Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-07 / 210. szám

i 1977. szeptember 7„ szerda KHiWKyiw rancs: Omszkba rendelték. Tiszti iskolára. Az iskolán a tanulás a legelső. A mindennél fon­tosabb. De ha túl közel me­részkedtek a fehérek, jött a harc is. Nagy János emlékei ki­fogyhatatlanok. Pihen pár percet, aztán tovább mesél. Arról is, hogy Moszkvában, a Kremlben, amikor reggeli tornára futottak le, minden­naposán látták Lenint. Mi több: kétszer az iskolát is felkereste, beszédet tartott és beszélgetett velük. A vil­lamosításról, a politikáról. — Komótosan, megfontol­tan. Hogy miért kell kivá­lóan tanulnunk, elsajátítani a haditudományokat... Hogy mit sem számít, ki mennyit tud most, hanem az, mire viszi. „Egyszer egy juhásztól tanultam olyan dolgokat, mesélte Lenin, amiről az­előtt nem is hallottam.” Moszkvának többször is búcsút mondtak. Az iskolát újra, meg újra harcba vitték Grúziában, áttelepítették Ba­kuba. Ez már 1921-ben tör­tént. Az utolsó állomáshelye Petrográd volt. Hazafelé. küldetéssel Nagy János élete-útja in­nen hazafelé fordult. Illegá­lis feladattal érkezett Bécs­újhelyre, majd Békésre. Bécsújhelyen nem sike­rült a megszervezett talál­kozás. A kapcsolat kicsú­szott Nagy János kezéből. A Vörös Hadsereg egykori őr­nagya negyedszázadot várt az újabb találkozásra. Múlik a délután. Kitünte­tései kézről kézre járnak. A Vörös Zászló Érdemrend mellé odateszi az orosz nyel­vű igazolványt is. Szóki­mondó, kemény, jókedvű em­ber, jegyzem még fel; nagy idők nagy tanúja. Az utcai szobából kilátni a kertbe. Búcsúzóul megnéz­zük a szőlőt, az udvari fá­kat, és emlékfelvételt készít a fotógráfus. Sass Ervin bölcsődék megyénkben A napokban a Békés me­gyei Beruházási Vállalatnál érdeklődtünk a közeljövőben épülő és átadásra kerülő óvodák, bölcsődék, iskolák helyzetéről. A vállalat igaz­gatója, Papp János először a Lencsési úti lakótelep tervei­ről tájékoztatott. — Az egyik legsürgősebb tennivalónk az egyre növek­vő lélekszámú lakótelep böl­csődei, óvodai gondjainak enyhítése. Ezért az év végé­re elkészül egy százötven személyes óvoda. Átadása 1978 január—februárra vár­ható. Előkészületben van ugyanakkor még egy hetven- személyes óvoda is, amely­nek építését 1978 tavaszán kezdik meg, és várhatóan az év végére be is fejezik. A lakótelep jelenleg mintegy 60 gyermeket befogadó böl­csődéje mellé egy újabb 60 személyes bölcsőde készül el 1978 tavaszára. Ezzel a lakó­telep gondjai várhatóan hosz- szabb távra megoldódnak. Ugyancsak itt épül a Bé­kés megyei Állami Építő­ipari Vállalat kivitelezésé­ben és a BÉTERV tervei alapján egy 16 tantermes ál­talános iskola, amelynek át­adását 1978 végére jelezték. A lakótelep művelődési igé­nyeinek jobb kielégítésére egy új fiókkönyvtár is léte­sül, szemben az ABC-áru- házzal. — Még mindig Békéscsa­bánál maradva: az ötödik kerületben, a Szegfű és a Tompa út sarkán vállala­tunk tervezésében egy 75 személyes óvoda épül. Az építkezés a József Attila-la- kótelepi óvoda munkálatai­nak ütemétől függ, de ter­veink szerint a jövő év ele­jén mindenképpen megkezd­heti működését. Orosházán, a Hajnal utcai lakótelepen vállalatunk szer­vezésében egy 150 személyes