Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-15 / 217. szám

o 1977. szeptember 15., csütörtök NÉPÚJSÁG SZERKESSZEN VELÜNK! Balesetveszélyes hinták A lánc, ami az ülőkéket tart­ja, nagyon vékony, s nem „Anyuka, mikor csinálják meg már a játszókákat? — szólt hozzám minap a kislá­nyom,” — kezdi levelét Bar­tók Tamásné békéscsabai ol­vasónk. A 10-es számú álta­lános iskola mögött a Ti­nódi utcai játszótér hintái ugyanis balesetveszélyesek. Tiszta Tótkomlós Boldizsár Gyula a közel­múltban Tótkomlóson járt. Föltűnt neki, hogy a MÁV- állomáson milyen tisztaság uralkodik. Nemcsak a váró­teremben, de még a vágá­nyok között sem lehetett látni eldobált szemetet. A vasútállomás dolgozóinak éves vállalásában szerepel, hogy tisztán tartják az állo­mást és környékét. A pálya­mesteri szakasz anyagtároló­telepén is nagy a rend. Az állomás körül virágok dísze­legnek, s a parkot nagy gonddal kezelik. Példájukat mások is követhetnék. egy közülük már el is sza­kadt. A levélírónk nagyobbik kislánya, aki 17 kilós, biz­tonsággal nem is ülhet fel egyik hintára sem. De nála kisebbek sem használhatják. A hinták tartószerkezete is meglazult. K gazdátlan árok Fekete József Battonyáról küldött levelet. Arról ír, hogy a községben különösen ősszel sok gondot okoz a belvíz. Levezetéséről árkok építésével gondoskodtak. Am ezek az árkok idővel meg­teltek különböző szeméttel, alommal. Sok helyen telje­sen benőtte a fű. Itt volna az ideje, hogy az árkokat megtisztítsák. De ezzel a problémával senki sem törő­dik, csak mikor jön a baj, akkor nagy a kapkodás. Ren­det kellene teremteni ezen a téren időben. A víziszony Varjú Sándor gyomai olva­sónk elkeseredett hangú le­velet küldött szerkesztősé­günkbe. Beszámol, hogy a múlt év szeptember 9-én költözött be a Mező Imre-la- kótelep egyik négylakásos épületébe. Az örömet hama­rosan bosszúság követte, me­lyet a víz okozott. A la­kást közművesítve vették meg. Évente a vízért több mint 1400 forintot kell fizet­niük. A csatornadíj 446 fo­rint, a vízdíj 348 forint, a tanács pedig 650 forintot kö­vetel. Hova tovább, már víz­iszonyuk lesz. A víz ugyanis nem mindig használható, igen gyakran piszkos. A pin­cékbe pedig betört a talaj­víz. Ha egy-két napig esik az eső, a lakás falába is fel­szívódik. Békéscsabán, a KlSZ-lakó- telepen igen sok az iskolába járó gyermek. Érthető tehát, ha reggelenként a buszokon nagy a zsúfoltság. Így aztán a gyereket rendszerint lema­radnak,'s késve érkeznek az iskolába. Bizonyára ezért történt olyan intézkedés, hogy a tanítást később kez­dik. Az alsós tagozatosoknak 8.15 órára kell beérkezni, eh­hez a Volán autóbuszt biz­tosított. A döntés helyes a közleke­dés szempontjából. De még­sem megoldás, ezt bizonyít­ja a szülők panasza. A gye­rekek ugyanis egyedül ma­Szerkesztői üzenetek Bessenyei József né, Batto- nya: Felmondásra akkor van lehetőség, ha -a bérbeadó a lakásra maga, vagy közeli hozzátartozója számára igényt tart. Ha a bérlő a fel­mondást nem fogadja el, a bérbeadó a bírósághoz for­dulhat. A felszólításban meg­jelölt határidőtől számított legkésőbb 30 napon belül le­het a pert megindítani. Kovács Pálné, Szarvas: Kérését továbbítottuk az il­letékesekhez, hamarosan ér­demleges választ küldünk. Tóth János, Dombegyháza: Panaszát a Volán 8-as számú vállalat kivizsgálta. A régi autóbuszokat folyamatosan kicserélik. Vasárnap délelőtt két autóbuszjárat indul Dombegyházáról Gyulára. Munkanapokon azért indít a vállalat 8.10 órakor és 8.15 órakor egymás után két autóbuszt, mivel több éves gyakorlat igazolta, hogy az utazás zsúfoltságát csak így lehet csökkenteni. radnak otthon. A szülőknek dolgozni kell menni, még­pedig korábban, mint aho­gyan a gyerekeknek iskolá­ba. Sok szülő aggodalmát közöljük e sorokban, hiszen nem mindegy, hogy 8—9 éves gyermek, ha csak rövid ide­ig is, egyedül marad a la­kásban. A szülők aggodal­ma: bezárja-e a lakást, nem marad-e nyitva a vízcsap, és így tovább. Esetleg így is lemaradhat a buszról, hiszen ilyen kisgyermeknek még nincs kifejlett időérzéke. Le­hetne találni a közlekedés zsúfoltságának megszünteté­sére más megoldást is!... íratlan szabály Ki vigyázzon a gyerekekre? „II színfolt” Békéscsabán, a Bartók Béla és a Vozárik utca sarkán egy éve, hogy egyre terebélyesedik a törmelékkel díszített gö­dör. Hova tovább, már a Bartók Béla út új borkolatának a szélén csipkézik. Vajon meddig marad ez a különös szín­folt? Igen sokan töltik hétvégi szabad idejüket, vagy az évi szabadság egy részét a Körös partján. Vannak horgászok, akik évek óta időt és fáradt­ságot nem kímélve építették ki azt a helyet, ahova rend­szeresen visszatérnek hor­gászni. Ám, egyre inkább megzavarják nyugalmukat a velés, mint a falra hányt borsó. Ez a probléma szinte minden összejövetelen napi­rendre kerül a horgász egye­sületnél. A mi egyesületünk tagságának mintegy 65 szá­zaléka nyugdíjas. Mezőbe- rényhez közel levő Kettős- Körös szakaszán építették ki maguknak a horgászhelye­sátortáborozók, gépkocsival, vagy motorkerékpárral érke­ző fürdőzők. Foglalt hely nincs jelszóval lehetetlenné teszik a horgászást. Hiába hangzik a válasz, hogy ez az én törzshelyem, én építettem ki, kubikoltam, vagy gyom- talanítottam, lepereg az ér­ket. Nincs írott szabály a már kiépített helyeken való táborozásra, horgászásra, hogy csak azoké, akik azt építették. De az emberek tiszteletben tartása, a vég­zett munka megbecsülése mégis örök szabály. Tóth Imre Mezőberény fl köpeny használhatatlan Hz útpadka Kiss Sándorné békéscsabai olvasónk arról ír, hogy mi­vel gyes-en van, öthónapos kislányával sokat szokott sé­tálni a városban. A séta mindkettőjük számára nagy örömet jelent. Am olykor az édsanyának bosszúságot is, mégpedig az útpadka mi­att, amelyen szinte nem le­het áttolni a gyerekkocsit, hiszen jó magasra építették. Különösen nehéz a Bartók— Szemere úti kereszteződés­ben az átjárás a gyerekko­csival. Még szerencse, hogy akadnak segítőkész emberek, akik fölemelik a gyermek- kocsit az útpadkánál. Taná­csos lenne, ha az útépítő­vállalat az útpadka építése közben a kismamákra is gondolna. Nőtáros Mihályné gyulai olvasónk egy fiú-iskolakö- penyről ír. A közelmúltban Békéscsabán, a Centrum Áruházban vásárolta. Gom­bok helyett fémkapcsokkal látták el. Az eladónő azzal fogadta, hogy nem lesz tar­tós. Mivel nem volt válasz­ték, hát megvette a köpenyt. Otthon, amikor felpróbálta a fia a köpenyt, az egyik ka­pocs leszakadt. Gyulán a boltokban nem kapott sehol ilyen kapcsot, de még a ci­pész sem tudta megjavítani. Egyes kapcsokat viszont még erőszakkal sem lehet eltávo­lítani, hogy helyébe gombo­kat lehessen varrni. Vég­eredményben a köpeny így használhatatlan. JOGÁSZUNK VÁLASZOL V. A. Békéscsaba: A bíró­ság által százalékosan meg­állapított gyermektartás- díjat esetenként a munkál­tató számítja ki. Ha a munkabér, illetve a juttatá­sok összege emelkedik, a munkáltató ennek megfele­lően magasabb gyermektar­tásdíjat von le és utal ki. A munkabér csökkentésekor viszont nem lehet kevesebb tartásdíjat folyósítani, mint amennyit a bíróság százalé­kos megállapítás mellett alapösszegként megjelölt. A fizetési kötelezettség alól nem mentesülhet azon a cí­men, hogy a gyermek mun­kaképes korba lépett. Leve­lében azt írja, hogy közép­iskolai tanulmányait a múlt évben fejezte be. Jelentke­zett egyetemre, de felvételi vizsgája nem sikerült. Eb­ben az évben viszont előfel­vételi nyert egy főiskolára, ám be kell vonulnia sorkato­nai szolgálatra. Az igaz, hogy nagykorú gyermek csak ta­nulmányainak folyamatos végzése esetén követelhet tartásdíjat. A folyamatossá­got azonban nem szakítja meg az egyetemi tanulmá­nyokat megelőző sorkatonai szolgálat. De az sem, hogy felvételi vizsgája első ízben nem sikerült. Nagykorú gyermek esetén természete­sen feltétel az is, hogy a ta­nulmányok folytatására al­kalmas legyen. Végsősoron ez, a főiskolai előfelvétellel, ha nem is az első vizsgán, ~ mégis beigazolódott. Levelében továbbá a gyer­mek magatartását kifogá­solja. Amikor középiskolai tanulmányait befejezte, mun­kahelyet kerített számára. Rá akarta venni, hogy he­lyezkedjen el az egyik válla­latnál. A fiú azonban elutasí­totta a segítségét, sőt azóta nem is köszön önnek, az utcán elkerüli. Emiatt mél­tatlannak tartja a tartásdíj­ra. Kiskorú gyermek eseté­ben nincs különösebb jelen­tősége annak, hogy a gyer­mek miként viselkedik a szü­lővel szemben. A nagykorú viszont más megítélés alá esik. Neki rendelkeznie kell azzal a belátással, hogy érté­kelje magatartása következ­ményeit. Tőle valóban elvár­ható, hogy ne csak a tartás­díjat követelje, hanem a tiszteletet is megadja az édesapjának. Ha súlyosan sértő a gyermek magatartása, valóban méltatlanná válik a tartásdíjra. Az ön esete — legalábbis a leveléből ez tű­nik ki — mást bizonyít. Hi­szen korábban több ízben — igaz, volt feleségének visel­kedését kifogásolva — önké­nyesen megtagadta a gyer­mektartási díj fizetését. Vé­gül a bíróság letiltotta a ke­resetéből. Tehát a fia mos­tani magatartásához ön is hozzájárult, amikor nem volt hajlandó gyermektartás­díjat fizetni. A gyermektar­tásdíj nem a volt felesége — és ez bizony nagy tévedés —, hanem fia eltartását szolgál­ta- (dr. Serédi) MIT MOND fl JOGSZABÁLY? Iz iparosok és a kereskedők jövedelemadójáról A kisiparosoknak és ma­gánkereskedőknek a jövedel­mükből adót kell fizetniük. Az adó alapja az egy nap­tári évben elért jövedelem, vagyis a bevétel, és ad en­nek elérésére fordított ki­adások különbözete. Az adót a következő évben — beval­lás alapján — visszamenőleg állapítják meg. A lakosság­nak dolgozó iparosok és ke­reskedők az adót — több­nyire — átalányban fizetik, s ennek összege mindaddig változatlan marad, míg jö­vedelmük jelentősebben nem módosul. Az adókötelezettség szem­pontjából közömbös, hogy az adózó iparjogosítvány, más hatósági engedély vagy jog­szabály alapján, illetve anélkül folytatja tevékeny­ségét, és az sem lényeges, hogy