Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-16 / 192. szám
Ii, I tliUkfiTci 1977. augusztus 16., kedd Utolsó simítások a tésztagyártőgépen A Medgyesegyházi Vas-, Faipari Szövetkezet ebben az évben mintegy 34 millió forintos összárbevételre számít. A bevételek nagy része ipari tömegcikkek gyártásából származik, de a szövetkezet megrendelés alapján egyedi gépeket is előállít. Képünkön Brezovszki János és Rausch János az utolsó simításokat végzi az Orosházi Sütőipari Vállalat megrendelésére készült tésztagyártó gépen Fotó: Veress Erzsi Nem maradtak magukra Levelet hozott a postás, melynek aláírása csupán ennyi: Egy Népújságolvasó. Változtatás nélkül adjuk közre most ezt a levelet. Alig két hónapja olvastuk a Békés megyei Népújságban a tragikus hírt, hogy Pócsik Sándor, Kunágota, Árpád utca 54. szám alatti lakos, a SERTÖV dolgozója 49 éves korában országúti baleset következtében életét vesztette. A baleset sajnos, megtörtént és nem mindennapi nyomot, hiányt hagyott maga után. A Pócsik család lakóházépítés előtt állt. A feleség és a két gyermek ittmaradt férj, apa és segítő támasz nélkül. Az űrt, mely Sándor halálával keletkezett a családban, bepótolni nem lehet, de a gondok, bajok megoldásában lehet segíteni. A segítségnyújtás nem is maradt el. Az élet nem áll meg, aki itt maradt az viszi tovább. Tóth Balázs, a SERTÖV igazgatója röpgyülést hívott össze a SERTÖV-nél, és kérdést tett fel a dolgozóknak, hogy mit tegyünk, mit tehetünk a család segítése érdekében? A SERTÖV dolgozói emberségből jelesre vizsgáztak. Kovács Jani bácsi vezetésével egy-egy napi társadalmi munka vállalásával és a KISZ-fiatalok a jó szomszédok segítségével felépítették a családi házat, mely lassan beköltözhető lesz. A társadalmi munkából derekasan kivette a részét Frejsták János főállattenyésztő is, aki szintén a SERTÖV dolgozója. Nemcsak az építkezésnél dolgozott, hanem hajnaltól késő estig úton vott az anyagok beszerzése végett. Dicséretet, köszönetét és társadalmunk megbecsülését érdemlik a SERTÖV dolgozói, a KISZ-fiatalok, a jó szomszédok és mindazok, akik a tragédia után segítő szándékkal és segítőkészséggel részt vállaltak abból a munkából, hogy a férj, apa nélkül maradt család feje fölé tető kerüljön, hogy a lakóház mégis felépüljön. Felkerestem a kunágotai SÉRTŐV-öt, hogy bővebben is tájékozódhassak a történtekről. Pócsik Sándor és neje törzsgárdatagoknak számítottak a kunágotai SÉRTŐ V- nél, a férj 11, az asszony öt éve dolgozik itt. Két gyermekük van, ebben az évben érettségizett a lány és a harmadéves szakközépiskolás fiú. A család gondjait jól ismerték a SERTÖV dolgozói, tudták, hogy jórészt saját munkájukkal akarnak házat építeni, hiszen anyagi fedezetük csak így elegendő ehhez a vállalkozáshoz. A ház alapozása készült el akkor, amikor megtörtént a tragédia. A munkatársak korra és nemre való tekintet nélkül valamennyien a kis család segítségére siettek. Az alapozást szinte újra kellett kezdeniük, kijavítaniuk. Ehhez a munkához szükség volt a SERTÖV munkagépeire, de a sok dolgos kézre is. A telep épületkarbantartóinak irányításával a kőműves- munkákat be is fejezték már. Az építkezéshez szükséges anyagok beszerzésének és szállításának gondját is magukra vállalták a munkatársak. A tetőrészt egy községbeli ács végezte, igen rövid idő alatt, nagyon jól, így mór a belső munkálatra kerülhetett sor. A SERTÖV dolgozói, ha idejük engedi, most is felkeresik Pócsikékat, és jó szóval, dolgos kézzel vesznek részt gondjaik enyhítésében. És a legfontosabb: a család szeptember közepén beköltözhet új otthonába. Gál Eszter A termelés és az ellátás a pártbizottság tárgyalóasztalán — Azt mondják van, és mégse kapni! Pult alól biztos van, akit kiszolgálnak! — zúgolódtak még júliusban is az emberek a dévaványai húsboltok többnyire lehúzott rolói előtt. Nem volt elegendő tőkehús, közben a helyi tsz tagjai meg arról beszéltek, hogy soha ennyi sertésük nem volt, mint mostanában... Seres István nyugdíjas, a ványai pártbizottság tagja és más informátorok is eljuttatták ezeket az észrevételeket a párt nagyközségi vezetőihez, akik amúgy is gyűjtötték az információkat a pártbizottság közelgő ülésére, melynek egyik fő témája az 1977. évi gazdasági célkitűzések, s az első fél év tervteljesítéseinek tapasztalata volt. így került többek között a pártbizottság tárgyalóasztalára a helyi tőkehúshiány is, a nagyközség gazdasági helyzetét átfogóan boncolgató más jelentésekkel együtt, melyről Nagy József végrehajtó bizottsági tag, a gazdaságpolitikai munkabizottság vezetője irányításával készítettek általános előterjesztést a plé- numra. A fentiekből már kitűnik, hogy alapos munka előzte meg e fontos téma tárgyalását, amelybe bevonták a nagyközség több mint ezer ipari dolgozót foglalkoztató telephelyeinek gazdasági vezetőit, párttitkárait, sőt a pártcsoportok aktivizálásával a dolgozóit is. Továbbá ugyanilyen metodikával került a 200 embert foglalkoztató ÁFÉSZ és a két nagy mezőgazdasági termelőszövetkezet helyzete az előterjesztésbe. A pártbizottság végső soron a tavaly kitűzött gazdaságpolitikai feladatok megvalósításának pártellenőrzését végezte el a pb-ülés előkészítése és a téma tárgyalása kapcsán. Már az előkészítés kiderítette, hogy a hét ipari, egy kereskedelmi és két mező- gazdasági közegben dolgozó pártcsoport termelési agi- tációja, a párttagok példa- mutatása a munkában egyik élesztője volt annak, hogy a pártbizottság megállapíthatta: a kitűzött féléves termelési tervek — a mezőgazdaságban mutatkozó hiányok pótlását is figyelembe véve — nagyjában és egészében teljesültek. Annak ellenére, hogy szinte valamennyi üzemben különböző nagyságrendű munkaerő-veszteségek vannak. Sőt, előfordul még kapkodás, tervszerűt- lenség is az irányításban, és nem megoldott feladat a munkafegyelem erősítése sem. A dolgozók zöme azonban megértette az 1977. évi tervek végrehajtásának fontosságát az V. ötéves terv teljesítésének elengedhetetlen lépcsőjeként. Ezt példázza, hogy valamennyi üzem csatlakozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kibontakozott munkaversenyhez. A pártbizottság az előterjesztés alapján közvetlenül is foglalkozott az egyes termelőkollektívák féléves munkájával, gondjaival, eredményeivel. Megállapította, hogy valamelyest ugyan javult a helyzet a Csepel Autó dévaványai telepén, de még minőik kevés a munkaerő, amely miatt az elmúlt fél évben 1000 túlóra jelentkezett. Ugyanakkor probléma a készletterv 30%-os túlteljesítése. A pártalapszervezet s a gazdasági vezetőség kommunista szombatok szervezésével igyekszik enyhíteni a gondokon és ezt a vágányt szélesíti (ami a pb- ülés után örvendetes eredmény!), hogy a műszakpótlékról szóló kormányrendelet, de nem utolsósorban a személyes agitáció és a szervezés hatására sikerült megvalósítani a harmadik műszakot a darabolóműhelyben. Ez nagyban előrelendíti a gazdálkodás hatékonyságának javítását. A rizshántolótelepen viszont a szárítóberendezés és tárolókapacitás fejlesztésének elhúzódó beruházása miatt még ez év termelésében nem jelentkezik