Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-16 / 192. szám

Ii, I tliUkfiTci 1977. augusztus 16., kedd Utolsó simítások a tésztagyártőgépen A Medgyesegyházi Vas-, Faipari Szövetkezet ebben az évben mintegy 34 millió forintos összárbevételre számít. A bevéte­lek nagy része ipari tömegcikkek gyártásából származik, de a szövetkezet megrendelés alapján egyedi gépeket is előál­lít. Képünkön Brezovszki János és Rausch János az utolsó simításokat végzi az Orosházi Sütőipari Vállalat megrendelé­sére készült tésztagyártó gépen Fotó: Veress Erzsi Nem maradtak magukra Levelet hozott a postás, melynek aláírása csupán ennyi: Egy Népújságolvasó. Változtatás nélkül adjuk közre most ezt a levelet. Alig két hónapja olvastuk a Békés megyei Népújságban a tragikus hírt, hogy Pócsik Sándor, Kunágota, Árpád utca 54. szám alatti lakos, a SERTÖV dolgozója 49 éves korában országúti baleset következtében életét vesztette. A baleset sajnos, megtörtént és nem mindennapi nyomot, hiányt hagyott maga után. A Pócsik család lakóházépítés előtt állt. A feleség és a két gyermek ittmaradt férj, apa és segítő támasz nélkül. Az űrt, mely Sándor halálával keletkezett a családban, bepótol­ni nem lehet, de a gondok, bajok megoldásában lehet segí­teni. A segítségnyújtás nem is maradt el. Az élet nem áll meg, aki itt maradt az viszi tovább. Tóth Balázs, a SERTÖV igazgatója röpgyülést hívott össze a SERTÖV-nél, és kérdést tett fel a dolgozóknak, hogy mit tegyünk, mit tehetünk a család segítése érdekében? A SERTÖV dolgozói emberségből jelesre vizsgáztak. Ko­vács Jani bácsi vezetésével egy-egy napi társadalmi munka vállalásával és a KISZ-fiatalok a jó szomszédok segítségével felépítették a családi házat, mely lassan beköltözhető lesz. A társadalmi munkából derekasan kivette a részét Frejsták János főállattenyésztő is, aki szintén a SERTÖV dolgozója. Nemcsak az építkezésnél dolgozott, hanem hajnaltól késő es­tig úton vott az anyagok beszerzése végett. Dicséretet, köszönetét és társadalmunk megbecsülését ér­demlik a SERTÖV dolgozói, a KISZ-fiatalok, a jó szomszé­dok és mindazok, akik a tragédia után segítő szándékkal és segítőkészséggel részt vállaltak abból a munkából, hogy a férj, apa nélkül maradt család feje fölé tető kerüljön, hogy a lakóház mégis felépüljön. Felkerestem a kunágotai SÉRTŐV-öt, hogy bővebben is tájékozódhassak a történ­tekről. Pócsik Sándor és neje törzsgárdatagoknak számí­tottak a kunágotai SÉRTŐ V- nél, a férj 11, az asszony öt éve dolgozik itt. Két gyer­mekük van, ebben az évben érettségizett a lány és a harmadéves szakközépiskolás fiú. A család gondjait jól is­merték a SERTÖV dolgozói, tudták, hogy jórészt saját munkájukkal akarnak házat építeni, hiszen anyagi fede­zetük csak így elegendő eh­hez a vállalkozáshoz. A ház alapozása készült el akkor, amikor megtörtént a tragé­dia. A munkatársak korra és nemre való tekintet nél­kül valamennyien a kis csa­lád segítségére siettek. Az alapozást szinte újra kellett kezdeniük, kijavítaniuk. Eh­hez a munkához szükség volt a SERTÖV munkagépeire, de a sok dolgos kézre is. A te­lep épületkarbantartóinak irányításával a kőműves- munkákat be is fejezték már. Az építkezéshez szükséges anyagok beszerzésének és szállításának gondját is ma­gukra vállalták a munkatár­sak. A tetőrészt egy község­beli ács végezte, igen rövid idő alatt, nagyon jól, így mór a belső munkálatra kerülhe­tett sor. A SERTÖV dolgozói, ha idejük engedi, most is fel­keresik Pócsikékat, és jó szó­val, dolgos kézzel vesznek részt gondjaik enyhítésében. És a legfontosabb: a csa­lád szeptember közepén be­költözhet új otthonába. Gál Eszter A termelés és az ellátás a pártbizottság tárgyalóasztalán — Azt mondják van, és mégse kapni! Pult alól biz­tos van, akit kiszolgálnak! — zúgolódtak még júliusban is az emberek a dévaványai húsboltok többnyire le­húzott rolói előtt. Nem volt elegendő tőkehús, közben a helyi tsz tagjai meg arról beszéltek, hogy soha ennyi sertésük nem volt, mint mostanában... Seres István nyugdíjas, a ványai pártbizottság tagja és más informátorok is eljuttatták ezeket az észrevé­teleket a párt nagyközségi vezetőihez, akik amúgy is gyűjtötték az információkat a pártbizottság közelgő ülésére, melynek egyik fő témája az 1977. évi gazdasági célkitűzések, s az első fél év tervteljesítéseinek tapasz­talata volt. így került többek között a pártbizottság tárgyalóasztalára a helyi tőkehúshiány is, a nagyközség gazdasági helyzetét átfogóan boncolgató más jelenté­sekkel együtt, melyről Nagy József végrehajtó bizott­sági tag, a gazdaságpolitikai munkabizottság vezetője irányításával készítettek általános előterjesztést a plé- numra. A fentiekből már kitűnik, hogy alapos munka előzte meg e fontos téma tárgyalá­sát, amelybe bevonták a nagyközség több mint ezer ipari dolgozót foglalkoztató telephelyeinek gazdasági vezetőit, párttitkárait, sőt a pártcsoportok aktivizálásá­val a dolgozóit is. Továbbá ugyanilyen metodikával ke­rült a 200 embert foglalkoz­tató ÁFÉSZ és a két nagy mezőgazdasági termelőszö­vetkezet helyzete az előter­jesztésbe. A pártbizottság végső soron a tavaly kitűzött gazdaságpolitikai feladatok megvalósításának pártellen­őrzését végezte el a pb-ülés előkészítése és a téma tár­gyalása kapcsán. Már az előkészítés kiderí­tette, hogy a hét ipari, egy kereskedelmi és két mező- gazdasági közegben dolgozó pártcsoport termelési agi- tációja, a párttagok példa- mutatása a munkában egyik élesztője volt annak, hogy a pártbizottság megállapíthat­ta: a kitűzött féléves terme­lési tervek — a mezőgazda­ságban mutatkozó hiányok pótlását is figyelembe véve — nagyjában és egészében teljesültek. Annak ellenére, hogy szinte valamennyi üzemben különböző nagy­ságrendű munkaerő-veszte­ségek vannak. Sőt, előfordul még kapkodás, tervszerűt- lenség is az irányításban, és nem megoldott feladat a munkafegyelem erősítése sem. A dolgozók zöme azon­ban megértette az 1977. évi tervek végrehajtásának fon­tosságát az V. ötéves terv teljesítésének elengedhetet­len lépcsőjeként. Ezt példáz­za, hogy valamennyi üzem csatlakozott a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kibontakozott munkaversenyhez. A pártbizottság az előter­jesztés alapján közvetlenül is foglalkozott az egyes ter­melőkollektívák féléves mun­kájával, gondjaival, eredmé­nyeivel. Megállapította, hogy valamelyest ugyan javult a helyzet a Csepel Autó déva­ványai telepén, de még min­őik kevés a munkaerő, amely miatt az elmúlt fél évben 1000 túlóra jelentke­zett. Ugyanakkor probléma a készletterv 30%-os túltel­jesítése. A pártalapszerve­zet s a gazdasági vezetőség kommunista szombatok szer­vezésével igyekszik enyhíte­ni a gondokon és ezt a vá­gányt szélesíti (ami a pb- ülés után örvendetes ered­mény!), hogy a műszakpót­lékról szóló kormányrende­let, de nem utolsósorban a személyes agitáció és a szer­vezés hatására sikerült meg­valósítani a harmadik mű­szakot a darabolóműhely­ben. Ez nagyban előrelen­díti a gazdálkodás hatékony­ságának javítását. A rizshántolótelepen vi­szont a szárítóberendezés és tárolókapacitás fejlesztésé­nek elhúzódó beruházása mi­att még ez év termelésében nem jelentkezik a ráfordítás. Igaz, náluk a munka dan­dárja ezután jön, de... a 600 vagonos éves hántolási terv­ből 62 vagont, a 650 vagonos csomagolási tervből pedig 250 vagont teljesítettek az első fél évben. A beruházás elhúzódása miatt rendkívül kemény második fél év vár tehát a rizshántolókra, hívta fel figyelmünket a pártbi­zottság. A téglagyár teljesítése jó. Központjuk vezetősége eh­hez az eredményhez, a he­lyiek javaslataira is, meg­felelő ösztönzést adott. Más szóval, a terveikről tájéko­zódott téglagyáriak a párt­csoportjukon keresztül is el­juttatták véleményüket a téglagyári központhoz a bér- feszültségek ügyében és en­nek egyenlítésére intézke­dést is kaptak felülről, öt százalékkal növelték bértö­megüket és 60 ezer forint mozgóbért biztosítottak szá­mukra a jó munka premi­zálására. A Szarvasi Vas-, Fém, a Békési Kosárgyár, a Gyomai Háziipari Szövetkezet helyi telepeinek tevékenységét is végigelemezte a pártbizott­ság, s az ott dolgozó kommu­nistáknak meghatározta fel­adatait a második fél év gazdasági tervének teljesíté­sében. Ugyanígy az ÁFÉSZ és a két termelőszövetkezet tevékenységét is. A tsz-ek s a kereskedelmi bolthálózat munkájának vizs­gálatánál valóban kiderült, hogy a tudósításunk elején említett húsellátási problé­ma fennállt, de nem azért, mert a községet tőkehússal ellátó Aranykalász Tsz-ben nincs elegendő sertés. Sőt. Állattenyésztésük örvendete­sen fellendült a félévben. A hűtőkapacitás volt kevés, és a meglevő négy hentesáru­boltban eladói gondok jelent­keztek. A pb-ülés után az ÁFÉSZ megoldotta ezeket a problémákat, s azóta heten­ként kétszer van friss vá­gásból származó élárusítás a boltokban. Seres István nyugdíjas már a pb-ülésen megnyugtató vá­laszt kapott tehát bejelen­tésére Harancsák Ferenc ÁFÉSZ-elnöktől, akinek több kérdésre is kellett válaszol­nia. Többek között arra, hogy miként segítenek be a szakcsoportok a lakosság el­látásába, továbbá, hogyan gondoskodik az ÁFÉSZ a tavaly is nyomasztó teher­ként jelentkezett zöldség és egyéb téli tárolási gondok megoldásáról. Ez utóbbi kér­désekre Molnár István ta­nácselnök hívta fel a figyel­met, majd az Aranykalász és Lenin Tsz jelenlevő pb- tagjaitól megkérdezte: a termelőszövetkezetek miként biztosítják a kedvezőtlen időjárás következtében ki­eső jövedelem pótlását. Harancsák Ferenc elmon­dotta, tavaly 160 ezer fo­rint kár származott tárolási visszásságok miatt, az idén viszont megoldják a felada­tokat. A szakcsoportok — az ecsegfalvi zöldségeseken kívül, akik első évüket nem zárják kedvezően — jól mű­ködnek és a lakossági ellátás segítségére vannak. Nyúlból 760, galambból 298, juhból 561 ezer forint volt a fél­éves értékesítésük. A terme­lőszövetkezetekből pedig ar­ról tájékoztatták a pártbi­zottságot, hogy a jövedelem­kiesés pótlására állattenyész­tésüket fejlesztik. A Lenin Tsz-ben 50 ezer gyöngyös­csibét vásároltak nevelésre, hasonlóképpen az Arany­kalász is fokozza hústerme­lését. Nyolcán szólaltak fel az igen aktív és nagy jelentő­ségű pártbizottsági ülésen. Az említetteken kívül Kanó Károly, a takarékszövetke­zet vezetője, Szilágyi István, a Csepel Autógyár helyi te­lepének párttitkára, Hidli József, a vasas szövetkezet képviseletében, akiknek hoz­zászólásait Szűcs Lajos, a pártbizottság titkára foglal­ta össze. Az összegzésből merítve hívta fel többek kö­zött a figyelmet arra, hogy a második fél év feladatait, melyek sok helyütt nehe­zebbek az első fél év köve­telményeinél, széles körben ismertetni szükséges a dol­gozók előtt, s a pártalap- szervezeteknek továbbra is hathatósan segíteniük kell a tervek teljesítését a maguk sajátos politikai eszközeivel és nem utolsósorban a kom­munisták személyes példa- mutatásával. Minden erővel a tervfeladatok megvalósítá­sán kell fáradozniuk, hogy az ötéves terv célkitűzéseihez 1977 végére közelebb kerül­jön Dévaványa lakossága. Varga Dezső Füzesgyarmaton újabb négy tanteremmel bővül az 1-es számú általános iskola. Az utolsó simításokat végzik az iskola új szárnyépületében, amelyet az alkotmány ünnepén adnak át Fotó: Béla Ottó JEGYZET Volán-szombat Alig fél éve a Volán Tröszt új szolgáltatást veze­tett be: Volán-szombatokat szervezett a lakossági áru- szállítás kielégítésére. Ezt a döntést országszerte öröm­mel fogadták, ugyanis végre a magánfuvarozótoknak nem kell kivenni szabadsá­got, bonyodalmak nélkül megoldható a szállítás, s ez­zel minden bizonnyal jobb lesz a járművek kihasznált­sága is. A Volán 8-as számú Vállalata annak rendje és módja szerint felkészült az akcióra, több alkalommal örömmel hallottam, hogy az igénylők időben megkapják a teherjárművet, a gépkocsive­zetők udvariasak, készsége­sek. Ezeknek a Volán-szom­batoknak igazán azok örül­nek, akik építkeznek, mert ilyenkor van segítségük ra­kodáshoz. Sajnos, ez az ak­ció csak akkor lehet igazán eredményes, ha a kereskedel­mi és gyártó cégek is komo­lyan vennék, segítenék a Volán fáradozását. Arról van szó ugyanis, hogy szabad szombat lévén néhány TUZEP-telep kapuja zárva marad, a homok- és kavicsbányák nem mindig adnak ki anyagot, de a gyár­tó cég sem töri magát — még akkor sem, amikor sze­mélyesen felkeresik — az áru kiadására. Egyik békéscsabai ismerő­söm a gyulai Betonáru Szak­ipari és Szolgáltató Vállalat­nál kerítéselemeket készítte­tett. Az elmúlt héten csütör­tökön átutazott Gyulára, hogy megtudja: elkészültek-e az elemek, szombaton van-e árukiadás. Az árukiadó min­denre készségesen válaszolt, s megnyugtatta: „Jöjjenek csak nyugodtan.” Szombaton reggel a Volán­teherautó pontosan, a meg­beszélt időpontban megállt a ház előtt, majd átmentek Gyulára. Ott viszont megle­petés várta: zárt kapukat találtak, üres kocsival tértek vissza, de természetesen ki kellett fizetni a potyautat, melynek összege több volt az autóbusz-viteldíjnál. Sajnos, a Volán-szombat sikere nem a fuvarozó válla­lat felkészültségén múlik. A kereskedelem, a gyártó cé­gek szombati munkarend­jükkel sokban segíthetik, gá­tolhatják a Volánnak ezt a jó kezdeményezését. S hogy mindez ne csak egyoldalú, meddő erőlködés legyen, ah­hoz a társvállalatok jó part­neri kapcsolata, segítő szán­déka is szükséges. A hétvégi áruszállítás, árukiadás és fo­gadás úgy tűnik, továbbra is gyenge oldalunk. — szekeres — Tej, hús Bélmegyerröl A bélmegyeri Üj Barázda Tsz 3400 hektár — jobbára mély fekvésű, kötött talajú — területen gazdálkodik. Te­kintettel a talajadottságokra a közös gazdaságban az ál­lattenyésztésnek van kiemel­kedő szerepe. A középtávú fejlesztési program értelmében egy­részt a juhászat termelését növelik — most készült el hét és fél millió forintos be­ruházással az új komplex juhtelep —, másrészt megte­remtik a szarvasmarha­tartásban is a továbblépés feltételeit. A szarvasmarha-telep re­konstrukcióját — elsősorban a tejtermelés fokozására — a jövő esztendőben indítják, aminek eredményeként mint­egy 400 tejelő tehenet tart­hatnak majd. Jelenleg a hiz­laló telep épül, amelyen 1980-ban már 300 húshasznú tehenet gondoznak a tervek szerint. Az ágazat fejleszté­sét legelőfelújítással kötik egybe Bélmegyeren, ahol a termelőszövetkezet fejleszté­si tervét a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem közremű­ködésével állították össze.

Next

/
Thumbnails
Contents