Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-18 / 220. szám
1977. szeptember 1&, vasárnap o A képzőművészeti világhét nyitánya Gyulán Tizenhat Békés megyei művész festményeiből, szobraiból, kerámiáiból, érem- jei'ből összeállított nagyszabású kiállítást nyitottak meg tegnap, szeptember 17- én délután 5 órakor Gyulán, a Dürer-teremben. A Békés megyei képzőművészek tárlata ez alkalommal a képzőművészeti világhét rendezvénysorozatának kezdetét ünnepli. A tárlatot Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitotta meg, majd művész- közönség találkozó során ismerkedtek az érdeklődők az alkotókkal és műveikkel. A képzőművészeti bemutató október 3-ig látható Gyulán. A képzőművészeti kiállítás egyik szép részlete Fotó: Veress Erzsi A szövetkezetek nemzetközi szövetségének budapesti szemináriuma Egy héten át Magyarország ismét a nemzetközi szövetkezeti mozgalom érdeklődésének középpontjába kerül: az elkövetkező naptokban a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége Budapesten tartja 44. szemináriumát. Legutóbb 1973-ban volt a magyar fővárosban hasonló esemény. A szeminárium házigazdája az Országos Szövetkezeti Tanács, lebonyolításában a SZÖVOSZ, az OKISZ és a TOT is tevékenyen részt vesz. A vasárnap reggel, az OKISZ szabadság-hegyi üdülőjében kezdődő szemináriumról Molnár Frigyes, az OSZT soros elnöke és T. N. Bottomley, az SZNSZ titkára szombaton sajtótájékoztatót tartott a MUOSZ- ban. Elmondották, hogy a szeminárium központi témája — az SZNSZ tavaly Párizsban megtartott XXVI. kongresszusán hozott határozatra alapozva — a szövetkezetek szorosabb együttműködése, a nemzetközi mozgalom kiterjesztése, fejlesztése céljából az intenzívebb kereskedelmi és más együttműködési lehetőségek felkutatása, a társadalmi és gazdasági kapcsolatok elmélyítésére és közös vállalkozások szervezésére kínálkozó lehetőségek felmérése. Tsz-brigádok a versenyben Megyénk közös gazdaságaiban — miként az egész mezőgazdaságban — a termelés színvonala és a szocialista munkaverseny-moz- galom egymással kölcsönhatásban fejlődött. A Békés megyei szövetkezetekben a kezdeti lassú kibontakozás után ma már csaknem 800 szocialista brigád működik. E brigádok jelenleg több mint 10 ezer tagot számlálnak összesen. A munkaverseny- mozgalom szövetkezeteinkben figyelemre méltó színvonalat és teljesítményeket ért el. A versenyző kollektívák céljai jól igazodnak a népgazdaság igényeihez és segítik a szövetkezetek üzemi terveinek megvalósítását. Ezek a brgiádok nagyon sokat tettek a szövetkezeti parasztság gondolkodásmódjának fejlesztéséért is. A termelőszövetkezetek szocialista munkakollektívái elsők között csatlakoztak a Nagy Októberi • Szocialista Forradalom 60. évfordulójára meghirdetett versenyhez, és vállalásaik összértéke megközelíti a 240 millió forintot. A brigádok elsősorban termelésnövelésre és költségmegtakarításra vállalkoztak, csakúgy, mint a bo- lyiak és a tiszasasváriak kiegészítő felhívásához csatlakozva. QACUMCLfyA. Atri-^x, Népek barátsága — Battonya A barátság nagy dolog az ember életében. Ismerőse mindenkinek van, cimborája is a szórakozásban, a munkában pedig társa, de igaz barát, bizony kevés. Mert mi is a barátság? Olyan emberi kapcsolat, amelyben a megértés, egyetértés, a segítés, az őszinteség és a közös cél a meghatározó. Ezekért is legértékesebb emberi kapcsolat. Lehet-e barátság nagy közösségek, népek között? Úgy vélhettük sokáig — évszázadok tapasztalata látszott igazolni ezt —, hogy csak szövetség lehet, amely pillanatnyi, vagy viszonylag tartós érdekek alapján születik, s amelyet az első komolyabb érdekellentét szétzilál. Nem véletlen, hogy az önzésen, az egymásért vállalt felelősség hiányán mindig hajótörést szenvedett néhány, korát meghaladó gondolkodónak, politikusnak a törekvése. Kossuth Lajos születésének 175. évfordulóján jogosan vetődnek fel e múltba tekintő gondolatok, ö is felismerte, ha megkésve is, a Duna menti népek ösz- szefogásának jelentőségét saját érdekeik védelmére, a nacionalista töltésű széthúzás, szemben állás ellenében, amely mindig valamely elnyomó nagyhatalom érdekeit szolgálta az „oszd meg és uralkodj” nagyszerűen alkalmazott taktikája révén. A dunai konföderáció gondolatából nem lett, mert nem is lehetett semmi. A történelmi körülmények alkalmatlanok voltak ilyen terv realizálására. Hiába volt Balcescu, Ady Endre és mások figyelmet felhívó hangja — pusztába kiáltott szavakká semmisült mindegyik. A barátság nem születik, hanem lesz. A népek közötti barátság is a körülmények tartós folyamatának eredménye. Hajszálgyökerei mélyre nyúlnak a történelem évtizedeibe, századaiba: felderíteni kezdetét pontosan szinte lehetetlenség, de hogy mikor izmosodott népeink barátságává, azt tudjuk és számon is tartjuk. Lényegében hatvan évvel ezelőtt kezdődött az első proletárállam megteremtéséért, megvédéséért folyt harcok tüzében. Egymás nyelvét alig, de a célt nagyon is világosan értve, több százezer magyar harcolt, segített, vérezett — bízva abban, hogy itthon is sor kerül az új honfoglalásra. Nem hatalmaskodó kormányok papírrongy-szerződése pecsételte barátsággá e közös harcot: a tömegek kötötték egymással, életre, nemzedékre szólóan. Negyedszázad múltán éppen Battonyánál szakadt fel az elnyomás zsilipje — szovjet katonák törték fel — és alig három évtized múltán nyomasztó emlékként él már csak az idősebb generációban mindaz, amit a zsarnokság gátjai felduzzasztottak emberi szenvedésből, kiszolgáltatottságból. S hogy ma itt vagyunk, ahová elértünk saját szorgos munkánk révén, abban meghatározó erő és körülmény a barátság, amely mélyre eresztett gyökerein szocialista fejlődésünknek, haladásunknak lehetőségeit táplálja. Ma Battonyán, jelentőségében méltó körülmények között igyekszünk kifejezni ezt a barátságot, amely évtizedek termése, és amely a Szovjetunióhoz, a szocialista országok népeihez fűz bennünket a kölcsönösség, a proletár internacionalizmus, az igaz barátság alapján. Enyedi G. Sándor Kimagasló a Herbária idei eredménye A Herbária Országos Gyógynövényforgalmi Szövetkezeti Vállalat békéscsabai üzemének a dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére vállalták, hogy az idén a tervhez képest 12 százalékkal több gyógynövényt vásárolnak fel és értékesítenek. Eddig a tervet időarányosan 118 százalékra teljesítették. Különösen jó az eredmény kamillából, hársfa-, bodza- és cickavirágból, valamint kakukkfűből. A jó termést elősegítette a megfelelő időjárás, a gyűjtést pedig a kedvező felvásárlási ár. Ebben a munkában igen sokan vettek részt, köztük diákok, nyugdíjasok és üzemi munkások is, akik a szezonban egy-egy napon átlag 300 forintot kerestek. A békéscsabai telepen kamillaválogató és -szártalaní- tó, továbbá magtisztító gépsort helyeztek üzembe. így a válogatástól a bálázásig minden munkafolyamatot gépesítettek, ami meggyorsítja a feldolgozást. A Békéscsabái Konzervgyár 20 vagon kamilla szárítását vállalta el, s ez lehetővé tette, hogy az exportszállítások előbb kezdődjenek. Eddig 40 vagon feldolgozott terméket szállítottak el, mégpedig javarészt az Egyesült Államokba, Angliába, Olaszországba, az NSZK-ba, Franciaországba, Svájcba és Hollandiába. Év végéig az exportszállítás eléri a 140 vagont, ami 22 vagonnal több a tavalyinál. A Legfelsőbb Bíróság döntése talált kincsek ügyében Egy nem mindennapi polgári peres ügyben döntött nemrégen a Legfelsőbb Bíróság. Az ügy szálai hat évre nyúlnak vissza. 1971 júniusában ifjú Pataki Rezső győri kőműves kisiparos a Győr-Sopron megyei dénes- fai betegotthonban tatarozási munkák közben nagy értékű kincsekre — ezüst, aranyozott étkészletekre, porcelánokra, díszvázákra — bukkant. A győri Xantus János Múzeum 200 ezer forintra értékelte a leletet és ezért a találónak kétezer forintot fizetett. Két évvel később ifjú Pataki Rezső felszólította a múzeumot, hogy nagyobb összeget fizessen neki a kincsek megtalálásáért. A múzeum a kérést elutasította. Ezután megtaláló pert indított 90 ezer forint találói díj fizetéséért. A győri járásbíróság szakértők bevonásával felbecsülte a talált értékeket. Az összeg 200 ezer forintról másfél millióra emelkedett. A bíróság ezután úgy döntött, hogy a már felvett 2 ezer forint mellé még további 30 ezer forint jár a megtalálónak. Ezt az ítéletet mindkét fél megfellebbezte. A megtaláló keveselte, a múzeum sokalta az összeget. A legfőbb ügyész kezdeményezésére a Legfelsőbb Bíróság elnöke a pert másodfokú elbírálásra a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonta. A közelmúltban azután megszületett a végleges döntés, amely véget vetett a hatéves ügynek. A Legfelsőbb Bíróság egyik peres félnek sem adott igazat, s így a megtaláló és a múzeum is pervesztes lett. Jóváhagyta ellenben a Legfelsőbb Bíróság a győri járásbíróság korábbi döntését, amely szerint a másfél millió forint értékű kincsek megtalálójának még további 30 ezer forint jár. A peres feleknek a perköltségeken meg kell osztozkodniuk. Megyénk a BNV-n Nagydíjat kapott az idei őszi BNV-n a Magyar Hűtőipar közkedvelt terméke, a gyorsfagyasztott csemegeburgonya, melyet a Békéscsabai Hűtőház is gyárt. Ezenkívül külön vásárdíjat kapott a békéscsabai gyár a gyorsfagyasztott szilvalekváros derelyéért Ugyancsak nagydijat kapott a Gyulai Húskombinát világszerte ismert termékéért, a gyulai kolbászért. Remélhető, hogy az új húskombinát üzembe helyezése után belföldre is jut elegendő ebből a kiváló termékből Az idén rendezték meg először az INTEBPLAYEXPO nemzetközi játékkiállítást, melye» megyénket a Szarvasi Szirén és a Plastorus szövetkezetek képviselték. Képünkön a Szirén kiállításából látható egy részlet Fotó: Lónyai László
