Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-16 / 244. szám

1977. október 16., vasárnap o Ki a menü fej? Bemutatkozik: a Manzard-klub A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat művelő­dési házának manzard- szobájában működik 1969 óta az ifjúsági klubunk, in­nen tehát az elnevezés is: Manzárd. Fenntartója és mű­ködtetője a Munkácsy Mi­hály Művelődési Ház, amely a megalakulás óta segít ben­nünket abban, hogy rend­szeresen tarthassuk összejö­veteleinket, foglalkozásain­kat. Célunk elsősorban az, hogy a vállalat fiatal dolgo­zói érdeklődési körének, ál­talános műveltségének széle­sítéséhez, emeléséhez kedvet csináljunk, illetve ahhoz hozzájáruljunk. S ami leg­alább ennyire fontos, okosan, hasznosan, tartalmasán tölt­sük el szabad időnket egy­más között. Általában 20-an, 30-an jövünk össze egy-egy klubesten, de ha nagyon iz­galmasnak ígérkezik a prog­ram, eléri a létszám az 50— 60-at is. , A szervező munka, a prog­ramok összeállítása, a klub­estek vezetése — természete­sen a tagság segítségével — a háromtagú vezetőségre há­rul. Az elmúlt nyolc év alatt többször változott a klubve­zető személye, cserélődött a vezetőség, és a tagság egy része is. És ahogyan alakult- változott a közösség, úgy for­málódott, szépült a klubhe­lyiségünk is, amiben a ke­zűn^ munkája is benne van. A jelenlegi klubvezetőnk Szeles Pál, aki az év utolsó hónapjában a tagsággal kö­zösen állítja össze a követke­ző év programját, így vala­mennyiünk kedve, kívánsága benne foglaltatik. Az utóbbi években sok hazai és külföldi kirándulást tettünk, és e túrák még in­kább összekovácsolták, szer­vezettebbé tették a közössé­günket. Ugyanakkor nem vagyunk magunknak valók; jó kapcsolatot alakítottunk ki a Pedagógus, a Tízek, a Gyopár és más békéscsabai ifjúsági klubokkal. Több íz­ben közös rendezvényen ta­lálkoztunk, ilyen volt a Hat klub ’76 akció, továbbá sportversenyek, vetélkedők, kirándulások. Szólni kell az amatőr színjátszó csopor­tunkról is, amelyet 1975 őszén mi hívtunk életre, s amely azóta jó néhány be­mutatón aratott sikert, ta­valy októberben pedig az országos minősítő versenyen ezüst fokozatot ért el! Múlt évi munkánk gyümölcse: el­nyertük a „Kiváló Ifjúsági Klub” címet, és az csak ter­mészetes, hogy ezt az idén is megpályázzuk. Sőt, később az aranykoszorús címet is szeretnénk elérni. Mácsai Sándor klubvezetőségi tag A Magyar Értelmező Ké­ziszótár szerint: menő (ar­gó): Neves, népszerű, diva­tos. E szűkszavú meghatáro­zás — amelyet napjainkban lépten-nyomon használnak, elsősorban a tizenévesek —, keveset árul el arról, valójá­ban mit is értünk ma azon, hogy valaki „menő”. Ezért a címben foglalt kérdést feltet­tük néhány kedves olvasónk­nak. Íme a válaszok: Egy nyomdásztanuló: — A lemezlovas az igazi menő. De csak ha eredeti farmerben jár. Ha a leg­újabb lemezei is megvan­nak, akkor nagyon menő. Egy könyvelőnő Kardos­ról: — Az a baj, hogy a „menő fej” kifejezés alatt mindenki csak férfiakat ért. Pedig sze­rintem menő lehet egy nő is, ha fellépésével, műveltségé­vel a társaság központja tud- lenni. Egy esztergályos Gyuláról: — Szerintem az a menő, aki a saját szakmájában profi, mindegy hogy mérnök, lakatos cipész vagy kutató. Egy orvos Békéscsabáról: — Ezt a kifejezést én sem­miképpen sem használnám. Kettős értelmezésű, mert-akik ezt a kifejezést divatba hozták, és használják, azok számára olyan fogalmakat fed, mint amelyek rendsze­rint külsőségek, és nem ér­tékes emberi tulajdonságok. Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy ki az értékes ember, arra röviden azt tudom vá­laszolni : az, aki nemes cé­lokért, a kollektíváért ered­ményesen munkálkodik. Egy pénzügyi előadó Oros­házáról: — Menő, aki könnyedén tud élni, nincsenek anyagi gondjai, akinek a képességei találkoztak a vágyaival, a vágyai pedig a lehetőségei­vel. És olvasóinknak mi a vé­leménye? Várjuk leveleiket a következő címre: Békés megyei Népújság Szerkesztő­sége, Minimagazin. 5600 Bé­késcsaba, Munkácsy utca 4. Kettesben a géppel Fotó: Veress Erzsi Jazztörténet —lemezkritika —hírek Kilencedik alkalommal je­lent meg a Magyar Zene­művészek Szövetsége jazz- szakosztálya és a Népműve­lési Intézet kiadásában a „Jazz tájékoztató”. A jazz örvendetesen egy­re növekvő tábora minden bizonnyal szívesen forgatja a külsejében szerény, de ami fontosabb, tartalmas fo­lyóiratot. Mindjárt az első cikkben Gonda János szá­mol Öe a budapesti jazz- szabadegyetemről. „A mu­zsikálás látványa nem csu­pán a .szemnek való fogla­latosság’, hanem természe­tesebbé, közvetlenebbé és érthetővé teszi magát a ze­nét is. A fejlődés természe­tes velejárója tehát az élő­zene előtérbe kerülése és elemző, ismertető előadások megritkulása. A jazz-szak- osztály nem kívánja ősszel induló sorozatában feleleve­níteni a népszerűsítő előadá­sok hagyományait, illetve a divatos lemezbemutatók út­ját követni. Itt tudományos igényű, elsősorban klubok érdeklődő tagjainak szóló előadásokról van szó” — ír­ja egyebek közt az ismert szakember. A program az afro-amerikai népzene is­mertetésével kezdődik és a Swing-korszakon át az euró­pai jazz kialakulásán keresz­tül a magyar jazz történeté­be enged bepillantást. A folyóirat híreket, infor­mációkat közöl a vidéki klubok életéről, található benne könyvszemle, lemez- kritika és ismertető a jelen­leg működő állandó és al­kalmi jazz-együttesekről. (f.) VII—VII — VIT Prága, Budapest, Berlin, Bukarest, Varsó, Moszkva, Bécs, Helsinki, Szófia, Ber­lin — és most Kuba. Ugye ismerős a fővárosok ilyen rendben való felsorolása? Igen, a VIT-nek, azaz Világ­ifjúsági Találkozók színhe­lyeit szedtük időrendi sor­rendbe. Az első ilyen talál­kozót 1947 júliusában Prágá­ban tartották meg, azután következett a többi. A hely­szín eddig még mindig Euró­pa valamelyik államának fő­városa volt; most először az 1978. július 28-tól augusztus 5-ig sorra kerülő XI. Világ­ifjúsági Diáktalálkozó hely­színe lesz Európán kívül; Kubában. Az amerikai kon­tinens első szocialista orszá­ga nagy lelkesedéssel és igye­kezettel készül a fiatalok nemzetközi találkozójára; az előkészítő bizottság élén ma­ga Fidel Castro áll. Mint azt az „Ifjúkommu­nista” című folyóiratban Braun Gyula, a KISZ KB osztályvezetője írja: „Nap­jaink ifjúsági mozgalmának lényeges vonása, hogy az eltérő politikai tendenciákat képviselő szervezetek a béke, a biztonság, a leszerelés és a nemzetközi szolidaritás számos kérdésében készek együttműködni. Ezért ma reális lehetőség nyílik arra, hogy a XI. VIT egyértelmű­en antiimperialista program alapján a világ ifjúságának minden eddiginél szélesebb a biztonságért és a társadal- körét mozgósítsa a békéért, mi haladásért vívott harc­ra.” A kubai VIT jelszava ugyanaz lesz, mint ami a berlinié volt: „Antiimperia­lista szolidaritás, béke és ba­rátság”. A készülődés több mint 50 országban folyik, s közöttük hazánk ifjúsága is készül a kubai találkozóra. A KISZ megyei, járási, váro­si bizottságai már kidolgoz­ták a VIT előkészítésével kapcsolatos, hatáskörükbe tartozó tennivalókat, és sok helyen megkezdődött a ter­vezés. Az előkészületek so­rán előadások, vetélkedők, kis VIT-ek, kiállítások lesz­nek megyénkben. Nyugati rock- és popsztá­rok, a könnyűzene „nagyjai” meglehetősen furcsa ötletek­kel hívják fel magukra a fi­gyelmet, igyekeznek az ér­deklődés középpontjába ke­rülni. Dionne Warwick, a híres néger énekesnő példá­ul kastélyt vásárolt Norman- diában, amelynek az egyik szobáját ritka amerikai pén­zekkel tapétáztatta ki. A volt Beatles-muzsikus, Ringó Starr színaranyból való sakk-készletet vásárolt. Rick Wakeman híres rockzenész 12 Rolls Royce-t tart a ga­rázsában. Más: Zsúfolásig telt a két­ezer hallgatót befogadó te­rem a római Szent Cecilia akadémián, amikor Kari Böhm vezényelte Beethoven IX. szimfóniáját. Ügy tűnik, a fiatalok átpártoltak a pop­zenétől a komoly zenéhez. Milánó fővárosában egy sportcsarnokban több mint kétezer fiatal hallgatott áhí- tatosan egy Beethoven-hang- versenyt, és több mint ne­gyedórás tapsviharral köve­telt ráadást. Elterjedt a fia­talok körében az a szenve­dély, hogy partitúrából kö­vetik a zenét. így nagy si­kere volt az egyik hangle­mezgyárnak, amikor a ko­moly zenei felvételekhez par­titúrát mellékelt. Sok olasz fiatal szobájának falát dí­szítik neves zenészek képei és hangverseny-plakátok. (Az érdekes híreket az In- terpress Magazin legutóbbi számából ollóztuk.) Értik a szakmát... Aki úgy véli, hogy a fejőshez nem kell más, mint egy sajtár, illetve a fejőgép, és néhány gyakorlott mozdulat, az kérdezze csak meg Jutkát, azaz Szilágyiné Nagy Juditot vagy Chrappán Mihályt. A két fiatal szarvasmarha-tenyésztő szakmunkás majd felvilágosítja, hogy bizony a szakszerű fejőshez szükség van több éves tanulásra, az elméleti felkészültséggel párosuló gyakorlati jártasságra. Jutka, akit még inkább diáklánynak, mint fiatalasz- szonynak gondolna az em­ber, csinos, hosszú hajú, barna szemű. — Én tulajdonképpen a szüleim akarata ellenére ta­nultam. Az általános isko­lában hallottam először ar­ról, hogy lehet jelentkezni szarvasmarha-tenyésztő szakmára. Megtetszett.a pá­lyaválasztási tájékoztató, és elmentem az iskolára. Az el­ső munkahelyem a Halasi Állami Gazdaság volt, ahol szakosított telepen dolgoz­tam és az én munkám kizá­rólag a fejés volt. — És hogyan kell szaksze­rűen fejni? — Felveszem a fehér kö­penyt, kikészítem a fejőgé­peket — veszi sorra a moz­dulatokat, mintha máris a zsűrinek válaszolna —, majd meggyőződöm a gépek he­lyes működéséről. Ezután következik a fejés előkészí­tő művelete: a tőgy lemosá­sa, törlése, az első tej suga­rak kifejése, aztán felhelye­zem a tőgyre a négy fejő- kelyhet. Azután követke­zik ... És még hosszan sorolja, mire kell ügyelni, miért ká­ros a vakfejés, milyen al­katrészekből áll a fejőgép, melyek a legkorszerűbbek, hogy jegyezni is alig győ­zöm. Nem véletlen, hogy Jut­ka a Szakma Kiváló Tanu­lója versenyen pár évvel ez­előtt országos első lett. Egyébként alig egy éve él Békés megyében, Gyulára ment férjhez, és jelenleg a gyulai Köröstáj Tsz-ben dol­gozik. — A munka mellett a háztartást is ellátom, én szoktam főzni, a család sze­rint jól — újságolja kis di­csekvéssel a hangjában. — Most újra tanulni kezdtem: a gyulai Erkel Gimnázium­ba járok, szeretnék leérett­Fotó: Veress Erzsi ségizni. De ne higgye, hogy utána ott akarom hagyni a szakmát!... Chrappan Mihály a me- zőberényi Petőfi Tsz csár­daszállási tehenészetében dolgozik. — Eleken végeztem 1972- ben a szakmunkásképzőt. Az első, és máig egyetlen mun­kahelyem a Petőfi Tsz. A tehenészetben egyedül ne­kem van szakmunkás-bizo­nyítványom, úgy érzem jól megállóm a helyem. Nemrégiben azért —szak­tudás, a Szakma Kiváló Ta­nulója verseny és a nemzet­közi szarvasmarha-tenyésztő verseny első helyezése ide vagy oda — mégis megkap­ta, hogy „hátulgombolós”. — Nekem a három évi is­kola, úgy gondolom, felért legalább öt évi gyakorlattal. De hát a mezőgazdasági szakmák társadalmi elisme­rése, sajnos, még nem min­denütt általános. Ezért is örültem ennek a verseny­nek, ami egyúttal a kedvem is meghozta a továbbtanu­láshoz. S vajon milyen elméleti kérdések hangzanak el egy- egy ilyen versenyen ? A fia­talember az összeállított te­matikát mutatja. „A kezel­hető fejőgépek száma”, ez az egyik kérdés. __— Ez függ a fejés helyé­től, mert ha istállóban fe­jünk, akkor két gépnél töb­bet nem célszerű kezelni — hallom máris a választ. Azután: „a gépi fejés és a tőgybetegségek”, vagy itt egy másik: „A kötött tartá­si telep és funkcionális ta­gozódása”. A döntőn elhangzó vála­szok, és a gyakorlatban va­ló bizonyítás határozza meg végül is, kik az ország leg­jobb gépi fejői. Jutka és Mihály akár szerepel a leg­jobbak között, akár nem, mindenképpen nyertesek. ' T. I. ' Mm Pályázati felhívás II. A KISZ KB és a Magyar Rádió Ifjúsági Főosztálya a VIT tiszteletére dokumentumjáték-pályázatot hir­det, amelyen bárki részt vehet. Munkájukban a pá­lyázók a fiatalok életéről, útkereséséről, küzdelmeiről, boldogulásáról, társadalomba való beilleszkedéséről szóljanak. Az összegyűjtött anyagot a pályázók vagy alkotói kollektívák, írók vagy színházi szakemberek segítségé­vel is formába önthetik. A dokumentumjátékok sajtó­ban már megjelent cikkek, riportok, szociográfiai mű­vek és irodalmi alkotások alapján is készülhetnek a források megjelölésével. Beküldhetők olyan forgató- könyvek is, amelyeket írók, amatőr színjátszók állí­tottak össze előadáshokhoz. Pályázni lehet korábban már beküldött, de díjat nem nyert munkákkal is. A pályamunkákat 1978. január 2-ig kell beküldeni a KISZ KB kulturális osztályára, 1387 Budapest, pf. 102 címre. A nyertes munkákat — I. díj: 15 ezer, II. díj: 12 ezer, III. díj: 8 ezer forint — a Magyar Rádió Ifjúsági Főosztálya műsorra tűzi, akárcsak a díjat nem nyert, de műsorra alkalmas pályamunkákat a szokásos honoráriumfeltételek mellett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents