Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-18 / 245. szám

1977. október 18., kedd VSröskeresztes keresőszolgálat Főidény után — szilveszter előtt Interjú Szemenkár Mátyásnéval, az IBUSZ megyei igazgatójával Szovjet újságírók látogatása megyénkben Vége a nyárnak, s vele együtt az utazási főszezonnak. Most már meg lehet vonni a mérleget: hányán keresték fel hazánk fürdőhelyeit, hegyvi­déki tájait; kik töltötték sza­badságukat külföldön, ten­gerparton, üdülőben? Erről kértünk tájékoztatást Sze­menkár Mátyásnétól, az IBUSZ megyei igazgatójától. O Melyek a legnép­szerűbb egyéni és csoportos utak kül-, illet­ve belföldre? — Szeptember végéig ösz- szesen 103 turistacsoportot indítottunk a szocialista és a tőkés államokba. Ezenkívül a Fekete-tengerre különhajó, a montenegrói tengerpartra kü­lönvonat vitte a Békés me­gyeieket. A nőnapi különre- pülőgép pedig több száz lányt, asszonyt juttatott el Kijevbe. Továbbra is nagy az érdeklődés Jugoszlávia iránt. Ide kilenc csoport utazott, de sokan vállalkoz­tak egyéni országjárásra, üdülésre is. A külföldi IBUSZ-társasutazásoknak öt­ezer résztvevője volt. Romá­niában 2240-en, a Szovjet­unióban 1126-an jártak. Csehszlovákiát tíz, az NDK-t öt, Lengyelországot és Bul­gáriát négy csoport kereste fel. Egyre népszerűbbek az autóstúrák. Az Autóklub szervezésében a Szovjetunió­val, Jugoszláviával, Bulgá­riával összesen 18 csoport is­merkedett. Egyénileg irodánk segítségével mintegy 500-an nyaraltak a környező szocia­lista országokban. A nyugati államok közül leglátogatot­tabb Spanyolország és Olasz­ország. Ugyanakkor a bel­földi országjáró túrákon csaknem kilencezren vettek részt. A három-öt napos uta­kon legtöbben Pécs, Abali- get, Harkányfürdő, Győr, Balatoni tervek A gyorsabb ütemű fejlő­dés a Balaton regionális ter­vének módosítását követeli. Ezt indokolja, hogy a tó 1980 —85-re tervezett maximális fogadóképességét már az idén jóval felülmúlta a vendég- forgalom. A tervmódosítás nagyarányú munkája befeje­zéshez közeledik. A Balatoni Intéző Bizott­ság javaslatot tett a legfon­tosabb fejlesztési feladatok­ra. Többek között javasolta, hogy mielőbb állapítsák meg az üdülőövezet fogadó ké­pességét, készüljenek fel a nagy hétvégi forgalommal , járó gondok megoldására, ' szorgalmazzák a tó környe­zetvédelmét, tegyenek intéz- r kedéseket a munkaerőgon­dok enyhítésére, az ellátás javítására és vegyék tekin­tetbe a tervezők az állandó lakosság jogos igényeit. A hétvégi zsúfoltság eny­hítésére nagyobb szerepet szánnak a parttól 5—10—30 kilométerre levő kiránduló­központoknak. Sopron, Szombathely, vala­mint a Duna-kanyar neveze­tességeivel ismerkedtek. O Hogyan segíti az IBUSZ a testvér­megyékkel, -városokkal kialakított kapcsolatok erősítését, ápolását? — Azon vagyunk, hogy mi is hozzájáruljunk e baráti kapcsolatok fejlesztéséhez, örvendetes, hogy Penza me­gye, Budrio, Zrenjanin után nő az Arad és Békés megye közötti kölcsönös látogatá­sok száma. Jó példa erre a nemrégiben lezajlott tárgya­lásunk az aradi utazási iro­dával. Ennek is köszönhető, hogy az utóbbi időben több turistacsoport érkezett hoz­zánk, akik két-három napot töltöttek Békéscsabán, Gyu­lán. Programjukban szerepelt a Várfürdő, a Munkácsy Mú­zeum, a szlovák tájház meg­tekintése. Természetesen mi is népszerűsítjük az Arad megyei utakat. Jó kezdemé­nyezésnek bizonyult a meny­házi kirándulás, illetve üdü­lés, amelyet számos Békés megyei turista vett igényhe. O Mekkora az érdek­lődés megyénk ide­genforgalmi nevezetessé­gei iránt? — Jelentősen nőtt a szű- kebb hazánkba érkezők szá­ma is. A nyáron egyhetes turnusokban 17 csoport üdült Gyulán. Csaknem 50 belföldi országjáró turista tervében szerepelt egy-, két- vagy há­romnapos gyulai, békéscsabai vendégeskedés. Ebben az év­ben 76 belföldi és 128 külföl­di csoport számára biztosítot­tunk gondtalan üdülést me­gyénk fürdővárosában. Kü­lönösen Csehszlovákiából ér­keztek sokan. A kassai vas­gyár szakszervezeti bizottsá­Senki, még ellenégeink sem vitatják társadalomépí­tő munkánk nemegyszer lát­ványos, de mindenképpen dicséretre és elismerésre méltó eredményeit. Ország­szerte így van, és ez alól me­gyénk legkisebb települése sem kivétel. Nincs olyan zuga szőkébb pátriánknak, Békés megyének sem, ahol ne lehetne kézzelfoghatóan bizonyítani a dinamikus fej­lődést. Természetesen ez nem zárja ki — sőt velejárója a fejlődésnek —, hogy az ered­mények mellett vagy éppen annak okaként ne akadjanak gondok is. Így van ezzel Endrőd is. A közelmúltban a nagyközségi művelődési ház­ban gazdagon illusztrált ki­állítást rendeztek, amely méltóan reprezentálta a fel- szabadulás óta eltelt 33 év nagyszerű eredményeit. Még a nem endrődieknek is jól­esett végig járni a kiállítás termeit és követni az elért fejlődést. Szívet melengető volt látni a helyi termelő­ga például Gyulára szóló üdülőjeggyel jutalmazta dol­gozóit. O Indul-e békevonat az idén a Szovjet­unióba? — Augusztus közepén hir­dettük meg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére a kedvezményes jubileumi utazást a Szovjetunióba. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére rendezett ünnep­ségsorozaton csaknem 300 termelőszövetkezeti tag vesz részt a baráti ország­ban. A hagyományos béke- és barátság különvonat he­lyett a tervek szerint külön- repülőgép viszi a 350 Békés megyei dolgozót Leningrád- ba, a november 7-i ünnepsé­gekre. O Milyen egyéb prog­ramot ígér az év hátralevő részében az IBUSZ? — Újdonságnak számít a 17 napos kubai társasutazás, és a Szófia—Isztambul út, amelyet vonattal, illetve re­pülőgéppel tesznek meg az érdeklődők. A legtöbb prog­ramot egyébként a hegyvidé­ki üdülőhelyekre ajánljuk: a csehszlovákiai Magas-Tátrá- ba, a lengyel Zakopánéba, a román PoinaráraT A szilvesz­teri utakból is nagy a vá­laszték. A prágai, a drezdai, a berlini, a zakopánei és a magas-tátrai szilveszterezés- re sajnos már nincs több he­lyünk. Lehet jelentkezni vi­szont pozsonyi, varsói, krak­kói, leningrádi és moszkvai szilveszteri társasutazásra — mondotta befejezésül az IBUSZ megyei vezetője. — Köszönjük a beszélge­tést. Seres Sándor szövetkezet árutermelésének termékeit és a ma már szin­te Európa-hírű ENCI-cipő- ket. A mezőgazdaság és ipar békés versengését, annak eredményeit jól tükrözte és mutatta be ez a kiállítás. Ez az eredmény. És a gond? Erről Kenyeres István, a párt nagyközségi bizottságá­nak titkára tud bővebbet mondani. — Nem titok, köztudott, hogy a tervek szerint a két szomszédos község, Gyoma és Endrőd egyesülés előtt áll. Reméljük, nem is a távoli jövőben ez valóság lesz és városként fejlődhetünk to­vább. Mi már eddig is sok mindent megtettünk, hogy az álom valóra váljék. Amikor ez már valamivel több lett, mint terv, megállapodás szü­letett a két község vezető testületéi között, hogy amennyire csak anyagi for­rásaik engedik, mindkét köz­ség számára hasznos beru­házást közösen váltjuk va­lóra. Így került szóba egy kö­zös szennyvízhálózat és tisz­títómű megépítése. Hozzá is kezdtünk annak rendje- módja szerint, megrendeltük a tanulmánytervet a Csong- rád megyei Tervező Vállalat­tól. Amikor kézhez kaptuk, ez a kivitelezés költségét 46 millió forintban határozta meg. Miután megismertük az összeget, megkezdtük a szük­séges pénz előteremtését. Nem volt könnyű feladat. Saját fejlesztésünkből érde­keltségi hozzájárulásból, fel­sőbb támogatásból úgy tűnt, nem is lesz baj. Megrendel­tük tehát a kivitelezést a KEVIÉP-től, amely hozzá is kezdett, és építőktől ritkán tapasztalható szorgalommal építi is a közműhálózatot. A nemzeti vöröskeresztes társaságok- hagyományos te­vékenysége az eltűnt hozzá­tartozók, felkutatása. A ma­gyar Vöröskereszt kereső- szolgálata jelenleg 62 nemzeti társasággal tart fenn kapcso­latot és szoros az együttmű­ködés a Genfben székelő nemzetközi . vöröskeresztes kutatószolgálattal is. Az Arany János utcai központ­ban 1957-ig visszamenőleg tartják nyilván — mintegy 70 ezer kartonon — a bel. és külföldről érkezett megkere­séseket. Évi postaforgalmuk meghaladja a hatezret. A szolgálathoz évente 1700— 1800 új kéréssel fordulnak, a legtöbben levélben és sokan személyesen. Egy-egy évben 400—450 ügyet zárnak le eredménye­sen: munkájuk nyomán rég­óta, vagy soha nem látott hozzátartozók találnak egy­másra, vagy sikerül egy-egy bizonyosságot, megnyugvást adó, nélkülözhetetlenül fon­tos igazolást, iratot megsze­rezniük. Levelek, kérések bizonyít­ják: sokak számára a máso­dik világháború ma sem „ért véget”. Még ezekben az évek­ben is jelentkeznek szülők, testvérek, gyermekek, akik a háborúban eltűnt hozzátar­tozóikat keresik. ' Rendszeresen foglalkozik a keresőszolgálat katonai és hadifogoly-igazolások be­szerzésével is. Rendszeres a magyar és a szovjet Vöröskereszt kereső- szolgálatának az együttmű­ködése. Az utóbbi években sokan fordultak a magyar szolgálathoz azzal a kéréssel, hogy próbálja felkutatni a felszabadító harcokban el­esett szovjet hősök sírját. Ebben a munkában messze­menő segítséget nyújtanak a tanácsok, s gyakran fényké­pekkel is érzékeltetik, hogy ápolják a szovjet katonák sírjait, kegyelettel őrzik a hősök emlékét. A szovjet ka­tonasírokról pontos nyilván­tartást vezet a keresőszolgá­lat. S eddig mintegy 1200 te­lepülésről szolgáltatott ada­tokat. Mint derült égből a vil­lámcsapás, úgy ért bennün­ket a hír. Ugyanis a kiviteli terv szerint a munka jóval többet, pontosan 73 milliót állapított meg. El lehet kép­zelni, hogyan ért bennünket ez a módosítás. Ennyi pénzt, ha megszakadunk sem tu­dunk szerezni. Felemeltük az érdekeltségi hozzájárulás ösz- szegét, kilincseltünk ahol csak lehetett, jó szándékban nem is volt hiány sehol sem, de újabb pénzt már senki sem tudott adni. Le nem áll­hatunk a munkával, hiszen létkérdés a szennyvízhálózat kiépítése. Lassan minden házban ott lesz az ivóvíz, a jövő évben pedig megkezdő­dik a két község közötti ré­szen egy 200 lakásból álló központ kialakításának első üteme. Ehhez viszont addig nem lehet hozzákezdeni, amíg a gerincvezeték meg nem épül. Már azon is gon­dolkoztunk, hogy ahol lehet, lecsípünk valamit a tervből, természetesen olyat, amit lehet zavartalan üzemelés veszélyeztetése nélkül. Ez vi­szont azzal járhatna, hogy később, évek múltán nem lesz elegendő kapacitása a szennyvízüzemnek. Meg kel­lett volna már alakítani a szennyvíztársulatot is. hiszen tulajdonképpen ez lenne hi­vatott biztosítani az ügyek intézését. Ezt viszont addig nem