Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-17 / 219. szám

Kép, szöveg: Martin Gábor M Reggel 8-ra Járunk Több nö dolgozik a békési üzemekben Békésen az üzemekben dolgozó aktív keresők száma 6392, ebből 2750 a nő. A ke­resők számához viszonyítva 43,02 százalék. A nők lét­száma évről évre emelkedik, egyre többen vállalnak mun­kát, erre lehetőség is van, hiszen Békésen az utóbbi években több üzemet bőví­tettek, korszerűsítettek. A nők arányának ugrásszerű növekedését bizonyítja két számadat: 1972-ben 2000 volt az üzemekben dolgozó nők száma, az idén viszont már 750-nel több. A különböző munkahe­lyeknél a vezetők a korsze­rűsítés mellett gondoltak a munka megkönnyítésére is. Így például a cipész ksz-nél új gyorstűzőgépet állítottak be, a cukorkaüzemben tészta­nyújtó, tésztavágó és keve­rőgépeket használnak. Ezek lényegesen csökkentik a ké­zi munkaerő felhasználását, s az itt dolgozók felszaba­dulnak a nehéz fizikai mun­kától. Emellett korszerű mosdókat, ebédlőket is épí­tettek több helyen. Csupán az Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 1,5 mil­lió forintot fordított az utób­bi két évben szociális, kul­turális helyiségek építésére. Vándorló bucsaiak Egyre több lehetőség helyben — A legnagyobb jóindulat­tal sem lehet túlzottan for­galmasnak mondani Bucsa utcáit, talán csak vasárnap. De nézzen egyszer körül hét­főn hajnalban. Bizonyára meglepődne. Egymás után indulnak az autóbuszok a szélrózsa minden irányába — mondja a tanácselnök, Nyi­las Péter. — Csaknem 600- an járnak el a községből nap mint nap távoleső munka­helyükre. Bucsa területi el­helyezkedése, és földrajzi adottságánál fogva elsősor­ban mezőgazdasági termelés­re alkalmas. Az egyetlen ter­melőszövetkezet, az Űj Ba­rázda, a községben fellelhe­tő munkaerőnek csak egy részét képes foglalkoztatni. És a többiek? Egy legutóbbi felmérés szerint a helyi ÁFÉSZ-nél 71-en tevékenykednek. Aránylag jelentős a számuk azoknak, akik a különböző üzemek kihelyezett részlegei­nél vállaltak bedolgozói munkát. A békéscsabai Csa­ba Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet bucsai bedolgo­zó részlegében több mint fél- százan jutnak munkához, ke­nyérhez. A Békési Kosárfo­nó Háziipari Szövetkezetnek 41-en dolgoznak. Növekedett az utóbbi időben a Békés­csabai Férfifehérnemű-gyár bedolgozói létszáma is, amely napjainkban megkö­zelíti a félszázat. Mindhárom részlegnél további munkaerő elhelyezkedésére van lehető­ség. Mindent egybevetve, a községben lakók közül mint­egy félezernek tudnak hely­ben munkát biztosítani. — Hová vándorolnak azok, akik arra kényszerültek, hogy otthonuktól távolabb találjanak megélhetést? — A bucsai dolgozók meg­találhatók a Duna menti re­gionális vízmű építésénél, a székesfehérvári Videoton gyárban, a Kábái Cukorgyár építésénél, a Füzesgyarmati Járműkészítő Szövetkezetnél, s mintegy 150-en járnak a nem távol levő Karcag üze­meibe, vállalataihoz. Növek­szik a járás központja, Szeg­halom felé irányuló munka­erő-áramlás. Sokan találtak munkát a szeghalmi SZÖV- ÉP-nél, és a Sárrét Tejüzem­nél. Lakásépítés - buktatókkal Kérdések Néhány év óta a tanácsok újszerű módon gazdálkodhat­nak. Az 1971-ben elfogadott tanácstörvény bővítette ön- kormányzati jellegüket. Mindez azt jelenti, hogy maguk dönthetnek működésük rendjéről, szervezetükről. Ugyan­akkor