Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-16 / 244. szám

1977. október 16., vasárnap —EE2IE2IEJ Barátaink életéből Feszültsége másfélezer volt Megkezdődtek az Ekibásztuz-központ magasfeszültségű táv­vezeték kísérleti próbái Mongol információs központ Műtermi beszélgetés Békéscsabán Zrenjaninrél Fotó: Szekeres András Zaporozsjéban átadták rendeltetésének az össz-szö- vetségi transzformátorellen­őrző állomást. Egy hatalmas, 140 méter hosszú, 60 méter széles te­remben helyezték el a ma­gasfeszültségű berendezések — generátorok, transzfor­latára alkalmas korszerű technikai eszközöket. Segít­ségükkel sokoldalúan ku­tatják és vizsgálják a ma­gasfeszültségű vezetékek és az egymillió kilovolt/amper teljesítményű transzformá­torok mintapéldányait. Nemrég sikerrel folytatták le annak az új transzfor­mátornak a kísérleti pró­báit, amelyet az Ekibásztuz- központ egyenáramú magas- feszültségű távvezetéken he­lyeznek üzembe. A távveze­ték hossza 2 és fél ezer ki­lométer, feszültsége másfél­ezer volt. A világon nincs hasonló műszaki paraméte­rekkel rendelkező távveze­ték. Segítségével az ország egységes energiarendszerébe évente több milliárd kilo­wattóra elektromos energia jut, amelyet az ekibásztuzi szénből nyernek. A szovjet vállalatok egy­re tökéletesebb magasfe­szültségű berendezéseket ké­szítenek. A népgazdaság minden ágában egyre foko­zódik az elektromosenergia­szükséglet. Az elektromos- energia-blokkok teljesítmé­nye pedig egyre nő. így például a kosztromai hőerő­műben olyan nagy teljesítmé­nyű áramfejlesztőt helyez­nek üzembe, hogy egyetlen ilyen gépcsoport annyi elekt­romos energiát szolgáltat, mint amennyit a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom előtt Oroszország vala­mennyi erőműve együttesen termelt. Sokan ismerik a waweli sárkány legendáját. Hajda­nában a krakkói domb bar­langjában tanyázó szörnye­teg táplálékul a legszebb ha- jadonokat követelte. Krakkó városa egy furfangos susz­terinas segítségével szaba­dult meg a sárkánytól. Az egykori „Sárkánybarlang” Ulánbátorban a KGST- országok közreműködésével műszaki-tudományos infor­mációs központot létesíte­nek. Az építőmunkát szov­jet szakemberek végzik. A létesítmény berendezését az NDK, csehszlovák és szov­jet vállalatok szállítják. A mongol fővárosban a Szov­ma vonzó turisztikai látvá­nyosság. A tudósok és a bányászok munkájának eredményeként újra feltámadt a krakkói le­genda: a Sárkánybarlangba visszatért a „sárkány”, pon­tosabban — a látogatók nagy örömére — a sárkány szobra. PA — Interpress — KS jet Kultúra <és Tudomány Házában most műszaki-tu­dományos információs rend­szerszervezési tanfolyamot tartanak, külön előadásokat szerveznek a mongol szak­emberek számára, kiállítá­sokat mutatnak be. Az in­formációs központ szakem­bereinek képzéséhez más szocialista országok is se­gítséget nyújtanak. Román fúrúberendezés A fúróberendezések gyár­tásában Románia jelenleg a világon a harmadik helyen áll az Egyesült Államok és a Szovjetunió után, e beren­dezések exportjában pedig a második helyen az Egyesült Államok után. A román fú­róberendezéseket 30 ország­ba, köztük Lengyelországba is exportálják. Egyre több román fúróberendezés jut el a fejlődő országokba. Je­lenleg olyan berendezésen dolgoznak, amely ultranagy mélységű — 15 ezer méter — fúrásra is alkalmas. Vietnami üdülök Vietnam teljes felszabadu­lása, az ország egyesítése után a pártnak, a kormány­nak és a Vietnami Szakszer­vezetek Szövetségének első­rendű feladatává vált az üdülők fejlesztése, a dolgozók egészségvédelme. Súlyos be­tegeket kellett meggyógyíta­ni, pusztító károkat kell fel­számolni, amelyek a sokéves háború és a neokolonializmus nyomán maradtak vissza. Rövid idő alatt jelentősen ki­szélesítették a szakszervezeti üdülők és szanatóriumok há­lózatát. 1975-ben mindössze kilenc üdülő volt Vietnam­ban, ma már 20 üdülőben pihennek a dolgozók, s az év végéig még 14-gyel nő szá­muk. Vietnam festői tája­in, magas hegyek között vagy a tengerparton létesí­tett üdülőkben az idén, az év eleje óta már több mint 22 ezer ember töltötte sza­badságát. Nemrég tért haza Zrenja- ninból Takács Győző és Lo- novics László, ahol az ócs­kái művésztelep vendégei voltak 10 napig. Nem vélet­lenül kerültek ki éppen ők ketten, ahogyan ezt Filadel- fi Mihálytól, a békéscsabai Városi Tanács népművelési csoportvezetőjétől megtud­tuk. A nyári békéscsabai grafikai alkotótelep fáradha­tatlan szervezői most egy ré­gi hagyományokkal rendel­kező alkotótelep lehetőségeit, módszereit tanulmányozhat­ták, hogy későbbi szervező .és alkotómunkájukban gyü- mölcsöztessék majd a látot­takat. Ugyanakkor kiküldeté­sükkel a békéscsabai Váro­si Tanács munkájuk elisme­rését is kifejezésre juttatta. Takács Győző különleges hangulatot árasztó — padló­tól a mennyezetig régiségek­kel, saját készítésű kerámiái­val és grafikáival teli — műtermében épp egy baráti beszélgetés részvevői lehet­tünk. A házigazda a közel­jövő terveiről beszélgetett Molnár Antal és Lonovics László képzőművész barátai­val. Az egyik állványon új grafikai alkotás, egy népvi­seletbe öltözött pár vár be­fejezésre. A mű Écskán szü­letett, a Zrenjanin melletti művésztelepen. — Mint az ország sok-sok művésztelepén járt alkotó, milyen alapvető különbsége­ket észlelt az itthoni és az écskai alkotótelep között? — fordulok az illatos pipafüst­be burkolózó Takács Győző­höz. — A jugoszláviai művész- telep-hálózat egyik legexpo­náltabb, leginkább fejlődő telepe ez. A korszerű beren­dezésekkel felszerelt tábort egész évben igénybe vehetik a hazai alkotók, és a meg­hívott külföldi vendégek. Ebben az évben 10 különbö­ző nemzetiségű művészt lát­tak vendégül, köztük ben­nünket. Mi a két testvérvá­ros között született sok irá­nyú kapcsolat segítségével — amelynek része a két város közötti művészcsere is — juthattunk ki Zrenjaninba. A telep elsősorban grafikai és festészeti, de rendszeresen látogatják például az újvidé­ki formatervezők is. Ami a tábor életében különösen tetszett, az a társművészetek egymást kiegészítő, harmo­nikus kapcsolata. Ugyanis hagyománnyá vált már az irodalmi, zenei estek és mű­vésztalálkozók rendezése. En­nek a törekvésnek a hasz­nosságát azt hiszem, nem kell hangsúlyoznom. — Hogyan, milyen prog­rammal jogadták a csabaia­kat? — Zdravko Mandics festő­Az NDK gazdasági és tu­dományos-műszaki együtt­működése a Szovjetunióval és a többi szocialista or­szággal a társadalmi hala­dás alapja. Az erősödő in­tegrációs folyamat példája a szocialista országok tudo­mányos akadémiáinak sok­oldalú együttműködése. A titkárok IX. konferenciáján (Berlin, 1975. november) el­fogadták az 1976—1980-ra szóló együttműködési terve­zetet. Ennek alapján az NDK Tudományos Akadé­miája és felsőoktatási in­tézményei a molekuláris biológia és az orvostudo­mány területén a neurofi- ziológiát és a magasabb idegműködést (INTER­MOZG), valamint a moleku­láris biológiát kutatják. Az INTERMOZG kutatási bizottságának felállítását 1972-ben hagyták jóvá "Moszkvában. A Magdeburgi Orvosi Akadémia Toxikoló­giai és Pharmakológiai In­tézete az INTERMOZG ke­retében koordinálja az em­művész, a Kis Galéria igaz­gatója, egyben a művészte­lep vezetője is — mondja Lonovics László. — Jórészt neki köszönhető a szívélyes, igaz baráti fogadtatás és tö­rekvésük, hogy minél sokol­dalúbban ismerhessük meg a jugoszláv művészeti életet. Nekem nagyon sokat jelen­tett ez a tíz nap. Más kör­nyezettel, emberekkel