Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-13 / 215. szám

o 1977. szeptember 13., kedd Száztizennyolc ifjúsági szocialista brigád Orosházán Kilencvenöt KlSZ-alap- szervezetbe tömörülve 2600 fiatal vesz részt az idén Orosházán a gazdasági épí­tőmunkában; aktívak a szo­cialista brigádmozgalomban, kezdeményezői a különböző egyéni és kollektív munka­versenyeknek, védnökséget vállalnak a beruházások fe­lett, társadalmi munkaakció­kat szerveznek. Jelenleg 500 szocialista brigád tevékenykedik a vá­rosban, és ebből 118 az if­júsági szocialista brigád. Hatvannyolc kollektíva ne­vezett be az idén az „Ifjúsá­gi brigádok az V. ötéves tervért” mozgalomba. Kiala­kulóban van a jó kapcsolat a brigádvezetők és a KISZ- szervezetek között, ami egyik feltétele annak, hogy valóban eredményesen te­vékenykedhessenek az if­júsági szocialista brigádok. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­ra hirdetett munkaverseny­be bekapcsolódtak az oros­házi brigádok is, és félév elteltével megállapítható, hogy a feltételek adottak a vállalások teljesítéséhez. A KISZ-szervezetek irá­nyításával kilenc helyen működik Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa, melyek tevékenysége az egyéni és kollektív verseny­mozgalmak, valamint az „Alkotó Ifjúság” pályázat szervezésére terjed ki. Eb­ben a mozgalmi évben több helyen szerveztek olyan szakmákban is versenyeket, amelyekben korábban nem volt alkalmuk összemérni tudásukat, ügyességüket a fiataloknak. A népgazdasági tervek teljesítését helyi védnöksé­gekkel is segítik a KISZ- szervezetek. Kiemelkedő az üveggyári KISZ-bizottság által szervezett védnökség, amelyet az épülő nyolc tan­termes általános iskola fe­lett vállaltak a fiatalok. Ed­dig mintegy négyezer óra társadalmi munkával járul­tak- hozzá az üveggyár KISZ-esei az üveggyári la­kótelepen épülő oktatási in­tézmény létesítéséhez. A mezőgazdasági KlSZ-szerve- zetek a betakarítással, állat­felvásárlással, valamint a szárítóüzemekkel kapcsola­tosan tettek védnökségi vál­lalásokat A mozgalmi évre a város KISZ-szervezetei összesen 80 ezer óra társa­dalmi munkát vállaltak. Eddig három kommunista műszakot szerveztek, s az ebből származó jövedelmet a VIT-alapra, a szakmun­kásképző intézet kollégiuma, és a nyolc tantermes iskola építésére fizették be. Szá­mottevő a város ifjúságának a nyári építőtáborokban végzett munkája is. Az orosházi középiskolások kö­zül 230-an dolgoztak az idei nyáron központi, 80-an megyei építőtáborban, az első megyei úttörő építőtá­borban pedig 15 pajtás kép­viselte a várost. Kevesebb az álbeteg Elérték-e céljukat a táp­pénzes fegyelem szilárdítá­sára, 1976-ban hozott kor­mányintézkedések? Erre a kérdésre ad választ a SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatóságán most elkészült értékelés. A felmérések, statisztikák szerint az intézkedések ha­tására a táppénzfronton ked­vező tendenciák alakultak ki. Többfelé intézkedéssel jobb lehetőségeket teremtet­tek az orvosoknak a bete­gek alaposabb kivizsgálásá­ra, a tünetek feltárására. Ennek eredménye, hogy az 1975. évi 6,1-ről tavaly 5,7 százalékra csökkent a táp­pénzesek aránya, s megkö­zelítően ugyanez a folyamat tapasztalható, ha az első félévek statisztikáját hason­lítjuk össze. 1975. első felé­ben a dolgozóknak 6,3, 1977. első hat hónapjában pedig 5,8 százaléka volt táppénzes állományban. E néhány ti­zed százalékos csökkenésnek is nagy a jelentősége, mert egyetlen tized százalékos táppénzes állomány 4200 ember munkából való kivá­lását jelenti. Az 1975. első fele óta elért 0,5 százalékos csökkenés tehát azt fejezi ki, hogy az idei első félév­ben 21 ezerrel kevesebb volt a beteg vagy álbeteg, mint két évvel ezelőtt. Természetesen az orvosok ismeretein, tapasztalatain múlik, hogy a hozzáfordu­lók közül kinél tartják szük­ségesnek a betegállományba sorolást. A vállalatok is so­kat segíthetnek azonban ab­ban, hogy a munkából lóg­ni szándékozók ne csúszhas­sanak át az orvosi vizsgálat szűrőjén. Megszülessen vagy sem? Határozott lépésekkel, de riadt, vibráló tekintettel ha­ladt a műtő felé. Az ajtóban tétován megállt. — Jöjjön bátran anyuka, ne féljen — szólt a terhes asszonyhoz a már ott vára­kozó docens. Mi késztette az asszonyt a vizsgálatra? Készségesen válaszol. — Egyszer már anya let­tem, s mégsem. Márciusban szültem, gyermekem nyitott gerinccsatornával jött a vi­lágra. Két hónapig élt. Lát­tam, de meg nem foghattam, nem ölelhettem. Ami tulaj­donképpen anyává teszi a nőt, abból nekem csak a gyötrő érzés jutott. Ezt még egyszer nem akarom! Tudom, miért történik a vizsgálat, segíteni, megelőzni akarnak, önként vállaltam, ha kell többször is alávetem magam. Pedagógus vagyok, imádom a gyerekeket. Számtalanszor eszembe jut, másnak milyen simán, egyszerűen lejátszódik e folyamat. Éppen nekem ne lehessen egészséges gyerme­kem?... o I7 Egy összetett, a feltételez­hetően károsodott magzat vi- lágrajöttének megelőzését végző folyamat egyik moz­zanata a vizsgálat. Mielőtt a klinikára került a gyermeket váró fiatal nő, az előzmé­nyek miatt, genetikai tanács­adáson vett részt. Dr. Szemere Györgyöt, a SZOTE Orvosi Biológiai In­tézetének docensét kérdezem az eddigi tapasztalatokról. — A tanácsadás szerepét nagyon sokan félreértették, elsősorban az emberi népes­ség védelmét látták az ár­talmak elleni küzdelemben. Pedig arról van szó, hogy tu­dásunk alapján, amennyire csak lehetséges, megvédjük a családot a károsodott gye­rek világrajöttétől. Ezért hozták létre a kettős felada­tot teljesítő országos geneti­kai tanácsadást. Először a házasság előtti tanácsadáson mondják el, mikor mi vár­ható? A második esetben, ha károsodott gyermek szü­letett, fel kell deríteni a kó­ros elváltozás eredetét és a vizsgálatok alapján tanácsot adni, mennyi a kockázata annak, hogy a következő gyermek is betegen születik? A házasság előtti vizsgálat korlátozott, főleg olyan csa­ládokra szorítkozik, ame­lyekben már előfordult gene­tikai ártalom. Ilyen esetek­ben számításokkal megköze­lítően meghatározható, le­het-e ismétlődés? — A szülésszel, gyermek- gyógyásszal, a család- és nő­védelmi tanácsadások szak­embereivel való alapos kon­zultációk után nyilatkozunk: megismétlődhet-e, vagy az anya, illetve apa már eleve magában hordozza a beteg­séget. Amennyiben a meg­ismétlődés lehetősége húsz százalék — nem javasoljuk az újabb gyermek vállalását. — Gyakoriak-e a fejlődési rendellenességek? — Az átlag népességhez viszonyítva két-három száza­lékos arányban fordulnak elő ilyen esetek. Ez globális szám, magába foglalja az örökletes alapos és a környe­zeti ártalom hatására létre­jött betegségeket. Lényeges eldönteni, mi az okozó? Ha környezeti ártalom, akkor megakadályozható továbbvi­tele.-Az öröklött betegségek­nél más a helyzet, bizonyos szabályszerűséggel megis­métlődhetnek. A tanácsadás célja, hogy — különösen ha már volt, vagy van károso­dott utód — minimálisra csökkentsük az újabb, ha­sonló esetek előfordulásának lehetőségét. Tapasztalatunk: azok a családok, amelyeknél nagy a kockázatvállalás, ön­ként lemondanak az utódról. e A technikai kivitelezésről hazánkban először 1967-ben dr. Farkas Márton, dr. Ze- lenka Lajos és dr. Szontágh Ferenc szerzői hármasnak je­lent meg közleménye. A té­mával 13 éve foglalkozó Farkas Márton docens a kö­zelmúltban olyan módszert dolgozott ki, amivel szövet­sérülés és szúrás nélkül meg­oldható a magzatvíznyerés. Erről a következőket je­gyezte meg. — E diagnosztikus mód­szerrel — amely a kórisme pontos felismerését szolgál­ja — az anya terhességét, ha a károsodás miatt szükséges, a legkíméletesebb úton lehet megszakítani. — Milyen megelőzési lehe­tőségek vannak arra, hogy a genetikai ártalmakkal szü­lethető gyermek világrajöj- jön? — Több eljárással, bioké­miai és sejtgenetikai vizsgá­latokkal csakúgy, mint rönt­gen, valamint ultrahang diagnosztikával is meghatá­rozhatók a betegségek. Az utóbbiak hátránya, hogy az agykoponya hiányát kimu­tatják ugyan, de a velőcső- záródási zavart nem. Ezért került előtérbe a fejlődés ko­rai szakaszában a magzat­vízből történő alfa-foetopro- tein vizsgálata. Ebből mind­két elváltozásra lehet követ­keztetni. Bármelyik eset áll fönn, a törvény adta lehető­séggel élve megindítjuk a vetélést. Ez nemcsak - a pszichés hatás, hanem az anya életét is veszélyeztet­hető folyamatok miatt tör­ténik. Hangsúlyozom, ilyen esetben is csak akkor cse­lekszünk, ha a tudományos módszerekkel sokoldalúan bizonyítható a magzat káro­sodása. A több ezer örök­lődő betegségből a legkri- tikusabbak kimutathatók, mindent viszont lehetetlen meghatározni. Eljárásunk célja, a társadalmilag is na­gyon fontos megelőzés. o — Az orvos a vizsgálatai alapján megmondja: mi vár­ható? — ö csak javasolhatja, hogy az életképtelenséggel járó, fejlődési rendellenes­séggel születhető magzatot ne hordják ki. Azt, hogy megszülessen az utód, vagy sem, nem tilthatja meg. A döntés joga mindenkor a család kezébe van adva. A vizsgálattól viszont, ha szük­ség van rá, ne idegenkedje­nek a rászorulók. A felesleges kockázatvál­lalást senki sem kívánja... Gyűr ki Ernő Traktor és géppisztoly A lőtér közelében egy ár- bóc tetején pirosra festett gömb jelzi: Vigyázat, lövé­szet! De ha ez nem figyel­meztetne, a sűrű géppisz­tolyropogás is elárulná. A szeghalmi munkásőrség tag­jai igyekeznek a távolba felállított alig látható céltáb­la leküzdésével. A lövések nyomán sűrűn lehanyatló alakok bizonyítják, nem is sikertelenül. A csípős, szinte orkánszerű szél még jobban megnehezíti a dolgukat. Egy csapásra, szinte egyik perc­ről a másikra változott az idő. Pénteken még izzasztó kánikula volt, másnapra leg­alább 20 fokot csökkent a hőmérséklet. — Nem baj, csak eső ne legyen — mondja a szürke eget kémlelve Pusztai Kál­mán zászlóaljparancsnok. Fegyelmezetten, szinte for- gószínpadszerűen történik a lőgyakorlat. A munkásőrök egy része előképzésen vesz részt, ahol még egyszer vé­giggyakorolják a célratar- tást, a fegyver kezelését, hogy amire a lőállásba ke­rülnek, ne okozzon gondot a biztos találat. Egy másik cso­port már sorakozik a kijelölt helyen a zászlókkal körül­határolt térségben a lőállás mögött. Átveszik a lőszert, és várják a tűzparancsot. A harmadik egység kézigráná­tot dob. Tompa dörej, a szi­lánkok ezerfelé röpülnek és fekete füstcsík száll az ég felé. A figyelőtorony aljában Ujj Ferencné rádiós tartja a kapcsolatot a harcálláspont­tal. Halkan zúg a rádió, időnként utasítások érkez­nek. Most éppen a szélső lőál- lásnál foglal helyet Fodor István, a dévaványai Arany­kalász Termelőszövetkezet traktorosa. — Van-e lámpaláz? — Minden lövészetnél iz­gulok egy kicsit. Nem aka­rok szégyent hozni a rajom­ra. Hét éve vagyok munkás­őr, nem is tudom hány lö­vészeten vettem már részt, de eddig mindig „kiválóra” sikerült. Nem szeretnék ron­tani most sem ezen a soro­zaton. A traktoros keményen szo­rítja a géppisztoly markola­tát. A vezényszó után rövid Őrségben sorozat csattan, a lőtábla le- hanyatlik. Elégedetten néz körül Fodor István. Olyan jóleső érzés fogja el, mint amikor az MTZ nyergében nyílegyenes barázdát húz szántáskor. Elmúlik a dél, amire el­csendesedik a lőtér. A gya­korlat első napja végétért • • • Vasárnap hajnaL A szeg­halmi járás több községéből teherautók, autóbuszok in­dulnak munkásőrökkel a já­rási székhely felé. A gyakor­lat második .papján objek­tumőrzés és -védelem szere­ljél a kiképzési tervben. Az egyik egység Szeghalmon a vasútállomás melletti gabo­natároló védelmét kapja harci feladatul. A hadműve­letet vezető tiszt részletesen kiosztja a „szerepeket”, majd megkezdődik a gyakorlat végrehajtása. A telepet kö­rülvevő kerítés egyik pont­ján hatalmas robbanás resz­ketteti meg a levegőt. Az itt támadt résen diverzánsok hatolnak be az objektumba. Az őrparancsnok riasztja a pihenőben levő váltást. Rö­vid tűzharc kezdődik az őr­ség és a diverzánsok között Az ellenség robbanóanyaggal akarja megsemmisíteni a ga­bonát tároló silótornyokat Rajvonalban érkezik az erő­sítés, ködgyertya okádja a füstöt, ennek leple alatt szi­várgott be a diverzánscso- port. Kelepei a géppisztoly, viliódznak a torkolattüzek, szorul a gyűrű a betolakodók körül. Felharsan a kiáltás: Állj, vagy lövök! Fegyvert eldobni! Kezeket magasba! Az egérfogóba szorult ellen­ség helyzete reménytelen. Megadják magukat. Földre fektetik őket gyors, szaksze­rű motozás és a csoport „életben” maradt tagjai ke­züket tarkójukra szorítva, lö­vésre kész fegyverek között vonulnak be. Véget ért a gyakorlat A munkásőrök fáradtan száll­nak ismét gépkocsira és in­dulnak a bázishelyre. Fegy­verleadás következik, majd ezt követően a zászlóalj­parancsnok értékeli a félso­rakozott egység előtt a két nap tapasztalatait Szemmel láthatóan jól esik a harco­soknak az elöljáró dicsérete. — Magam is, de a megyei parancsnok elvtárs is elége­dett a kétnapos összevoná­son látottakkal — mondja Pusztai Kálmán. — Fegyel­mezetten hajtották végre a kiképzésben előírtakat. Ki­sebb, inkább alaki hibák elő­fordultak, de összességében dicséret illeti az állomány valamennyi tagját Arra ké­rem az elvtársakat, hogy az itt tapasztaltakat hasznosít­sák majd munkásőri felada­taikban. Jó egészséget és pi­henést kívánok valamennyi­üknek, a hétvégéből még hátralevő néhány órára. Szétszéled az egység. Mára már felcserélték a fegyvert a békés építőmun­ka eszközeire. ‘Szánt a trak­toros, esztergál a munkás, tervez és kimutatást készít a tisztviselő, gyógyít az orvos. A hétköznapok fegyvereivel munkálkodnak tovább a társadalmi előrehaladásért, a béke megőrzéséért. Béla Ottó­Szorul a gyűrű az ellenség körül

Next

/
Thumbnails
Contents