Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-07 / 210. szám

1977. szeptember 7., szerda o KNim-fite Versenyértékelés az Orosházi Állami Gazdaságban Megkétszereződött az export Szállításra készítik elő az exportra kerülő fűnyírógép- és olajégőházakat. Fotó: Béla Ottó Az Orosházi Állami Gaz­daságban a közelmúltban rendezték meg a szocialista brigádvezetők tanácskozását. A tanácskozáson részt vett dr. Gonda József, az MSZMP városi bizottságának első titkára is. A csaknem 700 fős kollektíva képviseletében megjelent 22 szocialista bri­gádvezetőt, a társadalmi és tömegszervezetek megjelent képviselőit dr. Násztor Sán­dor, a gazdaság igazgatója köszöntötte. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évforduló­ját méltóképpen ünnepli az Orosházi Állami Gazdaság kollektívája. Békés megyé­ben elsőként kezdeményező- en csatlakozva a Csepeli Vas- és Fémművek dolgozói­nak felhívásához, 1977. évi termelési feladataikat várha­tóan jelentősen túlteljesítik. A szocialista munkaverseny Műhely lémmegmunkáló gépekkel, öt szervizkocsi, sok mérőműszer, iroda — ennyiből áll egyelőre a Me­zőgazdasági Szerviz Szerelő, Szolgáltató Közös Vállalko­zás (AGROSZER) békéscsa­bai üzeme. Diószegi Gyula, a Tiszán­túli Talajjavító és Talajvé­delmi Vállalat technikusa éppen most érkezik Szarvas­ról és Laszli Pál üzemveze­tőtől szervizkocsi kirendelé­sét kéri. — Az egyik szovjet gyárt­mányú lánctalpas hidrauli­kus kotrógép elromlott — jelenti be. — Mekkora az a gép? — érdeklődöm. — Mintegy 20—25 tonna a súlya, a kanala egy köb­méter. Igen nagy teljesítmé­nyű. Ilyen gép munkájának az értéke óránként a 2 ezer forintot is eléri. — Ez év elején jött létre ez az üzem. Azelőtt hova fordultak, ha egy rakodó vagy földmunkagép elrom­lott? — A ceglédi Közúti Épí­tő Vállalathoz, amelynek azonban nem ilyen gépek ja­vítása a fő feladata. Szer­vizkocsijuk nem volt, min­dent oda kellett szállíta­nunk, s a munka sokáig tar­tott. Néha még távolabbra is elmentünk, hogy a javításra vállalkozót keressünk. ♦ A békéscsabai üzem létre­jöttének nem volt szüksége hírverésre. Hamar megtalál­ták az érdekeltek. S kezdet­től fogva annyi a munka, hogy csak győzze az a pilla­natnyilag ^lig 30 ember. Az öt szervizkocsi állandóan úton van, a műhelyben a főjaví­táson dolgozóknak pedig , szinte lélegzetvételnyi pihe­nőjük sincs. Az üzemet azonban — ahogy arról Laszli Pál tájé­koztat — bővíteni fogják. Jelenleg a Csorvási úton, a Békés megyei ÁÉV telepe és a MEZŐGÉP közé beékelőd­ve arra várnak, hogy az ÁÉV a város északi iparte­lepére átköltözzön, aztán el is kezdődik a „honfoglalás” mintegy két hektár terüle­ten. A megegyezés elvileg már létre is jött. Az AGRO­SZER azután új szerelőcsar­nokot, műhelyeket, raktára­kat létesít és megfelelő szo­ciális körülményeket alakít ki. A fejlesztés, ami várha-, tóan 1979-ben kezdődik, le­hetővé teszi majd, hogy az üzem Békés, Hajdú-Bihar, Szolnok és Csongrád megye rakodó- és földmunkagépei­nek a javítását vállalja. A és brigádmozgalom 1977. I. félévi értékelését Zsótér Já­nos termelési igazgatóhelyet­tes ismertette a jelenlevők­kel, majd Cziráki Ferenc újí­tási eladó az újítómozgalom helyzetét értékelte. A tanácskozás részvevői hozzászólásaikban elmond­ták, hogyan dolgoznak a szo­cialista munkaverseny szel­lemében, s hogyan értek el kimagasló eredményeket zöldborsó és búzatermesztés­ben. Elismerés illeti a gaz­daság szocialista brigádjait azért is, mert munkájuk biz­tonságosabbá tételére újítá­saikat kollektiven adják be és valósítják meg. Lelkiisme­retes a szocialista brigádok felkészülése és szereplése munkavédelmi, szakmai és közművelődési vetélkedőkre is. szervizszolgálat minden gép­típusra kiterjed, főjavítás szempontjából pedig az NDK, a lengyel és a szov­jet gyártmányú gépekre sza­kosodik. Más géptípusok ja­vítása az AGROSZER szé­kesfehérvári, lajosmizsei és sajószentpéteri üzemének a feladata lesz. ♦ A központi üzem közvet­len kapcsolatot tart á kül- •füldi gépgyártó vállalatok­kal. Ennek előnye, hogy vi­szonylag hamar megérkez­nek a szükséges alkatrészek. Előnye az is, hogy évenként a szerelők közül néhányan egy-két hétig a külföldi vál­lalatoknál tanulmányozhat­ják a gépgyártást. Az AG­ROSZER szakembereket is meghív, akik tanfolyamokat tartanak a szerelőknek. Ha bővül az üzem, újabb szakmunkásokra, mezőgaz­dasági gép- és motorszere­lőkre, esztergályosokra, la­katosokra lesz szükség. Csak olyanokra, akik értenek a szakmájukhoz és bebizonyít­ják, hogy tudnak lelkiisme­retesen dolgozni. Ezért — mint eddig is volt — két hónap a próbaidő. Milliós értékűek azok a gépek, ame­lyeket javítanak. Ezeknek a száma gyarapodik, mert egyre több a földmunka, ku­bikos pedig nincs. Ma is már mintegy 200 földmunkagép garanciális javítása hárul az üzemre, a régebbi — nem garanciális javítású — gé­pek száma pedig többszörö­se ennek. ♦ Kedves János csoportveze­tő ezermester. „Csak” négy — mezőgazdasági gépszere­lő, autóvillamossági műsze­rész, gépjármű ügyintéző és gázvezeték- és készülékszere­lő — szakmája van, de tud esztergálni, hegeszteni, kö­szörülni is. Ráadásul a szak- középiskola 4. osztályos ta­nulója. ő így jellemzi az üzemet. . — A legkorszerűbb hid­raulikus erőátviteli gépeket javítjuk. Különösen a hibá­kat megkeresni nem könnyű dolog. Ebben szinte minden vasas szakma hasznosítható. Ha pedig kijavítva átadjuk a gépet, azért garanciát vál­lalunk. — A műhely dolgozói is vállalnak? — Mi erkölcsileg. Létre­hoztuk a Bánki Donát bri­gádot és célul tűztük a szo­cialista cím elnyerését. El­sődleges feladatunk a minő­Dr. Gonda József hozzá­szólásában kiemelte, hogy búzatermelésben Békés me­gye országosan első helye­zést ért el, s ebben Oros­háza mezőgazdasági nagy­üzemeinek, köztük az Oros­házi Állami Gazdaságnak nagy része van, s kiemelke­dően fontos szerepük van a szocialista brigádoknak. A gazdaság kollektívájának eredményes munkáját elis­merve további sikereket kí­vánva zárta hozzászólását. A tanácskozás végén dr. Násztor Sándor igazgató fel­olvasta dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter elismerő leve­lét, melyet a gazdaság gabo­natermesztésben elért, ki­magasló eredményei elisme­réseként küldött és kérte a részvevőket, hogy a kezde­ményező szerephez méltóan fejezzék be az 1977. évet. ségi munka, amihez azonban kevés lenne a jó szándék. Hozzáértés, rendszeres tanu­lás is kell. Az a véleménye: a szere­lők, akik valamennyien lel­kes fiatalok és elsőrendű szakemberek, már eljutottak arra a fokra, hogy képesek megállapítani, mennyiben a gépkezelők hibájából ered egy-egy hiba. Ilyen esetben megtanítják a helyes fogá­sokra a gépkezelőt, termé­szetesen fizetség nélkül. Ké­sőbb, ha jobbak lesznek a körülmények, lehetőség nyí­lik majd arra, hogy az üzemben szakmai tovább­képzést tartsanak a gépke­zelőknek. A brigád első nagy válla­lása: október 1-re teljesíti az éves tervét. A Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tisztele­tére. Az ország legfőbb erőit az idei terv sikeres végrehajtá­sára összpontosítja, a terv­hivatalban és a minisztériu­mokban pedig beható elem­zések alapján már az 1978. évi népgazdasági tervet ké­szítik elő. A tervezőmunka menetéről a következőket mondotta Dobos István, az Országos Tervhivatal főosz­tályvezetője: — A jövő évi terv előké­születei már áprilisban el­kezdődtek. Mindenekelőtt mérlegeltük a gazdasági nö­vekedést befolyásoló ténye­zőket, főként a külső piaci hatásokat, s vizsgáltuk, hogy az idei gazdasági növekedés lendülete átmeneti vagy tar­tós tényezők hatására kö- vetkezett-e be. Mindennek megítélése ötéves tervünk további szakasza szempont­jából is fontos tájékoztatá­sokat ad. Tervezőmunkán­kat segíti, hogy ebben az időszakban készült el a sza­bályozórendszer működésé­nek értékelése. Mint ismere­tes, 1976-ban néhány jelen­tős változás történt a köz- gazdasági szabályozásban, s most vizsgáltuk szabályozó- rendszerünk hatásait. Az ér­tékelés azt mutatta, hogy egyes szabályozókat 1978-tól módosítani kell. Ahhoz, hogy jobban ösztönözzenek a ha­tékony munkára, erősíteni kell a szabályozók úgyneve­zett normatív elemeit, fel­számolva az indokolatlan kedvezményeket, engedmé­nyeket, a túlzott támoga­tást. A többletnyereség, a többletjövedelmek forrása Gyulán a Betonáruszak- ipari Szolgáltató Vállalat kollektívája sikeresen telje­sítette eddig a tervben sze­replő célkitűzéseket. Pedig nem könnyű feladat hárul rájuk, hiszen a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére egyebek között azt is vállal­ták, hogy idei tervüket 5—6 százalékkal túlteljesítik. Az eddigi eredmények biztató­ak. Betonáru részlegük hat és fél millió forint értékben termelt eddig, főleg lakossá­gi ellátásra, különböző kerí­téselemeket, járdalapokat, átereszeket és több méretű betoncsöveket. Termékeik megtalálhatóak a megye egész területén, megyénk öt városába kerülnek innen járdalapok a kommunális beruházásokhoz. A lakossá­gi igényeken túl nagymeny- nyiségű terméket szállítanak — betonkorlátokat, kilomé­terköveket, szegélyköveket — a hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat részére, a Víz­ügyi Igazgatóság és víztársu­latok számára pedig munká­jukhoz szükséges mederlapo­kat a csatornák oldalfalának rögzítéséhez. Fontos, főleg exporttevé­kenységet bonyolít le a vál­lalat alumínium öntödéje. Az NSZK részére — a megren­delők teljes megelégedésére — már évek óta exportálnak gáz-, és olajégő-házakat. Ter_ mékeik minőségével annyira •elégedettek az NSZK part­nerek, hogy az eredetileg tervezett mennyiséget idő­közben kétszeresére módosí­tották a megrendelést Így az idén ezekből a termékek- •ből mintegy négymillió fo­rint értékben szállítanak. "Ami még külön dicséretes, dollárkitermelésük is kedve­zőbb az országos átlagnál. A nyugati cégen kívül jelentős mennyiségű terméket expor­tálnak KGST kooperációban, Csehszlovákiába és Lengyel- országba. A két szocialista ország részére fűnyírógép­házakat és kapcsolóházakat gyártanak. Az exporton kí­vül jut az itt készült öntvé­nyekből a GANZ Villamos- sági Műveknek, ahová olaj­égő-házakat, a Monori Álla­mi Gazdaságnak pedig ön- itatókat gyártanak. A bá­nyaipar részére különböző szivattyúházakat és alkatré­szeket szállítanak. A tervek túlteljesítése természetesen ne az indokolatlan támoga­tás, hanem a hatékonyabb munka legyen. .— A jövő évi népgazdasá­gi feladatokkal és a közgaz­dasági szabályozással kap­csolatos elképzelések kiala­kultak és azokat az Orszá­gos Tervhivatal augusztus­ban a Minisztertanács elé terjesztette azzal a javaslat­tal, hogy e koncepciók alap­ján szabja meg a jövő évi terv kidolgozásával kapcso­latos feladatokat. A koráb­bi években általában szep­temberben kellett a kor­mány elé vinni a tervet érintő javaslatot. Mégsem az időbeli nyereség a legfonto­sabb, hanem az, hogy a Mi­nisztertanács állásfoglalása -most komplexebb, konkré­tabban rögzíti az éves terv kidolgozásával kapcsolatos teendőket. Megjelölte a kormány egyes közgazdasági szabályo­zók módosításának irányát is. Megszabta továbbá a ter­vezőmunka főbb fázisait, hogy megfelelő alapossággal, s egyben kellő időben elké­szüljön a terv. Munkánkat olyan ütemben folytatjuk, hogy az 1978. évi népgazda­sági terv november második felében a Minisztertanács elé kerülhessen. — A terv alapos és mégis viszonylag gyors elkészíté­sét az is segíti, hogy az idén a szaktárcákat is a szoká­sosnál korábban és konkré­tabban vontuk be a tervké­szítésbe. Az Országos Terv­hivatal már júliusban meg­kedvezően érezteti hatását a dolgozók keresetében is. Ed­dig 4,5 százalékos bérfejlesz­tést hajtottak végre, de vár­ható — az eredménytől füg­gően — hogy ez még évvégé­re mintegy másfél százalék­kal tovább növekszik. Ked­A kormány vidéki iparte­lepítési politikájának része­ként hozták létre 1969-ben a Békéscsabai Kötöttárugyár mezőkovácsházi telepét. A zömében nőket foglalkoztató üzem dolgozóinak 70 száza­léka szakmunkás. Az ipari­vitatta a minisztériumokkal, hogy müyen témákban kéri javaslataikat, véleményüket, értékeléseiket a népgazdasá­gi terv készítéséhez. A tár­cák egész sor ipari vállalat és tudományos kutatóintézet szakembereinek véleményét kikérték ahhoz, hogy a főbb fejlesztési és termelési fel­adatokról, ezek feltételeinek megteremtéséről kialakíthas­sák álláspontjukat. Szeptem­ber elején, tehát a közeli napokban várható, hogy a minisztériumok ismertetik az Országos Tervhivatallal elgondolásaikat, javaslatai­kat Ami a vállalati tervező- munkát illeti, ott már ta­valy lényeges változás tör­tént. Korábban évente de­cember végén kaptak a vál­lalatok hivatalos tájékozta­tást a következő évi nép- gazdasági tervről, munká­juk várható közgazdasági feltételeiről. Az 1977. évi, te­hát az idei terv feltételei­ben várható változásokról már tavaly szeptemberben, informálta őket az Országos Tervhivatal elnöke. Ezt a gyakorlatot az idén folytat­juk, erről a Minisztertanács is kötelező határozatot ho­zott. Szeptember folyamán tehát a vállalatokat a terv­hivatal elnöke tájékoztatja a népgazdaság 1978. évi fő fel­adatairól és a szabályozók­ban várható változásokról, hogy saját terveik elkészíté­sekor ezzel kellő időben szá­molhassanak — mondotta az Országos Tervhivatal főosz­tályvezetője. vezően alakult az önköltség, amely nagyrészt annak kö­szönhető, hogy a vállalatnál tevékenykedő 11 szocialista brigád vállalásaiban fontos szerepet szánt a takarékos­ságnak, a költségek csök­kentésének. tanuló-képzést 1973-ig hely­ben bonyolították le. Ez idő szerint a jelentkezők keve­sebb száma miatt a fiatalok Békéscsabán tanulnak, ahol kollégiumi ellátást kapnak. A termelés számottevően 1974—75-ben növekedett. Ki­alakult ugyanis az üzem pro­filja. A jéger alsók mellett atlétatrikót és pólóinget gyártanak. Ezek olyan cik­kek, amelyek kevés begya­korlással, jó minőségben ál­líthatók elő. Az elmúlt évtől kezdődően fokozatosan rá­tértek az export termékek gyártására. A konfekció üzemrészben bevezették a Dolgozz hibátlanul mozgal­mat. Ennek hatására meg­szilárdult a technológiai fe­gyelem, javult a minőség, csökkent a termékek önkölt­sége. Természetesen jól jár­nak a dolgozók is, hiszen a minőségtől függően óránként 60 fillértől 4,30 forintig mi­nőségi prémiumban részesül­hetnek. Jellemző, hogy míg 1970-ben egy munkásnő, átla­gos havi keresete 891 forint volt, addig ez az összeg ez év első félévében elérte a 2243 forintot. Ami a fejlesz­tést illeti, nemsokára átad­ják az új raktárhelyiséget, ahol a minőségellenőrök és a csomagolók dolgoznak majd. Mindezekről szeptember 6-án, a nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának ülésén számolt be Kóródi Mihályné, a telep vezetője. Befejezésül megemlítette, hogy az üzem dolgozóinak egyharmada . a környékbeli községekből jár be. Ez alap­vetően meghatározza a ter­melést, a műszakszámot. A Kunágotáról, Végegyházáról bejárók két műszakban dol­goznak, mivel az autóbusz- járatok ezt lehetővé teszik. Nem mondható ez el a ka­szaperiekről. Ugyanis az in­nen induló autóbuszok nem igazodnak a délutáni munka­kezdéshez, így több lányt és asszonyt kénytelenek eluta­sítani, holott munkáskézre nagy szükség lenne. Milliós értékű gépeket javítanak Pásztor Béla Készül az 1978. évi népgazdasági terv Dolgozz hibátlanul mozgalom Mezttkovácsházán

Next

/
Thumbnails
Contents