Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-15 / 217. szám
1977. szeptember 15„ csütörtök e H FÓKA az egyetlen Akik figyelmesen olvasták az Arktyika atomjégtörő északi-sarki útjáról szóló híreket, emlékeznek rá: ez a hajó nem azért ment planétánk legészakibb pontjára, hogy rekordokat döntsön meg, hanem azért, hogy kipróbáljon egy rövidebb vízi utat a Szovjetunió európai része és a Távol-Kelet között. Ha az olcsó vízi út minél gazdaságosabb kihasználása fontos egy olyan hatalmas országnak, mint a Szovjetunió, nekünk miért nem az? De bizony az. Most már, napjainkban, feltétlenül. Mi kell hozzá? Folyók és a folyókban víz, természetesen. Ez áprilistól novemberig biztosan megvan megyénkben is. Kell azután persze hajó, azaz sok-sok hajó. Ez is megvolna, hiszen ad a MAHART... Kell azután áru és termény: sóder, kőzúzalék, tégla, betonelem, cement, faanyag; azután műtrágya, gabona, mindenféle takarmány és a többi mezőgazdasági termék... Kellenek végül rakodóeszközök. Parti építmények, daruk, szállítóeszközök és egyebek, amivel az árut hajóról ki és uszályba be lehet rakni... És szükséges még egy röpke gazdaságossági számítás is, mondjuk a következő. 100 kilométer távolságra 1 tonna úgynevezett negyedik osztályú árut közúton 200 forintért szállíthatunk; ugyanez 300 kilométerre szállítva 560 forint. Ha viszont ugyanezt a „kék országúton” tesz- szük meg, az első esetben tonnánként csak 39, a második esetben pedig csak 76 forint a költség: ötször, illetve hétszer olcsóbb, mint közúton! S akkor még a szállítási csúcsok okozta gondokról nem is szóltunk! Ha azonban egy vállalat pusztán a fenti elgondolások alapján árukkal megrakodva nekivág a békési vizeknek, súlyosan csalódni fog. Miért? FÖKA, a Szegedi Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat elképzelése is. Máris több ez, mint elképzelés. Hamarosan megtörténik ugyanis a Hármas-Körös alsó szakaszának kotrása, egészen a békésszentandrási csatornákig. Ez lehetővé teszi majd a FÓKÁ-nak — és persze nemcsak neki —, hogy északról, a Sajó torkolatából, egyelőre csak a saját céljaira, kavicsot szállítson-Békés megyébe. (Az említett kotrás után lehetségessé válik ugyanis, hogy bármilyen kis vízállás esetén eljussanak az uszályok Endrédre vagy akár Békésre is; a bökényi zsilipet pedig — nem hivatalos, de mindenképpen figyelmet érdemlő vélemény szerint — viszonylag csekély befektetéssel nagyobbá lehet tenni...) Hogyan tovább? A FÓKA őszre tervezett próbaszállításaihoz Baján már egy rakodó „célgép” is készül. S még továbbmennek 1980-tól. Három hajóvontából — egy vonta a motoros hajót és az utána levő négy uszályt jelenti —; és további tartalék uszályokból álló hajóparkot alakítanak ki. A hajókat már meg is rendelték Balatonfüreden, s ha vannak is még nehézségeik, ezek már nem a vízi szállítás dolgával kapcsolatosak. Az FLR-hez hasonlóan, őket is egyszerű elgondolás vezette. Kiszámították ugyanis, hogy a Tiszán és a Körösön tonnánként és kilométerenként kb. 3 forinttal olcsóbban szállítható a folyami kavics, mint közúton, s a jelek szerint lesz rá bőven igény megyénkből is. Tisztulnak tehát a vizek az uszályok előtt. Mivel magyarázható ez? Például azzal, hogy a vízügyi szervek is — elsősorban a KÖVIZIG — mindinkább magukénak érzik az ügyet. Vagy például nemrégiben kiderült, hogy a MAHART-nak van 400 tonnás uszálya is; igaz, hogy ezek födetlenek, de korlátlan mennyiségben kérhetők. Mi több: a hajózási vállalat rakodópontonok készítésén fáradozik, olyan, viszonylag egyszerű, olcsó ha- jóhidakat készít, amelyek daruval vannak ellátva, s nagyobb teherautók is ráállhatnak. .. És mennyi még a lehetőség! Ahhoz azonban, hogy a lehetőségből valóság legyen, még kell egy-két dolog. Egyebek között például az, hogy a megyei szállítási bizottság asztalára e témában okos, átgondolt intézkedési terv kerüljön október 15-ig. Azután az, hogy a megyei tanács illetékes osztályán olyan ügyszeretettel foglalkozzanak a vízi szállítással, mint eddig. És nem utolsósorban az, hogy még több, sokkal több legyen az olyan cég, vállalat, mint megyénkben az FLR, Szegeden a FÓKA. Érdeklődők, jelentkezők vannak (építő- és szerelőipari vállalat, Békéscsabai Állami Gazdaság) ez azonban kevés. Kevés, mert a jelek szerint az eddigi lehetőségek csak a vízi szállítás esetleges, „kisipari” szinten történő felújításához elegendők. Mi kell tehát? Forintok a rakodók, kikötői berendezések létesítéséhez, mert ez csak így, nagyban kifizetődő. Forintok — és összefogás. Ha előbb nem, 1980-tól. Foglalkozni kell vele, be kell tervezni. Érdemes. Franciaországban az olyan kis vizeken is hajóznak, mint a csabai Körös-csatorna — hallottam a napokban. Miért elképzelhetetlen, hogy — mondjuk 6—8 év múlva — tényleg megjelenik egy hajó a Körös-csatornán, s árut hoz Gyuláról, Romániából, vagy éppen Szolnokról, Szegedről vagy Budapestről? Felbúg a hajósziréna, a nagy baj szú, fehér sapkás kapitány tiszteleg, a matrózok kikötnek, és megkezdődik a rakodás... Varga János Legjobb ezt a Füzesgyarmati Lucernatermesztési Rendszer példáján szemléltetni, hiszen — dicséret e nem kis merészségért! — ők újították fel megyénkben elsőnek a vízi szállítást. FLR és FÚIW 300 ezer forintos költséggel vízi rakodót építettek ki Endrődön, hogy ott uszályokba rakhassák terményeiket, irány: Regensburg. A tavalyi hajózási szezon egy rövid szakasza kivételével azonban nem tudták kihasználni a lehetőséget, mivel a MAHART csak 800 és ezertonnás uszályt tudott nekik adni. Az ekkora úszóalkalmatosságok ugyanis nem férnek át a bökényi (a Hármas- Körösön, Csongrád közelében levő) zsilipen; hiába hozatta rendbe ezt az átjárót mostanában, nem kis költséggel a KÖVIZIG, a helyzet — az ekkora hajók tekintetében — mind a mai napig nem változott. Az FLR azonban nem mondott le az endrődi rakodásról, a vízi szállításról pedig — általában — még kevésbé. Tiszaugon rakodik, ahol újabb befektetéssel újabb rakodót épített ki, mert még így is sokkal olcsóbb, mint vasúton vagy közúton szállítani, sőt olcsóbb, mint ha valamelyik dunai kikötőben rakodnának. S hogy bizonyára van is ebben fantázia — azaz: jól kihasználható gazdasági lehetőség —, bizonyítja a < A Nagy Október 60. évfordulója előtt tisztelgő brigádvállalások teljesítéséről a megyei tégla- és cserépipari vállalat munkaverseny-fele- lősétől ezúttal nem összegező értékelést, hanem rövid tájékoztatást kértünk, s azt is csak a legkisebb létszámú egységekről. Íme, így Partnerkeresés a BNY-n A varrodai kapacitás a Békéscsabai Kötöttárugyár szűk keresztmetszete Nemrég alaposan elemezte a Békéscsabai Kötöttáru- gyár vezetősége a gyár piaci kapcsolatait. Kiderült, hogy az a tőkéspiacra való irányultság — mely a kezdeti időkben kényszerűség volt — most már elengedhetetlen feltétele a nyereséges gazdálkodásnak. A gyár ugyanis természetes alapanyagokból, — gyapjúból, pamutból — gyárt gyermek- és divat kötöttárukat. A gyermek kötött holmik ára rögzített, így i ezek gyártása ma már nyereség helyett inkább veszteséget hoz. Komolyabb hasznot csak a gyorsan és jó minőségben előállított divatcikkek hoznak, ezeket lehet a tőkés piacokon jó áron értékesíteni. Ebben az évben azonban érdekesen megváltozott a nyugat igénye. Olyan holmikat keresnek, melyek jó minőségűek, tartósak, és az sem baj, ha egy kicsit többe kerülnek. Véget ért az a korszak, mikor az olyan ruha volt a sláger, melyet egy szezon után eldobtak. Ez