Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-07 / 210. szám
i 1977. szeptember 7„ szerda KHiWKyiw rancs: Omszkba rendelték. Tiszti iskolára. Az iskolán a tanulás a legelső. A mindennél fontosabb. De ha túl közel merészkedtek a fehérek, jött a harc is. Nagy János emlékei kifogyhatatlanok. Pihen pár percet, aztán tovább mesél. Arról is, hogy Moszkvában, a Kremlben, amikor reggeli tornára futottak le, mindennaposán látták Lenint. Mi több: kétszer az iskolát is felkereste, beszédet tartott és beszélgetett velük. A villamosításról, a politikáról. — Komótosan, megfontoltan. Hogy miért kell kiválóan tanulnunk, elsajátítani a haditudományokat... Hogy mit sem számít, ki mennyit tud most, hanem az, mire viszi. „Egyszer egy juhásztól tanultam olyan dolgokat, mesélte Lenin, amiről azelőtt nem is hallottam.” Moszkvának többször is búcsút mondtak. Az iskolát újra, meg újra harcba vitték Grúziában, áttelepítették Bakuba. Ez már 1921-ben történt. Az utolsó állomáshelye Petrográd volt. Hazafelé. küldetéssel Nagy János élete-útja innen hazafelé fordult. Illegális feladattal érkezett Bécsújhelyre, majd Békésre. Bécsújhelyen nem sikerült a megszervezett találkozás. A kapcsolat kicsúszott Nagy János kezéből. A Vörös Hadsereg egykori őrnagya negyedszázadot várt az újabb találkozásra. Múlik a délután. Kitüntetései kézről kézre járnak. A Vörös Zászló Érdemrend mellé odateszi az orosz nyelvű igazolványt is. Szókimondó, kemény, jókedvű ember, jegyzem még fel; nagy idők nagy tanúja. Az utcai szobából kilátni a kertbe. Búcsúzóul megnézzük a szőlőt, az udvari fákat, és emlékfelvételt készít a fotógráfus. Sass Ervin bölcsődék megyénkben A napokban a Békés megyei Beruházási Vállalatnál érdeklődtünk a közeljövőben épülő és átadásra kerülő óvodák, bölcsődék, iskolák helyzetéről. A vállalat igazgatója, Papp János először a Lencsési úti lakótelep terveiről tájékoztatott. — Az egyik legsürgősebb tennivalónk az egyre növekvő lélekszámú lakótelep bölcsődei, óvodai gondjainak enyhítése. Ezért az év végére elkészül egy százötven személyes óvoda. Átadása 1978 január—februárra várható. Előkészületben van ugyanakkor még egy hetven- személyes óvoda is, amelynek építését 1978 tavaszán kezdik meg, és várhatóan az év végére be is fejezik. A lakótelep jelenleg mintegy 60 gyermeket befogadó bölcsődéje mellé egy újabb 60 személyes bölcsőde készül el 1978 tavaszára. Ezzel a lakótelep gondjai várhatóan hosz- szabb távra megoldódnak. Ugyancsak itt épül a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében és a BÉTERV tervei alapján egy 16 tantermes általános iskola, amelynek átadását 1978 végére jelezték. A lakótelep művelődési igényeinek jobb kielégítésére egy új fiókkönyvtár is létesül, szemben az ABC-áru- házzal. — Még mindig Békéscsabánál maradva: az ötödik kerületben, a Szegfű és a Tompa út sarkán vállalatunk tervezésében egy 75 személyes óvoda épül. Az építkezés a József Attila-la- kótelepi óvoda munkálatainak ütemétől függ, de terveink szerint a jövő év elején mindenképpen megkezdheti működését. Orosházán, a Hajnal utcai lakótelepen vállalatunk szervezésében egy 150 személyes óvoda és egy 60 helyes bölcsőde épül, amelyek közös üzemeltetésűek lesznek. A kivitelező, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat ez év végén adja át az óvodát, a bölcsődét pedig 1978 első felében. Békésen most folyik egy 75 személyes óvoda műszaki előkészítése, amelynek az építését a Békési Építőipari Szövetkezet vállalta. Az átadást 1978-ra tervezzük. A legnagyobb beruházást a szarvasi óvónőképző intézet mellett épülő 250 személyes modern tanóvoda igényli. Az építést már elkezdte a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat és valószínű 1979 első fél évében fejezi be. Hz alkohol és a kereskedelem Mezőlaborc. Tyumen Megilletődötten nézik az utódok Nagy Jánost, akikre ő is megilletődötten tekint Senki sem hinné, hogy ki- lencvenkét esztendő nyomja a vállait, hiszen olyan a tartása, olyan a szava: az ember a hetvenet is sokallná tőle. Az élete regény. Megírásra kínálkozhatna bárki író számára, benne a nagy évtizedek, a világ megfordulása, a szemtanú valósága. Olyan szemtanú valósága, aki