Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-21 / 222. szám
1977. szeptember 21., szerda JEGYZET Új önkiszolgáiéi rendszer? Az önkiszolgáló élelmiszerboltokban már jóval könnyebb és kulturáltabb a vásárlók helyzete, gyorsabban és nagyobb árukínálatból választhatnak, mint a hagyományos rendszerű boltokban. Sajnos azonban, az önkiszolgáló boltokban manapság épp úgy mint a hagyományosokban, egyre többen és tovább állnak sorba, elsősorban azokon a helyeken, ahol a vevő által kért árunak a mennyiségét szeletelni kell, csomagolni, és ráírni az árát. Mindennapos már, különösen a délutáni órákban, hogy hosszú sorok állnak az ABC-áruházak húskészítmény és hús osztályainál. Az önkiszolgálói rendszer csődjét éljük? Nos, erről szó sincs, mert egy életrevaló kezdeményezés úgy tűnik, hadat üzen a sorbaállásoknak. A Kőbányai Közért Vállalat két boltjában ugyanis nemrégiben új rendszert vezettek be, amely arra hivatott, hogy gyorsabbá, gördülékenyebbé tegye a vásárlók kiszolgálását. Nem titokról van szó, hanem a teljes ön- kiszolgálás bevezetésének eredménye ez. A teljes önkiszolgálás és eladási mód azt jelenti, hogy minden áru — tehát hús, felvágott vagy sütemény, a hidegkonyhai készítmények is — előrecsoma- goltan kerül a boltba, és a vevők tetszés szerint válogathatnak. Az előre csomagolt felvágottak például 10—20 dekás, ízléses csomagolásban találhatók, melyeken feltüntették az árat és a csomagolás idejét is. Mindennap más színű a kis csomagokon a felirat. Ez a módszer szavatolja, hogy mindig friss áru kerüljön a hűtővitrinekbe. Ugyanolyan kis csomagokba kerül a különféle hús is. A módszert máris megkedvelték a kőbányai vásárlók, és előnyös a bolti dolgozóknak is. A Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat az elmúlt napokban kötött együttműködési megállapodást a Kőbányai Közért Vállalattal a hasonló rendszerű, teljes önkiszolgálás Békés megyei bevezetésének elősegítésére. Ha ez megvalósul, — és remélhetően hamarosan—, úgy valószínűleg gyulai bolt lesz az első, teljesen önki- szolgáló rendszerű vidéki bolt, és az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat saját tapasztalatainak közreadásával segítheti e fontos és új módszer általános elterjesztését. B. O. Balatoni fejlesztés A Balaton két évtizeddel ezelőtt készült regionális fejlesztési tervét túlhaladta a fejlődés gyorsabb üteme. A jövőbeni fejlesztéshez, az aránytalanságok kiegyenlítéséhez a Balatoni Intéző Bizottság javaslatára felülvizsgálják és módosítják a regionális tervet. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium területrendezési és fejlesztési főosztálya már megkezdte a munkát. A kezdeti munkához elengedhetetlenül szükségessé vált a kialakult helyzet pontos regisztrálása: az elavult térképek helyébe újabbak készítése. Elkészült a Balaton vidékét részletesen ábrázoló térkép is, amelyhez- légi felvételek sorozatát használták fel. A közelmúltban a Békés megyei Rendőr-főkapitányságon üzemrendészeti értekezletet tartottak Pikó János rendőr őrnagy, a rendőr-főkapitányság társadalmi tulajdon védelmi osztályvezetőjének elnökletével. Az értekezleten részt vett Várhegyi Ferenc tűzoltó alezredes, megyei tűzoltó parancsnok is. Dr. Hunya Béla rendőr százados beszámolt a rendészeti tevékenységről és megyénk társadalmi tulajdon védelmének helyzetéről. Az értekezleten sokoldalúan elemezte a rendészeti tevékenységet. Hangsúlyozta, hogy a társadalmi tulajdon védelme non elsősorban a rendőrség feladata, hanem a gazdasági vezetőké, akikre a hatályos jogszabályok alapján a vagyon kezelése van bízva. Feladatuk azt a jó gazda gondosságával kezelni, óvni és gyarapítani. A rendőrség ehhez a tevékenységükhöz sokoldalú segítséget nyújt Megyénk vállalatainál, szövetkezeteinél 105 rendész tevékenykedik. Munkájukat mintegy 1100 társadalmi rendész, portás, vasútőr és egyéb ellenőrzési feladatokkal megbízott dolgozó segíti. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a társadalmi tulajdont károsító bűncselekményeket gyakran azért követik el, mert a csoportérdeket az össztársadalmi érdek kárára helyezik előtérbe. Különösen az árdrágítások, a vásárlói megkárosítások, s a rossz minőségű ipari termékek forgalomba hozatalával elkövetett visszaélések szaporodtak el. Egyes vállalatok, ipari szövetkezetek a rossz minőségű termékek forgalombahozatalát, a helytelenül értelmezett csoport- érdekből amolyan „apró svindli-félének” tekintik, ami felett nyugodtan szánét lehet hunyni. Sőt mi több, olykor prémiumot és nyereséget is felvesznek az ilyen áruk értékesítése után. Szerepet játszanak az elkövetésből az alkalmat adó körülmények. Így a bizonylati fegyelem lazasága, a hiányos ellenőrzés, s a vagyonvédelmi intézkedések elmulasztása. Elgondolkoztató megállapítás, hogy az elmúlt 12 év alatt az ellenőrzés hatékonysága alig javult Többsége felszínes, szakszerűtlen, s nem igazodik kellőképpen a termelés különböző szakaszaihoz. A belső ellenőrzéseknek sincs meg a kellő hatása. A bűn- cselekmények több mint 20 százalékának elkövetése során éppen ezeket a lehetőségeket használták ki. Tagadhatatlan azonban az is, hogy az életszínvonalat közvetlenül támadó, s legtöbbször a jogtalan vagyonszerzési szemléletből fakadó gazdasági bűncselekmények elkövetése és felderítése sem eléggé hatékony. Megyénkben a múlt évben az előző évhez képest a társadalmi tulajdon elleni bűn- cselekmények száma lényegesen nem emelkedett. Am továbbra is elég jelentős számban fordultak elő betöréses lopások, különösen Me- zőkovácsházán, Gyulán, Békéscsabán és Orosházán. A kár számottevő. Ezt igazolja a statisztika. A népgazdaság és a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekményekkel okozott kár több millió forint volt az elmúlt évben. Ennek egy része nem térült meg, mivel felelősséget nem sikerült tisztázni. Növekszik a gondatlanul okozott károk értéke is. Különösen a tűzeseteknél tapasztalható ez. 1972- ben a tűz két és fél millió forint kárt okozott megyénkben, 1976-ban pedig több mint 10 millió forintot. A tűzesetek elemzése arról tanúskodik, hogy a vállalatok és a szövetkezetek nem teszik meg a kellő intézkedéseket a megelőzésre, s a tűzoltási feladatokkal megbízott dolgozók sem állnak hivatásuk magaslatán. Aligha fér kétség ahhoz, hogy mennyire fontos a társadalmi tulajdon védelme. A felismerés azonban nem elegendő. Megfelelő szervezéssel, rendszeres ellenőrzéssel, a pénzügyi fegyelem megszilárdításával meg lehet szüntetni azokat a „lehetőségeket”, amelyek szinte csábítanak a bűn elkövetésére. Es erre is van jó példa megyénkben. Több vállalat eredményesen szervezte meg a társadalmi tulajdon védelmét. A rendészek a vállalatok társadalmi aktíváival közösen gondoskodnak a tulaj- dor őrzéséről. Am az is igaz, hogy a rendészek önmaguk nem képesek csodára. Csak ott lehet hatékony a tevékenységük, ahol a gazdasági vezetőktől és a vállalat dolgozóitól kellő támogatást kapnak. Egyszóval ott, ahol a társadalmi tulajdon védelmét közügynek tekintik. (Serédi) Martin Gábor fljándékműsor Körösladányban Adóügyi tennivalók — dióhéjban Szeptember 12-től 19-ig — mint már lapunkban erről hírt adtunk — Körösladányban egészségügyi hetet tartottak. Az előadásokat a megyében ismert neves orvosok vállalták, s tartották meg. Az érdeklődésre jellemző, hogy már az első napon zsúfolásig megtelt a helyi pártbizottság székházának nagyterme, s ezt követően mindennap, minden előadáson sokan voltak. Kedden 120-an hallgatták meg dr. Herpai Sándor ideggyógyász főorvos előadását a fiatalkori problémákról. Szerdán a nők, családanyák, kismamák jöttek el, több mint 180-an, akik dr. Jakubecz Sándor megyei szülész-nőgyógyász főorvos és dr. Farkas Erzsébet szeghalmi gyermekszakorvos előadását hallgatták meg. Csütörtökön az alkoholizmus elleni küzdelemről hangzott el több tájékoztató, • amelyen 230-an vettek részt. Pénteken az üzemorvosi munkáról és az üzemekben dolgozók egészségvédelméről dr. Buda István, a megyei kórház főigazgató főorvosa, és dr. Tóth Mihály békéscsabai üzemorvos tartott előadást. Az egészségügyi hét fénypontja hétfőn volt, amikor dr. Lóránt Gyula, a szeghalmi utókezelő kórház igazgató főorvosa az idős kor egészségügyi, szociális problémáiról tartott tájékoztatót, és dr. Rucz László, a megyei vérellátó állomás igazgató főorvosa meleg szavakkal köszöntötte a véradókat. Ez alkalommal többszörös véradásért 55-en kapták meg a Kiváló Véradó kitüntetés bronz, nyolcán az ezüst fokozatát, Nagy László pedig az arany fokozat kitüntetésben részesült. Megható és felemelő pillanat volt a 90 éven felüliek köszöntése, akik szintén meghívást kaptak erre az ünnepségre. Az Részlet a gombakiállításról úttörők virággal kedveskedtek az idős embereknek. Ott volt közöttük a 96 éves Fehér Lajos, aki a község legidősebb embere. Egyébként ennek az estének a rendezvénye volt a leglátogatottabb, közel ötszázan vettek részt. A sikerért sokat tett dr. Kovács Zoltán körzeti orvos és. Serf ózó József, a helyi Vöröskereszt elnöke. Természetesen munkájukat még sokan segítették, így a helyi MSZMP, a Vöröskereszt aktívái, a tanács, a Magyar— Vietnami Barátság Termelő- szövetkezet, a vadásztársaság, az általános iskola, az ÁFÉSZ, a járási és megyei Vöröskereszt, valamint mindazok az egészségügyi intézmények, melyek főorvosai, orvosai vállalták az előadások megtartását. A záróünnepségen dr. Kovács Zoltánnak a társadalmi munkáért oklevelet adta átVizsnyiczai László, a megyei Vöröskereszt munkatársa. Kiss Gyula pedig az Országos Béketanács emléklapját vehette át ezen az estén. A hivatalos ünnepség után kimagasló sikere volt a gyomai Körös- menti táncegyüttes műsorának. K. J. Valamikor mindennapos téma volt hazánkban az adó, ma szinte alig beszélünk róla. Pedig van, hiszen az állam — ha nem is a lakossági adóból befolyt ösz- szeg a fő bevételi forrása — erről nem mondhat le. Így kezdjük a beszélgetést a békéscsabai Városi Tanács pénzügyi osztályának csoportvezetőjével, Pusztai Pállal. — Valóban, az állampolgári jogok mellett kötelességek is vannak, s ezek egyike az adófizetés, melyről a legfontosabb tudnivalók sem elég ismertek mindenki részéről. — A lakosságot milyen adófajták érintik? — Először is a házadó, amelyet az állandó vagy ideiglenes épületek után kell fizetni: lakószobák, üzletek, műhelyek és az épület egyéb helyiségei, mint például a garázs esetében. Az összeg nagysága természetesen nemcsak aszerint változik, hogy mekkora épületről van szó, hanem a települések