Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-16 / 244. szám

1977, október 16., vasárnap © EHjüZSSsJ Jubileumi ünnepség Tízkor ment a telex ww w Mezőkovácsházán A MEZOGEP is segít lengyel barátainknak Ötszáz kukoricabetakarítő adaptert rendelt a lengyel népgazdaság az idén a békéscsabai MEZŐGÉP Vállalattól. A lengyel mezőgazdaság azonban — mint ismeretes — a nyári kedvezőtlen időjárás nyomán nehéz helyzetbe ke­rült, s ezért különösen fontos, hogy az említett ötszáz adapterből hátralevő százat a megyénkben MEZÖGÉP- egységek korábban készítsék el a szerződésben vállalt ha­táridőnél. Erről tanácskoztak tegnap délelőtt Békéscsabán a vállalat vezetői és szocialista brigádvezetői. Sok látogatót vonz az iskola életéről és a diákok munkáiból készült kiállítás Negyedszázados jubileumát ünnepelte tegnap a mezőko­vácsházi Hunyadi János Gimnázium. A jelentős ese­mény egész napos rendez­vénysorozata ünnepi meg­emlékezéssel kezdődött a nagyközségi művelődési köz­pontban, ahol Földi János, a nagyközségi tanács elnöke üdvözölte az elnökség tagja­it, a gimnázium pedagógusa­ink, költőink diákéveiről, majd felidéztek az iskola életéből néhány eseményt, a volt diákok néhány gondola­tát. Az ünnepi műsort követő­en a gimnázium udvarán dr. Grestyák Gizella, a járási pártbizottság titkára mon­dott avatóbeszédet Hunyadi János szobra előtt, méltatva a nagy politikus, hadvezér Bursán Sándor vszb-titkár bevezető szavai után Kiss Sándor igazgató ismertette lengyel barátaink, a szocia­lista Lengyelország gazdasá­gi vezetőinek kérését. Ki­emelte, hogy a november elejére kért száz adapterrel csaknem 50 ezer mázsa ku­koricát tudnak Lengyelor­szágban a náluk hamarabb beköszöntő zord tél elől megmenteni, s ennek értéke — átszámítva — mintegy 60 millió forint. Ezenfelül — hangsúlyozta az igazgató — elsőrendű internacionalista kötelességünk is a lengyel népen segíteni, akikel a tör­ténelmi múlt is számos va- natkozásban összefűz. Ezután kértek és kaptak szót a jelenlevő brigádveze­tők. Molnár László asztalos a békéscsabai, Csepregi Pál lakatos a mezőkovácsházi, Körözsi Imre gépszerelő a békési, Vörös Sándor pedig az orosházi gyár brigádjai­nak nevében ajánlotta fel a segítségét; s részt vállalt a többletmunkából a gyulai gyáregység képviselője is. Majd, miután a tanácskozás az adapterek soron kívüli, legkésőbb november 5-ig történő legyártását egyhan­gúlag megszavazta, 10 óra­kor a vállalat hivatalosan is jelezte a felajánlást a ME­ZŐGÉP Trösztnek. A továbbiakban beszámoló hangzott el a vállalat idei tevékenységéről, majd Szán­tó Vilmos, a vszt termelési felelőse a szocialista brigád­mozgalom eredményeiről, gondjairól és a jövő évi fel­adatokról beszélt. A hozzá­szólások során ismét Körözsi Imre, a békési gyáregység brigádvezetője kért szót, majd Lipták Kálmán, a vállalat MSZMP-szervezeté- nek titkára és Szász Sándor, a MEZŐGÉP Tröszt osztály- vezetője szólt. Elmondotta egyebek között, hogy a Bé­kés megyei MEZŐGÉP-egy- ségek az idén élenjárnak az ország többi MEZŐGÉP Vál­lalata között, sőt, ez idő sze­rint első helyen vannak a megtermelt nyereség tekinte­tében. Mindez azonban — mondotta befejezésül — nem a véletlen műve, hanem a munkáé. Az imént felaján­lott 100 adapter soron kívü­li elkészítéséhez is bravúr kell, s a Békés megyeiek ké­pesek is erre a nem kis fel­adatra. — v. j.