Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-24 / 225. szám

1977. szeptember 24., szombat 0 Meliorációs mintateriilet Békésen A békési Egyetértés Ter­melőszövetkezetben alakí­tandó meliorációs és vízren­dezési mintaterületről ta­nácskozott mintegy 50 gaz­dasági és tudományos szak­értő a napokban Gyulán, a Körösvidéki Vízügyi Igazga­tóságon. A mezőgazdászok — köztük az említett szö­vetkezet vezetői — valamint vízügyi, műszaki és tudo­mányos szakemberek Kovács Lajos osztályvezető (KÖVI- ZIG) előadása alapján azt vitatták meg, hogyan lehet — megyénk vízgazdálkodá­sának távlati fejlesztési ter­vével összhangban — egy mezőgazdasági üzem melio­rációs tervét a valóságos nagyüzemi termelésben ki­dolgozni és működtetni. E gyakorlati kísérlet he­lyéül azért választották a szakemberek éppen az em­lített szövetkezetét, mert megyénk gazdaságai közt átlagos tulajdonságokkal rendelkezik, s a kapott ada­tok így jól átalakíthatok. A hatvanmilliós költségű mun­kálatokhoz már az idén hoz­zákezdtek. A kijelölt terü­letei megkezdődött a csa­tornaépítés, a táblák és üze­mi utak munkálása, jövőre pedig a négytáblás, műsze­rekkel ellátott kísérleti te­rület végleg kialakul. Új dekorpapír A fűzfői papírgyár szak­emberei saját receptúra alapján megkezdték az úgy­nevezett dekorpapír gyár­tását, amely a bútoripar ke­resett anyaga. Ez ugyanis az egyik alapanyaga a fafor­gácsborító lemezeknek, ter­mészetesen nem önmagá­ban, hanem különböző mű­anyagokkal kezelve. Ezt a papírféleséget eddig import­ból szerezték be a bútor­gyárak. Az első szállítmányt már útnak indították a szombathelyi faforgácsle­mezgyárba. A tervek szerint évi 4—500 tonnányi bútor­ipari dekorpapírt állít majd elő a fűzfői papírgyár. Nagydíjas termékek I. Ha kolbászból lenne a kerítés.. Az első nemzetközi elis­merést 1935-ben, a Brüsszeli Világkiállításon aratta a gyulai kolbász. Az erről szó­ló diploma ott függ Dékány Ferencnek, a húskombinát termelési főosztályvezetőjé­nek szobája falán. Rajta a felirat: „DIPLOME De ME­DAILLE D’OR decarné á Monsieur A. Stéberl, Gyula”. A legutóbbi elismerés a napokban érte a húskombi­nátot, amikor is az őszi BNV-n a gyulai kolbászt vá­sári nagydíjjal tüntették ki. — A városban levő né­hány kis hentesüzem tulaj­donosai közül kiemelkedett jó szakembereivel, a helyes gyártás- és üzletpolitikájával Stéberl András, az általa gyártott gyulai kolbász csak­hamar országos hírű lett. Készítményét 1935-ben be­mutatta a világkiállításon, ez alapozta meg a gyulai kol­bász nemzetközi hírnevét ugyanis a már említett aranydiplomával tüntették ki. A kolbászgyártás még az 1940-es esztendőkben is idényjellegű volt, a nyári hónapokban, kellő hűtőbe­rendezés és technológia hiá­nyában a termelés leállt — idézi a múltat a főosztályve­zető. — Milyen is az igazi gyu­lai kolbász? — Egyenletes vastagságú, hengeres formájú, kör ke­resztmetszetű, színe kívülről vörösesbarna, sárgásán át­tetsző, vágva fényes. Ize jellegzetes, kellemesen fű­szeres aromás, nagyon fi­nom! — Receptje? — Sertéshúsból készül, fű­szere a magyar paprika, me­lyet egyéb fűszerek egészíte­nek ki, ezek keverési aránya vállalati titok... A bel- és külföldön egy­aránt ismertté vált világhí­res gyulai kolbász még az államosítás után is kisipari Vésztön is eredményes a brigádmozgalom A megyénk északkeleti részének hat községét ellátó vésztői Körösmenti ÁFÉSZ 16 szocialista, továbbá egy, a cím elnyeréséért verseny­ző brigádjának jubileumi vállalásai nem sokban tér­nek el a többi hasonló fel­ajánlásoktól. Fokozott taka­rékosság, személyenként 10 óra társadalmi munka, a forgalmi terv 5 százalékos túlteljesítése — ezek a főbb programpontok. Számunkra, vásárlók számára fontosab­bak ennél a vásárlói érdek- védelemmel kapcsolatos fel­adatok: jó kapcsolatot tar­tanak fenn a vevőkkel, gyor­san intézik a reklamációkat, és panaszkönyvi bejegyzésre náluk nem kerül sor. Nem lehet panasz a szö­vetkezeti brigádok teljesíté­sére sem. Ez időarányos, sőt, a forgalmi tervben — már a vállalt 5 százalékos pluszhoz képest is — további 5 szá­zalékos többlet mutatkozik. Ez idő szerint négy kollek­tívát emelhetünk ki a ti­zenhat közül. Száztíz száza­lékra teljesítette tervét a vésztői áruház Április 4. bri­gádja: nemcsak jó, lelkiis­meretes munkájukkal tűn­tek ki, hanem sok-sok óra társadalmi munkával is. Hasonlóan jól dolgozott, ha­táridőre végzett kifogásta­lan minőségi munkát az ugyancsak Április 4. nevű építőbrigád; 107 százalékos teljesítésével és példás kol­lektív szellemével tűnt ki a vésztői ruházati bolt bri­gádja; és mind jobban erő­södik az ugyancsak székhe­lyi önkiszolgáló bolt Vörös Hajnal brigádjának összefo­gása és munkája is. Véget ért Szarvason a haltáplálkozási nemzetközi szimpózium Négynapos nemzetközi hal­tenyésztési szeminárium fe­jeződött be Szarvason, a Haltenyésztési Kutató Inté­zetben. A tanácskozás mun­kájáról és a haltáplálkozás, takarmányozás tapasztalatai­ról, a nemzetközi együttmű­ködésről adott tájékoztatást Romanov Alexandr Mihailo- vics, a szovjet össz-szövetsé- gi haltenyésztési kutató in­tézet igazgatója. — Milyennek látja a nem­zetközi együttműködés, va­lamint a szimpózium szere­pét a haltenyésztés szem­pontjából? — Mielőtt kérdésére vála­szolnék, őszinte köszönetét mondok a nemzetközi szim­pózium rendezőinek, részt­vevőinek pedig eredményes és sikeres munkát kívánok. A nemzetközi együttműkö­dést nagyon fontosnak tart­juk. Segítségével rövidebb idő alatt kerülnek felhasz­nálásra a nemzetközi kutatá­sok tudományos eredményei, valamint lehetőség nyílik a kutatók közötti személyes kapcsolatok felvételére is. — Milyen lehetőséget lát a tudományos kutatások ered­ményeinek a gyakorlatban való mielőbbi bevezetésére? — A tudományos kutatá­sok eredményeinek a gya-\ korlatban való bevezetésére egyik lehetséges módszernek ilyen jellegű szemináriumok rendezését tartjuk. Ügy érté­keljük, hogy az adott szemi­náriumon felvetett kérdések többsége nemcsak tudomá­nyos vagy elméleti, hanem elsősorban gyakorlati jelen­tőséggel is bír, amely a sze­mináriumon részt vevő or­szágok haltermelésének nö­velésére irányul. Országunk­ban az édesvízi haltermelés gyors emelése — elsősorban halastavakban — és teljes értékű haltápok kidolgozása érdekében széles körű prog­ram kezdődött a gazdasági együttműködésben részt ve­vő országokban, amely a ké­sőbbiekben lehetőséget nyújt a haltenyésztés intenzív for­máinak a gyakorlatba való bevezetésére. A programban elsőrendű fontosságú: — a ketreces haltenyésztési módszerek fejlesztése a hő­erőművek meleg vizeinek hasznosításával, — a medencés haltenyésztési módszerek kidolgozása tó­gazdasági halakra, — a gazdaságos tápok ipar­szerű gyártási módszereinek bevezetése stb. A Magyar Népköztársaság haltenyészté­si szakemberei sokat tettek e terv végrehajtásának ér­dekében azzal, hogy maguk­ra vállalták ennek a szemi­náriumnak a megszervezé­sét. — Milyen gyakorlati ered­ményeket értek el a Szov­jetunióban a teljes értékű haltápok alkalmazásával és melyek ezek bevezetésének gazdasági kihatásai? i— A Szovjetunió kutató- intézetei által kidolgozott teljes értékű granulált tá­pok alkalmazása magas ter­melési eredmények elérését