Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-24 / 225. szám

1977. szeptember 24., szombat o Csütörtökön délután nyílt meg Békéscsabán, a Képcsarnok Munkácsy Mihály termében Cs. Pataj Mihály festőművész kiállítása. Az ünnepi megnyitó beszédet Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója mondta el Fotó: Veress Erzsi Tanács—KISZ—úttörő megállapodástervezet Szarvason Az ifjúságpolitikai felada­tok megoldását hivatott ösz- szehangolni Szarvason a vá­rosi tanács, a KlSZ-bizott- ság és az úttörőtanács együttműködési megállapo­dása, amelynek tervezetét a KISZ szarvasi városi bizott­sága szeptember 23-i, teg­nap délutáni ülésén tárgyal­ta meg, és kisebb módosítá­sokkal elfogadta. A megállapodástervezet megjelöli az érintett felek tennivalóit a gazdaságpoliti­ka, terület- és településfej­lesztés terén, a közéletre- nevelésben, szociális kérdé­sekben, valamint a közmű­velődés-közoktatásra, a tö­megsportra, a családi ünne­pek társadalmi szervezésére vonatkozóan. Az együttmű ködési megállapodástervezet októberben kerül a városi tanácsülés elé. A KISZ szarvasi városi bizottsága a tervezet megvi­tatása után a műszaki értel­miségi fiatalok és a fiatal agrár szakemberek szerve­zettségéről, a KISZ termelé­si feladataiban való részvé­telükről szóló jelentést vi­tatta meg. Végül a nyári éves felkészítés tapasztala­tait és aktuális témákat tár­gyaltak meg a testület tag­jai. A múzeumi hónap rendezvényei Gyulán A gyulai Erkel Ferenc Múzeum rendezvénysoroza­tait didaktikai rajzverseny­nyel indítja, amelyet az óvodások és általános isko­lás tanulók részére szervez. A verseny résztvevői „A múzeum, a gyulai vár éle­temben” témára készítik rajzaikat. A verseny idő­pontja 1977. szeptember 27. Ezt követően október 3-án délután 5 órakor a Dürer Teremben munkás-művész találkozóra kerül sor. A rendezvénysorozat kö­vetkező eseményét szintén a Dürer Teremben szervezik meg. Október 14-én délután 5 órakor nyílik a nagy ér­deklődésre számot tartó Köszönet Bodáéknak Egyenletesen berreg Trabantom Ke vermes határában. Azaz... egy­szeresek mintha „elvág­ták” volna, leáll a de­rék hatéves. Csoda? De­hogy, csőrögeszáraz a tank. Teljes sötétség. Zuhog az eső. Kevermes már messze van, Kunágota még távol. Mérgelődni felesleges, a csend talán többet segít. Hát persze, valahonnan aggregátor duruzsol. Igen, ez az egyetlen remény. Csa­holnak a derék házőrzők már messziről, még ép a nadrágom, lehet, hogy nem sokáig? Ritka ilyen késő este errefelé a lá­togató. Jönnek a tanyá­ból a háziak, jó szóval fogadják a váratlan lá­togatót. Jön a fiú is pizsamában, elő az öreg motorbiciklit, hátha van még a tank alján. Van, de kevés. — Akkor az aggregátort is leállítom — javasolja a gazda, és ; már indul is a fészerbe. Röviddel később már ketten caplatunk az or­szágút felé, visszük a benzint, alig maradt az áramfejlesztéshez. Újra berreg a kocsi. Ha netán valaki már járt hasonlóan, tudja, mit jelent az effajta se­gítség. — Boda József va­gyok, a kevermesi Lenin Tsz-ben dolgozom —, nyújt kezet búcsúzáskor jótevőm. Miközben há­lálkodom, félbeszakít: — Ugyan már, nincs eb­ben semmi háldlnivaló. Bárki megtette volna helyemben. Még egy köszönetét mormolok, már csak magamban, Boda József már nem hallja, elnyel­te a sötétség. F. I. „Múzeumi fotósok országos kiállítása”. A Múzeumbaráti Kör gyulai szekciójának rendezvénye az 1977. októ­ber 18-án délután 5 órakor kezdődő előadás, amelyet dr. Fügedi Erik történész tart „A magyar várak a XV. században” címmel. Október 21-én és 28-án délután 4 órakor a Vármúzeumban és áz Erkel Emlékmúzeumban tárlatvezetést tartanak a szocialista brigádok részére. Ritka eseménynek lesz szín­helye október 31-én délután 5 órakor a Dürer Terem. Az Ady-centenárium alkalmá­val a múzeum Ady Endre versmondó versenyt rendez az általános és középiskolás tanulók részére. Gyermekgyógyászati ankét Az Orvostovábbképző In­tézet I-es és Il-es gyermek- gyógyászati klinikája, vala­mint a Békés megyei Tanács kórház gyermekosztálya szeptember 23-án Gyulán, a városi tanács dísztermében gyermekgyógyászati ankétot tartott. A jelenlevőket dr. Sarnyai Ferenc megyei fő­orvos üdvözölte. Elnöki meg­nyitót mondott dr. Frank Kálmán professzor. Az an- kéton hét előadás hangzott el. Kiváló gyermekgyógyász szakorvosok, nőgyógyászok, és a két gyermekklinika or­vosai mondták el tapaszta­lataikat a különböző gyer­mekbetegségekről és gyógy­kezelésükről. Egy évvel a határidő előtt A Tisza menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat gyulai kirendeltsé­gén 26 szocialista brigád dol­gozik, csaknem 400 taggal. A brigádok jelentős felajánlá­sokkal csatlakoztak a csepe­liek felhívásához. Emellett Művészeti klub alakul Az utóbbi években a mű­vészetek iránti érdeklődés fokozatosan nőtt megyénk­ben, ezért a TIT Értelmiségi Klubja egy új ismeretterjesz- tési sorozatot indít az érdek­lődőknek. A megyénkben élő művészek találkoznának kö­zönségükkel, kicserélnék kö­zös gondolataikat, vitatkoz­nának, beszélgetnének. A művészeti klub tagja lehet minden művészetbarát, akár fiatal, akár idősebb. A ter­vezett programban 8 téma szerepel. Legközelebb októ­ber 3-án, hétfőn este a Mun­kácsy család történetének újabb adatairól hallhatnak a klubtagok. Novemberben pla­kátkiállítást rendeznek a Nagy Október 60. évforduló­ja alkalmából. Decemberben Corini Margit, januárban pe­dig tervpályázat-kiállítást rendeznek, amely Békéscsa­ba városközpontjának kiala­kítását mutatja be. Február­ban megyénk művészeti éle­téről beszélgetnek, március­ban a Jókai Színház jelmez­terveit láthatják az érdeklő­dők. A tavaszi tervek között szerepel még a Napsugár Bábegyüttes közreműködésé­vel egy bábművészeti bemu­tató és fotókiállítás Székely Aladár műveiből. derekasan kiveszik részüket műveltségük gyarapításából, sokan tanulnak és végzik el az általános iskolát. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom jegyében a héten nyílt meg a „Nagy Forradalom plakátjai” című kiállítás. A brigádok szellemi vetél­kedőn vesznek részt „A Szovjetunió hat évtizede” címmel. A jövő hónapban a brigádok vezetői megtekin­tik a Szovjet Kultúra és Tu­domány Házát és 40-en utaz­nak ugyancsak a jövő hó­napban Szovjetunióba. Al­kotópályázatok, szovjet ka­tonákkal sportvetélkedő, szovjet filmlátogatási akciók növelik az MSZBT-tagcso- port mozgalmi tevékenységé­nek színvonalát, amelyben a szocialista brigádok is tevé­kenyen részt vállaltak. A csaknem ezer társadalmi munkaóra mellett még azt is vállalták, hogy a békéscsabai FÜSZÉRT-csarnokot egy év­vel a határidő előtt, 1977. no­vember 7-re átadják. Az építkezés jelenlegi üteme biztosíték arra, hogy ennek a vállalásnak is eleget tesz­nek. Ünnepségen köszöntötték a 100 éves Fáber Lajosnét Ajándékok sokaságával halmozták el a szocialista brigádok szeptember 23-án 100. születésnapján özv. Fá­ber Lajosnét, Békéscsabán, Máriássy utcai otthonában. Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy a Vöröskereszt V. kerületi alapszervezete kezdeményezésére milyen megmozdulás történt a kü­lönböző vállalatok szocialis­ta brigádjai körében, hogy szebbé tegyék a 100 éves asszony és 78 éves lánya otthonát. A születésnapon a brigádok jóvoltából a vil­lany is kigyulladt a kis, vá­ros széli házbah. Az ünnep­ségen ott voltak a városi és az V. kerületi tanács képvi­selői is, akik az ajándékok mellé ezer forint rendkívüli segélyt adtak a két idős asz- szonynak. Megható volt a 11-es számú általános iskola Gagarin Üttörőcsapatának műsora és a sok-sok virág, amit ez alkalomból átnyúj­tottak. A születésnapon a száz gyertyával díszített tor­ta sem maradt ki az aján­dékok közül. Fotó: Martin Gábor A demokrácia hétköznapjai z MSZMP XI. kong­resszusán a Központi Bizottság beszámoló­jában Kádár elvtárs a szo­cialista demokráciáról szólva többek között ezeket mon­dotta: „A demokrácia jelle­gét alapvetően az határozza meg, hogy van-e a dolgozók­nak tényleges döntési'ellen­őrzési lehetőségük __ A mi s zocialista demokráciánk, a demokrácia szó eredeti ér­telmében a nagy többség uralma, a nép uralma és a köz érdekeit szolgálja.” Mindezekből világosan kö­vetkezik : a szocializmusban, így hazánkban is, elengedhe­tetlenül szükséges, hogy a dolgozók részt vegyenek a vállalat, a szövetkezet, a népgazdaság irányításában. Mi ennek a feltétele? Alap­vetően az, hogy létrejöjjenek az üzemi demokrácia kü­lönböző fórumai. Annál is inkább fontos ez, mivel az üzemi demokrácia szerves ré­sze a szocialista demokrá­ciának, részvétel a hatalom gyakorlásában és ezért ér­vényre juttatásának politikai jelentősége van. Hiszen az üzemi demőkrácia — a szö­vetkezeti demokráciával együtt — gazdasági demok­rácia, amelynek lényege a tömegek részvétele a gazda­sági folyamatok irányításá­ban, ellenőrzésében és ta­pasztalataik, javaslataik hasznosítása a gazdálkodás­ban. Természetesen a munka­helyi és az üzemi demokrá­cia érvényesítése hosszú tá­vú folyamat. A fejlett szo­cialista társadalom építésé­nek sarkköve, hogy a dol­gozók részvétele a vezetésben tartalmilag és formailag is jobban alkalmazkodjék az erősödő szocialista demok­rácia mai és holnapi igé­nyeihez. Éppen ezért lénye­ges, hogy a párt- és állami szervek rendszeresen figye­lemmel kísérjék a városok­ban, községekben tevékeny­kedő üzemek, intézmények gazdálkodását, a demokrácia érvényesülését. Ezeket a gondolatokat Tót­komlós mezőgazdasági, ke­reskedelmi és ipari szövet­kezeteiben folytatott vizsgá­latok nagymértékben alátá­masztják. A vizsgálódás mot­tója az is lehetne: a szocia­lista demokrácia vezető ere­je a párt. Ugyanis, a gazdál­kodó egységek a pártszerve­zetek vezetésével, bátor ösz­tönzésével fejlődik az- a szé­les körű, tudatos demokrá­cia, amely átfogja az üzem, üzemrész, műhely egész mű­ködését. A pártszervezetek — a központi iránymutatás alap­ján — önállóan dolgozzák ki az adottságokhoz sajátosan illeszkedő helyi, politikai el­gondolásokat, tennivalókat és a megvalósítás menetét, módszerét. Elősegítik a szö­vetkezetek testületi szervei­nek: a küldöttgyűlésnek, kü­lönböző bizottságoknak a munkáját, az egészséges elvi alapokon álló együttműkö­dést. Ennek is köszönhető, hogy a fejlődéssel járó új voná­sok, a helyi ée a békéssám­soni ÁFÉSZ, valamint a két termelőszövetkezet egyesülé­se a lakosság körében meg­értésre, támogatásra talál­tak. Az előbbre lépést fékező régebbi beidegződések hatá­sa csökkent és az üzemi de­mokrácia szélesebb körben érvényesül. A választott tes­tületekben a tagság megfe­lelő arányban képviselteti magát, a fogyasztási szövet­kezetnek Békéssámsonban külön intéző bizottsága van. A tojástermelő és a SER- KÖV közös vállalkozás együttesen választotta meg demokratikus szerveit. Álta­lános tapasztalat, hogy ezek a testületek jól működnek, tájékozottak a gazdálkodás­ról, az üzem életéről, s így segítséget nyújtanak a gaz­dasági vezetőknek. Különösen a Haladás Ter­melőszövetkezetben érvénye­sülnek azok a demokratikus elvek, amelyek támogatják a rendet, a fegyelmet, a jobb munkát. A választott bizott­ságok, szervezetek saját ve­zetőséggel rendelkeznek. Feladataikat rövidebb, hosz- szabb időre ütemezik, azok végrehajtásáért felelnek és rendszeresen beszámolnak a pártszervezetnek, illetve a gazdasági irányítóknak. Az üzemi demokráciának azonban még ennél is széle­sebb alapokon kell nyugod­nia. Ugyanis a gazdasági­szociológiai vizsgálatok sze­rint a hatékony gazdálkodás­hoz elengedhetetlenül szük­séges a dolgozók bevonása a döntésekbe, a megfelelő ér­dekeltség megteremtése és a kollektíva informálása. A község üzemeiben ágazati ta­nácskozásokat, üzemi érte­kezleteket tartanak, ahol be­számolnak az elmúlt időszak eredményeiről, a gondokról, meghatározzák az üzem- és munkaszervezéssel kapcsola­tos teendőket, ismertetik a rövid- és középtávú terve­ket, elképzeléseket. A szo­cialista brigádok értekezle­tén nemcsak a termelés ke­rül szóba, hanem a társadal­mi, kulturális és mozgalmi élet számos kérdését, ellent­mondását is megvitatják. Így lehetőség nyílik a szocialis­ta, módon élni-követelmény megvalósítására, a szocialis­ta életmód megalapozására. Jellemző az összejövetelek hasznosságára, népszerűségé­re, hogy például a Haladás Termelőszövetkezetben fel­vetették: jó lenne ezeket a brigádértekezleteket gyak­rabban megrendezni. Kétségtelen: a közvetlen demokrácia hétköznapjaiban válnak ki azok a dolgozók, akik közéleti felelősség, bi­zonyos gazdasági-műszaki is­meretek alapján reálisan, he­lyesen ismerik föl a tenniva­lókat és elképzelésük mel­lett kiállnak. Biztosíték erre, hogy a termelési tanácskozá­sokon, brigádértekezleteken és egyéb fórumokon elhang­zottak alapján a javaslatokat rész- és közgyűlés elé viszik és megvitatják. Ezeket az előterjesztéseket előzőleg írásba foglalják és eljuttat­ják a tagsághoz, akik véle­ményt formálhatnak róla a későbbi összejövetelen. A község gazdasági egységei­nek munkájáról, kulturális, mozgalmi tevékenységéről egyébként az agitációs és propagandaközpont szintén írásos anyagban tájékoztatja a település lakosságát. Ugyancsak jó az együttmű­ködés a nagykopáncsi Kos­suth Termelőszövetkezetben, a SERKÖV és a tojástermelő közös vállalkozásnál, a ve­gyesipari szövetkezetben a műszaki, adminisztratív dol­gozók, a vezetők és a tagság között. pndezek alapján az üzemi és munkahelyi demokrácia kibonta­kozásában a lehetőségek, az információk, a fórumok adot­tak. Ezek az adottságok vi­szont nem mindenhol van­nak teljesen kihasználva. Pedig az nehezen vitatható, hogy az üzemi demokrácia érvényre jutása és állandó fejlesztése előrehaladásunk egyik jelentős feltétele. És ez bizony nem megy magá­tól. Naponta meg kell vívni a maguk harcát a beosztott dolgozóknak, a vezetőknek, a különböző tisztségviselőknek, kinek-kinek a maga poszt­ján. Egyáltalán nem könnyű feladat, de megéri a küzdel­met. Jól tudják komlóson. mindezt Tót- Seres Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents