Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-17 / 219. szám
1977. szeptember 17., szombat o Kimagasló versenyeredmény az orosházi Új Élet Tsz-ben Pútfelajánlás Orosházán és Békéscsabán A Kiváló Termelőszövetkezeti Gazdaság címet tízszeresen viselő orosházi Üj Élet Tsz-ben a párt- és gazdasági vezetők a szocialista brigádvezetőkkel együttes ülést tartottak, melyen értékelték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett versenyvállalás eddigi eredményeit. A csepeli munkások felhívásához csatlakozva annak idején vállalták, hogy terven felül hatmillió 880 ezer forint eredményt produkálnak. Nos, ezt a vállalást szeptember közepére több mint 10 millió forintban realizálták. Megvitatták azt is: hogy állnak az V. ötéves terv időarányos teljesítésével. Másfél évvel ezelőtt ugyanis, amikor átvették a Minisztertanács Vörös Zászlaját, az V. ötéves terv túlteljesítésére tettek vállalást. Az eredmény e téren is várakozáson felül alakult. Az idén búzából 59 mázsa volt a hektáronkénti átlag, kon- zervborsóból 53, zöldbabból pedig 51 mázsa. Év végére az egy tehénre jutó tejtermelés meghaladja, a négyezer litert, s hízott sertésből több mint ezer darabbal túlteljesítik a tervet. A szocialista brigádvezetők javaslatára a jó gazdálkodásáról híres orosházi Üj Élet Tsz csatlakozott a Bo- lyi Mezőgazdasági Kombinát és a tiszaföldvári Lenin Tsb felhívásához, melyet a Nagy Október tiszteletére, az őszi munkák sikeres befejezésére tettek. Az Új Élet Tsz tagjai és dolgozói vállalták, hogy az 1500 hektár őszi búza vetőmagját kiváló minőségben, október 31-ig földbe teszik. A 2000 hektár kukoricát, a 67 hektár sárgarépát november 7-re "betakarítják, a tervezett altalajlazítást ugyanerre az időre elvégzik. Az Űj Élet Tsz tiszta határral, a pótvállalások teljesítésével köszönti a 60. évfordulót. • * • A békéscsabai Lenin Tsz kollektívája ugyancsak csatlakozott a Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát és a tiszaföldvári Lenin Tsz felhívásához. A szövetkezet dolgozói vállalták: az őszi búza vetését október 31-ig, a kukoricabetakarítást november 5-ig, a cukorrépa-betakarítást november 10-ig, az őszi mélyszántást pedig december 10-ig kifogástalan minőségben elvégzik. A békéscsabai Lenin Tsz tagsága arra is vállalkozott, hogy a környékbeli mezőgazdasági üzemeknek segít az időszerű őszi munkák határidőre való befejezésében. A. Fotócikkek, magnetofonok, kozmetikumok Lengyelország és Magyar- ország között hagyományosan jó a kapcsolat és ez megnyilvánul a testvérországok közötti egyre növekvő árucsereforgalomban is. Ebben az ötéves tervben a kölcsönös áruforgalom eléri a 2,5 milliárd rubelt és ez 55 százalékos növekedést jelent az előző ötéves tervidőszakhoz képest. Az idei őszi BNV-t a lengyel partner felhasználja arra, hogy bemutassa legújabb árucikkeit. Hat lengyel külkereskedelmi vállalat mutatkozik be Magyarországnak. A PAGED gazdag bútorválasztékkal jelentkezik, az UNITRA elektroakusztikai cikkeket és alkatrészeket mutat be. Láthatók lesznek a nálunk is jól ismert Grundig licenc alapján gyártott magnetofonok is. Legnagyobb helyet a textilipar bemutatója kapja, különböző ruhákat, alapanyagokat láthatnak a látogatók. A mezőkovácsházi ÁFÉSZ kunágotai baromfifeldolgozó üzemében évente mintegy 110 vagon galambot, nyulat és hízott libát dolgoznak fel, s szállítanak exportra. A háztájikból felvásárolt libát konyhakész állapotban szállítják az NDK- ba és az NSZK-ba Fotó: Veress Erzsi Hét lány, egy fiú az Ifjúság brigádban Búzatermesztési tanácskozás a.nagyobb hozamokért JEGYZET Intézkedés és minőség A Gyomai Háziipari Szövetkezet a nem kellően megalapozott fejlesztés és a munka szervezetlensége miatt gazdaságilag nehéz helyzetbe került. A régi vezetést új váltotta fel, amely igyekezett rendet teremteni, s a szövetkezet ma már felfelé ívelő pályán halad. Erről Dinya Máté főmérnökkel beszélgetek, aki egyebek közt azt is elmondja, hogy a dolgozókat tájékoztatták a szövetkezet gazdasági helyzetéről, s meghatározták a tennivalókat. Ahhoz, hogy a bajból kilából- janak, a legfontosabb a fegyelmezett és a kifogástalan, minőségi munka. Nem volt nehéz megértetni velük, hogy ez a szövetkezet megmaradásának és fejlődésének az alapja. * *■ * A nyolctagú konfekció kettliző Ifjúság Szocialista Brigád csaknem két éve alakult. A kettlizés — ami azt jelenti, hogy a kötöttárunak a gallérját, gombolópántját és a nyakszegélyét varrják speciálgépeken — az egyik legkényesebb munka. A brigádban az egyetlen férfi Domokos Imre, akit a hét fiatal lány brigádvezetőül választott. Soczó Erzsébet véleménye szerint azért, mert elismert szakember és erélyes, „elbír” a lányokkal, meg „felfelé” is megmondja, ha valami akadályozza a munkát. Neki köszönhető elsősorban, hogy a brigád már az első év után elnyerte a szocialista címet és most talán egy fokozattal magasabb „osztályba” lép. A szövetkezet gondját ismerik. — Adósságunk van, amit „nyögünk” még néhány évig — állapítja meg Domokos Imre helyesen, hiszen valamennyien szövetkezeti tagok, akik együttesen felelősek az államtól kapott kölcsön visszafizetéséért. Még azt is kiszámították, hogy a kölcsönből egy-egy személyre mintegy 50 ezer forint jut, amit 7 évre elosztva kell törleszteni. Ám ha jól kihasználják a munkaidőt és csak kifogástalan minőségű termék kerül ki a kezük alól, akkor a kamatokkal együtt sem lesz nehéz az állam iránti kötelezettségüket teljesíteni. — Érdemes a szövetkezetért küzdeni? Szabó Emmi határozottan kijelenti: — Igen. Itt tanultam a gépi varró szakmát, amit szeretek csinálni, jó a keresetem is. — És ha a szövetkezet nem tudna bért emelni? — Inkább lemondanék róla, ha a közös érdek azt kívánja — mondja Demeter Marika. — Ilyentől azonban nemigen kell tartani. Ha a megtűrt 2 százaléknál kevesebb a selejt, prémiumot kapunk. Szinte minden hónapban kiérdemeljük — büszkélkedik Gombás Kati. * * * A háziipari szövetkezet gépi felső kötöttáruja Gyoma egyik elismert terméke. Nemigen reklámozzák, mégis nagyon kelendő cikk. Belföldre 70 millió, exportra 25 —30 millió forint értékű jut belőle. Ha több készül, többet lehet eladni. Azért is vállalta az ifjúsági brigád, hogy 102 százalékra teljesíti az éves tervét, de időarányosan most a 105 százaléknál tart. — Kell a pénz. Valameny- nyien munkából élünk —vélekedik Domokos Imre, majd egy kis szünet után még folytatja: — Kell a szövetkezetnek is, hogy rendezze a dolgait. De csak pénzből lehet előteremteni mindent, amire szükségünk van. Például szövetkezeti üdülőtelep épül az Erzsébet ligetben ... Érthető tehát, hogy a brigádelbírálásnál elsősorban a termelési eredményt veszik alapul. Ha azonban csak munkából állna az élet, a fiatalok hamar megelégelnék a dolgot. Am azt mondják: — Nincs olyan kulturális és sportrendezvény Gyomán, ahová el ne mennénk. Színház, mozi, tánc, focimeccs... Néha együtt is. Ha pedig a Körös menti együttes szerepel, mind ott vannak. Már azért is, mert Demeter Marika az együttes táncosnője. A brigád tapsa elsősorban neki szól. * * * Tavaly a HÓDIKÖT-be, az idén tavasszal a Debreceni Kötöttárugyárba látogattak. Jutalmul a szövetkezet fizette a buszköltséget. — Nagy üzemek ezek, amelyekben sokan dolgoznak. Nagy teljesítményű kötőgépeket is láttunk — emlékszik vissza Nagy Vilma. — Nem irigyelték az ott dolgozó nőket? — Nem, mert mi is modern gépeken dolgozunk. Igaz, nálunk síkkötő gépek vannak, de kis szériában termelünk, ezért tudunk divatcikkeket gyártani. A kis széria pedig gyors átállást követel. Azért tanultak meg valamennyien minden varrógéptípuson dolgozni. Az is erényük, hogy patronálják a Vorosilov úti óvodát. Ez pedig egyelőre abból áll, hogy az asztalokra kis térítőkét készítenek. — Szívesen járunk eiz óvodába, a gyerekek szépek, kedvesek, szeretetreméltók — vélekedik Soczó Erzsiké. S a lányok bevallják, hogy nem egészen önzetlenül patronálják az óvodát. Pásztor Béla Néhány évszázada Európa- szerte híres volt a kiváló minőségű magyar búza, a bánkúti fajta megyénk hírét vitte az országhatárainkon túlra. Mi a helyzet napjainkban a búzatermesztésben? Erről tanácskoztak Klau- kó Mátyásnak, a megyei tanács elnökének részvételével — a Körösök Vidéke Tsz- Szövetség tagszövetkezeteinek szakemberei pénteken Szeghalmon, a Sárréti Tsz- ben, abban a gazdaságban, ahol bebizonyították: kedvezőtlen talajadottságok mellett megfelelő fajtakiválasztással, gondos talajműveléssel, jó növényvédelemmel, lomhtrágyázással és nem utolsósorban a technológiai fegyelem megtartásával kiváló eredmények érhetők el. A búzatermesztés az elmúlt évtizedben óriásit fejlődött, nagymértékben hozzájárult a fellendüléshez, a közös gazdaságok megerősödéséhez, számos tsz gazdasági eredményét e növény alapozta meg. A fejlődést igazolják a számok is: 1971-ben 26,8 mázsa volt az átlagtermés, az idén pedig ennél lényegesen több kenyérgabonát takarítottak be a kombájnok hektáronként a szövetség területén. Ez azt jelenti, hogy búzából az átlagtermés magasabb az ötéves terv célkitűzéseinél. Ezek a számok még nagyobbak lettek volna, ha a tavaszi belvíz nem pusztítja ki 2969 hektáron a vetést. Igaz, a belvízzel szemben sem tehetetlen már az ember: mind több gazdaságban folyamatosan megvalósul a melioráció, a talajjavítás, az altalaj lazítás, ami a termés biztonságát hivatott szolgálni. S amíg ezek a célkitűzések mindenütt megvalósulnak, addig is van mit tenni: a gazdaságok között in- dokolotlanul magas a termésátlag-szóródás. Ennek számos összetevője van, csak a leglényegesebbek: a műtrágyázás nem elégíti ki a mai igényeket, számos gazdaságban napjainkban korszerűtlen, kis hozamú fajtákat termesztenek, néhol elavult a géppark, így nagy a betakarítási veszteség, számos szövetkezetben a vezetés színvonala is alacsony. A tanácskozás befejező részében a szakemberek helyi termesztési tapasztalataikat és célkitűzéseiket mondták el. Az utóbbi lényege, hogy a gazdaságok között az átlagtermésben mutatkozó nagy különbségeket csökkenteni kell, nagyobb teret adni a bőtermő fajtáknak, a kenyérgabona-termés további fokozására. Hasonló tanácskozáson vettek részt a héten a Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó közös gazdaságok szakemberei is. Házigazda a csanádapácai Széchenyi Termelőszövetkezet volt, az a gazdaság, amely a dél-békési szövetség által meghirdetett búzatermesztési verseny idei győztese, hektáronkénti 63,2 mázsás átlagterméssel. A tanácskozáson elsőként Horváth Pál, a tsz-szövetség titkára tartott tájékoztatót, majd Dékány Károly, a csanádapácai Széchenyi Tsz fő- agronómusa számolt be búzatermesztési technológiájukról, tapasztalataikról, terveikről. Miniszteri rendelet írja elő, hogy a kivitelező építőiparban a jövő évtől be kell vezetni a minőségi, azaz a kifogástalan munkára jobban ösztönző bérezést. Az ezt célzó intézkedési tervet, amit az ottani gazdasági szakemberek készítettek, a napokban vitatta meg a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat szb-je. A terv és a megbeszélés egyaránt azt látszik igazolni, hogy nem könnyű érvényt szerezni ennek a nagyon fontos rendelkezésnek. Bevezetése megköveteli az építőipari munka- és üzemszervezés, a technológiai folyamatok csaknem tökéletessé tételét, pontos betartását. Precízen meg kell állapítani, hogy a munkafolyamatokban hol vannak az úgynevezett technológiai csomópontok, hol, melyik ponton van váltás, ahol — a rendelkezésre álló anyagok minőségét is tekintetbe véve —le lehet mérni, mennyitér az addig elvégzett munka. S mindez pontosságot, lelkiismeretességet követel elsősorban azért, mert például gyenge minőségű munkáért levonás, s fordítva: jó teljesítményért prémium jár, amelyek mértéke 10—15 százalékos lehet. Esetenként még több is, ami nem kis dolog. Természetes, hogy a legkritikusabb munkaterületeken vezetik be ezt először az építők: a lakásépítésnél. Persze, a poligonüzemekben meg a nagypaneles építkezéseknél a viszonylag jól kialakult munkamenet lehetőséget is ad arra, hogy bevezessék, s csak később kerül sor a többi, kevésbé kiforrott területen. Az is dicséretes, hogy körültekintően teszik mindezt: a megbeszélések, viták, különböző finomítások után a tervet még a vállalati szakszervezeti tanácsnak is el kell fogadnia. S közben gondolnak arra, hogy egy még oly kiváló intézkedés is csak akkor hoz sikert, ha bevezetése előtt körültekintően megtörténik a minősítők és a dolgozók felkészítése is. Szarvasi Állami Gazdaságot kapcsolja a közlekedési úthálózatba Hozzászólt a tanácskozás témájához dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese, aki a gabona- termesztés megyei eredményeiről, a különböző búzafajtákról, és a következő évek termelési feladatairól, szólt. A tanácskozáson több szakembér adta közre tapasztalatait, mondta el véleményét a gabonatermesztésről. Ez már — mondhatnánk — belügy: a vállalat magánügye. Az azonban már közügy, mindannyiunké: menynyivel javul ezek után & lakások minősége, csöpög-e a csap, beázik-e a tető, fel- és leválik-e a padló vagy a tapéta, és így tovább. Amennyivel jobbak lesznek lakásaink, annyit ér majd ez az intézkedés. Varga János