Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-20 / 221. szám

1977. szeptember 20., kedd MSZBT-emlékiilés Békéscsabán A battonyai ünnepség foly­tatásaként tegnap délelőtt Békéscsabán az MSZMP me­gyei bizottsága és az MSZBT országos elnöksége rendezésében ünnepi emlék­ülést tartottak az MSZMP oktatási igazgatóságának nagytermében. A Rózsa Ferenc Gimnázi­um és Szakközépiskola diák­jainak színvonalas műsora, a magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után Nagy Jenő, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára mondott megnyitót. Méltatta az Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának je­lentőségét, majd üdvözölte a szovjet testvérmegyék és vá­rosok képviselőit, élükön Szoboljev Nyikolaj Ivanovi- csot, a küldöttség vezetőjét, valamint Nagy Máriát, az MSZBT főtitkárát, a részt vevő párttitkárokat és MSZBT-tagcsoportok képvi­selőit. Ezután került sor az előadásokra, melyek a hábo­rú és béke kérdéseiről, a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatokról, Békés és Penza megye testvéri kap­csolatáról és a nemzetiségi kérdésekről szóltak. Hét végi műszak a Volánnál Szeptember 17., szombat. A rádió reggeli hírei arról tudó­sítanak, hogy az évszakhoz képest országszerte hideg az idő. A megyeszékhelyen reg­gel fél hatkor a hőmérő 4 Celsius-fokot mutat. Ez bi­zony hideg a javából. „A hidegfrontra erősen ér­zékeny gépkocsivezetők fo­kozott óvatossággal vezesse­nek” — hívja fel az érdekel­tek figyelmét egy jelzőtábla a Volán 8. sz. Vállalat tele­pein. Az egész országban ezen a napon erősített Vo­lán hét vége kezdődött. Hat órakor megkapja mindenki feladatát. Ember és gép in­dul, hogy segítse a mezőgaz­daságot, a vállalatokat, in­tézményeket, szállítási igé­nyeinek kielégítését. A vezérkar már megbe­szélte tennivalóit. Vándor Pál igazgató és dr. Horváth Ferenc forgalmi igazgatóhe­lyettes járják a megye út­jait, a rakodóhelyeket. Sok függ ettől a két naptól! — Az ország mezőgazdasá­gi területének több mint 7 százaléka megyénkben van, ez a speciális helyzet meg­határozza vállalatunk fuvar­lehetőségeit. A múlt évben cukorrépából 282 ezer ton­nát szállítottunk, s ez a szám ez évben több lesz! A sarkadi és a Mezőhegyesi Cukorgyárral már megkö­töttük a szállítási szerződést. A mostani két napon éjjel­nappal szállítjuk a két gyár­ba a nyers répát — folytat­ja az osztályvezető. Gerlán cukorrépahegy fo­gad. A teherautók egymást váltják. Az egyik kocsi az útszélen elromlott. A mű­szak erősített csapattal áll készenlétben, hogy szükség esetén azonnal hozzáfogja­nak a gépkocsik megjavítá­sához. — Ha nem esik az eső, ezt a mennyiséget — mutat Fá­bián József teherforgalmi osztályvezető a cukorrépa­halomra — el kell szállíta­nunk a két nap alatt, persze ehhez a kocsiállománynak is üzemképesnek kell lennie. Szeptember 18., vasárnap. Vigasztalanul esik az eső. Az idő nem vállalt szolidaritást emberrel és géppel. A fel­ázott, csúszós talaj erősen megnehezítette a munkát, a szállítást. Szeptember 19., hétfőn. Beérkeztek a számadatok a két nap eredményéről. Táv­irati stílusban: a Volán 8-as sz. Vállalata a két nap alatt 250 vasúti kocsit kezelt. A cukorrépaszállítás össztelje­sítménye 3300 tonna. Telje­sítette a vállalat a konzerv­gyár, a hűtőház, a ZÖLDÉRT és a húskombinát igényeit, fuvarfeladatait is. összesen mintegy 30 ezer tonna árut fuvarozott rendeltetési he­lyére. Béla Vali Nagyüzem a cukorgyárakban Vasárnap is teljes üzem­mel dolgoztak a cukorgyá­rak, folyamatosan érkezett a földekről a frissen felszedett nyersanyag. A termés cukor- tartalmával a gyárak több­ségében elégedettek. A Petőházi Cukorgyárban most fut fel a termelés; a vasárnap reggel befejeződött 24 órás műszakban 270 va­gon répát dolgoztak fel, s ezentúl a napi mennyiség to­vábbi 40-50 vagonnal nö­vekszik. A nyersanyag-után­pótlást a vasútállomás és a gyár között jól szervezett fo­lyamatos fuvarozással bizto­sítják. Vasárnap 300 vagon répa futott be a pályaudvar­ra, a Kaposvári Cukorgyár­ban is teljes nagyüzem volt vasárnap, az irányvonatok Barcsról, Drávátokról és Szi­getvárról érkeztek a répa­szállítmánnyal. Itt már ti­zenharmadik napja tart a cukorrépakampány, ennek eredményeként 2500 vagon répát dolgoztak fel. A kris­tály- és mokkacukorgyártás mellett külön üzemrészben a répaszelet szárításáról és a takarmánykeverésről is gon­doskodnak, hogy az állat- tenyésztő üzemeket elláthas­sák. Naponta nyolc vagon friss cukorrépa-takarmányt szállítanak a mezőgazdasági üzemeknek. Teljes üzem volt a mezőhegyesi és a Sarkadi Cukorgyárban is. Jó eredmények Sarkadon az évforduló tiszteletére VIT-plakát pályázat a szolidaritás jegyében A VIT gondolatát megje­lenítő plakátok tervezésére két pályázatot hirdetett * a KISZ KB az 1978-as havan­nai VIT tiszteletére. A Mű­vészeti Alappal közösen ki­írt pályázaton hivatásos, Mű­vészeti Alap-tagsággal ren­delkező grafikusok és alkotó kollektívák vehetnek részt. A szolidaritási és VIT- plakátok tervezésére szóló, a Népművelési Intézettel közös másik felhívás a 35 éven aluli nem hivatásos grafiku­soknak, képzőművészeknek, kollektíváknak, szakkörök­nek, KISZ-eseknek szól. A VIT gondolatát — „antiim- perialista szolidaritás, béke, barátság” — kell képpé for­málni. A pályaműveket a vállal­kozóknak névvel és címmel ellátva 50 x 70 centiméteres méretben november 15-ig kell beküldeniük az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat propogan- daosztályára. A pályázatokat ez év de­cember 31-ig értékelik és a jövő év tavaszán a Budapes­ten megnyíló VIT-parkban bemutatják. A díjnyertes al­kotások eljutnak Havanná­ba, a XI. VIT-re is. Sarkad nagyközségben va­lamennyi gazdasági egység és az ott dolgozó szocialista brigádok csatlakoztak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 60. év­fordulója tiszteletére meg­hirdetett szocialista verseny­mozgalomhoz. Az eddigi teljesítéseket a közelmúltban értékelte az MSZMP nagyközségi végre­hajtó bizottsága. Megállapí­tották, hogy a 11 gazdasági egységben működő 141 szo­cialista brigád csaknem két­ezer tagja lelkesen csatlako­zott a csepeliek felhívásá­hoz. Vállalásaik zöme a ter­melés fokozására, a költsé­gek csökkentésére, az ered­ményesség növelésére, a munkafegyelem javítására irányulnak. A brigádok több mint 23 millió forint értékű többlettermelést, csaknem két és fél millió forint meg­takarítást és 800 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel. Fél év alatt a többlettermelés értéke meghaladta a 13 millió fo­rintot, csaknem félmillió fo­rint értékű megtakarítást ér­tek el és a társadalmi munka értéke is meghaladta a 300 ezer forintot. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a munkaverseny megfelelően alkalmazkodik a gazdasági követelményekhez, a gazda­sági vezetés döntő többsége egyaránt fontos gazdaságpo­litikai feladatnak tekinti a munka verseny minőségi fej­lesztését, társadalmi megbe­csülésének és a környezetre gyakorolt hatásának fokozá­sát. Tovább kell azonban szorgalmazni, hogy a mun­kaverseny mindenütt a gaz­daságpolitikai célok és terv­feladatok sikeres megvalósí­tásának szolgálatában álljon. Az üzemek közül kiemel­kedik a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság sarkadi szakasz- mérnöksége, ahol 16 szocia­lista brigád tevékenykedik 165 dolgozóval. Legtöbb, szám szerint 11 a fizikai brigád, melyben csaknem 100-an dolgoznak. Itt tevékenykedik az igazgatóság egyik leg­jobbja, az „Ágazat Kiváló Brigádja” címmel kitüntetett Molnár Ferenc vezette ku­bikosbrigád, valamint az igazgatóság által meghirde­tett szocialista brigádok munkaversenyében a har­madik helyezést elért Pető­fi és a negyedik Barátság I. brigád. Valamennyien dere­kasan kiveszik részüket a szakaszmérnökségre háruló gazdasági és építési felada­tokból. Különösen kiemelke­dő teljesítményt nyújtottak a mályvádi tározó építésé­ben a Szabó Sándor vezette Asztalos János szocialista brigád tagjai, akik rendkí­vül nehéz körülmények kö­zött végezték feladataikat, de így is határidőre befejezték munkájukat. A brigád át­lagteljesítménye 131 száza­lék volt, és a munka minő­ségét kifogástalannak érté­kelték a szakaszmérnökség vezetői. A körösladányi duzzasztó földmunkáit végző Kossuth II. szocialista brigád Tímár Ernő vezetésével is nagysze­rűen helyt állt. Csaknem 30 ezer köbméter földet rak­tak gépkocsikra, és teljesít­ményükkel nagyban hozzá­járultak a földmunkák ha­táridőre való elkészítéséhez. A gazdasági munkákon túl társadalmi munkát is vállal­nak. Az Arany János szocia­lista brigád társadalmi hoz­zájárulásként 1700 forintot fizetett be a gyulai Török­zugi lakótelep iskolaépítésé­hez. A Munkácsy Mihály szocialista brigád felhívással fordult az igazgatóság vala­mennyi fizikai szocialista brigádjához, hogy az általuk készített újításokkal kapcso­latos műszaki, gazdasági szá­mításokat az újítók közre­működésével elkészítik. Javult Vésztön a cigánylakosság életkörülménye Méhkeréki mozaik A napokban tartotta ülését a vésztői Nagyközségi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. Megvitatták a cigánylakos­ság élet- és munkakörülmé­nyeiről szóló jelentést és ha­tározatot fogadtak el lakás- helyzetük további javításá­ra. Három évvel ezelőtt hoz­ták létre a községben a ci­gányügyi koordinációs bi­zottságot, amely éves mun­katerv alapján dolgozik. Saj­nos kevés a helyi munkale­hetőség, állapította meg a testület. A mezőgazdasági te­Vasárnap a BNV-n Vasárnap, az őszi BNV második teljes közönségnap­ján, a hűvös időben már ko­ra reggel hosszú sorok kí­gyóztak a pénztárak előtt, s megteltek a vásárváros kör­nyéki autóparkolók. Nem­csak a budapestiek közül vá­lasztották sokan vasárnapi programjuknak a vásárláto­gatást, de vidékről is több tízezren utaztak fel — cso­portosan vagy családjukkal —, hogy megismerkedjenek a legújabb hazai és külföl­di fogyasztási cikkekkel. A nyitás után benépesültek a kiállítócsarnokok, legtöbben — főként kisgyermekes szü­lők — családjukkal a nem­zetközi játékbemutatót ke­resték fel, ahol 13 ország legkisebbeknek készült esz­közei láthatók. Ebben a pa­vilonban a külön e célra be­rendezett játszósarokban a gyermekek a játékkészítés