tudjuk megszervezem, amíg nincs biztosítva a terv és a pénz. Mindenesetre bí­zunk abban — a sok gond el­lenére is —, hogy ha hama­rabb nem, a következő öt­éves terv időszakában újabb anyagi támogatást kapunk, és azzal be tudjuk fejezni a hálózat építését. Béla Ottó A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének meghí­vására a hazánkban tartóz­kodó Szovjet Újságíró Szö­vetség háromtagú delegáció­ja október 15-én és 16-án két napra megyénkbe láto­gatott. A delegáció tagjai Moszkvából, valamint az asztrahányi és az omszki megyékből érkeztek. A ked­ves vendégeket, Ivan Petro- vot, a Zemlja Szibirszkaja Dalnyavasztocsnaja főszer­kesztőjét, Alekszandr Kra- vecet, a Volga című megyei lap főszerkesztő-helyettesét, Antolij Makarovot, a Ne- gyelja című lap főmunka­társát a Békés megyei Nép­újság szerkesztőségében Enyedi G. Sándor főszer­kesztő, Rocskár János fő­szerkesztő-helyettes és Podi- na Péter, a pártszervezet tit­kára fogadta. A szívélyes és baráti talál­kozón Enyedi G. Sándor fő- szerkesztő adott tájékozta­tást megyénk gazdasági, tár­sadalmi életéről, a szerkesz­tőség munkájáról. Ezt köve­tően a vendégek Orosháza városba utaztak, ahol meg­tekintették az Orosházi Ál­lami Gazdaság szárítóüze­mét és elbeszélgettek az ot­tani dolgozókkal. A vendé­geket nagy szeretettel kö­szöntötte dr. Násztor Sán­dor, az MSZMP orosházi vá­rosi vb tagja, a gazdaság igazgatója és Kotolák János, a gazdaság pártvezetőségé­nek titkára. A szovjet új­ságírók nagy megelégedéssel nyugtázták a gazdaság nagy­szerű eredményeit, különö­sen az 55 mázsás hektáron­kénti búzatermést. A delegáció vasárnap Enyedi G. Sándor főszerkesz­tő kíséretében Békés város­ba látogatott, ahol Inokai János, a városi pártbizottság első titkára fogadta és is­mertette a város életét. A szívélyes és baráti vélemény- csere után Békésen találkoz­tak Nagy Jánossal, a 92 éves magyar internacionalista ve­teránnal, akivel a lakásán beszélgettek és riportot ké­szítettek róla saját lapjuk számára. A vendégek útja ezután Gyulára vezetett, ahol Erkel Ferenc-emlékeket tekintettek meg és a város­sal ismerkedtek. Hosszasan időztek a Petőfi-szobornál. Ezt követően sétát tettek a megye székhelyén, Békéscsa­bán, majd onnan a késő dél­utáni órákban visszautaztak Budapestre. Hazánkban tar­tózkodásuk ideje alatt még több megyét szándékoznak felkeresni. Kulturált szolgáltatás Az elmúlt év novemberé­ben adták át a városközpont­ban az új szolgáltató házat. Eleinte a lakosság idegenke­dett a szolgáltatás ilyen for­májától, de év végére annál jobban megszerették az egy helyben található fodrász, fényképész, órás és szabó, il­letve szűcs szolgáltatást. A fodrász- és kozmetikai részleg húsz női fodrásszal, 8 kozmetikussal és 10 férfi fodrásszal indult. A tapasz­talatok szerint az itt dolgo­zóknak régebbi helyükhöz képest jóval több a munká­juk, kulturáltabban dolgoz­hatnak és keresetük is emel­kedett. A részleg forgalma januártól szeptember végéig másfél millió forint volt. Ez havonta 80—100 ezer forint bevételt jelent. A kozmetikai rész már most kinőtte magát, ezen úgy segítenek, hogy 1978. első ne­gyedévében bővítik majd. A tervek szerint a nagyobb vá­rosokban már ismert test­kozmetikai szolgáltatásokat — a fogyasztó gépeket, a szaunát — is bevezetik. Tanácskozás a szerkesztőségben Ur. Násztor Sándor fogadja a szovjet újságírókat Nagy János internacionalista élményeit meséli Fotó: Martin Gábor Két község egy gondja

Next

/
Thumbnails
Contents