­Október 17—18-án Buda­pesten a Palace Szállóban az üzemi pályaválasztási te­vékenység aktuális témáiról és módszereiről rendeznek tanácskozást. A rendezők — az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet és a Bé­kés megyei PTI — ezúttal az üzemek iskolai pályavá­lasztást segítő tevékenységé­nek fontos kérdéseit állítják előtérbe. Az első napon Schüttler Tamás, az OPTI főelőadója az üzemek és az iskolák közötti együttműkö­dés jelenlegi helyzetéről ad tájékoztatást. A program keretében két Békés megyei előadásra is sor kerül. Ancsin Pálné, a Békéscsabai Padrah Lajos Általános Iskola igazgatóhe­lyettese az iskolájuk gya­korlatában alkalmazott új módszereket ismerteti, Bő­ke Gyula, a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó intézet igazgatóhelyettese pedig a szakmák gyakorla­tias bemutatására alkalma­zott „pályabemutató” mód­szeréről tart előadást. Leve­títik a kétegyházi pályabe­mutatóról készült filmet is. Az előadásokat konzultá­ció és gyárlátogatás követi. Képünk az új Hunyadi-szobor avatóünnepségén készült Fotó: Veress Erzsi Az ünnepi beszéde után Vékony Lajos, az Oktatás­ügyi Minisztérium munka­társa kitüntetéseket adott át. Kovács Sándor, a gimnázium igazgatója az Oktatásügy Ki­váló Dolgozója, Földi János- né és Szlovák József Kiváló Dolgozó kitüntetést vett át. Ezt követően a jubileumát ünneplő gimnázium tantes­tülete tagjainak Kovács Sándor igazgató nyújtotta át a jutalmakat. Kedves emlé­keket idézett fel az iskola egyik öregdiákja, megeleve­nítve a hajdani diákévek csínytevéseit, emlékké szelí­dült eseményeit. Kedves színfoltja volt az ünnepségnek a nagyközség két általános iskolája úttörő- csapatainak köszöntése. it, az öregdiákokat, és az ünnepség résztvevőit, majd Szak Bálint, a megyei mű­velődésügyi osztály oktatási csoportvezetője mondott ün­nepi beszédet. A gimnázi­um 25 évét felelevenítő meg­emlékezésében szólt a kezdet nehézségeiről, amikor a ne­velőknek és a tanulóknak úgy kellett már az első nap­tól kezdve dolgozniuk, hogy elfogadja a közvélemény is az iskola létét. Az előadó ki­emelte a gimnázium életében fordulópontot jelentő új épü­let birtokbavételét. Beszéde további részében értékelte az iskola nehéz feltételek között is helytálló pedagógus kol­lektívájának munkáját is. történelmi jelentőségét, tet­teit, majd leleplezte Hunyadi János bronzszobrát, amelyet Herczeg Klára, Munkácsy- díjas szobrászművész készí­tett. Ezután megkoszorúzták az új szobrot a nagyközség párt- és állami szerveinek képviselői, valamint a büsz­ke tulajdonosok, a gimnázi­um vezetői és diákjai is. Az ünnepi program délután, az iskola volt diákjainak talál­kozójával ért véget. Országos tanácskozás a pályaválasztás üzemi feladatairól ’ Ezt követően a gimnázium diákjai színes irodalmi ösz- szeállításban emlékeztek meg az iskola névadójáról, a hős Hunyadi Jánosról, nagy Író­Október 14-én, pénteken este a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban vidám, zenés műsort lát­hattak az érdeklődők Divatszüret címmel: az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat és a Bé­kés megyei Méretes Szabók és Szűcsök legújabb modelljeinek divatbemutatójával. A nagy sikerű műsorban közreműködtek Bessenyei Ferenc, Váradi Hédi, Máté Péter, Szűcs Judit. Képünk a legújabb divatú bundákat mutatják be Fotó: Martin Gábor Megkülönböztetett módon párt vezető szerepének és politikai befolyásá­nak érvényesüléséhez alapvető feltétel, hogy a pártszervezetek következete­sen hajtsák végre a pártha­tározatokat, ismerjék fel a helyi körülményekből adódó feladatokat, és azokat a párt politikája szellemében old­ják meg. A X. pártkongresz- szus döntő láncszemnek je­lölte meg a pártalapszerve- zetekben folyó munka szín­vonalának, hatékonyságának növelését, a XI. kongresszus pedig az elért eredmények elismerése mellett további feladatként adta a pártszer­vezetek munkájának fejlesz­tését. A kongresszusi határozatok alapján a pártszervezetek élete, munkája lényegesen változott, mégis napjainkban is ezen a szinten fordul elő a legtöbb hiba a pártirányí­tásban, a határozatok végre­hajtásában és a pártellenőr­zésben. Az alapszervezetek munkája fejlődött, többségük gyorsan elsajátította a poli­tika érvényesítésének mód­szereit, mindinkább képesek az öntevékeny munkára. Ugyanakkor az alapszerveze­tek számottevő csoportjában a gondok, a megoldatlan problémák évről évre vissza­térnek, munkájukban nincs előrehaladás, vagy legalább­is alig mérhető. Mi az oka annak, hogy az alapszervezetek egy része a sok-sok erőfeszítés ellenére sem tud előbbre lépni? A kérdés leegyszerűsítését jelentené, ha a gyengébb vagy gyenge működés okait csupán az alapszervezetek­ben dolgozó párttagokban keresnénk, s egyértelműen őket hibáztatnánk. A prob­léma ennél sokkal összetet­tebb. Valamennyi alapszer­vezet meghatározott társa­dalmi, gazdasági környezet­ben dolgozik, fejti ki tevé­kenységét. Ez a környezet pedig állandóan változik, fej­lődik. Legkézenfekvőbb példa er­re a termelőszövetkezetek egyesülése. A gazdaságok egyesülésével megváltozott az alapszervezetek helyzete. A kisebb gazdaságok, mint üzemegységek működnek to­vább, s amennyiben a köz­ségi és járási pártszervek nem fordítottak gondot az alapszervezetek szervezeti kereteinek fejlesztésére, az itt működő pártszervezetek hátrányos helyzetbe kerül­tek. A gazdasági döntések többsége egy szinttel maga­sabban történt, s az alap­szervezeteknek nem volt módjuk ezek befolyásolására. A párttagok is úgy érezték, hogy munkájuk formális. A községi és járási pártszervek többsége okult ebből, s a gazdaságok egyesülésével egy időben megoldják a pártszervezetek szervezeti kereteinek problémáit is. A várt fejlődés elmaradá­sának oka lehet a káder­hiány is. Egy-egy pártszerve­zetben kevés az olyan jól felkészült párttag, aki érti és képviseli a mindennapi mun­kában a párt politikáját, aki hatással tud lenni környeze­tére, példát mutat dolgozó­társainak. Nem egy pártszer­vezetben gondot okoz a tiszt­ségekre alkalmas párttagok választása. Ez is főként a ki­sebb létszámú üzemi, vagy területi alapszervezetekben jelent nehézséget. Számos ilyen alapszervezetben jól felkészült, üzemekből párt- megbízatással átirányított ká­derekkel oldják meg a sze­mélyi vezetőségi gondokat. A pártszervezetek egy ré­szének eredményesebb mun­káját objektív okok nehezí­tik, de az eredménytelenség mögött csaknem minden esetben megtalálható a fel­sőbb — leginkább a közvet­len felettes — pártszervek mulasztása is. Nem arról van szó, hogy a pártszervek nem éreznek felelősséget a párt- szervezetek munkájáért, fej­lődéséért, még csak arról sem, hogy nem igyekeznek mindent megtenni eredmé­nyesebb működésükért. Munkájuk legfőbb fogyaté­kossága, hogy segítségnyúj­tásuk gyakran általános, nem elég differenciált, nem elég konkrét. Valamennyi alapszervezet párttitkára kellő eligazítást és tájékoztatást kap felsőbb pártszervétől. Napjainkban már az is gyakorlattá vált, hogy a járási vagy a városi pártbizottságok instruktorai rendszeresen látogatják, se­gítik az alapszervezeteket. Számos pártbizottság aktíva­csoportokat létesített, ame­lyek tagjainak is ez a fel­adatuk. Mindezek ismereté­ben úgy tűnik, hogy szerve­zeti oldalról minden rendben van, nem hiányzik a kellő segítség. Valójában nem az értekezletek és az információ mennyisége kevés, látogató­juk is akad bőven az alap­szervezeteknek — főként azok titkárainak. Az érde­mibb, a kézzelfoghatóbb se­gítséget igénylik a gyengén működő alapszervezetek. A titkári értekezleteken kapott tájékoztatást, felada­tokat nem mindegyik párttit­kár hasznosítja azonos ha­tásfokkal. Többségük számá­ra ez elegendő útmutatás ah­hoz, hogy a pártvezetőség tagjaival együttesen a párt- határozatokat területükön al­kalmazzák. Ezekben a párt- szervezetekben érvényesül a kollektivitás, személyre szó­lóan elosztják a feladatokat, nagy biztonsággal és önálló­sággal szervezik a határoza­tok végrehajtását. Számos párttitkár azonban nem tud mit kezdeni a feladatokkal. Ez adódhat a pártmunkában való járatlanságából, de ab­ból is, hogy nincsenek mel­lette kellően felkészült veze­tőségi tagok, akikkel megbe­szélné, megosztaná a tenni­valókat. A határozat pedig nem kevesebb, a feladat gyű­lik, a munka csak marad, a pártszervezet nem gazdája területének, sokasodnak a gondok, problémák. Egyetlen hatásos módszer az, ha a pártbizottságok az alapszervezeteket segítő munkájukban megkülönböz­tetett módon kezelik az egyes alapszervezeteket. Mindegyik szervezetnek olyan segítséget igyekeznek nyújtani, amely biztosítja hatékony működésüket. Ez alatt érthető az is, hogy az erős, az öntevékeny pártszer­vezetek annyit kapjanak, ami munkájukhoz szükséges, de az is, hogy a gyenge párt- szervezetek segítése érdeké­ben a pártbizottságok ope­ratívan kapcsolódjanak be a feladatok végzésébe. D elvetődhet a kérdés: vajon a pártbizottsá­gok ilyen mértékű se­gítsége, ha úgy tetszik „be­avatkozása” nem sérti-e az alapszervezetek önállóságát. A demokratikus centraliz­mus elve alapján a felsőbb pártszerveknek nemcsak jo­guk, hanem kötelességük az alsóbb pártszervezeteket se­gíteni abban, hogy területük politikai irányítói legyenek. Mihók Sándor Szombati munkanapok A Békés megyei Állami Építőipari . Vállalat központi irodai KISZ-alapszervezete Négy szombati munkanap a termelésben elnevezésű ak­ciót szervezett azzal a cél­lal, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére tett munkaverseny-vállalá- sok megvalósuljanak. Az el­ső ilyen munkanapot októ­ber 1-én tartották, amelyen a termelési osztály által megjelölt építkezéseken szak- és segédmunkásként 40-en dolgoztak. Tegnapra, október 15-re 60-an jelentkeztek termelő- munkára, akik Békéscsabán, az átadás előtt álló lakások és a Gyulai Húskombinát építésében vettek részt. A harmadik szombati munka­napot október 29-én, a ne­gyediket november 12-én tartják.

Next

/
Thumbnails
Contents