nemcsak nézte, hogyan változik a világ, hanem a küzdelmek, erőfeszítések sűrűjébe állt. Hatvan évnél is többet sietünk vissza a múltba Nagy János szavai nyomán. Azt mondja, mostanában kicsit hosszasabban mesél, mert arra vigyáz, nehogy kihagyjon valamit. Vendégei biztatják: meséljen csak! Közben arra gondolnak: itt, most a tör- téfíélem szavát hallják. Élelem, ruházat csak a legszükségesebb. Vagy még annyi sem. Eladták a szőrcsizmáikat, hogy ehessenek. Aztán hármas választás elé álltak a magyarok. — Kolcsak, a fehér diktárend. A fegyelem és a nyugalom megőrzése. Nagy János kitűnő parancsnoknak bizonyult. Hamarosan őrnaggyá nevezték ki. Aztán megérkezett a paMár a biblia is említést tesz a szeszes italokról, éppen Noéval kapcsolatban. Ezeket olvashatjuk: „És ivék a borból, és megrészegedék, és meztelen vala sátra közepén.” Jellemző képet láttam az alkoholizmus elleni országos bizottság jelentésének utolsó oldalán, amely egy pesti szlovák lelkész 1850-ben Pesten kiadott verses színjátékának illusztrációjaként jelent meg. A helyiségben dorbézoló férfiak és nők között fiatal anya áll, karján gyerekkel, akit borral itat, a nagyobbacska fiú már önállóan iszik a szoknyája mellett, miközben előttük egy fiatalember kis méretű hordót tartva a kezében bárgyún vigyorog. BETEGSÉG De sajnos nem kell ilyen messzire elkalandoznunk az időben, ha az alkoholizmus káros hatásáról akarunk szólni. Nemrég megnéztem Békéscsabán az Alkohol és bűnözés című kiállítást. Megdöbbentő képsorok, jegyzőkönyvek, vallomások tárultak elém. összetört gépkocsik, letakart halottak, ön- gyilkosság, garázdaság, betörés, erőszakos cselekedetek. Mindez a túlzott alkoholos italok fogyasztása miatt. Keserű szájízzel jöttem rá: van értelme szót emelni az alkoholizmus ellen. A statisztika rideg és könyörtelen, de igaz. Megbízható becslések szerint hazánkban a súlyosan veszélyeztetett iszákosok száma eléri a 400 ezret, amely az aktív keresőképes lakosság 13 százaléka. És ami a legázomorúbb, ezek nagy része kifejezetten alkoholista, tehát beteg. Az ember alig akarja elhinni, hogy 10 év alatt az ilyen betegek száma 87 ezerről 157 ezerre nőtt. Míg 1965-ben 1008-an haltak meg alkohol okozta betegségben, addig 1975-ben már 1818-an. Egyre több idült alkoholistát kezelnek a kórházak elme- és speciális alkoholosztályain. A leszáza- lékolásukat kérelmezők tekintélyes részénél szintén szerepet játszik a túlzott italozás. Akkor még nem beszéltünk a közvetlen gazdasági kárról. Ilyenek a balesetek, a gyógykezelés költségei, a termeléskiesések, a bűncselekmények. Az állami gondozásba vett gyerekek csaknem felénél valamelyik szülő alkoholizmusa miatt kellett intézkedni. De fel- mérhetők-e azok a károk, amelyek a közéleti morálban, családi életben, a válásokban, öngyilkosságokban mutatkoznak meg. Aligha. Egyszerűen elképesztő, hogy a középiskolás fiúk 72, a lányok 43 százaléka rendszerésén iszik szeszes italt. Érettségizett fiatalok körében végzett közvéleménykutatás során arra a kérdésre, hogy megengedhető-e ilyen korban az alkoholfogyasztás, csak 10 százalékuk válaszolt nemmel. Amikor az alkoholizmusról beszélünk, sokan lemondóan legyintenek: az államnak egyik legnagyobb bevételi forrása a szeszes italok árusítása. Ezzel kapcsolatban nem árt felidézni az országgyűlés tavalyi ülésszakán elhangzott főügyészi beszámoló azon megállapítását, miszerint 1970 óta ösz- szességében az alkoholizmus anyagi kihatása már eléri a szeszes italok eladásából nyert állami bevételt. INTÉZKEDÉSEK Az MSZMP Politikai Bizottsága határozatában kimondja: „A túlzott alkohol- fogyasztás és részegeskedés társadalmi, erkölcsi, népgazdasági probléma, a szocialista erkölccsel összeegyeztethetetlen, a társadalomra nézve káros.” Mindjárt tegyük hozzá: a hazai alkohol elleni küzdelem nem a fogyasztás tiltását tartja feladatának, hanem a túlzott ivászat terjedésének megfékezését. Ebben a harcban nagy felelősség hárul a kereskedelemre, a vendéglátó- iparra. A belkereskedelmi tárca az utóbbi években számos szigorú rendeletet, határozatot hozott ezzel kapcsolatban. Kétségtelenül bővebb a választék alkohol- mentes üdítő italokból. Fogyasztásuk az 1960 évihez képest három és félszeresére emelkedett. Sajnálatos viszont, hogy a felhasznált külföldi alapanyagok miatt meglehetősen drágák ezek az italok. Korlátozták az alkoholt árusító bolttlpusokat. Meghatározták az élelmiszerüzletekben a szeszes italok eladóhelyének maximális nagyságát, s legutóbb ezek reklámozását is megtiltották. Jogszabály tiltja a részegek és a fiatalkorúak kiszolgálását, az engedély nélküli italmérést. A munkahelyi büfékben munkaidő alatt nem lehet szeszes italt kiszolgálni: az üzemek, építkezések 200 méteres körzetében az alkoholt árusító üzletek nyitása nem előzheti meg a műszakkezdést. Sok évi huzavona után végre sikerült elérni, hogy módosítsák a vendéglátóipari dolgozók jutalék- és prémium- rendszerét, az ételek és üdítő italok javára. Csökkentették a kiskereskedelmi vállalatok árrését a tömény szeszes italok forgalmazásánál, és a bolti élelmiszer-kereskedelem két százalék adót fizet a szeszes italok eladási ára után. TEENDŐK Most már csak az a kérdés: hogyan valósulnak meg mindezek a gyakorlatban? A kereskedelmi felügyelőség szakemberei szerint sokat javult a helyzet, de még mindig vannak hiányosságok. Az építkezések, iskolák környékén ma is kora reggeltől nyitva vannak az italboltok, borkimérések. Az országutak mentén, a vasútállomásokon, vonatokon továbbra sem tartják be a rendeleteket. Számos cukrászdában változatlanul árulnak szeszes italt. A zöldséges gyümölcsboltokban, tsz- borozókban, a rendelettől eltérően nemcsak saját termelésű borokat, hanem más szeszes italokat is árusítanak. A fiatalkorúak és a részegek kiszolgálási tilalmáról szóló rendelet a gyakorlatban vontatottan érvényesül. Nehezíti a helyzetet, hogy a hozott intézkedések ellenére a kiskereskedelmi és vendéglátóipari vállalatokból az úgynevezett globális tervteljesítési ösztönzők változatlanul a szeszes italok forgalomnövelésére serkentenek. Mindezekből világosan kitűnik: ha az alkoholizmus ellen hatékonyan akarunk tenni, érvényt kell szerezni a hozott és a jövőben napvilágot látó rendelkezéseknek, utasításoknak. Seres Sándor 1914. november 24-én Me- zőlaborcnál esett hadifogságba. Micsoda össze-vissza háború volt az, védték a folyót, az oroszok meg hátulról jöttek. Néhány lövés, kész. Nagy János menetelt hátrafelé, az ismeretlen, gigászi ország szívébe. Gyalog Ki- rovig Galícia testében, Lembergbe vonaton, aztán az Ural következett. Együtt dolgoztak itt foglyok, civilek. Utaktól, vasúttól távol. — Egyszer csak jött a hír: a tengerészek Petrovgrádban forradalmat csináltak. Csak ennyi. Vártunk, mi követke- zik. De addig, amíg a hír közéjük érkezett, évek teltek. Hosszú, keserves esztendők. Fogság, hazavágyódás, az ismeretlenség nyomasztó súlya. Nagy János elhatározta, hogy túlél minden próbát, minden szenvedést, és erre biztatja sorstársait is. Nem volt könnyű vállalkozás. Tiszta fej, józan ész, ítélőképesség kellett hozzá. És valami széttéphetetlen ragaszkodás az élethez, az otthoniakhoz, a néphez, ahonnan ebbe az iszonyúan távoli országba került; akkor is, ha nem tudja: mit hoz a jövő. — Egyszer csak jött a hír: a tengerészek forradalmat csináltak. A forradalom már Tyu- menig ért, amikor Nagy János fogolytársaival a városba érkezett. A helyzet óráról órára változott. — Hazafelé! — mondták sokan. Mehet, ki merre lát... tor felrobbantotta a tyu- meni hidat. Választhattuk a hídépítést. Vagy kikötői munkát. Vagy a Vörös Gárdát. A fegyveres harcot, a kiállást. Ezt választottuk. Sokan. Vörös posztőcsillag Ülünk az utcai szobában, ahol a házigazda mesél. Milyen furcsa is: úgy tűnik nekünk, mintha nagyon-na- gyon távoli időket idézne. De hát így is van, hatvan évet morzsolt le az idő azóta, hogy a békési Nagy János harminckét évesen magára öltötte a gárda egyenruháját, a karjára vörös posztócsillagot varrt, a gárda jelképét. A magyarok helyőrségi .zászlóaljjá alakultak. Nagy Jánost választották parancsnoknak. Tizedes volt, főhadnagy lett. Tyumen biztonsága volt a feladatuk. A A szarvasi Melich János utcában három épületben 65 lakás készül. Az OTP-s akcióban épülő lakásokat még ebben az évben átadják Fotó: Martin Gábor Emlékképek a történelemből Épülő óvodák,