viszont olyan gondot okozott a Békéscsabai Kötöttáru- gyárban, hogy a konfekció kapacitása már teljesen lekötött, míg az alapanyag- gyártó gépek nincsenek kihasználva. Ugyanakkor viszont a gyár termékeiből kevés jut belföldre. Csak az kapható a hazai üzletekben, ami az export túlgyártás mi- ott megmarad. Mindezeket felismerve, úgy döntött a gyár vezetősége, hogy az idei őszi BNV-t kapacitás-keresésre, kapcsolatépítésre is kihasználja. Elsősorban azokat az export- termékeiket állítják ki, melyek gyártására kapacitást keresnek, hogy így elláthassák a hazai vásárlókat is. Pamut és gyapjú szabad idő ruházat, jersey-vel kombinált műbőr, anorákok és kényelmes otthoni ruhák szerepelnek a bemutatón. Szaj- bély Mihály, a gyár igazgatója elmondotta, hogy mindazokat a kedvezményeket és szolgáltatásokat tudják nyújtani partnereiknek, amit azok a tőkés bérmunkánál kapnának. Remélik, hogy ezzel kedvet csinálnak a kooperációhoz és így végre megoldódik, hogy legyen elegendő békéscsabai kötöttáru a hazai üzletekben. Egy gyáregység — két brigád többszörös eredmény áll a vállalások teljesítése ott, ahol egy-egy gyár mindössze két brigád: * * * Gyula, Erkel Ferenc brigád, (nyersgyártók). Igen jól dolgoznak, tervüket maradéktalanul teljesítették. Legnagyobb érdemük az, hogy selejtjük eddig egész évben nem volt. Gondolnak a művelődéssel kapcsolatos követelményekre is; sikerrel szerepeltek egy irodalmi vetélkedőn. önértékelésük kritikus, megalapozott. Teljesítette termeléssel kapcsolatos vállalását a partner, Allende brigád is (égetők); selejtjük kevesebb a tavalyinál, önértékelésük is megfelelő. * * * Battonya. Mind a József Attila, mind a Ságvári brigád — nyersgyártók, illetve égetők — elsősorban a sportban jár élen, de nem lehet panasz munkájukra sem. Selejtjük nem haladja meg az engedélyezettet, a minőséget tekintve viszont rosszabbul állnak, mint tavaly, ebben még bőven akad javítanivaló. * * » Elek: a Dózsa és a Petőfi Brigád egyaránt elismerésre méltón dolgozik; munkájuk minősége megfelelő, selejtjük csökkent. Élen járnak a társadalmi munkában is; igen jó a kapcsolatuk az általános iskolai úttörőcsapatokkal, segítik az iskolai és úttörőmunkát, kölcsönösen részt vesznek egymás rendezvényein. * * * összegezve: mi várható a vállalat szocialista brigádjaitól az évfordulóig? Az, hogy a félévkor a téglában és cserépben mutatkozó komoly minőségromlást addigra kiegyenlítik, helyrehozzák, és a selejt sem lesz több a megengedettnél. — v. j. — Műanyag pohár, precíziós alkatrész > A vésztői Körös-menti Tsz-ben korszerű gépekkel végzik a kender betakarítását Fotó: Demény Gyula Az Orosházi Vas-, Mű- anyagipari Szövetkezet ebben az évben tizedszer nyerte el a Kiváló Ipari Szövetkezet kitüntetést. A szövetkezet tervezett teripelési értéke 1977-ben 120 millió forint, ennek fele KGST-országokba szállított exporttermékekből adódik. Itt gyártják például a csomagolásra alkalmas hőre lágyuló műanyag poharakat, a hűtőgépek belső műanyag borítását, a gépkocsik belső terében levő műanyag alkatrészeket, a könyöktartót, a műszerfalat. És innen kerül külföldre az ezeket a műanyag részeket előállító vákuum- és préslég formázógép is. A szövetkezet tervezett termelési értékének másik 50 százaléka hazánk különböző városaiba szállított termékekből adódik. A tejfölös, az automata utasellátó gépek kávés-, üdítőspoharai is a szövetkezet termékei. Most készülnek a zsír korszerűbb csomagolására alkalmas műanyag tégely gyártására. A szövetkezet acélöntödéjében nagy pontosságú, úgynevezett precíziós acélalkatrészeket öntenek. Ezenkívül fémtömegcikk gyártásával is foglalkoznak, a bőrdíszmű- iparnak készítenek fémcsatokat, gombokat, díszítőelemeket.