alapfogalmaival is megis­merkedhetnek szakemberek segítségével. A 40-es pavi­lonban a divatbemutató ara­tott sikert, a legújabb ha­zai és külföldi modellek lát­hatók itt a csinos maneke- neken. A „C” pavilonban a legnagyobb tömeg egész dél­előtt azt a Skoda autót vette körül, amelyeknek első pél­dányait a hetekben kezdik szállítani Magyarországra. vékenység idegen a cigány­ság számára. Jellemző, hogy a 111 munkaképes férfi és nő közül 68-an az építőipar­ban dolgoznak. Az iparban mindössze hárman helyez­kedtek el, a kereskedelem­ben pedig senki sem dolgo­zik. Szép eredményeket értek el viszont a cigánytelep fel­számolásában. Mindössze egy putri van a telepen, amely­ben laknak, de ebben a hó­napban ez a család is új ott­honba költözik. A tanács 1974 óta 68 ezer 500 forint építési kölcsönt biztosított 20 család részére. A korszerűbb otthonteremtés velejárója, hogy ma már 34 családnak van televíziója, 56-nak rá­diója és 40 háztartásban rno- sógéppel mosnak. A szülők többet törődnek gyermekük ruházatával, élelmezésével. Az elmúlt évben megszer­vezték a felnőttoktatást elő­készítő tanfolyamot, amelyre 23-an jártak. Jónak mond­ható az iskolalátogatás is. A 72 tanköteles közül 68 rend­szeresen jár iskolába. Hagyománya van Méhke­réken a fólia alatti uborka­termesztésnek. Országosan is jelentős mennyiséget adnak át az itt termelők a felvá­sárlóknak. Az idén a falu­ban 100 vagon uborka ter­mett, de ezenkívül mintegy 20 vagon zöldpaprikát is ér­tékesítettek. Hozzávetőlege­sen a termelők közel 10 mil­lió forint bevételhez jutot­tak. A termelési kedv évről évre nő, hamarosan megkez­dődnek a jövő évi szerződés- kötések. * * » Ahol nincsenek anyagi gondok, ott nem félnek a gyermekáldástól sem. örven­detes, hogy Méhkeréken — ellentétben más községekkel — fokozatosan gyarapszik a község lakossága. Egyre töb­ben vállalnak három vagy több gyermeket. A legna­gyobb családja Juhász Lász­lónak van, nemrég érkezett meg hozzájuk a nyolcadik gyermek. Elkezdődött a tanítás a méhkeréki általános iskolák­ban, és csaknem félszázan kezdték meg tanulmányaikat az első osztályban. A nagy­számú jelentkezés miatt két első osztályt indítottak az idei tanévben. * * * Ellentmondásosnak tűnik, de a faluban továbbra is gyengélkedik a közös gazda­ság. A termelőszövetkezet évek óta veszteséges, több millió forintos hiánnyal zár­ják az évet. Persze, ebben a kedvezőtlen jelenségben fő­szerepet játszanak a rend­kívül rossz talajviszonyok, a nehezen megmunkálható szi­kes földek. Itt aztán több­szörösen érezteti káros ha­tását a' kedvezőtlen időjárás. Emiatt például az idén gya­korlatilag nem is számítanak kukoricatermésre a háztájik­ban. Mégis van takarmány, mert a faluból sokan eljár­nak a Békés megyei állami gazdaságokba, ahol fizetsé­gül leginkább terményt kér­nek a dolgozók. Legutóbb is az aratási munkáknál, főleg a szalma lehúzásán tevé­kenykedtek méhkeréki embe­rek az állami gazdaságok­ban, ahonnan munkabérként takarmánybúzát és árpát hoztak haza, amit sokan" ku­koricára cseréltek be. A Békés megyei Növényvédő és Agroképiiai Állomás kórta- ni laboratóriumában az őszi gabonák vetése előtt évi 2—300 üzemi búza- vetőmag tételt vizsgálnak meg nő vény egészség- ügyi szempontból. A kapott eredmények alapján adnak szak­tanácsot az üzemeknek a csávázás elvégzésére Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents