Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-17 / 219. szám

1977. szeptember 17., szombat o Kimagasló versenyeredmény az orosházi Új Élet Tsz-ben Pútfelajánlás Orosházán és Békéscsabán A Kiváló Termelőszövet­kezeti Gazdaság címet tíz­szeresen viselő orosházi Üj Élet Tsz-ben a párt- és gaz­dasági vezetők a szocialista brigádvezetőkkel együttes ülést tartottak, melyen érté­kelték a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére tett versenyvállalás eddigi ered­ményeit. A csepeli munká­sok felhívásához csatlakoz­va annak idején vállalták, hogy terven felül hatmillió 880 ezer forint eredményt produkálnak. Nos, ezt a vál­lalást szeptember közepére több mint 10 millió forint­ban realizálták. Megvitatták azt is: hogy állnak az V. ötéves terv időarányos teljesítésével. Másfél évvel ezelőtt ugyan­is, amikor átvették a Mi­nisztertanács Vörös Zászla­ját, az V. ötéves terv túl­teljesítésére tettek vállalást. Az eredmény e téren is vá­rakozáson felül alakult. Az idén búzából 59 mázsa volt a hektáronkénti átlag, kon- zervborsóból 53, zöldbabból pedig 51 mázsa. Év végére az egy tehénre jutó tejter­melés meghaladja, a négy­ezer litert, s hízott sertés­ből több mint ezer darab­bal túlteljesítik a tervet. A szocialista brigádveze­tők javaslatára a jó gazdál­kodásáról híres orosházi Üj Élet Tsz csatlakozott a Bo- lyi Mezőgazdasági Kombi­nát és a tiszaföldvári Lenin Tsb felhívásához, melyet a Nagy Október tiszteletére, az őszi munkák sikeres be­fejezésére tettek. Az Új Élet Tsz tagjai és dolgozói vállal­ták, hogy az 1500 hektár őszi búza vetőmagját kiváló minőségben, október 31-ig földbe teszik. A 2000 hektár kukoricát, a 67 hektár sár­garépát november 7-re "be­takarítják, a tervezett alta­lajlazítást ugyanerre az idő­re elvégzik. Az Űj Élet Tsz tiszta határral, a pótvállalá­sok teljesítésével köszönti a 60. évfordulót. • * • A békéscsabai Lenin Tsz kollektívája ugyancsak csat­lakozott a Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát és a tisza­földvári Lenin Tsz felhívá­sához. A szövetkezet dolgo­zói vállalták: az őszi búza vetését október 31-ig, a ku­koricabetakarítást november 5-ig, a cukorrépa-betakarí­tást november 10-ig, az őszi mélyszántást pedig decem­ber 10-ig kifogástalan minő­ségben elvégzik. A békéscsa­bai Lenin Tsz tagsága arra is vállalkozott, hogy a kör­nyékbeli mezőgazdasági üze­meknek segít az időszerű őszi munkák határidőre va­ló befejezésében. A. Fotócikkek, magnetofonok, kozmetikumok Lengyelország és Magyar- ország között hagyományo­san jó a kapcsolat és ez meg­nyilvánul a testvérországok közötti egyre növekvő áru­csereforgalomban is. Ebben az ötéves tervben a kölcsö­nös áruforgalom eléri a 2,5 milliárd rubelt és ez 55 szá­zalékos növekedést jelent az előző ötéves tervidőszakhoz képest. Az idei őszi BNV-t a len­gyel partner felhasználja ar­ra, hogy bemutassa legújabb árucikkeit. Hat lengyel kül­kereskedelmi vállalat mutat­kozik be Magyarországnak. A PAGED gazdag bútorvá­lasztékkal jelentkezik, az UNITRA elektroakusztikai cikkeket és alkatrészeket mutat be. Láthatók lesznek a nálunk is jól ismert Grun­dig licenc alapján gyártott magnetofonok is. Legna­gyobb helyet a textilipar be­mutatója kapja, különböző ruhákat, alapanyagokat lát­hatnak a látogatók. A mezőkovácsházi ÁFÉSZ kunágotai baromfifeldolgozó üze­mében évente mintegy 110 vagon galambot, nyulat és hízott libát dolgoznak fel, s szállítanak exportra. A háztájikból felvásárolt libát konyhakész állapotban szállítják az NDK- ba és az NSZK-ba Fotó: Veress Erzsi Hét lány, egy fiú az Ifjúság brigádban Búzatermesztési tanácskozás a.nagyobb hozamokért JEGYZET Intézkedés és minőség A Gyomai Háziipari Szö­vetkezet a nem kellően meg­alapozott fejlesztés és a munka szervezetlensége mi­att gazdaságilag nehéz hely­zetbe került. A régi vezetést új váltotta fel, amely igye­kezett rendet teremteni, s a szövetkezet ma már felfelé ívelő pályán halad. Erről Dinya Máté főmér­nökkel beszélgetek, aki egye­bek közt azt is elmondja, hogy a dolgozókat tájékoz­tatták a szövetkezet gazda­sági helyzetéről, s meghatá­rozták a tennivalókat. Ah­hoz, hogy a bajból kilából- janak, a legfontosabb a fe­gyelmezett és a kifogástalan, minőségi munka. Nem volt nehéz megértetni velük, hogy ez a szövetkezet meg­maradásának és fejlődésé­nek az alapja. * *■ * A nyolctagú konfekció kettliző Ifjúság Szocialista Brigád csaknem két éve ala­kult. A kettlizés — ami azt jelenti, hogy a kötöttárunak a gallérját, gombolópántját és a nyakszegélyét varrják speciálgépeken — az egyik legkényesebb munka. A brigádban az egyetlen férfi Domokos Imre, akit a hét fiatal lány brigádveze­tőül választott. Soczó Erzsé­bet véleménye szerint azért, mert elismert szakember és erélyes, „elbír” a lányokkal, meg „felfelé” is megmond­ja, ha valami akadályozza a munkát. Neki köszönhető el­sősorban, hogy a brigád már az első év után elnyerte a szocialista címet és most ta­lán egy fokozattal magasabb „osztályba” lép. A szövetkezet gondját is­merik. — Adósságunk van, amit „nyögünk” még néhány évig — állapítja meg Domokos Imre helyesen, hiszen vala­mennyien szövetkezeti ta­gok, akik együttesen felelő­sek az államtól kapott köl­csön visszafizetéséért. Még azt is kiszámították, hogy a kölcsönből egy-egy személyre mintegy 50 ezer forint jut, amit 7 évre el­osztva kell törleszteni. Ám ha jól kihasználják a mun­kaidőt és csak kifogástalan minőségű termék kerül ki a kezük alól, akkor a kama­tokkal együtt sem lesz ne­héz az állam iránti kötele­zettségüket teljesíteni. — Érdemes a szövetkeze­tért küzdeni? Szabó Emmi határozottan kijelenti: — Igen. Itt tanultam a gépi varró szakmát, amit szeretek csinálni, jó a ke­resetem is. — És ha a szövetkezet nem tudna bért emelni? — Inkább lemondanék ró­la, ha a közös érdek azt kí­vánja — mondja Demeter Marika. — Ilyentől azonban nem­igen kell tartani. Ha a meg­tűrt 2 százaléknál kevesebb a selejt, prémiumot kapunk. Szinte minden hónapban ki­érdemeljük — büszkélkedik Gombás Kati. * * * A háziipari szövetkezet gé­pi felső kötöttáruja Gyoma egyik elismert terméke. Nemigen reklámozzák, még­is nagyon kelendő cikk. Bel­földre 70 millió, exportra 25 —30 millió forint értékű jut belőle. Ha több készül, töb­bet lehet eladni. Azért is vállalta az ifjúsági brigád, hogy 102 százalékra teljesíti az éves tervét, de időarányo­san most a 105 százaléknál tart. — Kell a pénz. Valameny- nyien munkából élünk —vé­lekedik Domokos Imre, majd egy kis szünet után még folytatja: — Kell a szö­vetkezetnek is, hogy rendez­ze a dolgait. De csak pénz­ből lehet előteremteni min­dent, amire szükségünk van. Például szövetkezeti üdülő­telep épül az Erzsébet liget­ben ... Érthető tehát, hogy a bri­gádelbírálásnál elsősorban a termelési eredményt veszik alapul. Ha azonban csak munkából állna az élet, a fiatalok hamar megelégel­nék a dolgot. Am azt mond­ják: — Nincs olyan kulturális és sportrendezvény Gyomán, ahová el ne mennénk. Szín­ház, mozi, tánc, focimeccs... Néha együtt is. Ha pedig a Körös menti együttes szerepel, mind ott vannak. Már azért is, mert Demeter Marika az együttes táncosnője. A brigád tapsa elsősorban neki szól. * * * Tavaly a HÓDIKÖT-be, az idén tavasszal a Debreceni Kötöttárugyárba látogattak. Jutalmul a szövetkezet fizet­te a buszköltséget. — Nagy üzemek ezek, amelyekben sokan dolgoz­nak. Nagy teljesítményű kö­tőgépeket is láttunk — em­lékszik vissza Nagy Vilma. — Nem irigyelték az ott dolgozó nőket? — Nem, mert mi is mo­dern gépeken dolgozunk. Igaz, nálunk síkkötő gépek vannak, de kis szériában termelünk, ezért tudunk di­vatcikkeket gyártani. A kis széria pedig gyors átállást követel. Azért ta­nultak meg valamennyien minden varrógéptípuson dolgozni. Az is erényük, hogy pat­ronálják a Vorosilov úti óvodát. Ez pedig egyelőre abból áll, hogy az asztalok­ra kis térítőkét készítenek. — Szívesen járunk eiz óvo­dába, a gyerekek szépek, kedvesek, szeretetreméltók — vélekedik Soczó Erzsiké. S a lányok bevallják, hogy nem egészen önzetle­nül patronálják az óvodát. Pásztor Béla Néhány évszázada Európa- szerte híres volt a kiváló minőségű magyar búza, a bánkúti fajta megyénk hírét vitte az országhatárainkon túlra. Mi a helyzet napjaink­ban a búzatermesztésben? Erről tanácskoztak Klau- kó Mátyásnak, a megyei ta­nács elnökének részvételével — a Körösök Vidéke Tsz- Szövetség tagszövetkezetei­nek szakemberei pénteken Szeghalmon, a Sárréti Tsz- ben, abban a gazdaságban, ahol bebizonyították: kedve­zőtlen talajadottságok mel­lett megfelelő fajtakiválasz­tással, gondos talajművelés­sel, jó növényvédelemmel, lomhtrágyázással és nem utolsósorban a technológiai fegyelem megtartásával ki­váló eredmények érhetők el. A búzatermesztés az elmúlt évtizedben óriásit fejlődött, nagymértékben hozzájárult a fellendüléshez, a közös gaz­daságok megerősödéséhez, számos tsz gazdasági ered­ményét e növény alapozta meg. A fejlődést igazolják a számok is: 1971-ben 26,8 má­zsa volt az átlagtermés, az idén pedig ennél lényegesen több kenyérgabonát takarí­tottak be a kombájnok hek­táronként a szövetség terü­letén. Ez azt jelenti, hogy búzából az átlagtermés ma­gasabb az ötéves terv célki­tűzéseinél. Ezek a számok még na­gyobbak lettek volna, ha a tavaszi belvíz nem pusztítja ki 2969 hektáron a vetést. Igaz, a belvízzel szemben sem tehetetlen már az em­ber: mind több gazdaságban folyamatosan megvalósul a melioráció, a talajjavítás, az altalaj lazítás, ami a termés biztonságát hivatott szolgál­ni. S amíg ezek a célkitűzé­sek mindenütt megvalósul­nak, addig is van mit ten­ni: a gazdaságok között in- dokolotlanul magas a ter­mésátlag-szóródás. Ennek számos összetevője van, csak a leglényegesebbek: a mű­trágyázás nem elégíti ki a mai igényeket, számos gazda­ságban napjainkban korsze­rűtlen, kis hozamú fajtákat termesztenek, néhol elavult a géppark, így nagy a betaka­rítási veszteség, számos szö­vetkezetben a vezetés szín­vonala is alacsony. A tanácskozás befejező ré­szében a szakemberek helyi termesztési tapasztalataikat és célkitűzéseiket mondták el. Az utóbbi lényege, hogy a gazdaságok között az átlag­termésben mutatkozó nagy különbségeket csökkenteni kell, nagyobb teret adni a bőtermő fajtáknak, a ke­nyérgabona-termés további fokozására. Hasonló tanácskozáson vet­tek részt a héten a Dél-Bé­kés megyei Termelőszövetke­zetek Területi Szövetségéhez tartozó közös gazdaságok szakemberei is. Házigazda a csanádapácai Széchenyi Ter­melőszövetkezet volt, az a gazdaság, amely a dél-békési szövetség által meghirdetett búzatermesztési verseny idei győztese, hektáronkénti 63,2 mázsás átlagterméssel. A ta­nácskozáson elsőként Hor­váth Pál, a tsz-szövetség tit­kára tartott tájékoztatót, majd Dékány Károly, a csa­nádapácai Széchenyi Tsz fő- agronómusa számolt be bú­zatermesztési technológiá­jukról, tapasztalataikról, ter­veikről. Miniszteri rendelet írja elő, hogy a kivitelező építőipar­ban a jövő évtől be kell ve­zetni a minőségi, azaz a ki­fogástalan munkára jobban ösztönző bérezést. Az ezt cél­zó intézkedési tervet, amit az ottani gazdasági szakembe­rek készítettek, a napokban vitatta meg a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat szb-je. A terv és a megbe­szélés egyaránt azt látszik igazolni, hogy nem könnyű érvényt szerezni ennek a nagyon fontos rendelkezés­nek. Bevezetése megkövete­li az építőipari munka- és üzemszervezés, a technoló­giai folyamatok csaknem tö­kéletessé tételét, pontos be­tartását. Precízen meg kell állapítani, hogy a munkafo­lyamatokban hol vannak az úgynevezett technológiai csomópontok, hol, melyik ponton van váltás, ahol — a rendelkezésre álló anyagok minőségét is tekintetbe véve —le lehet mérni, mennyitér az addig elvégzett munka. S mindez pontosságot, lelkiis­meretességet követel első­sorban azért, mert például gyenge minőségű munkáért levonás, s fordítva: jó telje­sítményért prémium jár, amelyek mértéke 10—15 szá­zalékos lehet. Esetenként még több is, ami nem kis dolog. Természetes, hogy a leg­kritikusabb munkaterülete­ken vezetik be ezt először az építők: a lakásépítésnél. Per­sze, a poligonüzemekben meg a nagypaneles építkezések­nél a viszonylag jól kiala­kult munkamenet lehetősé­get is ad arra, hogy beve­zessék, s csak később kerül sor a többi, kevésbé kifor­rott területen. Az is dicsé­retes, hogy körültekintően teszik mindezt: a megbeszé­lések, viták, különböző fi­nomítások után a tervet még a vállalati szakszervezeti ta­nácsnak is el kell fogadnia. S közben gondolnak arra, hogy egy még oly kiváló in­tézkedés is csak akkor hoz sikert, ha bevezetése előtt körültekintően megtörténik a minősítők és a dolgozók fel­készítése is. Szarvasi Állami Gazdaságot kapcsolja a közlekedési úthálózatba Hozzászólt a tanácskozás témájához dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános el­nökhelyettese, aki a gabona- termesztés megyei eredmé­nyeiről, a különböző búza­fajtákról, és a következő évek termelési feladatairól, szólt. A tanácskozáson több szakembér adta közre tapasz­talatait, mondta el vélemé­nyét a gabonatermesztésről. Ez már — mondhatnánk — belügy: a vállalat magán­ügye. Az azonban már köz­ügy, mindannyiunké: meny­nyivel javul ezek után & lakások minősége, csöpög-e a csap, beázik-e a tető, fel- és leválik-e a padló vagy a tapéta, és így tovább. Amennyivel jobbak lesznek lakásaink, annyit ér majd ez az intézkedés. Varga János

Next

/
Thumbnails
Contents