csak ideiglenesen, vagy rövid ideig tevékenykedik. Ezért adózniuk kell az al­kalmi fuvarosoknak is, és azoknak a vállalkozóknak is, akik iparengedély nélkül, de anyagi ellenszolgáltatásért vesznek részt házilagos épít­kezésben. A kisiparosnak és a magánkereskedőnek az adóköteles tevékenység meg­kezdését (de szüneteltetését és megszűnését is!) nyolc na­pon belül kell bejelenteni írásban a műhelye vagy az üzlete helye szerint illetékes adóhatósághoz. Az adóköteles jövedelem: az az év folyamán elért be­vétel, amelyet csökkentének a termelési és kezelési költ­séggel, valamint a befizetett forgalmi adóval. Az olyan iparosnak és kereskedőnek, aki alkalmazottként családi pótlékra lenne jogosult, az az összeg is csökkenti adókö­teles jövedelmét, amely meg­felel a családi pótléknak. Adóköteles jövedelem alá esik a készpénzbevétel, a jó­váírás, továbbá a magáncél­ra felhasznált, vagy elaján­dékozott — saját előállítású, illetőleg vásárolt — termék forgalmi értéke. Nem számít bevételnek az adózó által felvett kölcsön, az általa nyújtott kölcsönre történt visszafizetés, a befektetett eszközök (pénz, stb.) értéke, valamint az élet- és vagyon­biztosításért kapott kártérí­tés. Termelési és kezelési költ­ségként számolják el az anyag- és árubeszerzésre, szállításra, karbantartásra, állóeszközök felújítására, fo­gyóeszközök vásárlására, al­kalmazotti bérre és járulé­kaira fordított kiadásokat az egyéb üzemi (üzleti) költsé­geket (műhely, üzlet bére, fűtése, világítása, távbeszélő- díj, közlekedési és szállítás­költség, tervrajz, bérmunka díja, alvállalkozónak kifize­tett ellenérték): továbbá a tevékenységgel összefüggő tagdíj, társadalombiztosítási járulék, stb. Adómentesen számolhatók el még a ga­ranciális javítás költségei, valamint a kereskedőknél és vendéglátósoknál az elcsor- gás, beszáradás, stb. miatti hiányok. A bevallást az elmúlt év jövedelméről január 15-ig kell az adóközösséghez bead­ni. Aki év közben kezdi meg kereskedelmi vagy ipari te­vékenységét, 45 napon belül kell bevallania az első har­minc nap jövedelmét. Az adóköteles jövedelmet az adózó által benyújtott adó­bevallás alapján számítják ki. A tevékenységüket meg­kezdő kisiparosok és magán- kereskedők bevallásuk alap­ján adóelőleget fizetnek. Utó­lag vetik ki évi adóbevallá­suk alapján a végleges adót, leszámítva belőle az előleget, A végleges adó azonos is lehet az előleggel, el is tér­het tőle. Átalányban a közvetlenül a lakosság ellátására dolgo­zó kisiparosok és magánke­reskedők adóját állapítják meg, akkor, ha előző évi jö­vedelmük nem haladja meg a 100 ezer forintot és legfel­jebb egy alkalmazottat fog­lalkoztatnak. Az adó átalá­nyozásának nem akadálya, ha családtagok is részt vesz­nek az ip>aros, kereskedő munkájában. Visszamenőleg csak abban az esetben vál­toztatnak, ha az adóévben egynél több alkalmazottat foglalkoztattak, és így nem volt meg az átalányozás elő­feltétele. Ha az adóhatóság az utó­lagos vizsgálat során azt ál­lapítja meg, hogy az adózó valótlan adatokat közölt . a bevallásában, s ezzel félreve­zette az- adóhatóságot, akkor a valótlan adó bevallásáért vagy szabálysértési bírságot szab ki, vagy súlyosabb eset­ben adócsalás címén bűnvá­di eljárást kezdeményez, a megállapított adóhányt pe­dig utólag megfizetteti.

Next

/
Thumbnails
Contents