Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-24 / 225. szám
19T7. szeptember 24., szombat Hol ebédeljen a gyerek? gasztronómusok szerint a kiadós reggeli mellett nagy Jelentősége az emberi szervezet megfelelő tápanyagszükségletének biztosításában az ebédnek. A rendszeresen elfogyasztott főtt étel ugyanis szinte nélkülözhetetlen mindenki számára. Kettőzötten érvényes ez a fiatal korosztályra. Mit, mennyit és hol eszik a gyerek? A kérdés a munkapad mellett, az íróasztalnál egyaránt foglalkoztatja az édesanyákat. Természetesen nemcsak őket, hiszen ez nem szűkül le a család egyéni gondjára. Ma már a gyermekek szociális ellátásának egyik sarkalatos pontja az óvodákban és az iskolákban az intézményes étkeztetés fejlesztése. Az a törekvés, hogy a gyerekek testi fejlődését segítő és az életkori sajátosságoknak megfelelő étrend alakuljon ki. Ez az alapelv. Csakhogy a valóság sokszor mást bizonyít. A gondok mindenki előtt ismeretesek. Számos szervezet, intézet, sőt a Miniszter- tanács is tárgyalt e témáról, hogy kimozdítsa a kátyúból a gyermekélelmezés itt-ott elakadó szekerét. Rendezték a nyersanyagnormákat még 1973-ban. Sajnos, az akkori támogatás ma már nem érzékelhető éppen a tej- és tejtermékek. valamint a húsárak változása miatt. Sajnálatos, hogy míg életszínvonal-politikánkban szép eredményeket érünk el, addig gyermekeink intézményes étkeztetésének színvonala egy helyben topog. Az elavult táplálkozási szokások éppen a gyermekélelemezésben okoznak gondot. A gyerekek általában nem jutnak hozzá a fejlődésükhöz nélkülözhetetlen tápanyagokhoz: vitaminokhoz, fehérjékhez. Felvetődik a kérdés: érdemes-e mindezekről beszélni, amíg az étkezési lehetőségek a gyermekintézmény számához kapcsolódnak. Megyénkben is szemtanúi lehetünk a bölcsődék, óvodák bővülésének. Békéscsabán felépült az is- kolacentrumban a korszerű konyha, amely viszonylag magas színvonalon képes ellátni feladatát. Igen ám, de a bölcsődésekbői, óvodásokból maholnap iskolások lesznek. Következésképpen napjainkban az általános iskolások intézményes étkeztetése kívánná meg a legtöbb teendőt. Nagyon is érthető annak a szülőnek az aggodalma, akivan nek ötödikes, hatodikos kisfiát vagy lányát nem veszik fel a napközibe, mert kinőtt az alsó tagozatból. Naponta visszatérő gond: hogyan oldja meg gyermeke étkeztetését? Csak Békéscsabán több száz gyermek maradt ki a napköziből, akik nyakukba véve a várost, a nehéz táskát cipelve próbáltak és próbálnak ebédhez jutni. Van aki a Kakas-éttermet, a Fehér galamb vendéglőt választotta és így tovább. Tudok olyan esetről, amikor az egyik étterembe a menü — legalábbis a gyerekeknek — híg csontlevesből és egy túrósbuktából állt. Nem megnyugtató az sem, hogy az általános iskolások órákat várnak az ebédre, hiszen először a felnőtteket szolgálják ki, s a hazatérés a késő délutáni órákra esik. Es ezeknek a gyerekeknek otthon még tanulniuk kell. Van olyan tanuló, aki egyszerűen nem mer bemenni az étterembe, a másik pedig nyakló nélkül fegyelmezetlenkedik. Nem megfelelő az ételek választéka, az árakról nem is beszélve. A gyerek kér valamit, amit éppen szeret, s a heti kosztpénzt már az első három napon elkölti. Tanácstalan, nincs aki felügyeljen rá. A fővárosban a gyermekétkeztetést főként a Gyermek- élelmezési Vállalat látja el. Vidéken nincs ilyen. Éppen ezért érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy a megyeszékhelyen, a városokban és azokon a helyeken, ahol ilyen gondok vannak, a vendéglátóipari vállalat, az ÁFESZ-ek kijelölnek egy-két vendéglátóipari egységet, ahol az életkori sajátosságokat figyelembe véve gyermekétrendet állítanának ösz- sze. A gyerekeket pedig a napközis tanár, nevelő elkísérné az étterembe és biztosítaná a rendet, a fegyelmet. Ü gy vélem, ha nem is véglegesen, de egyelőre sok mindent megoldana. Annál is inkább, mivel a gyermekétkeztetés távolról sem szűkíthető le gazdasági tevékenységre. Az ifjú generáció fizikai fejlődéséről, táplálkozási szokásairól, életmódjáról van szó. Tenni kell érte, ha azt akarjuk, hogy szerves része legyen pedagógiai munkánknak. Késlekedni vele több mint közömbösség. Seres Sándor Az orosházi kórház laboratóriumában havonta mintegy há- _ romezer üveg infúzió készük Ez évente félmillió forint meg- ' takarítást jelent. Képünkön a nagy teljesítményű desztilláló készülék ioncserélő oszlopai láthatók Fotó: Martin Gábor Eltűntek a madarak Békésszentandráson a November 7. téren elkészült az új baszmegáDú. A létesítmény ZS$ ezer forintba került —, a környezet rendezése társadalmi munkában történik Őszi-téli (irgalomra készül a Centrum Áruház A békéscsabai Centrum Áruházban az őszi-téli felkészülést már augusztusban megkezdték és folyamatos árubeszerzéssel biztosítják a forgalom zökkenőmentes lebonyolítását. Az év végéig 40 millió forint értékű áru eladását tervezik. Már a raktárban van mintegy 60 ezer darab fehérnemű, kötött- és divatáru, s bőséges a választék olcsó gyermek- kötöttáruból is. Non marad el mögötte a konfekció sem. Jelenleg 5 millió forintos árukészlettel rendelkeznek, önlítést érdemel a valódi és műszőrme bunda, művelúr kabátok jelentős hányada, továbbá a téliesített női és bakfis nappa átmeneti és téli divatkabátok választéka. Környezetátalakitási tájértekezlet Eriiéi Több farmer kerül az áruház polcaira, mint tavaly. Lehet majd kapni Levi’s farmert és a Debreceni Ru„Hazánkban az emberi környezet védelme, valamint az ennek részét képező tájvédelem és tervszerű környe- zetkialakitás kiemelt nemzeti program. Országunkban védelem alatt áll a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj, a települési környezet. A Magyar Népköztársaságban az emberi környezet védelme az egész társadalom érdeke és feladata. Életszínvonalunk szerves része az emberi környezet minősége.” A fenti szavakkal kezdte megnyitóját dr. Horváth Éva, a Gyulán, az Erkel Művelődési Központban most megrendezett kétnapos országos környezetalakítási tájértekezleten. Az elnökségben ott volt S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, dr. Illés György, az OVH elnök- helyettese, Balogh János, az MSZMP Békés megyei bizottságának munkatársa, valamint a város párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetői. A környezet szennyezettségéről, az élővilág lassú pusztulásáról megdöbbentő, riasztó adatokat közölt megnyitóján dr. Horváth Éva, a HNF megyei bizottságának elnöke. „A földgolyón számtalan állatfaj jelent meg és tűnt el mindörökre. Eddig 94 állatfajt teljesen kipusztított az ember. Az utolsó 300 év alatt csaknem 80 madárfaj tűnt el véglegesen a föld színéről és az ornitológusok mintegy 150 további fajt tartanak számon, melyek a kipusztulás szélén vannak. Eljutottunk oda, hogy a XX. században már minden esztendőben letűnik egy élő faj. De -pusztul a növényzet is. Szerencsére az utóbbi időben világszerte aktív védekezés és megelőzés kezdődött kék bolygónk és az élet védelmében. Ennek a rendkívül komplex környezetvédelemnek egy részét érinti a tájértekezlet: a vízvédelem és vízgazdálkodás kérdését. Nem véletlen, hogy ezt a résztémát éppen Békés megyében választottuk, hiszen megyénket úgy is szokták emlegetni, mint a vizek hazáját.” A megnyitó után került sor az első nagy érdeklődést kiváltó előadásra, amelyet dr. Illés György tartott „A társadalom szerepe a vízvédelemben” címmel, öt követte Takács Lajos, a Kö VÍZIG igazgató főmérnöke, aki „Gyula város vízgazdálkodása” címmel tartott előadást, s bár ez legfőképpen a várost érintette, nem hagyta ki az összefüggéseket sem. Különösen bő teret szentelt a három varast — Gyula, Békéscsaba, Békés — érintő Élővíz-csatorna egyre nagyobb mértékű szennyeződésének. Ez a csatorna például az elmúlt évben hatmillió köbméter szennyvizet fogadott be. Az előadásokkal kaocsolatban számosán mondták el észrevételüket és adtak hasznos javaslatokat. A tájértekezlet mintegy másfélszáz résztvevője csütörtökön délután felkereste a gyulai nyárfás szennyvíztisztító telepet, ahol Nádházi András igazgató adott tájékoztatást a telep működéséről. Meglátogatták a Várfürdőt és a vízügyi múzeumot. Tegnap, pénteken pedig felkeresték a kígyósi tájvédelmi körzetet. B. O. hagyár új termékét, a Der- sit, amelyből találhatunk nadrágot, szoknyát, kosztümöt. Méteráruból tisztagyapjú és különféle kevert fésűsszövetekből, valamint kártolt anyagokból az ellátás kedvező. Van elegendő mintás és sima flanell, düftin és holland bársony is. Jellemző a nagy érdeklődésre, hogy ezekből a cikkekből egy hét alatt egymillió forint értékűt adtak eL Paplanból, takaróból 1500 vár gazdára, lábbeliből ez idő szerint 15 ezer pár kínálja magát. Férfi-, női és gyermekcipőkből, csizmákból, papucsokból további 20 ezer pár beérkezésére számítanak. A reidirséfl felhívása! A Békés megyei Rendőr- főkapitányság bűnüldözési osztálya nyomozást folytat ismeretien tettes ellen különböző súlyos bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt. Az ismeretién tettes a bűncselekmények helyszínein különböző tárgyakat hagyott hátra. Lapunk folyamatosan közli a tárgyak leírását és az azokról készített fényképfelvételeket. A rendőrség kérése: aki a tárgyak eredetére, volt tulajdonosára, vagy használójára vonatkozóan adatot tud szolgáltatni, erről haladéktalanul tájékoztassa a rendőr- főkapitanyság bűnüldözési osztályát (Békéscsaba, Bartók B. u. 1—3., tel.; 11-120), vagy a legközelebbi rendőri szervet. A hátrahagyott bűnjelek leírása: NEB-vizsgálat nyomán: Miért gond a vízellátás Szeghalmon Szeghalom a dinamikusan fejlődő községek közé tartozik. Több mint 11 ezren lakják. Az utóbbi években jelentős iparosodási folyamat kezdődött meg. Nemcsak a régi üzemek bővültek, hanem újak is létesültek. Közöttük legnagyobb a Csepel Autógyár szeghalmi egysége. Mindez sajátos gondokat vet fel. a községben. Többek között a vízellátást. Az év elején közérdekű panasz érkezett a szeghalmi járási Népi Ellenőrzési Bizottsághoz az új lakótelepről, hogy baj van a vízellátással. Ennek nyomán a népi ellenőrök széles körű vizsgálatot végeztek. A községben a vízszolgáltatást, a vízművek üzemeltetését, felújítását a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat vésztői üzeme végzi. Nyáron, a csúcsidőszakban a vízhiányt a kutak eltérő vízhozama okozza, állapították meg a népi ellenőrök. A szivattyúk ugyanis nem automatikusan, hanem kézi vezérléssel működnek. A közkifolyóknál is sok a vízveszteség. A meghibásodást csak késve javítják kL Az új víztorony üzembe állítása ugyan enyhített a gondokon, de csak némileg. A magas- és mélytároló vízbefogadó képessége különösen nyáron kevésnek bizonyul. Sőt, a régi szivattyúkkal a tárolók megfelelő feltöltése nem oldható meg. A szivattyúk kézi vezérlése elavult, s ez az egyik oka az időnként előforduló vízhiánynak. A múlt évben 70- nel gyarapodott a fogyasztók száma. Hamarosan megkezdi működését a Volán javítóüzeme is. Aggodalomra azonban nincs ok. A próbafúrások ugyanis azt igazolják, hogy a községtől északra eső érmei léki részen gazdag vízhozamú réteg található. A víz kitermelése viszont csak korszerű búvárszivattyúkkal oldható meg. Mindez jelentős beruházást igényel. A vízellátás fejlesztéséhez a községben működő üzemeknek a mainál nagyobb támogatást kell nyújtaniuk —dl. Gyalogsági ásó. Szabvány-