óvoda és egy 60 helyes böl­csőde épül, amelyek közös üzemeltetésűek lesznek. A kivitelező, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat ez év végén adja át az óvodát, a bölcsődét pedig 1978 első felében. Békésen most folyik egy 75 személyes óvoda műszaki elő­készítése, amelynek az épí­tését a Békési Építőipari Szövetkezet vállalta. Az át­adást 1978-ra tervezzük. A legnagyobb beruházást a szarvasi óvónőképző intézet mellett épülő 250 személyes modern tanóvoda igényli. Az építést már elkezdte a Bé­kés megyei Állami Építőipa­ri Vállalat és valószínű 1979 első fél évében fejezi be. Hz alkohol és a kereskedelem Mezőlaborc. Tyumen Megilletődötten nézik az utódok Nagy Jánost, akikre ő is megilletődötten tekint Senki sem hinné, hogy ki- lencvenkét esztendő nyomja a vállait, hiszen olyan a tar­tása, olyan a szava: az em­ber a hetvenet is sokallná tő­le. Az élete regény. Megírás­ra kínálkozhatna bárki író számára, benne a nagy évti­zedek, a világ megfordulása, a szemtanú valósága. Olyan szemtanú valósága, aki nem­csak nézte, hogyan változik a világ, hanem a küzdelmek, erőfeszítések sűrűjébe állt. Hatvan évnél is többet si­etünk vissza a múltba Nagy János szavai nyomán. Azt mondja, mostanában kicsit hosszasabban mesél, mert ar­ra vigyáz, nehogy kihagyjon valamit. Vendégei biztatják: meséljen csak! Közben arra gondolnak: itt, most a tör- téfíélem szavát hallják. Élelem, ruházat csak a legszükségesebb. Vagy még annyi sem. Eladták a szőr­csizmáikat, hogy ehessenek. Aztán hármas választás elé álltak a magyarok. — Kolcsak, a fehér diktá­rend. A fegyelem és a nyu­galom megőrzése. Nagy János kitűnő pa­rancsnoknak bizonyult. Ha­marosan őrnaggyá nevezték ki. Aztán megérkezett a pa­Már a biblia is említést tesz a szeszes italokról, ép­pen Noéval kapcsolatban. Ezeket olvashatjuk: „És ivék a borból, és megrészegedék, és meztelen vala sátra kö­zepén.” Jellemző képet lát­tam az alkoholizmus elleni országos bizottság jelentésé­nek utolsó oldalán, amely egy pesti szlovák lelkész 1850-ben Pesten kiadott ver­ses színjátékának illusztrá­ciójaként jelent meg. A he­lyiségben dorbézoló férfiak és nők között fiatal anya áll, karján gyerekkel, akit bor­ral itat, a nagyobbacska fiú már önállóan iszik a szok­nyája mellett, miközben előttük egy fiatalember kis méretű hordót tartva a ke­zében bárgyún vigyorog. BETEGSÉG De sajnos nem kell ilyen messzire elkalandoznunk az időben, ha az alkoholizmus káros hatásáról akarunk szólni. Nemrég megnéztem Békéscsabán az Alkohol és bűnözés című kiállítást. Meg­döbbentő képsorok, jegyző­könyvek, vallomások tárul­tak elém. összetört gépko­csik, letakart halottak, ön- gyilkosság, garázdaság, betö­rés, erőszakos cselekedetek. Mindez a túlzott alkoholos italok fogyasztása miatt. Ke­serű szájízzel jöttem rá: van értelme szót emelni az al­koholizmus ellen. A statisz­tika rideg és könyörtelen, de igaz. Megbízható becslé­sek szerint hazánkban a sú­lyosan veszélyeztetett iszá­kosok száma eléri a 400 ez­ret, amely az aktív kereső­képes lakosság 13 százaléka. És ami a legázomorúbb, ezek nagy része kifejezetten alko­holista, tehát beteg. Az em­ber alig akarja elhinni, hogy 10 év alatt az ilyen betegek száma 87 ezerről 157 ezerre nőtt. Míg 1965-ben 1008-an haltak meg alkohol okozta betegségben, addig 1975-ben már 1818-an. Egyre több idült alkoholistát kezelnek a kórházak elme- és speciális alkoholosztályain. A leszáza- lékolásukat kérelmezők te­kintélyes részénél szintén szerepet játszik a túlzott ita­lozás. Akkor még nem be­széltünk a közvetlen gazda­sági kárról. Ilyenek a bal­esetek, a gyógykezelés költ­ségei, a termeléskiesések, a bűncselekmények. Az állami gondozásba vett gyerekek csaknem felénél valamelyik szülő alkoholizmusa miatt kellett intézkedni. De fel- mérhetők-e azok a károk, amelyek a közéleti morálban, családi életben, a válások­ban, öngyilkosságokban mu­tatkoznak meg. Aligha. Egy­szerűen elképesztő, hogy a középiskolás fiúk 72, a lá­nyok 43 százaléka rendsze­résén iszik szeszes italt. Érettségizett fiatalok köré­ben végzett közvéleményku­tatás során arra a kérdésre, hogy megengedhető-e ilyen korban az alkoholfogyasztás, csak 10 százalékuk válaszolt nemmel. Amikor az alkoho­lizmusról beszélünk, sokan lemondóan legyintenek: az államnak egyik legnagyobb bevételi forrása a szeszes italok árusítása. Ezzel kap­csolatban nem árt felidézni az országgyűlés tavalyi ülés­szakán elhangzott főügyészi beszámoló azon megállapítá­sát, miszerint 1970 óta ösz- szességében az alkoholizmus anyagi kihatása már eléri a szeszes italok eladásából nyert állami bevételt. INTÉZKEDÉSEK Az MSZMP Politikai Bi­zottsága határozatában ki­mondja: „A túlzott alkohol- fogyasztás és részegeskedés társadalmi, erkölcsi, népgaz­dasági probléma, a szocia­lista erkölccsel összeegyez­tethetetlen, a társadalomra nézve káros.” Mindjárt te­gyük hozzá: a hazai alkohol elleni küzdelem nem a fo­gyasztás tiltását tartja fel­adatának, hanem a túlzott ivászat terjedésének megfé­kezését. Ebben a harcban nagy felelősség hárul a ke­reskedelemre, a vendéglátó- iparra. A belkereskedelmi tárca az utóbbi években szá­mos szigorú rendeletet, ha­tározatot hozott ezzel kap­csolatban. Kétségtelenül bő­vebb a választék alkohol- mentes üdítő italokból. Fo­gyasztásuk az 1960 évihez képest három és félszeresére emelkedett. Sajnálatos vi­szont, hogy a felhasznált külföldi alapanyagok miatt meglehetősen drágák ezek az italok. Korlátozták az al­koholt árusító bolttlpusokat. Meghatározták az élelmi­szerüzletekben a szeszes ita­lok eladóhelyének maximá­lis nagyságát, s legutóbb ezek reklámozását is meg­tiltották. Jogszabály tiltja a részegek és a fiatalkorúak kiszolgálását, az engedély nélküli italmérést. A mun­kahelyi büfékben munkaidő alatt nem lehet szeszes italt kiszolgálni: az üzemek, épít­kezések 200 méteres körzeté­ben az alkoholt árusító üz­letek nyitása nem előzheti meg a műszakkezdést. Sok évi huzavona után végre si­került elérni, hogy módosít­sák a vendéglátóipari dol­gozók jutalék- és prémium- rendszerét, az ételek és üdí­tő italok javára. Csökkentet­ték a kiskereskedelmi válla­latok árrését a tömény sze­szes italok forgalmazásánál, és a bolti élelmiszer-keres­kedelem két százalék adót fizet a szeszes italok eladási ára után. TEENDŐK Most már csak az a kér­dés: hogyan valósulnak meg mindezek a gyakorlatban? A kereskedelmi felügyelőség szakemberei szerint sokat ja­vult a helyzet, de még min­dig vannak hiányosságok. Az építkezések, iskolák kör­nyékén ma is kora reggel­től nyitva vannak az italbol­tok, borkimérések. Az or­szágutak mentén, a vasút­állomásokon, vonatokon to­vábbra sem tartják be a ren­deleteket. Számos cukrász­dában változatlanul árul­nak szeszes italt. A zöldség­es gyümölcsboltokban, tsz- borozókban, a rendelettől el­térően nemcsak saját ter­melésű borokat, hanem más szeszes italokat is árusíta­nak. A fiatalkorúak és a ré­szegek kiszolgálási tilalmá­ról szóló rendelet a gyakor­latban vontatottan érvénye­sül. Nehezíti a helyzetet, hogy a hozott intézkedések ellenére a kiskereskedelmi és vendéglátóipari vállala­tokból az úgynevezett glo­bális tervteljesítési ösztön­zők változatlanul a szeszes italok forgalomnövelésére serkentenek. Mindezekből világosan ki­tűnik: ha az alkoholizmus ellen hatékonyan akarunk tenni, érvényt kell szerezni a hozott és a jövőben nap­világot látó rendelkezések­nek, utasításoknak. Seres Sándor 1914. november 24-én Me- zőlaborcnál esett hadifogság­ba. Micsoda össze-vissza há­ború volt az, védték a fo­lyót, az oroszok meg hátulról jöttek. Néhány lövés, kész. Nagy János menetelt hátra­felé, az ismeretlen, gigászi ország szívébe. Gyalog Ki- rovig Galícia testében, Lembergbe vonaton, aztán az Ural következett. Együtt dol­goztak itt foglyok, civilek. Utaktól, vasúttól távol. — Egyszer csak jött a hír: a tengerészek Petrovgrádban forradalmat csináltak. Csak ennyi. Vártunk, mi követke- zik. De addig, amíg a hír kö­zéjük érkezett, évek teltek. Hosszú, keserves esztendők. Fogság, hazavágyódás, az is­meretlenség nyomasztó súlya. Nagy János elhatározta, hogy túlél minden próbát, minden szenvedést, és erre biztatja sorstársait is. Nem volt könnyű vállalkozás. Tiszta fej, józan ész, ítélőké­pesség kellett hozzá. És va­lami széttéphetetlen ragasz­kodás az élethez, az ottho­niakhoz, a néphez, ahonnan ebbe az iszonyúan távoli or­szágba került; akkor is, ha nem tudja: mit hoz a jövő. — Egyszer csak jött a hír: a tengerészek forradalmat csináltak. A forradalom már Tyu- menig ért, amikor Nagy Já­nos fogolytársaival a város­ba érkezett. A helyzet órá­ról órára változott. — Hazafelé! — mondták sokan. Mehet, ki merre lát... tor felrobbantotta a tyu- meni hidat. Választhattuk a hídépítést. Vagy kikötői munkát. Vagy a Vörös Gár­dát. A fegyveres harcot, a kiállást. Ezt választottuk. Sokan. Vörös posztőcsillag Ülünk az utcai szobában, ahol a házigazda mesél. Mi­lyen furcsa is: úgy tűnik ne­künk, mintha nagyon-na- gyon távoli időket idézne. De hát így is van, hatvan évet morzsolt le az idő azóta, hogy a békési Nagy János harminckét évesen magára öltötte a gárda egyenruhá­ját, a karjára vörös posztó­csillagot varrt, a gárda jel­képét. A magyarok helyőrségi .zászlóaljjá alakultak. Nagy Jánost választották parancs­noknak. Tizedes volt, fő­hadnagy lett. Tyumen biz­tonsága volt a feladatuk. A A szarvasi Melich János utcában három épületben 65 lakás készül. Az OTP-s akcióban épülő lakásokat még ebben az évben átadják Fotó: Martin Gábor Emlékképek a történelemből Épülő óvodák,

Next

/
Thumbnails
Contents