Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-12 / 189. szám
1977. augusztus 12., péntek o A nyári hónapok sok családnál az építkezéssel telnek. Zömmel ebben az időszakban készülnek a családi házak, a hétvégi telken a víkendházak. Hogyan is épülnek ezek a létesítmények? Az elmúlt hét végén amolyan „razziára” indultunk Molnár Gyulával, a megyei tanács EKV-osztályának csoportvezetőjével és a helyi építési hatóság képviselőjével. — Az 1970-es évek elején országszerte megszaporodtak az engedély nélküli építkezések, az épületek tömkelegé tért el a tervtől. Az ÉVM ennek megakadályozására, felszámolására rendeletet hozott, megszigorította az ellenőrzést. A rendelet megjelenését követő esztendőkben sokat javult az építési fegyelem — mondja Molnár Gyula. De nézzük először a számokat: 1973-ban megyénkben 473 magánépítmény készült engedély nélkül vagy a tervtől eltérően. Ebből 393 létesítményre megadták a fennmaradási engedélyt, a többi esetben elrendelték a bontást. Az építésrendészeti bírság — az építkezés költségének 10 százaléka — elérte a 650 ezer forintot. Az elmúlt évben megyénkben 48 létesítmény készült engedély nélkül, 83 esetben lényegesen eltértek a tervtől. A bontást hat alkalommal rendelték el, az építésrendészeti és szabálysértési bírság együttesen mintegy 300 ezer forint volt. A TERVEKNEK MEGFELELŐEN Békéscsabán Erzsébethely- re indulunk. A város szélén impozáns családi ház előtt állunk meg. A tulajdonos a HAFE dolgozója, OTP-köl- csönnel építkezik, háromszobás háza galériás megoldásával új színfoltja a környéknek. — Az elmúlt évtől fokozatosan megszűnnek a hagyományos sátortetők, előtérbe kerülnek a padlástérbeépítések — sorolja Kovács András, a békéscsabai Városi Tanács műszaki ügyintézője. Ismeri a körzetét, hetente két-három napot az építkezéseken tölt el. Most is előkerülnek a kiviteli tervek, közösen ellenőrzik, hogy az engedélynek megfelelően készült el minden. — A garázsban kicsit eltértünk — mondja a gazda. — Egy hatos falat húztunk a hátsó kijárathoz, így alakult egy szélfogó. — Jelentéktelen a változtatás, de mindenképpen észszerű megoldás — nyugtázza a két szakember. A Franklin utca 105 számú ház előtt állunk meg. Kétszintes, négyszobás családi ház épül. — Ki építette? — kérdezi a megyei tanács csoportvezetője? — Ismerősök, rokonok, munkatársak — feleli megszeppenve a gyes-en levő asszonyka. — Most hárman vagyunk, a férjemnek apukám segít, ök az emeleten dolgoznak, én hordom, keverem a habarcsot — mutatja kérges tenyerét — A tervtől csak két helyen tértünk el: a fürdőszobába és a kamrába nagyobb ablakot építettünk be. Iparkodunk, mert ősszel már itt szeretnénk lakni. A két szakember elismeréssel szól a minőségről. — A tervező minden héten kétszer is eljön, megnézi, hogy haladunk, nincs-e valami baj — mondja búcsúzáskor a fiatalasszony. — Sajnos ezek a magán- tervezők vannak kisebb számban — fordul hozzám Molnár Gyula. — Akik kölcsönnel ' építkeznek, azok terv szerint készítenek el mindent. Más a helyzet, ha mindenre otthon megvan a pénz. CSAK AZÉRT IS! Kétsopronyban a Jánosik utca 14. és 16. számú ház, mint tét tojás, olyan egyforma. Testvérek építették — az engedélytől eltérően. — Mi mondtuk a tervezőnek, hogy ilyen házat akarunk. ö azt felelte: • „Ezt nem engedélyezik, de tervezek olyat, amibe nem kötnek bele” — így az egyik tulajdonos. — Lerajzoltuk neki elképzeléseinket — folytatja a másik testvér. — <5 aztán ezt ki is tűzte... S mire az építési hatóság tudomást szerzett az alapozásról, bámulatos gyorsasággal, alig egy hét alatt tető alá került a két családi ház. — Jöttek segíteni a rokonok, barátok, ismerősök, sokszor harmincán is dolgoztunk — mondja nem kis büszkeséggel egyikük. —Saját pénzünkön azt építünk, amit akarunk — önérzetes- kedik. S közben előkerülnek a kiviteli tervek. Még alakra sem egyezik a rajzzal. A bírságolási eljárás megkezdődött: a határozat értelmében mindkettőjüket 23—23 ezer forintra büntetik meg. A falu másik részében, a Kulich Gyula utca 22. szám előtt állunk meg. Az utcára hatalmas ablakok néznek, hosszú, zárt folyosón megyünk be. Az épület végébe lakóháznak beillő melléképület készül — engedély nélkül. A főépület ugyan engedéllyel épült, de eltér a tervtől. Mondanom sem kell, hogy sem alakra, de még a helyiségek száma sem egyezik a tervrajzzal. A házba talán négyszer is beleférne egy lakótelepi lakás, csak a közlekedő 55 négyzetméter! No és az ebédlő: a ház közepén, ablak nélkül, mesterséges világítással. Egyszóval célszerűtlen, kihasználatlan, rossz elrendezésű családi ház. — Mi így kértük! — mondja a termetes fiatalaszszony.----A tervező mást r ajzolt, de az nekünk nem felelt meg. Igaz, megbüntettek érte, szeptember 1-ig kell kifizetnünk a bírságot, a 22 ezer 200 forintot. — Kifizetik? — Persze! — feleli nevetve. RENDEZETT ÜDÜLŐKÖRZETEK Festői környezetben, a Holt-Körös partján, Békés- szentandráson és Szarvason több száz hétvégi ház készül, szinte kivétel nélkül az előírások szerint. — Az üdülőkörzetben engedély nélküli építkezés az elmúlt évben csak egy volt — mondja Tóth Béla, a szarvasi Városi Tanács műszaki osztályának vezetője. — Az illető kért építési engedélyt, de nem kapott, mert a telek kicsi. Kérelmét az első és másodfokú építési hatóság elutasította. Ennek ellenére felépítette a faházát. Elrendeltük a lebontását, a határozatnak eleget tett az illető. Ha a tervtől eltérnek az építők, azt bejelentik, a módosított dokumentációt benyújtják. Gondot jelentenek viszont az üdülőkörzetek szomszédságában levő zárt kertek. Itt 12 négyzetméteres szerszámoskamrák készíthetők. Van aki ezzel megelégszik, van aki túllépi. Az építtetők tudják, hogy szabálytalanságot követnek el, mégis építkeznek. Ilyen esetben kivetjük a büntetést, ideiglenes fennmaradási engedélyt adunk, vagy súlyosabb esetben elrendeljük a bontást. Az idén két ilyen eset fordult elő — mondja az osztályvezető. A szabálysértéseknek — mint látható — súlyos jog- követkfezményei vannak. Az $ügyi hatóság engedély vagy tervtől eltérő kivitelezés esetén megvizsgálja: a rendezési tervbe hogyan illik a létesítmény, megfelel-e az egészségügyi előírásoknak, a tűzvédelemnek és nem utolsósorban az általános műszaki előírásoknak. Ha az építés során valamelyiket megsértik, megtagadják a használatbavételi engedély kiadását, elrendelik a bontást vagy átépítést, a kivitelezővel szemben szabálysértési eljárást kezdeményeznek. Ha a létesítmény az alapvető követelményeknek megfelel: állapottervet készíttetnek, az építmény fennmaradását — kikötésekkel — ideiglenesen, véglegesen vagy visszavonásig — természetesen büntetéssel — engedélyezik. Szekeres András Már hetek óta tart az uborka feldolgozása, tartósítása a Békéscsabai Konzervgyárban, ügyes kezek segítik a gépeket, az apró uborkákból rövidesen szép savanyúság lesz, mely igen keresett a külföldi piacokon és hazánkban Fotó: Veress Erzsi i erősítők a HTV-től A Híradótechnikai Vállalát békéscsabai I. gyáregysége, mint nevéből is látszik, nem önálló üzem. A budapesti központtól havonta kapnak programot munkájukhoz, így nem a legkönnyebb a termelés, mégis az első fél évben 53 millió forint árbevételt értek el. Az elmúlt év hasonló időszakához képest 11,5 millió forinttal termeltek többet ebben az évben. Ez annál is figyelemre méltóbb eredmény, mivel csaknem egészében a termelékenység növeléséből származik. A két időszak közt eltelt idő alatt mindössze 3 százalékkal nőtt a dolgozók létszáma. A termelés nagyarányú fejlődése a munkaszervezésben változásokat hozott. Ez év májusától két műszakban dolgoznak az üzemben. A gyáregység kicsi, egyszerre nem képes csupán csak 200-250 munkást befogadni, mégis a jobb munkaszervezéssel 418 dolgozót tudnak foglalkoztatni. A gyárban dolgozók több mint fele nő. A második műszak természetesen nekik okoz legtöbb gondot: hogyan helyezik el a gyerekeket, mi lesz a családdal? A gyáregység vezetői mindenkit megkérdeztek, vállalni tudja-e a második műszakot. így alakult ki az a munkarend, amit — úgy mondják —emberséggel meg lehet valósítani. Az asszonyok közül húszán megmaradtak egy műszakosoknak. A „Budapesttől kétszáz kilométerre levő műhelyben” — így becézik munkahelyüket a békéscsabai HTV-sek — minőségileg kifogástalan termékeket bocsátanak útjukra. Itt készültek például a Solti Tv-adó erősítő tápegységei, a szegedi és a nyíregyházi postaközpontok erősítői. Az ezekkel a gépekkel dolgozók nemegyszer meleghangú levélben mondanak köszönetét a Híradótechnikai Vállalat békéscsabai 1-es számú gyáregység dolgozóinak pontos, jó minőségű munkájukért. Teavaj az NSZK-ba A Hajdú megyei Tejipari Vállalat gyulai tejporgyárában kedvező eredménnyel zárult az év első fele. A kisgazdaságoktól és a nagyüzemektől csaknem 323 ezer hektoliter tejet vásároltak fel, ami 18 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában volt. Ennek megfelelően növekedett a termelési érték is, amely meghaladta a 230 millió forintot. Ez 23 százalékkal magasabb, mint tavaly vólt. ###########*#######################ügy tűnik, egyre több tejet fogyasztunk, amit az is bizonyít, hogy fél év alatt a lakosságnak 71 ezer hektoliter tejet szállítottak ki, ez is 12 százalékos emelkedés az előző évihez. Tejfölből 6700 hektoliter fogyott, vajból pedig 10 és fél ezer mázsát gyártottak, tejporból pedig 151 vagonnal. Némi csökkenés tapasztalható a savanyított tejtermékek forgalmában, ugyanis az első fél évben 3 százalékkal kevesebb kefir és joghurt fogyott el, mint az előző évben. A gyár belföldi értékesítése megközelítette a 115 millió forintot. A belföldi ellátáson kívül 10 és fél vagon negyedkilós, alufóliás teavajat exportáltak NSZK megrendelésre. Kedvezően alakult a bérszínvonal és a hatékonyságot a termelékenység javulása jelzi, hiszen mindössze 8 dolgozóval emelkedett a létszám. Bo Libák a tarlón... Kép Békéssámaon határából Fotó: Veress Erzsi Nőtt a zöldségtermesztési kedv Nagy a forgalom a ZÖLDÉRT gyulai telepén. Diny- nyével megrakott teherautó gördül be a kapun, a rakodónál pedig másik tehergépkocsit raknak meg friss áruval, szállítják az üzletekbe. Amint megtudtuk, máris jótékonyan érezteti hatását a kormány által meghirdetett zöldségprogram. Uborkából például 40 vagonnal többet hoztak a termelők, mint egy évvel korábban. Hasonló az emelkedés paprikából is, s van bőven korai káposzta, paradicsom, egyedüli hiánycikk a karfiol, amit azzal magyaráznak, hogy ennek a növénynek a termesztése nagyon munkaigényes. Ami talán még az árubőségnél is fontosabb, vagy annak eredménye, a fogyasztói árak 10- 15 százalékkal alacsonyabbak, mint tavaly voltak. Érdekességként említették meg, magyarázat nemigen van rá, hogy a háziasszonyok szívesebben keresik fel a piacot, mint a ZÖLDÉRT boltjait, holott a boltokban lényegesen alacsonyabbak az árak és áru minőségére sem lehet panasz. A kistermelők körében nagy népszerűségnek örvend az úgynevezett kaskás felvásárlás, hiszen a ZÖLDÉRT a néhány kilós tételt is készségesen átveszi. Élnek is a lehetőséggel, sokan megfordulnak az átvevőhelyen. Ami gondot okoz a ZÖL- DÉRT-nek egyrészt a munkaerőhiány, másrészt, hogy „bedugultak” azok a piacok — nagyobb ipari centrumok —, ahová eddig mindig el tudták helyezni a megyében felesleges árut. Ezt azzal magyarázzák, hogy a nagyobb ipari városok körül is egyre több termelőszövetkezet termel zöldséget. A vállalatnak most lehetősége lenne nagyobb mennyiségű paprikaexportra, azonban a sokféle fajta miatt ez nehézséget okoz. Külföldre ugyanis egyöntetű és egyfajta paprika kellene, amit most még nem tudnak biztosítani. A ZÖLDÉRT a lakosság ellátásán kívül tekintélyes mennyiségű árut szállít közületeknek is, sőt azt is vállalta, hogy az 5 mázsán felüli mennyiséget saját gépkocsival szállítja el a megrendelőhöz. Építkezők engedéllyel és anélkül