bizonyos szabályok mellett önállóan gazdálkodhat­nak a rendelkezésükre bocsátott anyagi eszközökkel. Ma­guk készítik el közép távú és éves terveiket, amelyekben kifejezésre jut a megnövekedett önállóság, a helyi törek­vések. kapacitás. Kétségtelen: az igények is megnőttek, hiszen míg az elmúlt tervidőszak­ban 48 OTP-s lakást adtak át, addig az V. ötéves terv­ben 322-tőt szeretnének te­tő alá hozni. A Bajcsy-Zsi- linszky és az Alkotmány ut­ca sarkán már megtörtént 48 lakás területelőkészítése, de kivitelező hiányában az építkezést nem tudják el­kezdeni. Nincs ilyen gond a Hősök terén épülő OTP és Állami Biztosító székházával és a hozzá kapcsolódó 24 lakás­sal. Ezek kivitelezésére a megyei tanács ÉPSZER Vál­lalata kapott megbízást. Hogy ki lesz a további 250 OTP-s lakás felépítésének a gazdája, még nem tudni. Az idő mindenesetre halad. Nem így a Deák és az Ár­pád utca közötti területelő­készítés. Itt ugyanis új ut­cát kell nyitni, amelynek költségeit egyelőre nincs mi­ből fedezni. Egyszerűen arról van szó, hogy a településfejlesztést a korábbinál lelkiismereteseb­ben irányítják. A testületi üléseken aprólékosan felmé­rik az igényeket, és számba veszik a lehetőségeket. Mert nem mindegy, hogyan gaz­dálkodnak a pénzzel. A na­gyobb önállóság ugyanis na­gyobb felelősséggel jár. A legtöbb gondot érthetően a városokban és nagyközség­ben a lakásépítés jelenti. Mostanában Mezőkovácshá- zán is ilyen kérdések hang­zanak el: Találunk-e kivite­lezőt? Kész lesz-e határidő­re? Módosítani kell a ter­vet? Kap-e mindenki la­kást? A válaszok sajnos nem mindig a legmegnyugtatób- bak. Pedig lakásra nagy szükség van a városiasodó járási székhelyen. A nagyközségi tanács még 1974-ben rendeletet alkotott, amely a helyi sajátosságokat figyelembe véve szabályoz­ta a tanácsi bérlakások és a tanácsi értékesítésű lakások elosztását. Nehezíti a hely­zetet, hogy az előbbiből a IV. ötéves tervben csupán 25-öt, ebben a tervidőszakban 40-et hoztak, illetve hoznak létre, az utóbbiból pedig egyáltalán nem épült. Jelen­leg 87 igénylőt tartanak nyil­ván tanácsi bérlakásra, ör­vendetes viszont, hogy a község nagy családjainak la­kásgondját sikerült megol­dani. Imi hiányzik Mezőkovácsházán senki sem vitatja, hogy az utóbbi években nincs elég lehető­ség a lakásépítés fellendíté­sére. Csakhogy a pénz nem minden. Ami hiányzik az a Tanulságok Ami a szövetkezeti laká­sokat illeti — a lakásszövet­kezetnek 27 tagja van a köz­ségben — itt sem rózsásabb a helyzet. A Lakatos utcá­ban megkezdték ugyan a magyarbánhegyesi Egyetér­tés Termelőszövetkezet és a költségvetési üzem kivitele­zésében nyolc lakás építését, de a következő épületek lét­rehozására szintén nincs je­lentkező. Szerencsére igen nagy a községben a családi ház építési kedv. A IV. öt­éves tervben 134 lakás épült fel magánerőből, a mostani tervidőszak első két évében pedig 53. Megnyitották a Fáy utcát, amelyet meghosszab­bítanák a Petőfi utcáig. így ezen a területen 35, az Oros­házi út bal oldalán 30 csa­ládi ház épül. A leírtakból egyértelműen kiderül: a lakásépítés leg­nagyobb buktatója a kivite­lező hiánya. De nem hagy­ható figyelmen kívül az elő­készítés fontossága sem. A visszatérő refrén: a kapaci­táshiány, akármilyen mu­mus is, nem hord el min­dent a puttonyában. Tudják ezt a mezőkovácsházi ta­nácsnál is. Nem véletlen a végrehajtó