Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-11 / 188. szám
NÉPÚJSÁG 1977. augusztus 11-, csütörtök As akácfa általában májúiban virágzik. A mézédes illatű. fehér fürtök szinte velejárói a kikeletnek. Manapság azonban gyakori a másod-, sőt a harmad virágzás az akácfákon. Fotóriporterünk Békéscsaba és Kondoros között, az útszéli akácfán kapta lencsevégre ezeket a gyönyörű fehér akácfürtöket. A néphagyomány szerint az augusztusi akácvirágzás hosszű, meleg őszt „jövendői" Fotó: Gál Edit Ismét meghirdetik a „Kell a jő könyv” mozgalmat A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére szeptember végén „Kell a jó könyv” címmel országos pályázatot indít a kulturális Minisztérium Kiadói Főigazgatósága és az MSZBT, más állami és társadalmi szervek közreműködésével. Az 1972-ben először meghirdetett „Kell a jó könyv” pályázat óriási sikert aratott, ennek alapján határozták el megismétlését. A mozgalom nevét Majakovszkij verssorából „Kell a jó könyv, s megértjük szavát” — kölcsönözték. A mostani olvasómozgalom célja a szovjet irodalom — ezen belül főként a mai szovjet szépirodalom — további népszerűsítése az olvasók, s elsősorban a fiatalok legszélesebb táborában. A kiadói főigazgatóság irodalomjegyzéke — amelyet a pályázat meghirdetésekor tesznek közzé — a klasszikus orosz, szovjet és mai szovjet irodalom negyven művét ajánlja, amelyből a pályázni kívánó olvasóknak hat könyvet kell kiválasztaniuk, elolvasniuk. s írásban válaszolniuk a feltett kérdésekre. Ajánlott a többi között Alekszej Tolsztoj: Golgota és Szeráfimovics: Vasáradat című regénye. Az Októberi Forradalomról és a polgár- háborúról szóló elbeszéléseket tartalmazza „A parázs idő” című antológia. A Vörös Hadsereg megalakulását dolgozza fel a „Hadsereg született” című szépirodalmi összeállítás. A szovjet költészet hat évtizedét teljes keresztmetszetében mutatja be „A végtelenség szomja” című lírai antológia. Húsz művet a kortársi irodalom utóbbi 3-4 évének terméséből választottak ki. Az olvasómozgalmat segítve klasszikus orosz és szovjet szerzők műveiből több rádiójátékot sugároznak majd és tv-adaptációkat is bemutatnak. A nézők ismét láthatnak majd régi és új szovjet filmeket. A Rakéta regényúj Ságban egy évig tartó szellemi totót hirdetnek. Az egy évig tartó akció ünnepélyes eredményhirdetésére a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulóján, a szovjet könyv ünnepi hetén kerül sor. (MTI) Békés megyei hímzők sikere Nyíregyházán Augusztus 6-án nyitották meg a III. országos népművészeti és gyermekjáték-kiállítást Nyíregyházán. Az ösz- szes tájegység közül a Békés megyeiek szerepeltek a leggazdagabb anyaggal a sóstói kul túrpark kiállítócsamoká- ban megrendezett bemutatón. A díjkiosztó ünnepségen kiemelték megyénk népi díszítőművészetének egyre növekvő szakmai értékét. A Békés megyei kiállítók közül a legnagyobb elismerést* Czabre- csek Andrásné, nagybánhe- gyesi tanítónő, a bázis munkaközösség vezetője vívta ki, aki elnyerte a Gránitalma nívódíjat a tótkomlósi szűcsmunkákról tervezett és kivitelezett hímzéseivel. A nagy- bánhegyesi szakkör 11 tagja szintén eredményesen szerepelt, mindnyájan Gránitalma oklevelet kaptak. A népi díszí tőművészet ^Békés megyei bázisközpontja, a mezőkovácsházi művelődési központ jó munkáját dicséri az is, hogy négy szakköri tagja: Balda Mihályné, Bartus Jánosné, Kovács Antalné és Boros Béláné 8 munkáját érdemesnek találták a bemutatásra. Eredményesen szerepeltek még a mezőberényi és a békési szakkörök tagjai is. Népfront elnökségi ülés Békéscsabán Konstruktőrök és közgazdászok Augusztus 9-én, kedden a Hazafias Népfront városi bizottsága elnökségi ülést tartott. Ezen dr. Uhljár