Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-21 / 222. szám

1977. szeptember 2L, szerda o Békéscsabán, a megyei Pedagógus Továbbképző Intézetben is megkezdődtek a foglalkozások. Képünkön Gábor Áron metodikus irányításával az általános, a szak- és a középis­kolák tanárai oktatástechnikai berendezésekkel ismerkednek Fotó: Martin Gábor A gádoros! November 7. Tsz csatlakozott a munkaverseny-felhíváshoz A gádorosi November 7. Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetben dolgozó szocia­lista brigádok, a termelőszö­vetkezet tagsága csatlakozott a Bólyi Mezőgazdasági Kom­binát, valamint a tiszaföld- vári Lenin Tsz által tett fel­híváshoz. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évfordu­lójának tiszteletére tett jubi­leumi munkaverseny kere­tén belül — a csatlakozáson túl — versenyre hívja az őszi betakarítási munkálatok végzésében a megye vala­mennyi mezőgazdasági üze­mét, és a szocialista brigádo­kat. Vállalják, hogy az őszi betakarítási munkákat ösz­szességében jó minőségben, és mennyiségbe» az alábbi határidőkre elvégzik. Az őszi búza vetését 1200 hektáron október 30-ra, a kukorica betakarítását 1260 hektáron október 30-ra, a szója betaka­rítását szeptember 30-ra, a cukorrépa betakarítását 186 hektáron október 30-ra, a zöldség és gyümölcs betaka­rítását október 20-ra, az őszi mélyszántást pedig november 25-re befejezik. Felhívják megyénk vala­mennyi mezőgazdasági üze­mét, hogy csatlakozzanak a felhíváshoz, s határidőre fe­jezzék be az őszi betakarítá­si munkálatokat. Népművelés, közgyűjtemény-kezelés A békéscsabai Rózsa Fe­renc Gimnáziumban az 1976-os tanévtől oktatnak a harmadik és negyedik osztá­lyokban fakultatív tantárgy­„Sürgős” beszélgetés Az igazgatói irodában délután 5 órakor cseng a telefon. — Tessék, itt Kovács. — Igazgató úr? — Igen. Kivel beszé­lek? — Geréb Adómmal. — ön kicsoda? — Segédmunkás va­gyok és azt akarom mondani, hogy a telep­vezető nem enged ki. — Hová? — Tetszik tudni, sza­lonnát hoztam magam­mal az üzembe, kellene kenyeret vennem a szemben levő boltban. — Nézze... a telepve­zetőnek igaza van. — Kérem... — Tudja, én is meg­jártam már. Elfelejtet­tem kenyeret venni. Csak este jutott az eszembe, amikor va­csorázni készültem. Az üzlet bezárt, mit tehet­tem? Néhány falat sza­lonnát ettem, kenyér nélkül. — Tényleg... Erre nem gondoltam. — De-árulja el: hon­nan beszél? — Az álugyvidéki gyárból. — Kinek a pénzén? — A sajátomon. Négy forintot letettem ide a telefonhoz. — Gondolja, annyi elég? — Talán igen. — No, majd még megbeszéljük. — Jól van, kérem. *♦* Másnap a telefonáló felmond. Az igazgató et­től függetlenül utasítást ad, hogy a vidéki tele­fonbeszélgetés díját von» jak le Geréb Adóm. ke­resetéből. Kiderül, hogy a meg­hívás „sürgős” volt. Békéscsabán adják át a százezredik OTP Hazánkban 20 évvel ez­előtt kezdődött meg az OTP beruházásában a társasházla- kás-építés, és az elmúlt két évtizedben százezer készült el. A százezredik OTP-lakást szeptember 22-én megyénk­ben, Békéscsabán adják át tulaj donosának. A százezer lakásból nyolcezer épült Bé­kés megyében, az első 1962- ben Gyulán, az Eötvös utcá­ban. Az utóbbi években me­gyénkben évente ezer, ezer­száz társasházlakás készül az Országos Takarékpénztár be­ruházásában. A százezredik lakás átadá­sára holnap, ünnepség kere­tében kerül sor Békéscsabán. Délelőtt 10 órakor, a Kner Nyomda kiállítótermében Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhe­lyettes nyitja meg a „Száz­ezer lakás épült az Országos