bizottság titkárá­nak nemrégiben írásban le­fektetett megállapítása: „... az a véleményünk, hogy a VI. ötéves terv előkészíté­sét már most meg kell kez­deni. Számításba szükséges venni a különböző források­ból megvalósuló beruházáso­kat, az OTP-s lakások terü­leteit, a további kislakásépí­téshez szükséges telekbizto­sítást.” A tanulságok tehát együtt vannak, megszívlelése csak előbbre viheti a lakásépítés ma még itt-ott döcögő sze­kerét. Seres Sándor Mintákért Szeghalmon Szeghalmon és környékén a piaci forgalomban évek óta kevés a gyümölcs. Fő­leg a meggy, a szilva és a kajszibarack hiányzik. Ezért a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ a MÉSZÖV segítsé­gével még ebben az évben egy gyümölcs mintakertet hoz létre. Ebben bemutatják a különböző fajtákat és koro­naformákat, művelésmódo­kat az érdeklődő kisterme­lőknek. Az ÁFÉSZ-nek az a célja, hogy a házikertek­ben a bőtermő pándi és ér­di meggy, a besztercei szil­va és a magyar kajsziba­rack gyümölcsfák terjedje­nek el. A mintakert létrehozásá­val együtt gyümölcsfalera- katot is létesítenek, ahol a szeghalmi járás kistermelői­nek igényeit elégítik ki. Az eljáró dolgozók túlnyo­mó része szakképzetlen, ' s így leginkább segédmunkás­ként, vagy betanított mun­kásként helyezkednek el. Je­lentős viszont azoknak a szakmunkásképzőkben vég­zett szakmunkásoknak a száma is, akik miután meg­szerezték a képesítést, nem kerültek vissza a községbe, véglegesen elvándoroltak. Mivel kecsegtet a jövő? Ami a község munkaerő­tartalékát illeti, nincs pon­tos statisztika. Munkaerő- tartaléknak tekinthetők az általános iskola nyolc osztá­lyát befejezett, de tovább ta­nulni nem kívánó fiatalok. A háztáji és kisegítő gazdaság­ban dolgozók közül azok is, akiknek munkaideje naponta alig egy-két órás, valamint az ideiglenesen munkavi­szonyban nem állók, akik­nek számuk becslés szerint 250—300 főre tehető. Hozzá­vetőlegesen 50—60, főleg nő, vállal időszakos munkát, többségük a karcagi Magyar —Bolgár Barátság Termelő- szövetkezetben, tavasztól őszig. A már nyugdíjban le­vő, de még munkaképes em­berek száma is évről évre emelkedik. Jelentős részük a termelőszövetkezetnél, vagy egyéb területen, főleg épít­kezéseknél- vállalnak mun­kát. Igaz, nincs hagyománya, de megoldható lenne itt is a kisgazdaságokon belül a zöldségtermesztés intenzí­vebb fejlesztése. Néhány he­lyen már tapasztalható a fólia alatti termesztés, amit tovább lehetne bővíteni. A munkaerő-lekötés és foglal­koztatás másik ága a kisál­lattenyésztés lenne. Hasznos volna, ha az ÁFÉSZ kedve­ző szerződési feltételeket biz­tosítana víziszárnyasok, nyúl- és galamb-, valamint baromfitenyésztéshez. Ez amellett, hogy jól jövedel­mez, jó néhány embernek biztosítana elfoglaltságot. B. O. Kártyaparti Szemüveg nélkül — 70-en l Szeghalmi öregek Nem egyedülálló in­tézmény a szeghalmi öregek napközi ottho­na, több községünkben, városunkban találunk hasonlót. Ez legfeljebb jól szervezett program­jaival, aktivizáló légkö­rével tűnik ki a többi közül. Hetente hívnak elő­adókat, kirándulásokat szerveznek az ország ke­vésbé ismert részeire. Kézimunkáznak vagy csigatésztát készítenek, varrnak, vagy újságok­ból olvasnak fel. Negyven idős ember, aki az előítéletekkel -szemben eljutott a kö­zösségi életforma elfoga­dásáig. A klubszobában

Next

/
Thumbnails
Contents