba, a lengyel Zakopánéba, a román PoinaráraT A szilveszteri utakból is nagy a választék. A prágai, a drezdai, a berlini, a zakopánei és a magas-tátrai szilveszterezés- re sajnos már nincs több helyünk. Lehet jelentkezni viszont pozsonyi, varsói, krakkói, leningrádi és moszkvai szilveszteri társasutazásra — mondotta befejezésül az IBUSZ megyei vezetője. — Köszönjük a beszélgetést. Seres Sándor szövetkezet árutermelésének termékeit és a ma már szinte Európa-hírű ENCI-cipő- ket. A mezőgazdaság és ipar békés versengését, annak eredményeit jól tükrözte és mutatta be ez a kiállítás. Ez az eredmény. És a gond? Erről Kenyeres István, a párt nagyközségi bizottságának titkára tud bővebbet mondani. — Nem titok, köztudott, hogy a tervek szerint a két szomszédos község, Gyoma és Endrőd egyesülés előtt áll. Reméljük, nem is a távoli jövőben ez valóság lesz és városként fejlődhetünk tovább. Mi már eddig is sok mindent megtettünk, hogy az álom valóra váljék. Amikor ez már valamivel több lett, mint terv, megállapodás született a két község vezető testületéi között, hogy amennyire csak anyagi forrásaik engedik, mindkét község számára hasznos beruházást közösen váltjuk valóra. Így került szóba egy közös szennyvízhálózat és tisztítómű megépítése. Hozzá is kezdtünk annak rendje- módja szerint, megrendeltük a tanulmánytervet a Csong- rád megyei Tervező Vállalattól. Amikor kézhez kaptuk, ez a kivitelezés költségét 46 millió forintban határozta meg. Miután megismertük az összeget, megkezdtük a szükséges pénz előteremtését. Nem volt könnyű feladat. Saját fejlesztésünkből érdekeltségi hozzájárulásból, felsőbb támogatásból úgy tűnt, nem is lesz baj. Megrendeltük tehát a kivitelezést a KEVIÉP-től, amely hozzá is kezdett, és építőktől ritkán tapasztalható szorgalommal építi is a közműhálózatot. A nemzeti vöröskeresztes társaságok- hagyományos tevékenysége az eltűnt hozzátartozók, felkutatása. A magyar Vöröskereszt kereső- szolgálata jelenleg 62 nemzeti társasággal tart fenn kapcsolatot és szoros az együttműködés a Genfben székelő nemzetközi . vöröskeresztes kutatószolgálattal is. Az Arany János utcai központban 1957-ig visszamenőleg tartják nyilván — mintegy 70 ezer kartonon — a bel. és külföldről érkezett megkereséseket. Évi postaforgalmuk meghaladja a hatezret. A szolgálathoz évente 1700— 1800 új kéréssel fordulnak, a legtöbben levélben és sokan személyesen. Egy-egy évben 400—450 ügyet zárnak le eredményesen: munkájuk nyomán régóta, vagy soha nem látott hozzátartozók találnak egymásra, vagy sikerül egy-egy bizonyosságot, megnyugvást adó, nélkülözhetetlenül fontos igazolást, iratot megszerezniük. Levelek, kérések bizonyítják: sokak számára a második világháború ma sem „ért véget”. Még ezekben az években is jelentkeznek szülők, testvérek, gyermekek, akik a háborúban eltűnt hozzátartozóikat keresik. ' Rendszeresen foglalkozik a keresőszolgálat katonai és hadifogoly-igazolások beszerzésével is. Rendszeres a magyar és a szovjet Vöröskereszt kereső- szolgálatának az együttműködése. Az utóbbi években sokan fordultak a magyar szolgálathoz azzal a kéréssel, hogy próbálja felkutatni a felszabadító harcokban elesett szovjet hősök sírját. Ebben a munkában messzemenő segítséget nyújtanak a tanácsok, s gyakran fényképekkel is érzékeltetik, hogy ápolják a szovjet katonák sírjait, kegyelettel őrzik a hősök emlékét. A szovjet katonasírokról pontos nyilvántartást vezet a keresőszolgálat. S eddig mintegy 1200 településről szolgáltatott adatokat. Mint derült égből a villámcsapás, úgy ért bennünket a hír. Ugyanis a kiviteli terv szerint a munka jóval többet, pontosan 73 milliót állapított meg. El lehet képzelni, hogyan ért bennünket ez a módosítás. Ennyi pénzt, ha megszakadunk sem tudunk szerezni. Felemeltük az érdekeltségi hozzájárulás ösz- szegét, kilincseltünk ahol csak lehetett, jó szándékban nem is volt hiány sehol sem, de újabb pénzt már senki sem tudott adni. Le nem állhatunk a munkával, hiszen létkérdés a szennyvízhálózat kiépítése. Lassan minden házban ott lesz az ivóvíz, a jövő évben pedig megkezdődik a két község közötti részen egy 200 lakásból álló központ kialakításának első üteme. Ehhez viszont addig nem lehet hozzákezdeni, amíg a gerincvezeték meg nem épül. Már azon is gondolkoztunk, hogy ahol lehet, lecsípünk valamit a tervből, természetesen olyat, amit lehet zavartalan üzemelés veszélyeztetése nélkül. Ez viszont azzal járhatna, hogy később, évek múltán nem lesz elegendő kapacitása a szennyvízüzemnek. Meg kellett volna már alakítani a szennyvíztársulatot is. hiszen tulajdonképpen ez lenne hivatott biztosítani az ügyek intézését. Ezt viszont addig nem tudjuk megszervezem, amíg nincs biztosítva a terv és a pénz. Mindenesetre bízunk abban — a sok gond ellenére is —, hogy ha hamarabb nem, a következő ötéves terv időszakában újabb anyagi támogatást kapunk, és azzal be tudjuk fejezni a hálózat építését. Béla Ottó A Magyar Újságírók Országos Szövetségének meghívására a hazánkban tartózkodó Szovjet Újságíró Szövetség háromtagú delegációja október 15-én és 16-án két napra megyénkbe látogatott. A delegáció tagjai Moszkvából, valamint az asztrahányi és az omszki megyékből érkeztek. A kedves vendégeket, Ivan Petro- vot, a Zemlja Szibirszkaja Dalnyavasztocsnaja főszerkesztőjét, Alekszandr Kra- vecet, a Volga című megyei lap főszerkesztő-helyettesét, Antolij Makarovot, a Ne- gyelja című lap főmunkatársát a Békés megyei Népújság szerkesztőségében Enyedi G. Sándor főszerkesztő, Rocskár János főszerkesztő-helyettes és Podi- na Péter, a pártszervezet titkára fogadta. A szívélyes és baráti találkozón Enyedi G. Sándor fő- szerkesztő adott tájékoztatást megyénk gazdasági, társadalmi életéről, a szerkesztőség munkájáról. Ezt követően a vendégek Orosháza városba utaztak, ahol megtekintették az Orosházi Állami Gazdaság szárítóüzemét és elbeszélgettek az ottani dolgozókkal. A vendégeket nagy szeretettel köszöntötte dr. Násztor Sándor, az MSZMP orosházi városi vb tagja, a gazdaság igazgatója és Kotolák János, a gazdaság pártvezetőségének titkára. A szovjet újságírók nagy megelégedéssel nyugtázták a gazdaság nagyszerű eredményeit, különösen az 55 mázsás hektáronkénti búzatermést. A delegáció vasárnap Enyedi G. Sándor főszerkesztő kíséretében Békés városba látogatott, ahol Inokai János, a városi pártbizottság első titkára fogadta és ismertette a város életét. A szívélyes és baráti vélemény- csere után Békésen találkoztak Nagy Jánossal, a 92 éves magyar internacionalista veteránnal, akivel a lakásán beszélgettek és riportot készítettek róla saját lapjuk számára. A vendégek útja ezután Gyulára vezetett, ahol Erkel Ferenc-emlékeket tekintettek meg és a várossal ismerkedtek. Hosszasan időztek a Petőfi-szobornál. Ezt követően sétát tettek a megye székhelyén, Békéscsabán, majd onnan a késő délutáni órákban visszautaztak Budapestre. Hazánkban tartózkodásuk ideje alatt még több megyét szándékoznak felkeresni. Kulturált szolgáltatás Az elmúlt év novemberében adták át a városközpontban az új szolgáltató házat. Eleinte a lakosság idegenkedett a szolgáltatás ilyen formájától, de év végére annál jobban megszerették az egy helyben található fodrász, fényképész, órás és szabó, illetve szűcs szolgáltatást. A fodrász- és kozmetikai részleg húsz női fodrásszal, 8 kozmetikussal és 10 férfi fodrásszal indult. A tapasztalatok szerint az itt dolgozóknak régebbi helyükhöz képest jóval több a munkájuk, kulturáltabban dolgozhatnak és keresetük is emelkedett. A részleg forgalma januártól szeptember végéig másfél millió forint volt. Ez havonta 80—100 ezer forint bevételt jelent. A kozmetikai rész már most kinőtte magát, ezen úgy segítenek, hogy 1978. első negyedévében bővítik majd. A tervek szerint a nagyobb városokban már ismert testkozmetikai szolgáltatásokat — a fogyasztó gépeket, a szaunát — is bevezetik. Tanácskozás a szerkesztőségben Ur. Násztor Sándor fogadja a szovjet újságírókat Nagy János internacionalista élményeit meséli Fotó: Martin Gábor Két község egy gondja
