Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-16 / 192. szám

1977. augusztus 16., kedd Munkajog _________________(h) K inek mennyi szabadság jár? A szabadság általában hosszú időtartamú, több nap­ra kiterjedő pihenőidő. Meg­különböztetünk rendes, rendkívüli és fizetés nélküli szabadságot. A rendes sza­badság alap- és pótszabad­ságból áll, amely a dolgozót a jogszabályban meghatáro­zott esetekben és mértékben feltétlenül megilleti. A dolgozó a rendes sza­badságra hathónapi munka- viszonyban töltött idő után tarthat igényt. A munkavi­szony szünetelésének tarta­mára nem csökkenthető a szabadság a következő ese­tekben: ha a keresőképtelen­séget betegség okozza, mely időre a dolgozó táppénzben részesül; a szülési szabadság tartamára; a tíz éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt munkában nem töltött időre, legfeljebb azonban egy évre, függetle­nül attól, hogy erre az idő­re jár-e táppénz, illetőleg gyermekgondozási segély, ez a kedvezmény az anyát újabb szülés esetén újra megilleti; a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli sza­badság idejére; a tartalékos katonai szolgálat idejére, to­vábbá minden olyan munká­ban nem töltött időre, amely­re a jogszabály átlagkereset fizetését írja elő. Új munkaviszony — áthelyezés Az alap- és pótszabadsá­got a munkaviszonyban töl­tött naptári évre (január 1. — december 31.) állapítják meg. Tehát az évközben kez­dődött, vagy megszűnt mun­kaviszony után a rendes alap- és pótszabadságnak csak időarányos része jár. A dolgozó évi szabadságának kiadásához a fél munkana­pot elérő töredék napot egész munkanapnak kell számítani. A vállalathoz áthelyezés­sel kerülő dolgozó szabadsá­gának megállapításához az előző vállalatnál igénybe vett többletszabadságot be kell számítani, illetve a még hátralékos szabadságot az új munkahely köteles kiadni. Pótszabadságra jogosultak A dolgozót évenként 12 munkanap alapszabadság il­leti meg. Ezen felül minden munkaviszonyban töltött két év után egy, de évenként legfeljebb tizenkét munka­nap pótszabadság jár. E pót- szabadság számításának alapja mindig az előző év végéig elért munkaviszony időtartama, azaz a többlet- szabadság mindig a harma­dik évben, január 1-től ese­dékes. Ha a munkaviszonyba beszámítható időket összead­va töredék évet kapunk, ak­kor a fél évet elérő töredék teljes évnek számít, ha ennél kevesebb, akkor nem veszi figyelembe. A fiatalkorúnak tizenhat éves koráig évi tizenkét munkanap, azon túl évi hat munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben ré­szesül, amelyben a tizenhato­dik, illetőleg a tizennyolca­dik életévét betölti. A dolgozó anyát három gyermeke után évi két, min­den további gyermeke után ugyancsak két-két, de éven­ként legfeljebb tizenkét munkanap pótszabadság ille­ti meg. A pótszabadságra jo­gosultság szempontjából az általa gondozott tizennyolc éven aluli és munkaviszony­ban nem álló gyermekeket kell figyelembe venni. Megkülönböztetett munkakörök Egészségre ártalmas mun­kakörben — ha a munkaidőt nem csökkentették — évi ti­zenkét munkanapig, sugárár­talomnak kitett munkahelyen pedig évi huszonnégy mun­kanapig terjedő pótszabad­ság jár. Erre, akkor jogosult a dolgozó, ha az egészségre ártalmas munkakörben meg­szakítás nélkül egy éve dol­gozik. Az egyévi munkavég­zés elbírálásánál — a ren­des, rendkívüli és tanulmányi szabadságot, továbbá az iga­zolatlan mulasztást kivéve — az egy hetet meg nem hala­dó időtartamú munkakiesést figyelmen kívül kell hagyni. Ha a dolgozó munkaköre a továbbiakban nem változik, akkor már minden külön számítás nélkül folyamatosan jár e pótszabadság. A röntgen-, vagy rádium­sugárzásnak kitett munka­helyen, ahol napi 3 óránál hosszabb időt tölt a dolgozó, évenként 12 munkanap, 5 év után pedig 18 munkanap, to­vábbá 10 év után 24 munka­nap pótszabadság vehető igénybe. Az építőipari dolgozónak, ha a