a ráfordítás. Igaz, náluk a munka dandárja ezután jön, de... a 600 vagonos éves hántolási tervből 62 vagont, a 650 vagonos csomagolási tervből pedig 250 vagont teljesítettek az első fél évben. A beruházás elhúzódása miatt rendkívül kemény második fél év vár tehát a rizshántolókra, hívta fel figyelmünket a pártbizottság. A téglagyár teljesítése jó. Központjuk vezetősége ehhez az eredményhez, a helyiek javaslataira is, megfelelő ösztönzést adott. Más szóval, a terveikről tájékozódott téglagyáriak a pártcsoportjukon keresztül is eljuttatták véleményüket a téglagyári központhoz a bér- feszültségek ügyében és ennek egyenlítésére intézkedést is kaptak felülről, öt százalékkal növelték bértömegüket és 60 ezer forint mozgóbért biztosítottak számukra a jó munka premizálására. A Szarvasi Vas-, Fém, a Békési Kosárgyár, a Gyomai Háziipari Szövetkezet helyi telepeinek tevékenységét is végigelemezte a pártbizottság, s az ott dolgozó kommunistáknak meghatározta feladatait a második fél év gazdasági tervének teljesítésében. Ugyanígy az ÁFÉSZ és a két termelőszövetkezet tevékenységét is. A tsz-ek s a kereskedelmi bolthálózat munkájának vizsgálatánál valóban kiderült, hogy a tudósításunk elején említett húsellátási probléma fennállt, de nem azért, mert a községet tőkehússal ellátó Aranykalász Tsz-ben nincs elegendő sertés. Sőt. Állattenyésztésük örvendetesen fellendült a félévben. A hűtőkapacitás volt kevés, és a meglevő négy hentesáruboltban eladói gondok jelentkeztek. A pb-ülés után az ÁFÉSZ megoldotta ezeket a problémákat, s azóta hetenként kétszer van friss vágásból származó élárusítás a boltokban. Seres István nyugdíjas már a pb-ülésen megnyugtató választ kapott tehát bejelentésére Harancsák Ferenc ÁFÉSZ-elnöktől, akinek több kérdésre is kellett válaszolnia. Többek között arra, hogy miként segítenek be a szakcsoportok a lakosság ellátásába, továbbá, hogyan gondoskodik az ÁFÉSZ a tavaly is nyomasztó teherként jelentkezett zöldség és egyéb téli tárolási gondok megoldásáról. Ez utóbbi kérdésekre Molnár István tanácselnök hívta fel a figyelmet, majd az Aranykalász és Lenin Tsz jelenlevő pb- tagjaitól megkérdezte: a termelőszövetkezetek miként biztosítják a kedvezőtlen időjárás következtében kieső jövedelem pótlását. Harancsák Ferenc elmondotta, tavaly 160 ezer forint kár származott tárolási visszásságok miatt, az idén viszont megoldják a feladatokat. A szakcsoportok — az ecsegfalvi zöldségeseken kívül, akik első évüket nem zárják kedvezően — jól működnek és a lakossági ellátás segítségére vannak. Nyúlból 760, galambból 298, juhból 561 ezer forint volt a féléves értékesítésük. A termelőszövetkezetekből pedig arról tájékoztatták a pártbizottságot, hogy a jövedelemkiesés pótlására állattenyésztésüket fejlesztik. A Lenin Tsz-ben 50 ezer gyöngyöscsibét vásároltak nevelésre, hasonlóképpen az Aranykalász is fokozza hústermelését. Nyolcán szólaltak fel az igen aktív és nagy jelentőségű pártbizottsági ülésen. Az említetteken kívül Kanó Károly, a takarékszövetkezet vezetője, Szilágyi István, a Csepel Autógyár helyi telepének párttitkára, Hidli József, a vasas szövetkezet képviseletében, akiknek hozzászólásait Szűcs Lajos, a pártbizottság titkára foglalta össze. Az összegzésből merítve hívta fel többek között a figyelmet arra, hogy a második fél év feladatait, melyek sok helyütt nehezebbek az első fél év követelményeinél, széles körben ismertetni szükséges a dolgozók előtt, s a pártalap- szervezeteknek továbbra is hathatósan segíteniük kell a tervek teljesítését a maguk sajátos politikai eszközeivel és nem utolsósorban a kommunisták személyes példa- mutatásával. Minden erővel a tervfeladatok megvalósításán kell fáradozniuk, hogy az ötéves terv célkitűzéseihez 1977 végére közelebb kerüljön Dévaványa lakossága. Varga Dezső Füzesgyarmaton újabb négy tanteremmel bővül az 1-es számú általános iskola. Az utolsó simításokat végzik az iskola új szárnyépületében, amelyet az alkotmány ünnepén adnak át Fotó: Béla Ottó JEGYZET Volán-szombat Alig fél éve a Volán Tröszt új szolgáltatást vezetett be: Volán-szombatokat szervezett a lakossági áru- szállítás kielégítésére. Ezt a döntést országszerte örömmel fogadták, ugyanis végre a magánfuvarozótoknak nem kell kivenni szabadságot, bonyodalmak nélkül megoldható a szállítás, s ezzel minden bizonnyal jobb lesz a járművek kihasználtsága is. A Volán 8-as számú Vállalata annak rendje és módja szerint felkészült az akcióra, több alkalommal örömmel hallottam, hogy az igénylők időben megkapják a teherjárművet, a gépkocsivezetők udvariasak, készségesek. Ezeknek a Volán-szombatoknak igazán azok örülnek, akik építkeznek, mert ilyenkor van segítségük rakodáshoz. Sajnos, ez az akció csak akkor lehet igazán eredményes, ha a kereskedelmi és gyártó cégek is komolyan vennék, segítenék a Volán fáradozását. Arról van szó ugyanis, hogy szabad szombat lévén néhány TUZEP-telep kapuja zárva marad, a homok- és kavicsbányák nem mindig adnak ki anyagot, de a gyártó cég sem töri magát — még akkor sem, amikor személyesen felkeresik — az áru kiadására. Egyik békéscsabai ismerősöm a gyulai Betonáru Szakipari és Szolgáltató Vállalatnál kerítéselemeket készíttetett. Az elmúlt héten csütörtökön átutazott Gyulára, hogy megtudja: elkészültek-e az elemek, szombaton van-e árukiadás. Az árukiadó mindenre készségesen válaszolt, s megnyugtatta: „Jöjjenek csak nyugodtan.” Szombaton reggel a Volánteherautó pontosan, a megbeszélt időpontban megállt a ház előtt, majd átmentek Gyulára. Ott viszont meglepetés várta: zárt kapukat találtak, üres kocsival tértek vissza, de természetesen ki kellett fizetni a potyautat, melynek összege több volt az autóbusz-viteldíjnál. Sajnos, a Volán-szombat sikere nem a fuvarozó vállalat felkészültségén múlik. A kereskedelem, a gyártó cégek szombati munkarendjükkel sokban segíthetik, gátolhatják a Volánnak ezt a jó kezdeményezését. S hogy mindez ne csak egyoldalú, meddő erőlködés legyen, ahhoz a társvállalatok jó partneri kapcsolata, segítő szándéka is szükséges. A hétvégi áruszállítás, árukiadás és fogadás úgy tűnik, továbbra is gyenge oldalunk. — szekeres — Tej, hús Bélmegyerröl A bélmegyeri Üj Barázda Tsz 3400 hektár — jobbára mély fekvésű, kötött talajú — területen gazdálkodik. Tekintettel a talajadottságokra a közös gazdaságban az állattenyésztésnek van kiemelkedő szerepe. A középtávú fejlesztési program értelmében egyrészt a juhászat termelését növelik — most készült el hét és fél millió forintos beruházással az új komplex juhtelep —, másrészt megteremtik a szarvasmarhatartásban is a továbblépés feltételeit. A szarvasmarha-telep rekonstrukcióját — elsősorban a tejtermelés fokozására — a jövő esztendőben indítják, aminek eredményeként mintegy 400 tejelő tehenet tarthatnak majd. Jelenleg a hizlaló telep épül, amelyen 1980-ban már 300 húshasznú tehenet gondoznak a tervek szerint. Az ágazat fejlesztését legelőfelújítással kötik egybe Bélmegyeren, ahol a termelőszövetkezet fejlesztési tervét a Gödöllői Agrártudományi Egyetem közreműködésével állították össze.