talál­kozhattam, s bár a közös munka most nem valósult meg, mégis élményekben gaz­dagon térhettem haza. Ked­ves, őszinte embereket ismer­hettem meg, művészbarátok­ra tettem szert, akik új gon­dolatokhoz, élményekhez se­gítettek. Ennek a hatása köz­vetve feltétlenül jelentkezik majd művészi munkámban. — Alkotásra nem sok idő maradt — veszi át a szót Ta­kács Győző. — Kiállításokra, színházba, találkozókra jár­tunk. Voltunk Belgrádban is, ahol ellátogattunk a jugo­szláv „új hullám” trienná- léjára. Ezt az utat számomra is a baráti légkör — amit az első pillanattól érezhet­tünk —, a művésztelep nyu­galmat árasztó miliője, a személyes élmények és ba­rátságok tették felejthetet­lenné. — Születtek-e a látogatás nyomán tervek a két testvér­város művészeti kapcsolatá­nak fejlesztésére? lékezet fiziológiai, struktu­rális és biokémiai mecha­nizmusaira vonatkozó kuta­tásokat. A molekuláris biológiával foglalkozó bizottság műkö­dését a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja irányítja. A bi­zottság összehangolja az elemi életfolyamatok és szabályozó mechanizmusai­nak molekuláris biológiai vizsgálatait, meghatározza a szocialista országok moleku­láris biológiai kutatásainak stratégiáját. A tudományos bizottságok felállítása a szocialista or­szágok akadémiáinak magas szintű egységesülését jelenti. Különös figyelmet érdemel a vezető káderek és első­sorban az új nemzedék tu­dósainak kiképzése és to­vábbképzése. Prof. dr. Werner Scheler, az NTA Molekuláris Biológiai Kutatóközpont j ának igazgatója — Természetesen — foly­tatja a házigazda. — Jó lehe­tőséget látok abban, ha a békéscsabai nagyvállalatok segítséget nyújtanának ah­hoz, hogy nagyméretű külső munkákat közösen végezhes­sük a zrenjaniniakkal. Egé­szen biztos, hogy változást, fejlődést hozna mindkettőnk számára a közös munka, hi­szen kölcsönösen hasznunkra válna az eltérő szemlélet, a nemzeti tradíciók, a népi or- namentális elemek és formák felújításában, átírásában. Az alkotások révén így mara­dandó művészi eredménye is lenne a két város közötti kapcsolatnak. A jövőről még annyit: szövetségi, városi szinten már tárgyaltak a testvérváros vezetőivel, hogy a következő évben meghív­hassunk a grafikai művész­telepre néhány zrenjanini alkotót. A kellemes környezetben még sokáig beszélgettünk a művészet feladatáról, az újonnan szerzett tapasztala­tokról és a siklósi nyári mű­vészeti szimpozionok és al­kotótelep nemzetközi tanács­kozásán elhangzottakról. Szép, komoly tervek formá­lódtak a beszélgetés hevé­ben. S ehhez — nem is ke­véssel — hozzájárultak az écskai tapasztalatok. Lakásépítés Körülbelül 15 millió la- ■kást építettek 1971—1975 között a KGST-tagországok- ban. Ez a világ teljes lakás­építésének körülbelül egy- harmadát teszi ki az adott időszakban. Hatvanmillió ember kapott új lakást, az­az a KGST-országok lakos­ságának több mint 16 szá­zaléka. A jelenlegi, tizedik szov­jet ötéves tervben több mint 11 millió lakás építését ter­vezik. Széles körű lakásépítési programot dolgoztak ki és valósítanak meg a jelenlegi ötéves tervidőszakban Bul­gáriában, Csehszlovákiában, Kubában és más KGST-tag- országokban is. A Lengyel Népköztársaságban kidol­goztak egy távlati lakás- programot, amelynek alap­ján 7,3 millió lakást építe­nek fel, ami azt jelenti, hogy majdnem megkétsze­reződik a lakások száma, és majdnem minden lengyel családnak külön lakása lesz. Magyarország az ezer .főre jutó évente átadott lakások száma szerint az európai szocialista országok között a Szovjetunió után a második helyen áll. Krakkó nevezetessége, a sárkányszobor, a Wawel oldalában (APN — KS) n sárkány „visszatért” B. Sajti Emese Tudományos akadémiák közös kutatása

Next

/
Thumbnails
Contents