nagyságrendje is motiválja, városok esetén pedig a Közművesítés. — Ez nem látszik túl komplikáltnak. Mi a helyzet a jövedelemadónál? — Többféle van, vegyük először a háztáji és kisegítő gazdaságokat, ha területeik kertművelésben a 800 négyzetmétert és egyéb művelési ágban pedig az 1500 négyzetmétert meghaladják. Vonatkozik ez az adó az egy ló- és öszvértulajdonosokra is, ha úgy tartanak állatot, illetve úgy folytatnak más mezőgazdasági tevékenységet (kertészet, méhészet), hogy az ebből származó árbevételük a 150 ezer forintot meghaladja. De jövedelemadót kell fizetni a magánkisiparosnak, kiskereskedőnek és az önálló szellemi tevékenységet folytató személynek is, mégpedig az egy naptári évben elért, de a kiadásaival csökkentett összegű jövedelme után. Itt már a nagyobb jövedelműek progresszív adóztatás alá esnek, vagyis ugrásszerűen többet kell fizetniük. — És a gépjárműadó? — A gépkocsik számának növekedésével egyre több embert érint. *Az év elején viszont egyes jogszabály módosulásával a legjelentősebb változás pont a gép- járművezetőket érinti. A korábban érvényben levő mindenirányú bejelentési kötelezettség — vétel és eladás — ugyanis megszűnt, mert központi nyilvántartás lépett életbe. — Egyéb változások? — Házadó esetén csak a megelőző állapottól való eltérést kell 15 napon belül jelenteni, és a tulajdonosi változást. Ezen kívül csak a nem lakás jellegű épületek — üzlet, garázs, stb. —■ bejelentési kötelezettsége maradt érvényben. A háztáji és kisegítő gazdaságokra a január 1-i állapot az irányadó, s ezt márc. 1-ig kell jelenteni, aztán már csak olyankor, ha ehhez képest módosulás történt. A többi jövedelemadót fizető (kisiparos, kiskereskedő, stb.) január 1—15 között tesz bejelentést, az új tevékenységet kezdők pedig az indulást követő 45 napon belül. — Milyen kedvezmények vannak? — Az új épületekre 25— 35 évi adómentesség, a kor- szerűsítettekre viszont 10 év jár. De kedvezményt kapnak a háztáji és kisegítő gazdaságok is az új telepítésekre, ez 2—20 évig terjedhet. Még a gépjárműtulajdonosok is részesülhetnek adókedvezményben, sőt mentességet is kaphatnak egészségügyi okból a körzeti orvos igazolása alapján. — Mikor kell az adót befizetni, hogy kellemetlenség ne legyen? — Félévenként és egyenlő részletben, legkésőbb március 15- és szeptember 15-ig. Utána már pótlékolás és fizetési letiltás következik, majd később a behajtási költségek felszámítása. A fentiektől csak a gépjárműadó befizetési ideje különbözik: ezt június 30- és december 31-ig kell rendezni, még akkor is, ha valakinek ezen kívül más adófizetési kötelezettsége is van. Ilyen esetben az egyéb adótól elkülönítve, a rendszámra hivatkozva adják fel a gépjárműadót Ezt azért hangsúlyozom ki ennyire, mert a határidő elmulasztása jelentős bírságot vonhat maga után, elérheti a hátralék teljes összegét is. V. M. Piacról hazafelé A vagyon elleni bűncselekmények száma jelentős. A kár évente több száz millió forintot tesz ki. Naponta több száz ezer forinttal károsítják meg a bűnelkövetők a szocializmust építő társadalmunkat. Ezek a számok önmagukért beszélnek. A társadalmi tulajdonnak a népgazdaságban betöltött helyzeténél fogva meghatározó szerepe van a tervgazdálkodásban, az össztársadalmi érdek érvényesítésében, s egész társadalmunk fejlődésében. Mindezt kellőképpen indokolja, hogy miért kell erősíteni a társadalmi tulajdon védelmét. Milliós károk tűz és bűncselekmények mialt... Tanácskozás a társadalmi tulajdon Yédelméről