biztosítja a tavak minden kategóriájában (hektáronként 20 mázsáig), az ország ki­emelkedő halgazdaságaiban pedig (a donyecki, az ak- kurganszki halkombinát stb.) hektáronként 30—60 mázsás hozamok elérését teszi le­hetővé. Napjainkban a nagy­üzemi haltenyésztési mód­szerek további intenzív fej­lesztése a hatékonyabb ta­karmánykeverékek bevezeté­sével érhető el. Ezek bizto­sítják a ketreces haltenyész­tésben (a tavakban vagy be­tonmedencékben elhelyezett ketrecekben) a négyzetméte­renkénti 200 kilogrammos hozamot. Az említett keve­réktakarmányok bevezetése a termelési költségeket mint­egy 15—20 százalékkal csök­kenti. technológiával, csak kis mennyiségben készült. Jelen­tős változás következett be az 1950-es évek elején, ek­kor kezdett növekedni a külföldi piac érdeklődése a gyulai kolbász iránt, három évvel később mintegy 180 tonna termék került export­ra. Ez időtől kezdve a vál­lalat erőfeszítése arra irá­nyult, hogy a termelés fej­lesztésével párhuzamosan folyamatosan csökkentse a nehéz fizikai munkát. A nagy teljesítményű gépek üzembe helyezésével, a mű­szaki fejlesztéssel és a tech­nológia korszerűsítésével alapvető követelmény, a gyártási receptúra változat­lansága, és a minőség foko­zatos javítása volt. Napjainkban 320 vagon szárazárut gyártanak Gyu­lán, ebből 2400 vagon 30 országba kerül exportra. A hazai fogyasztóknak egyelőre kevés jut. Ezért Is épül az új kombinát, mely üzembe lépésével változást hoz mind a feldolgozásban, mind a ke­reskedelemben. Elkészültével annyi kolbászt gyártanak majd, hogy a késztermék­ből akár kerítést lehetne fonni — A kombinát üzembe helyezésével termelésünk megnő, szárazáru-gyártá­sunk megkétszereződik, a ko­rábbinál lényegesen több gyulai jut a belföldi üzle­tekbe — folytatja a főosz­tályvezető. — Az új üzem várhatóan számos javulást hoz, készítmény« a gyulai kolbász garantálja. Jő minőségű vá­góállatokat kapunk a gazda­ságoktól, a technológiánk tö­kéletesebb lesz, megvalósul a folyamatos, egyenletesen vekvö export- és a belföldi igények kielégítéséhez gyá rta strapa r-itásamk Ezzel egy időben szeretnénk min­denkorra megszüntetni gyulai módra készült kol­bász huzavonáját. Éppen ezért a jövőben a termék csomagolásán is szembetűnő lesz a különbség. Fóliába csomagoljuk áruinkat, ami egyrészt higiénikus, részt garantálja a jó minő­séget, növeli az eltarthatóság idejét, az áru nem szárad ki és megtartja eredeti aromá­ját, zamatét. — A vásári nagydíj mi­lyen feladatokat jelent? — Csak egyet.. A minő­ség megtartását és annak ja­vítását Ügy érezzük, ezzel továbbra is megőrizhetjük hírnevünket a hazai és a nemzetközi piacokon — mondta befejezésül Dékány Ferenc. Megyénk a BNV-n megye vállalatai, szövetkezetei sikerrel szere­peltek az idei őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron. Nagy­díjak és Vásárdíj jelzi ezt, de nem panaszkodhatnak az elismerés hiányára azok sem, akik a BNV-vel egy időben és egy helyen megrendezett INTERPLAYEXPO-n a nem­zetközi játékkiállításon vesz­nek részt. A két szarvasi szö­vetkezet, a Szirén és a PLAS- TOLUS gyermekjátékai nem­csak a kicsik, hanem a fel­nőttek körében is tetszést arattak. Három bútoripari szövetkezetünk mutatta be termékeit az „A” pavilon­ban és ott volt látható a kötöttárugyár termékbemu­tatója is. A PLASTOLUS szövetkezet játékai nagy közönségsikert arattak A Békéscsabai Kötöttárugyár főleg természetes alapanyagokból készült szabadidő-ruhá­zattal szerepelt a BNV-n Fotó: Lónyai László A Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet stílbútorokat muta­tott be

Next

/
Thumbnails
Contents