rendes szabadságát té­len veszi ki, azon felül még évi hat munkanap téli pót- szabadság is jár. Csak egyféle címen A pótszabadság csak egy­féle címen jogos. A fiatalko- rúaknak, az egészségre ár­talmas munkakörülmények között dolgozóknak járó pót- szabadság az őt megillető, a munkaviszony alapján járó pótszabadsággal együtt nem lehet több évi tizenkét munkanapnál. Egyéb esetben, ha a dolgozót egyidejűleg többféle címen illeti meg pótszabadság, a kedvezőbb mértékű pótszabadságra jo­gosult. Kivétel a többgyere­kes anyák és a vak dolgozók pótszabadsága, az építőipar­ban foglalkoztatottak téli pótszabadsága, valamint a jutalomszabadság, amely az érintett dolgozót az egyéb cí­men járó pótszabadságon fe­lül és az évi tizenkét munka­napos határon túlmenően is megületi. Gy. Gy. ) Korszerűbb magnetofonok Jelenleg több mint 20 féle magnetofon kapható a ke­reskedelemben, ezeknek a termékeknek a minőségi elő­írásai azonban eddig nem voltak egységesek. A közel­múltban új, korszerű szabvá­nyok jelentek meg, amelyek az eddigieknél szigorúbb, egységes követelményeket támasztanak a készülékek­kel szemben. Legfontosabb a biztonsági előírások pontosítása, a megfelelő érintésvédelem. Az új szabvány szerint például a 110 voltos feszültségre mé­retezett készüléknek abban az esetben sem szabad bal­esetet okoznia, ha tévedésből 220 voltos áramra kapcsol­ják. Korábban sok készülé­ket banándugóval felszerelt csatlakozóval hoztak forga­lomba, a szabványok most egyértelműen a három­vagy ötpólusú csatlakozó használatát írják elő, ame­lyek sztereo, és monofelvé­telhez egyaránt alkalmasak, s a nemzetközi szabványelőírá. soknak is ezek felelnek meg a leginkább. A felvevő és lejátszó mechanizmus élet­tartamának növelésére a ka­zetta, illetve a szalag súrló­dásának tűrés-határait is megszabják az új előírások. Most meghatározzák azt is, mi tartozik egyáltalán a magnetofon fogalmába; a szerényebb műszaki tulaj­donságú lejátszó készüléket például nem forgalmazhatják magnetofonként. FÉLVÁLLRÓL Augusztus első hetének közúti baleset jelentése: fe­kete krónika. A 130 karam­bolnak 17 halálos áldozata maradt az országúton. Ilyen súlyos esetben ősszel-télen a rossz út- és látási körülmé­nyekre szoktak hivatkozni; nyáron pedig a megnöveke­dett forgalomra. Persze hoz­zátéve a figyelmetlen vagy könnyelmű vezetést, és ások bajt okozó agresszivitást. Most mindezekhez egy újabb veszélytényező járult: a biz­tonsági öv be nem kapcsolá­sa. Megállapították ugyanis, hogy a tizenhét szerencsét­len ember többsége életben maradhatott volna — ha ko­molyan veszi a rendelkezést és nemcsak panyókára vetve dobja át magán a hevedert, csak a látszat kedvéért. Ha rögzíti magát, ha nem veszi félvállról az életét védő in­tézkedést. magyarázat arra, hogy egye­sek oly könnyedén és felelőt­lenül teszik kockára a saját és a mások életét, csak a vé­letlen jó szerencsében bízva, ahelyett, hogy a kellő biz­tonságról gondoskodnának inkább? Persze, szokatlan minden új dolog, így volt ez annak idején a bukósisakkal, és így van most a biztonsági övvel is. Sok vezető duzzog­va hiányolja a régi korlát­lan mozgást, kötve érzi ma­gát, de van olyan is, aki meg sem tudja magyarázni az el­lenkezését. Csak mondja fél­vállról, mert kivételnek hi­szi magát, s erősíti ebben az, hogy egyszer-kétszer a vélet­len neki dolgozik, s nem éri szerencsétlenség. De mi a biztosíték, hogy később is így lesz? Semmi. Biztos csak az, hogy senki sem halhatat­lan. Miért? Miért ellensége va- De mInek «■* siettetni? laki saját magának? Mi a V. M. Békéssámson nem nagy hely, alig több háromezer­nél a lakosai száma, de már emeletes ház is épül itt. Komlós felől ha érkezik va­laki, ez tűnik szembe elő­ször. Aztán a kultúrház, meg a sok virág és fa. Kü­lönösen szép a központ, a ta­nács környéke az árnyas li­gettel az oldalán. Épül, szé­pül a község, az akarat is megvan hozzá, ezért lettek két éve megyei elsők a tár­sadalmi munkában, amikor harmadrész áron felépítették a három új tantermet az is­kolának. ♦ — Sokat megtesz a mi né­pünk — mondja Laduver József tanácselnök. — Ak­kor se sok biztatás kellett és most se. Pedig sokan eljár­nak dolgozni a faluból. Most a nyolctantermes iskola ud­varán készülő kézilabda-pá­lya közeledik a befejezés­hez. Augusztus 20-ra lesz meg, és ami nem csekélység, 170 ezer forint helyett csak 80 ezerbe kerül. Igaz, a hód­mezővásárhelyi közúti vál­lalat is jócskán segít benne. Kell a testedzés a gyere­keknek, és eddig az iskolá­ban elég kevés alkalom volt rá. Tornaterem nincs, nem építettek annak idején. — Legalább a kultúrház nagytermét lehetne használ­ni helyette, de hált akkor még — 1963-ban — erre nem gondoltak. Volt olyan falu, ahol megcsinálták az átala­kítást. Mi is számolgattunk, de olyan sokba kerülne, hogy nem éri meg. Inkább — ha később is lesz meg — terv­be vettük egy valódi torna­terem építését. Csak előbb a közművesítés jön, a vízellá­tás. Egy kicsit elidőzünk a kul­túrház nagyterménél. Na­gyon jó az színház- és film­előadásokra a 304 beépített székkel, csak éppen emiatt nem használható se tornate­remnek, se táncteremnek. Így aztán főleg moziként funkcionál. Van ugyan szer­ződésünk a békéscsabai Jó­kai Színházzal évi négy elő­adásra, de ebből az idén még egyet sem tartottak meg, csak az Országos Rendező Iroda szerzett két alkalom­mal kellemes szórakozást a közönségnek. — Még két ORI-rendez- vényre számítunk ebben az évben. Különben jól megy a kultúrmunka. Az igazgató — Zsigmond M. Sándor — több mint 15 éve vezeti a házat, mindnyájunk meg­elégedésére. Jól működő szakköreink vannak, mint a gyermektánc- és citeracso- port, látogatott a munkás­klub és a felnőtt citerások kollektívája is kiállta a pró­bát. Sikere volt a német nyelvtanfolyamnak, állandó az érdeklődés a kertbarát- és a honismereti szakkör iránt is. Évről évre többen kapcsoldódnak be. És ne fe­lejtsem el a lányok és asz- szonyok kedvenc időtöltését, a kézimunkázást. Több mint ezren nézték meg a kiállí­tásukat. A képzőművészeti szakkör és a zongoraoktatás is szép eredményt mutatott föl. ♦ Tovább beszélgetünk a közművelődésről, és az is szóba kerül, ami bár lassan megy, de mégiscsak meg­mutatkozik a változás ebben is. A családi ünnepségek rendezésében. — Tavaly 32 házasságkö­tésből 31 csak polgári eskü­vő volt. Szép nagy tanács­termünk van, ahol kulturált körülmények közt tudjuk megrendezni és emlékezetes­sé tenni a fiatalok egybeke­lését. Lassan már hagyo­mánnyá lett, hogy nálunk nemcsak a szűk család, ha­nem az egész násznép itt koccint először az új pár egészségére. KISZ-esküvőt is tartottunk jó párat, ez még ünnepélyesebb, mert ilyen­kor sorfalat állnak a KISZ- esek és rövid beszédet is mond egyikük. Nagyon ked­ves és megható minden al­kalommal a névadás, a kis­dobosok és úttörők közremű­ködésével. Ez is megszaporo­dott az utóbbi években, akárcsak maguk a pici em­berkék. Észre lehet venni ugyanis a népesedéspolitika hatását, 25-30 százalékkal több újszülött látja meg a községben a napvilágot, mint azelőtt. Nagyon örülünk en­nek, és igyekszünk nemcsak a névadásokat szebbé tenni, de az egész jövő életüket. Így szépül közös erővel Békéssámson, változik az emberek életmódja, szemlé­lete. Nem a régi már Bé-' késben ez a városoktól tá­vol levő település sem. És mondjuk meg őszintén, ebben nagy a szerepe a községi ta­nács dolgozóinak is. Vass Márta Képriport a Szarvasi Arborétumból A közelmúltban adták át rendeltetésének as arborétum új irodaházát Gyönyörű a kilátás a romantikus pihenőből. A kör alakú padot még a múlt század végén vásárolta Bolza gróf egy bu­dapesti világkiállításon A kert egyik legszebb augusztusi virága: a barátcserje, a kö­zépkori kolostorkertek jellegzetes cserjéje Fotó: Gál Edit

Next

/
Thumbnails
Contents