Takarékpénztár beruházásá­ban” című kiállítást. Ezt kö­vetően ünnepség lesz a vá­rosi tanács nagytermében, ahol dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes mond ünnepi beszédet, majd átadják a lakáskulcsokat a tulajdonosoknak. Végül a Jó­zsef Attila-lakótelepen meg­tekintik az ünnepség részt­vevői az új lakást. ként népművelői és közgyűj­temény-kezelői ismereteket, heti három órában. A tantervben elméleti és gyakorlati programok egy­aránt szerepelnek. A népmű­velésre járók a tanév fo­lyamán megismerkednek a kultúra és műveltség fogal­mával, a szabadidő-felhasz­nálással és a permanens művelődéssel kapcsolatos problémákkal. Megtanulják a klub- és szakkörvezetés leg­lényegesebb gyakorlati teen­dőit. A közgyűjtemény-kezelői oktatás keretén belül múze­umi, levéltári és könyvtári alapismereteket sajátítanak el. A tanév során a diákok megismerkednek a könyvtár- használattal, a levéltári és múzeumi rendszerezés gya­korlati kérdéseivel is. Ehhez a munkához segítséget nyúj­tanak a város közművelődési intézményei. A szolnoki munkásmozgalmi klub tagjai Szarvason A közelmúltban Szarvason jártak a szolnoki munkás- mozgalmi klub tagjai; fel- szabadulás előtti párttagok, a munkásmozgalom régi harcosai. A vendégek elláto­gattak a szarvasi Öntözési Kutató Intézetbe, ahol az intézet vezetői gondoskodtak programjukról. Az intézet egyik tudományos munka­társa bemutatta a kísérleti területet, s ismertette az itt elért eredményeket, majd a párttitkár a politikai munká­ról adott tájékoztatást. Vé­gül az OKI-ben folyó tudo­mányos munkáról az intézet igazgató-helyettese beszélt a szolnoki vendégeknek, akik elismerésüket és köszönetü- ket fejezték ki a látottakért- hallottakért és a figyelmes vendéglátásért. Napirenden-------------------C" a mezűkovácsházi járási közművelődés Mezőkovácsházán talál­koztak tegnap délelőtt a megyei közművelődési in­tézmények vezetői, hogy a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának munkater­ve értelmében kihelyezett ülésen vitassák meg a me­zőkovácsházi járás közmű­velődési helyzetét. Dr. Csen­dé Béla, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője mondott beyezetőt, üdvözölte Verse- ghi Györgyöt, a Kulturális Minisztérium osztályvezető­helyettesét. Úti Éva, a mezőkovács­házi járási hivatal közmű­velődési felügyelője tájékoz­tatójában sokoldalú képet nyújtott a járás életéről. Beszélt a művelődési intéz­mények személyi és tárgyi ellátottságáról, kiemelve, hogy javult a szakképzettek aránya, a képesítési rende­let betartására a járási hi­vatal kiemelten törekszik. Az intézmények 4 millió 690 ezer forinttal gazdálkodnak évente, saját bevételükből az összeg 40 százalékát bizto­sítják. Lassan bővül az ipa­ri és mezőgazdasági üze­mektől kapott rendszeres tá­mogatás is, 1976-ban meg­haladta a 130 ezer forintot. A könyvtárakat és a műve­lődési otthon jellegű intéz­ményeket — a lehetőségeken belül — évről évre korsze­rűsítik ; Battonyán új könyvtár épül, és Kaszape­ren is elkészültek már a ^ervek. Hamarosan átadják a nagykamarási pinceklu­bot, Dombegyházán új klub- helyiséget létesítettek. A tanácsok irányító és el­lenőrző munkájáról szólva megemlíthető, hogy az egy­séges közművelődési szem­lélet alakulóban van, az éves terveket a végrehajtó bi­zottságok megtárgyalják, jóváhagyják. Feltétlenül szükség van azonban a köz- művelődési és oktatási bi­zottságok tevékenységének bővítésére, a művelődési házak társadalmi vezetősé­geit aktivizálni hasonlóan jelentős feladat. Végül a közművelődési intézmények tartalmi munkájáról tájé­koztatta a jelenlevőket, melynek sokoldalúságát a tanácskozás résztvevői elis­merték. Többen hangsúlyozták a mezőkovácsházi járás köz- művelődési fellendülését, ugyanakkor a sürgető ten­nivalókra is kitértek, többek között a könyvtári ellátott­ság még mindig igen ala­csony voltára, lehetőségeire. Nem megfelelőek a járás filmszínházai sem, épületeik elavultak, látogatói tervüket ennek ellenére megfelelően teljesítik. Verseghi György, a Kulturális Minisztérium osztályvezető-helyettese a gazdasági vezetők közműve­lődési szemléletének meg­változását a továbbfejlődés fontos feltételeként értékel­te, és szólt a szakfelügyelet felelősségéről is. Csicsely Sámuel, a járási pártbizott­ság osztályvezetője a járás lakói nevében köszönte meg a közművelődést segítő ja­vaslatokat és észrevételeket, majd dr. Csende Béla mon­dott záró szavakat. S. E. Cselekvő hazafiság O onyolultabb feladatok eredményes végrehaj­tásában egyre na­gyobb jelentősége van az emberek szocialista gondol­kodásának, a meggyőződé­sen alapuló cselekvésnek. A fejlett szocialista tár­sadalom építésének jelenle­gi szakaszában az emberek szocialista módon való gon­dolkodását kedvezően befo­lyásolják olyan tényezők, mint: a szocialista társada­lom építésének eredményei; a szocializmus lényegéhez tartozó életbiztonság; a munkához, tanuláshoz való jog és lehetőség; a szocialis­ta demokratizmus fejlődésé­vel jelentkező, egy réginél aktívabb közéleti tevékeny­ség ; a szocialista erkölcsi normák meghonosodása. Szocialista társadalmunk erkölcsének főbb normáit fi­gyelembe véve az új ember­típus egyik legfőbb erkölcsi tulajdonságaként kell emlí­tenünk a szocialista hazafi- ságot, a proletár internacio­nalizmust. A szocialista ha- zafiságra való nevelés egyik oldala a szocializmust építő hazánk szeretete, készség a védelmezésére, a tudatos, aktív részvétel a szocialista haza építésében, anyanyel­vűnk, nemzeti kultúránk, népünk haladó hagyomá­nyának ápolásában. A má­sik oldal a proletár interna­cionalizmus megértetése, el­fogadtatása, melynél hang­súlyozni szükséges, hogy a szocialista hazafiság min­denkor összefonódik az egyetemes emberi cseleke­detekkel, az emberiség tör­ténelmi haladásával, a szo­cializmusért vívott világmé­retű harcnak a támogatásá­val. Fontos feladat mai fiatal­ságunkkal és a lakosság szé­les rétegeivel megértetni, hogy a szocialista hazafi ugyanakkor nem lehet pa­cifista, hanem a szocialista hazánk függetlenségének, szabadságának és a világ­béke aktív, harcos védelme­zőjének kell lenni. Több évtizedes tapasztala­tok birtokában indokolt fel­hívni a figyelmet arra, hogy a hazafiságra való nevelő­munkánkkal szemben fontos követelmény, hogy fiatalsá­gunk az eddiginél jobban tisztelje, szeresse és becsül­je a néphadsereget, a ha­tárőrséget, a fegyveres erők munkáját és hazája iránt érzett kötelességből szívesen teljesítse katonai kötelessé­gét. Szükséges napjainkban a közgondolkodás olyan irá­nyú befolyásolása, hogy a haza erősítését, védelmét a honvédelemről és határőri­zetről való gondolkodás fon­tosságát mindenki egység­ben szemlélje. Ugyanis a haza védelme államhatára­inknak biztonságos őrzése, az erre való nevelés jóval szélesebb tevékenységet igé­nyel, mint a katonáskodás, a katonai szolgálat teljesíté­se. Ezért ezt nem lehet csak a fegyveres erők feladataira korlátozni. A határőrség születése pil­lanatától mindig különös fi­gyelmet fordított a határ menti lakosság kölcsönös bi­zalmon alapuló kapcsolatok