Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-08 / 211. szám
1977. szeptember 8., csütörtök IJHilUKfflfl-------------------Hagymáról hagymára... Mennyit ér a levéltrágya? A mezőgazdasági szakemberek igen gyakran emlegetik a levéltrágyázást mostanában. Abban már valamennyien egyetértenek, hogy ezzel a trágyázási móddal érdemes foglalkozni. Békés megyében ebben az évben több, mint 153 ezer hektár búzát levéltrágyáztak. Ez azt jelenti, hogy az ösz- szes búzaterületen egyszer és nagyrészén másodszor is elvégezték ezt a műveletet. Éz a nagy területen történő levéltrágyázás azonban figyelmeztet is. Csupán ettől nem szabad csodákat várni. Ha a levéltrágyázást tervezik a gazdaságok, ugyanúgy kell tervezniük a műtrágyák talajbajuttatását is. így már nagy valószínűséggel használ a levéltrágyázás. A belvizes területeken a pangó víztől elgyengült növényállományt megerősíti. Aszályos időben pedig, amikor a növény nem képes a kiszáradt talajból tápanyagot felvenni, a lombozatára juttatott műtrágyával segíteni lehet rajta. Ezen kívül a növények gyermek és kamaszkorában, valamint a kiteljesedéskor, a magérlelésekor — ugyanúgy, mint az embereknek — nagyobb szükség van a tápanyagokra. Ekkor, a növekedés közbeni tápanyag-csúcsigények idején is, a jó gaz- dász a levéltrágyázást veszi igénybe. Az eredmény nem marad el, így például mintegy 4—5 mázsa többlet búzatermést takaríthattak be hektáronként. És mindezért a gazdaságot minimális többletköltség — csupán a műtrágya ára — terheli, hiszen a levéltrágyát a növényvédő szerekkel egymenetben ki tudja szórni a repülőgép. A békéscsabai Növényvédő Állomáson folytatnak le- véltrágyázási kísérleteket. A kis parcellákon termesztett búzakalász nagyságát és súlyát mérik, majd azt, hogy egy kalászban hány mag van és azok milyen súlyúak, milyenek a beltartalmi értékei. A hagyományos, 30—50 liter vízben oldott, repülőgéppel kiszórt levéltrágya eredménye az, hogy a kalászokban, az átlagos 29—32 szem helyett 5,4 százalékkal több van. Ezek a kísérleti eredmények — mondhatja bárki — más az, ha kis területen, pontos adagolásokkal, jó körülmények között kutatók végzik ezt a munkát, és más eredményeket kaphatnak a nagyüzemek az óriási táblákon, ahol a környezeti tényezőket nem lehet kiválogatni, hiszen adva vannak/ A magyarbánhegyesi Egyetértés Termelőszövetkezetben 1976 óta levéltrá- . gyáznak. Az eredmények: míg 1975-ben 37 mázsa, 76- ban már 58,5 mázsa, és 77- ben 60 mázsa búzát takarítottak be hektáronként. A Mezőhegyesi Állami Gazdaságban 3 évvel ezelőtt kezdtek foglalkozni a levéltrágyázással, azóta mintegy 10 százalékkal nőttek a búzatermésátlagok. Eddig csupán a búza levéltrágyázásáról esett szó. Nem lehet ezt a tei/mésnövelő tevékenységet más növényeknél is alkalmazni? De lehet. A dombegyházi Petőfi Termelőszövetkezetben például levéltrágyázták a mákot és a kendert is. A 96 hektáros mák termésén mintegy 50 százalékot emelt az így kijuttatott műtrágya. Sok növényen volt 9 gubó, a többségén 5—7, így lehetett a termésátlag 6 mázsa hektáronként. A kendert növekedésében segítette a jó időben kiadott levéltrágya. Amíg nem szórták ki, addig a növén/ek alig egy méteresek voltak, azután kaptak erőre és jó három méteres magasságig meg sem állt a növekedésük. Hektáronként majd száz mázsát tudtak betakarítani belőle. A növényvédő állomáson a lucerna levéltrágyázásának elterjesztésével szintén foglalkoznak. Ennél a növénynél a betakarított zöldmeny- nyiség mintegy 8—30 százalékkal nőtt a kísérletekben a levéltrágyázás hatására. A beltartalmi értékek is sokkal jobbak, a nyersfehérjetartalom 14 százalékkal nőtt meg. Az elején azt írtam, hogy a mezőgazdasági szakemberek abban már egyetértenek, hogy a levéltrágyázással érdemes foglalkozni. Most még azt Is jó lenne elérni, hogy minél több növény termését tegyék biztosabbá ezzel a műtrágyázási móddal. Gál Eszter Növekszik az öntözött terület A kormányhatározatok nyomán a mezőgazdasági ter_ melők idén jó eredményeket érnek el az öntözésben. A szakemberek figyelemre méltónak tartják: annak ellenére, hogy viszonylag kedvező csapadék-ellátottságú év az idei, a gazdaságok mégis akkora területet láttak el mesterséges vízutánpótlással, mint az aszályos 1976-ban. Az öntözés fejlesztését közvetett módon segítették a zöldségprogram megvalósítására, illetve a burgonyatermelés korszerűsítésére hozott intézkedések. A mezőgazdasági nagyüzemek korszerűsítették öntöző telepeiket, és éltek azzal a 70 százalékos állami támogatással, amely az új öntözőgépek beállítása esetén megillette őket. Mindezt bizonyítja, hogy egy év alatt 15 ezer hektárral nőtt az öntözött zöldségterület — a kedvező nyárvégi zöldségellátásnál ennek az eredménye is lemérhető — és kétszer akkora területen juttatták mesterséges csapadékhoz a burgonyát. Mindent egybevetve az utóbbi 12—15 évben nem fordult elő, hogy normális csapadékviszonyok mellett ilyen nagy területen adjanak gépekkel, szivaty- tyúkkal vizet a növényeknek. A legjobb eredményt az alsó Tisza-vidéki, a nyugat- és észak-dunántúli, a közép- Duna-völgyi és a budapesti mezőgazdasági nagyüzemek érték el az öntözésnél. A kaszaperi Lenin Tsz-ben, a megye legnagyobb hagymatermesztő gazdaságában naponta 700 mázsa étkezési hagymát dolgoznak fel és szállítanak a ZÖLDÉRT-nek. Az augusztus közepén kezdődött betakarítással ebben a hónapban szeretnének végezni. A betakarítás idején két műszakban mintegy kétszázan szorgoskodnak a földeken és a gépek mellett. A hagyma az idén a tervek szerint közel 20 millió forintos bruttó jövedelmet hoz a szövetkezetnek. A 200 hektáros hagymaföldnek eddig csaknem a feléről szedték fel a termést. A rendfelszedő gép után sűrűn fordulnak a gépkocsik A két Vari Mann osztályozó többféle műveletet Is elvégez. Ez a gép, amelyből csak néhány van az országban, osztá- lyozza-válogatja a termést. Persze a kézi munkaerő még itt sem nélkülözhető Irány a ZÖLDÉRT. Minden konténerben bárom mázsa első, illetve másodosztályú hagyma indul útnak Kaszaperről Fotó: Gál Edit átadták a békéscsabai szennyvíztisztítót ■■ wmmmm mm hh i mm m »nw mmmm^mm Békéscsabán szeptember 7- én adták át a Békés megyei Víz- és,Csatornamű Vállalatnak a város központi szennyvíztisztító-telepét. A berendezések az egyévi próbaüzemelés alatt igazolták, hogy megfelelnek a mechanikai szennyvíztisztítás követelményeinek. A szennyvízben levő anyag 70—80 százalékát választják ki a berendezések, s az Élővízcsatornába már csak 20—30 százalék kerül. Ez is csak addig, amíg a biológiai tisztítómű meg nem épül. A MÉLYÉPTERV már ennek a tervét is készíti és még az év vége előtt átadja. A KE- VIÉP és a Vízgépészeti Vállalat pedig fplytathatja majd a telep fejlesztését. A két vállalat eddig sikeresen oldotta meg a feladatát. Erről Lenkefi Pál, a Békés megyei Beruházási Vállalat — mint megbízott lebonyolító — műszaki előkészítője és Kovács Tibor műszaki ellenőr elismeréssel nyilatkozik. — Igaz — mondják —, hogy néhány hónap késéssel fejezték be a munkát, de ebben pénzügyi okok is közrejátszottak. Remélhető, hogy az eddig szerzett gyakorlati tapasztalatok a jövőben majd elősegítik a határidők betartását. Erdei József, a városi tanács vb. műszaki osztályának a csoportvezetője így nyilatkozik: — Ennek a 47 millió forint költséggel létrehozott telepnek az építése igen sok gondot okozott a beruházási és a kivitelező vállalatoknak egyaránt. A tervet, amelyet nyolc évvel ezelőtt készítettek, időközben módosítani kellett. Azóta ugyanis több korszerűsítés történt, amihez alkalmazkodva mi is kénytelenek voltunk más berendezéseket beszerezni.' A műszaki osztály végeredményben elégedett valamennyi résztvevő munkájával. Mi a véleménye a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozójának, Bánhegyi Józsefnek, az új telep vezetőjének? ö a kérdésre így válaszol: — Először is megállapítható, hogy a berendezések jól működnek. Van azonban Az új szennyvíztisztító-telep néhány tennivaló. Szükséges, hogy a Békéscsabai Konzervgyár előbb-utóbb megfelelő előtisztítót létesítsen, s a rendkívül szennyezett vizet azon átbocsátva továbbítsa ide. Gond az elrothadt szennyvíziszap elhelyezése. Évente mintegy 400 vagon mennyiség képződik belőle. A mezőgazdaságban szerves trágyának jól hasznosítható, csak el kellene hordani. Itt a/lehetőség. Hasonlóan jól hasznosítható a tisztított szennyvíz öntözésre. Végül meg kellene oldani a telep körüli erdősítést. Mi ezt végre is hajtanánk, ha nagyobb terület állna rendelkezésre. A IV. ötéves tervben a városi szennyvízelvezető-csa- torna is tovább épült és 1970-től csaknem 11 kilométerrel bővült a gerinchálózat, mégpedig öt átemelővel. Épül az orosházi úti 1 kilométer hosszú csatorna is. A lehetőség azonban máris megteremtődött, hogy a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat békéscsabai gyára, a hűtőház, a MÁV Békéscsabai Vontatási Főnökség és a déli ipartelep más üzemei — előtisztító létrehozása után — bekössék a saját vezetéküket. Mert ezekből a gyárakból, üzemekből a Lencsé- si úti lakótelep melletti nádas lecsapoló csatornán át az Élővíz-csatornába kerül a szennyvíz, ami miatt a városon keresztül folyó élővíz tulajdonképpen „holt víz”. Különösen a hűtőház és a baromfifeldolgozó vállalat okozza ezt, amely csúcsidőben 7—8 ezer köbméter szennyvizet bocsát a csatornába. Alig kevesebbet, mint amennyi a központi szennyvíztisztító-telepen folyik át. Csete Jánosnak, a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat csoportvezetőjének tájékoztatása szerint a vállalat most évente csaknem Fotó: Veress Erzsi egymillió forint szennyvíz- bírságot fizet, s ez tart addig, amíg a biológiai szennyvíztisztító el nem készül. Fizetnek az élővizet szennyező vállalatok is, amíg be nem kötnek. De a bekötés a lakosság sürgető kívánsága is. A központi szennyvíztisztító-telep szociális épülete előtt csodálatosan szépek a virágok és más növények. Több éves elrothadt szennyvíziszappal töltötték fel a területet. Az -eredmény itt is bizonyítja: kitűnő szerves trágya az elrothkdt szennyvíziszap. Sok van belőle. Néhány év múlva, ha majd a biológiai szennyvíztisztító is elkészül, még több lesz. Érdemes lenne a mezőgazdaságban hasznosítani. Pásztor Béla