Mihály, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára közérdekű bejelentésekről és az ezzel kapcsolatos új törvény- tervezetről tartott tájékoztatót Az elmúlt időben összesen 2200 közérdekű bejelentés, észrevétel érkezett, s nagy részük főként tanácstagi fogadóórákon, kerületi fórumokon és egyéb rendezvényeken hangzott el. Eddig 1345 panaszt orvosoltak. Az egyéni bejelentések száma: 118. Ezek elsősorban lakásproblémákkal függnek össze. A HNF városi elnöksége javasolta, hogy bizottsági üléseken vagy más jellegű népfront-rendezvényeken ismertetett bejelentésekről ne feledkezzenek meg. Sőt kívánatos lenne, ha a népfront titkár személyesen számolna be a városi bizottságon a lakosság észrevételeiről és panaszairól. Ugyancsak javaslatként hangzott el az elnökségi ülésen az is, hogy a közérdekű bejelentésekről készült törvény ismertetésére az aktíváknak szervezzenek tájékoztató előadásokat. A* hozzászólásokból kiderült, hogy a népfront vezetői is figyelemmel kísérik a Békés megyei Népújság Szerkesszen velünk rovatában közzétett leveleket, örvendetes az is, hogy jó kapcsolat alakult ki a városi tanács jogsegélyszolgálatával. Az elnökségi ülés második napirendi pontjában Fekete Jánosné tanácselnök-helyettes rétegpolitikai kérdésekkel foglalkozott, s ezenNéhány hete írt lapunk Körösladány nagyközség életéről és benne gondjairól. Ezek között legégetőbb problémaként jelentkezett a belvízlevezetés. Különösen a Hunyadi, a Baross, a Jókai utcai árkok telítődtek meg, s azok kellő lejtése hiányában a községnek ezt a részét valósággal ellepte a belvíz. A megyei tanács végrehajtó bizottsága segített a gondok megoldásában. Mintegy ötszázezer forintot juttatott a nagyközségnek súlyos gondbelül a cigány lakosság társadalmi beilleszkedéséről beszélt. Elmondta, hogy Békéscsabán az 1975-ös felmérés szerint 96 cigány család él, valamennyiüknek állandó lakásbejelentője van. A megyeszékhelyre bejáró 1300 ember között még mindig akadnak olyanok, akik sem. állandó, sem ideiglenes bejelentővel nem rendelkeznek. A városi tanács állandó munkahelyhez szeretné juttatni a cigány lakosokat azért, hogy könnyebbé váljon társadalmi beilleszkedésük. Sajnos, közülük sokan a lakásokat nem a rendeltetésének megfelelően használják. A bűnözési statisztika csökkenő, de a szabálysértési eljárások száma növekvő tendenciát mutat. Az ülés részvevői indítványozták, hogy Békéscsabán a I., a III. és a IV. kerületben válasszanak cigány tanácstagot és szorgalmazzák, hogy a HNF- bizottságokba is bekerüljenek a cigányok képviselői. Az elnökségi tagokban kialakult egy olyan vélemény, mely szerint az állandó lakással és munkahellyel rendelkező cigányokkal kevesebb probléma van, az ingázók viszont még ma is elég sok gondot okoznak. A HNF városi bizottságán tartott elnökségi ülés befejezéséül az „Egy hónap Békéscsabáért” akció szervezésével foglalkozott. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított mozgalom elsősorban — a lakosság széles rétegeinek bevonásával — Békéscsaba parkosítását, a faültetést és a város szebbé tételét hivatott szolgálni. művelődési otthon felújítását. Ennek költsége összesen 487 ezer forint, amelyből 200 ezer a megyei támogatás. Az idei esőzések miatti belvíz nagy károkat okozott a régi lakóházakban. A lakhatatlanná vált otthonok családjainak megsegítésére OTP-kölcsön folyósítását engedélyezték. Ilyen módon negyvenkét belvizes ház újjáépítését és nyolc felújítását kezdik meg rövidesen a nagyközségben. O konstruáló mérnöktől, műszaki szakemberektől gyakran elvárja a közvélemény, hogy szüntelenül eresszék szabadjára a fantáziájukat és akár naponta szerkesszenek új gépcsodákat, berendezéseket. Ilymódon feltalálói magatartásról tegyenek tanúbizonyosságot, mintha valameny- nyien Edison, Watt, vagy Eötvös Lóránd egyenesági leszármazottjai lennének. Az effajta várakozás hiú ábránd. Elsősorban nem is azért, mivel nem születhetnek minden nap nagy feltalálók, de még kiváló újítók sem, hanem — és főként — azért hiábavaló várakozás ez, mert a túl sok találmány, merőben új megoldás átvételére, elterjesztésére, gyártására nem is lenne sehol a világon elégséges anyagi, termelési erő. A haladásnak, a technika megújításának tehát létezik egy józan és reális tempója, amelyet a világ az ésszerűség mércéje szerint elfogadhat. A konstruktőröknek pedig lényegében szükségtelen e „tempónál” gyorsabban „alkotni”, mint ahogyan káros elmaradni is a technikai haladás menetétől. A hazai ipar jelenlegi legfontosabb programja a termékszerkezet váltása sem képzelhető el úgy, hogy most, a vállalati konstruktőrök-éjt nappallá téve szerkesszék az új gyártmányokat. Ezek termelésére, tömeges megjelenésük esetén nem tudnának átállni a gyárak, de nehezen találnának a számukra felvevő piacot is. Mindebből az következik, hogy időről-időre meg kell újítani a gyártmányszerkezetet és együtt kell haladni a nemzetközi mezőnnyel, de mindez csak folyamatosan történhet, nagy ugrások, ciklusok nélkül. S ha olykor — egyik-másik területen (mint ez most a hazai iparban néhol tapasztalható) a gyártmányok színvonala elmarad a fejlett ipari országokétól, akkor ott a tempót természetesen növelni kell. Máról-holnapra azonban nem lehet több ezer gyártmánytól megválni, s több ezer új termék gyártását elkezdeni. Tartós, folyamatos és arányos műszaki fejlődésre kell tehát törekedni valamennyi ágazatban és vállalatnál. Elvárható-e azonban a vállalati konstruktőröktől, hogy minden esetben képesek legyenek, egymagukban, egyedül megállapítani, hogy a fejlesztési tempó és az irány megfelelő-e? Ez a mai világban, a specializálódás magas szintjén aligha várható el az alkotó műszaki szakemberektől, legalábbis azt, hogy ebben tévedhetetlenek legyenek. Más a dolguk. Nekik arra kell figyelniük, hogy a szakmájuk, a tudományág, amelyhez tartoznak hogyan halad, merre tart, milyen új eredmények születnek, s azokat hogyan lehet az adott vállalatnál hasznosítani. A legjobb szakemberek persze részt is vesznek az adott szakma újdonságainak gyarapításában, mint újítók, feltalálók. Nem bizonyos azonban, hogy valamennyi saját, vagy idegen műszakitudományos eredményt azonnal lehet, vagy kell a sorozat- gyártásban, a gyártott termé. kék konstrukciójában hasznosítani. Hogy kell-e vagy sem, az sok mindentől függ. Például a piaci kereslettől, a versenytársak erejétől a nemzetközi piacokon, a nyersanyag beszerzési, lehetőségektől, a létező géppark használhatóságától az új termék gyártásában, vagy, hogy a nemzetközi munkamegosztás mire ad lehetőséget, mire ad módot a vállalat szakmunkásgárdájának az összetétele, beruházási ereje és így tovább, csak a legfontosabb körülményeket említve. Ezt az összhangot — ennek meglétét és mértékét — a közgazdászoknak kell megítélniük: a tervezőknek, a piackutatóknak, a számviteli szakembereknek a rendelkezésre álló pénzügyi, könyvelési adatokból, árstatisztikákból, piaci jelentésekből, világgazdasági információkból. A közgazdásznak természetesen nem hivatása, hogy a konstruktőr munkájának műszaki, szakmai értékét megítélje. Egy-egy konstrukciós változtatás, vagy egy új gyártmány előállítási költségeit azonban már ő számítja ki, s azt is ő láthatja világosan, hogy az „újdonságért” hol, milyen ár érhető el. Végtére is — leegyszerűsítve a dolgot — a közgazdasági szakembereknek kell felelniük azért, hogy megél-e a gyár vagy sem, teher-e' a költségvetés számára, hogy a bevételek egyik „forrása”. gy hajó, a munkájukat jól végző gépészek nélkül nem haladhat egy „csomónyit” sem, de az iránytűt, a széljárást figyelő kormányos nélkül, ha halad is, aligha jut célba. Körülbelül ilyen a kapcsolat a mai, korszerű vállalati gazdálkodásban is a konstruktőrök, technológusok és a közgazdászok között. Kell valakinek figyelnie a világgazdasági széljárást ahhoz, hogy a műszakiak tehetsége, szorgalma, tudása és alkotókészsége a legjobb hatásfokkal, a legjobb irányba vigye a vállalati munkát. Gerencsér Ferenc Enyhül a gond Körösladányban is Segített a megyei taaács ja elhárítására. Rövidesen ebből az összegből kezdik meg az átereszek kapacitásának bővítését és a levezető árkok rendbehozását, úgy, hogy a Lenkei, illetve a Dózsa György utcákon át vezetve szabaduljanak meg a levegőt szennyező belvizekSajtótájékoztató a sertéshústermelés új gazdasági szabályozóiról tői. Megyei tanácstagi alapból és saját erőforrásból megkezdték a nagyközségben a Névadó ünnepség a tsz-ben Kedves szokás a sarkadi Lenin Tsz-ben, hogy évente megrendezik a tagok gyermekeinek névadó ünnepségét. A napokban lezajlott hagyományos ünnepségen tizenegy gyermek kapott utónevet. A szövetkezet vezetői meleg szeretettel köszöntötték a szülőket, a névadó szülőket, a kisgyermekek számára pedig átnyújtották a szokásos takarékbetétkönyvet. (Folytatás az 1. oldalról) A jövő év január 1-től — a nagyüzemekhez hasonlóan — az élő állapotban minősített összes sertés alapárát kg-ként 2 forinttal növelik. Ennek megfelelően súlykategóriánként a 100—125 kilogrammos élő állapotban minősített sertés alapára a kilogrammonként jelenleg 25,50 forintról 27,50 forintra nő. Az alapáremeléssel egyidejűleg megszűnik az 1977. évben kilogrammonként fizetett egyforintos időszakos felár és a háztáji sertéstápok mázsánként 20 forintos ár- kedvezménye. Az új sertésalapárakon felül a kistermelőket változatlanul megilleti az első évben a kilogrammonként 0,50 forintos, a második évben a kilogrammonként 1 forintos, a harmadik évben pedig az 1,50 forintos -több éves szerződésfelár. A mezőgazdasági nagyüzemek és az ÁFÉSZ-ek részére a kistermelőktől átvett hízott sertések után továbbra is kifizetik a kilogrammonként 1 forintos mennyiségi ‘ felárat, amelyet a nagyüzem és az ÁFÉSZ a kistermelővel köteles megosztani. Azok a termelők, akik egy naptári éven belül — egy vagy több tételben — legalább 20, a szerződéses feltételeknek megfelelő sertést adnak át, az új sertésalapáron felül kilogrammonként 1 forintos mennyiségi felárat kapnak. Mindent egybevetve: 1978. január 1-től az alapáremelés, a több éves szerződéses felár és a mennyiségi felárak a kistermelőknek a 100-120 kilogrammos súlykategóriába tartozó hús- és húsjellegű sertések után kilogrammonként 28—29,50 forintos átvételi árat biztosíthatnak, ami egyértelmű gazdaságosságot jelent. Az új rendelkezések a szerződéses fegyelem megszüár- dítására is irányulnak; azért is, mert az ipar most már hosszú évek óta nem tud egy évvel korábban választ adni arra, hogy valójában milyen lesz a következő évi vágósertés-kínálat. Miután a téesz tervtárgyaló közgyűléseken amúgy is határozat születik a következő évi sertéstermelésre vonatkozóan, arra kérik az üzemeket, hogy egyéves szerződést kössenek az iparral; ezt a szerződést negyedévenként lehet pontosítani, esetleg megváltoztatni, módosítani, de azt mindenképpen el akarják érni, hogy az ipar legalább a nagyüzemi terveket egy évvel korábban megismerje és felkészülhessen az állatok átvételére, fogadására. A kistermelők szerződési rendszerében — összefüggésben a szerződéses fegyelemmel — bizonyos változtatásokra kerül sor. (MTI)