ápolására, fejlesztésére. A határ menti lakossággal való kapcsolataink állandó ápo­lását szükségessé teszi, hogy a határőrség békeidőben is harci feladatot lát el, és nap mint nap a határsértők elle­ni harcot az együttműködő szervekkel és a határ menti lakosság támogatásával vív­ja a Magyar Népköztársaság államhatárának biztonságos őrzése érdekében. A határőrség és a határ menti lakosság közötti együttműködés több évtize­des múltra tekint vissza, fi­gyelemre méltó hagyomá­nyokkal rendelkezik, mely tartalmában állandóan gaz­dagodó és formájában szí­nes, változatos tapasztalato­kat tükröz. A határ mentén élő lakosság hazafias helyt­állásra való mozgósításánál mindig nagy eszmei hajtó­erőként jelentkezett és je­lentkezik a szocialista haza, a szülőföld, népünk és ha­ladó hagyományaink szere­tete. Hazánk lakossága körében sehol nem lehet olyan jól érzékelni, mint a határ mentén élő emberek, fiata­lok gondolkodásában, csele­kedeteiben, magatartásában azt, hogy a szocialista haza létrejöttével, erősödésével, gazdagodásával együtt mi­lyen dinamikusan fejlődött ki a proletár hazafiságból a cselekvő szocialista hazafi­ság, a felszabadult hazánk államhatára biztonságos őr­zésében való aktív részvétel, a határőrség ilyen irányú támogatása és segítése. Eb­ből következik, hogy me­gyénk határterületi szorgal­mas lakosságának több ezres tábora segíti hazánk állam­határának biztonságos őrzé­sét. Fegyelmezetten betartja az államhatár rendjét és a határsértők jelentős százalé­kát a lakosság segítségével fogjuk el. Megyénk határ melletti településének több­sége a „Határőrközség” megtisztelő címet viseli, több száz aktivista, mint ön­kéntes határőr, ifjú- és út­törő gárdista, MHSZ-tag, rendőr, munkásőr szerve­zetten segíti hazánk állam­határának eredményes őri­zetét. □ határterületi lakosság becsületes helytállása kötelez bennünket, ha­tárőröket arra, hogy ápol­juk népünkkel való kapcso­latainkat, emberséges maga­tartással és helytállással mélyítsük a kölcsönös biza­lomra épülő együttműködé­sünket. Ápoljuk a Viharsa­rok forradalmi hagyomá­nyait, benne az állandóan fejlődő és gazdagodó határ­őrhagyományokat. Dr. Csentes Mihály hátárőr alezredes Hírcsokor a húskombinátból Megyénk egyik legnagyobb vállalata a Gyulai Húskom­binát. Az ott dolgozók jó munkájának köszönhető, hogy az év első nyolc hónap­jában 20 ezer 539 darabbal teljesítették túl a sertésvá­gást. Ebben az eredményben nagy része van a Szamuely Szocialista Brigádnak is, hi­szen hatékony munkájuknak következményeként született e magas vágószázalék. A 43 szocialista brigád 827 tagja vállalta, hogy 20 vagon gyulai kolbászt és ugyan­annyi vörös árut —. virslit, szafaládét — készít ebben az esztendőben terven felül. Hogy teljesíteni fogják, az már bizonyos, mivel időará­nyosan .teljesítették vállalá­saikat. A fentieken kívül minden brigád vállalta, hogy az 1978. január 2-ával belépő húskombinátban a leendő műhelyüket a higiéniai kö­vetelményeknek megfelelően alkalmassá teszik, például a takarításban is kiveszik ré­szüket. Ennek viszonzása­ként a gazdaságvezetés e te­vékenységük alatt a dolgo­zókkal megismerteti a gépi berendezéseket és azok mű­ködését. A közelmúltban 25 ezer forint beiskolázási segélyt fizettek ki a nagycsaládosok, illetve a gyermeküket egye­dül nevelő szülők számára. Nemrégiben nyugdíjas-talál­kozót rendeztek a vállalat­nál, s ennek keretében ki­ránduláson vett részt a 152 nyugdíjas „húsos” a Horto­bágyon. — Ormosi —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents