Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-11 / 188. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TflNáCS LAPJA 1977. AUGUSZTUS 11-, CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM BÉKÉS MEGYEI A Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata az etiópjai—Szomáliái helyzetről A Magyar Szolidaritási Bizottság szerdán nyilatkozatot tett közzé az Etiópia és Szomália között kialakult helyzetről. „A magyar közvélemény mélységes aggodalommal figyeli azt a katonai konfliktust, amely a hazánkkal baráti viszonyban álló két állam, Etiópia és Szomália között alakult ki és egyre nagyobb méreteket ölt Etiópia Oga- den tartományában. Az imperializmus és a reakciós arab körök arra törekszenek, hogy a két haladó rendszerű afrikai ország közötti viszály szításával megakadályozzák mindkét ország függetlenségének megszilárdítását, nemzeti felemelkeBúzatermesztők Dombegyházán értékelték a eredményeit dését. Az a céljuk, hogy eltereljék az afrikai országok figyelmét a fajüldöző rendszerek elleni küzdelemről és a haladó erők megosztásával nehezítsék a földrész teljes felszabadítására irányuló közös fellépést; megszerezzék a Vörös-tenger feletti korlátlan ellenőrzést. Nyilvánvaló, hogy a két ország fegyveres ösz- szetűzései csak közös ellenségeiknek kedveznek. Meggyőződésünk, hogy Etiópia, Szomália népeinek, Afrika, az egész világ haladó erőinek érdeke azt kívánja, hogy a felek azonnal szüntessék- be a fegyveres összecsapásokat és a vitákat tárgyalásokkal, békés úton rendezzék.” (MTI) tanácskozása mezékovácsházi járás Túl a gabonacsatán immár az aratást követő munkák is befejező szakaszukhoz értek jó néhány gazdaságunkban. Legtöbb mezőgazdasági üzemben megvonták már a nyári nagy betakarítás mérlegét is, ami alapul szolgál a búzatermesztés idei tapasztalatainak szélesebb körű ösz- szehasonlítására, egyeztetésére, megvitatására. Békés megye járásai közül elsőként a mezőkovácsháziban rendezték meg a termelőszövetkezetek elnökeinek, párttitkárainak és főagronó- musainak részvételével'a búzatermesztési tanácskozást. A megyei tanács mezőkovácsházi járási hivatalának élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztálya a párt járási bizottságával karöltve a járás egyik legnagyobb és legeredményesebb gabonatermesztő közös gazdaságának székhelyén, Dombegyházán 4P rendezte meg ezt az eszmecserét tegnap, augusztus 10- én délután. A dombegyházi községi pártbizottság székházában megtartott tanácskozást Fü- löp Mihály, a járási hivatal osztályvezetője nyitotta meg, átadva a szót a járási pártbizottság munkatársának, Fórján Mihálynak, aki röviden ismertette az ország gazdasági helyzetét a féléves eredmények alapján, majd részletesebben szólt a járás termelési sikereiről és további feladatairól. A mezőkovácsházi járás mezőgazdaságára — amely alapjaiban határozza meg a tájegység arculatát — az átlagosnál nagyobb feladatok megoldása vár. A tervek teljesítését ebben az esztendőben külön nehezítette a több mint 4 ezer hektárra kiterjedő belvíz, amely 1500 hektárt teljesen művelhetet- lenné tett. Épp ezért lehet nagy elismeréssel és örömmel nyugtázni a járásnak a tervezettnél mintegy 8 mázsával nagyobb búzatermésátlagát. Ugyancsak kedvező, hogy a másik főnövény, a kukorica, s mellette a cukorrépa is a vártnál többet ígér. Lendülettel kapcsolódtak be a gazdaságok a zöldségtermesztés fejlesztésébe is; ebben az évben már-az 1980-ra tervezett területen, azaz 1500 hektáron termesztettek a járásban zöldséget, amelynek felvásárlásában, forgalmazásában sem voltak eddig nagyobb fennakadások. A jövőben azonban tovább kell szélesíteni a választékot, illetve azt jobban az igényekhez kell igazítani. Megfelelőek az eredmények a tej- és hústermelésben is, az állattenyésztés területén legfőbb teendő a háztáji termelés szervezettebb bekapcsolása a tervek teljesítésébe. Fórján Mihályt követően a tanácskozáson Simon Imre, a végegyházi Szabadság Tsz fő- agronómusa kapott szót, aki elmondotta, hogy szövetkezetük a hektáronkénti 60 mázsát meghaladó termésátlaggal harmadik lett a járás búzatermesztő gazdaságainak sorában a kevermesi Lenin Tsz és a dombegyházi Petőfi Termelőszövetkezet mögött. Amikor az aratás befejeztével a végegyházi szövetkezet szakgárdája a szép eredményt meghozó tényezők szerepét taglalta, első helyen említették azt az elhatározást, amelynek nyomán a közös gazdaság lecserélte vetőmagkészleteit és csak vásárolt, másodfokú vetőmagot használt fel. Szerintük a fémzárolt vetőmag egyik fontos garanciája a kiegyenlített termésnek, amelynek színvonala nagyon sokban függ a vetőmag fokszámától is. Fontosnak ítélik a végegyházi búzatermesztők az elő- vetemény kérdését is. ök általában korán lekerülő növények után igyekeznek búzát vetni, méghozzá úgy, hogy a meghatározott műtrágyadózist — tapasztalatuk szerint ebben el kell menni akár a 450 kilogramm hatóanyagig is hektáronként — egészében alaptrágyaként ősszel juttatják a földbe. Tavasszal azután a gyomirtással és a gombásodás elleni védekezéssel egy időben háromszori lombtrágyázással segítik még meg a termés fejlődését. Döntő ma már a magas hozamok elérésében a gyors betakarítás is, amit az utóbbi időkben megnövekedett szárítókapacitás és a nagy teljesítményű aratógéppark is lehetővé tesz? A végegyháziak véleményét a tapasztalatok támasztják alá, hiszen ők ezen a nyáron a termés 80 százalékát csak egy irányban haladva tudták betakarítani, mivel az aratás idejére a búzáik nagy része megdőlt. A viszonylagosan hamar megkezdett betakarítás azonban „elébe tudott menni” a veszteségeknek. A főagronómus vitaindítója órákig tartó eszmecserét indított el a tanácskozás résztvevői között a vetőmagokról, á-jugoszláv búzafajtákról, a trágyázás és talajművelés kérdéseiről, a szalmahasznosításról. K. E. P. A Békés megyei Gabona - forgalmi és Malomipari Vállalat szarvasi malmában naponta hatszáz mázsa búzát őrölnek. Az új búza minősége jó, finom kenyér és péksütemény készíthető belőle. A szarvasi malomban új technológiát vezettek be, aminek segítségével gyorsabb és jobb minőségű az őrlés, a Folytatta munkáját a III. anyanyelvi konferencia Fontos előadások és a témák részfejezeteit elemző szekcióülések jelentették a Budapesten ülésező III. anyanyelvi konferencia szerdai — harmadik — tanácskozási napjának programját. * A plenáris ülésen — délelőtt — elhangzott előadásokból a mintegy 250, a világ minden részéből érkezett vendég, illetőleg hazai részvevő behatóan tájékozódhatott egyebek között a magyar ányanyelv külföldi oktatásának pedagógiai elveiről, gyakorlati tennivalóiról. Az úgynevezett kétnyelvűségről elhangzott előadás megállapította: az óhazától távol élő magyar családoknak feltétlenül törekedniük kell az anyanyelv megőrzésére, megismertetésére a már kint született-születő leszármazottakkal. Foglalkoztak az előadók a magyar nyelv- oktatást szolgáló külföldi gyermektanfolyamok és egyéb tanítási formák szervezeti, módszertani kérdéseivel. A délutáni szekcióüléseken a kulturális munkabizottság a gyermek- és ifjúságnevelés kérdéseivel foglalkozott. A pedagógiai munkabizottság „Tankönyvek, tevékenységi formák, módszertan” című anyanyelv-oktatási fő témájához részkérdésekkel — tapasztalatok közreadásával — kapcsolódtak az előadók. Fotó: Gál Edit dolgozók pedig tisztább levegőben tevékenykedhetnek. A képen látható Molnár Jánosnak nemcsak a neve molnár, hanem a foglalkozása is. Csakhogy manapság nem lisztes már a „lisztesmolnár”, mivel automatikus vezénylőszekrény kapcsolja be a gépeket, innen irányítja, ellenőrzi a búza őrlését. Őrlés automatikus vezérléssel Békéscsabán, a Jókai Színház előcsarnokában rendezte meg kozmetikai és iskolaruházat, tanszerek árubemutató kiállítását az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat. A kozmetikai kiállítás főleg a Fabulon-márkák, babaápoló, testápoló szereket mutatja be, a tanszerbemutató viszont nagy segítséget nyújt az iskolakezdés előtt a szülőknek. A kiállítás augusztus 10-től 20-ig tart nyitva. Képünkön egy részlet az iskolaruházat kiállításából Fotó; Gál Edit Emelkednek a felvásárlási árak Sajtótájékoztató a sertéshústermelés új gazdasági szabályozóiról Banke Antal, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatója szerdán tájékoztatta az újságírókat a sertéshústermelés új gazdasági szabályozóiról. Elmondotta, hogy a tröszt — élve a központi szervek által nyújtott lehetőséggel — az utóbbi két évben számos intézkedést tett a sertésállomány, illetve a vágósertéstermelés egyenletes növelésére. Az intézkedések eredményeként 1976—77-ben valamennyi termelő szektorban növekedett a sertésállomány, és idén a vágósertés-termelés is, amely várhatóan meghaladja az előző évit, valamint a tervezettet. Ez azt jelenti, hogy az V. ötéves terv első két évére előirányzott vágósertés-termelés és felvásárlás összességében teljesül. Az idén egymillióval több sertésre számítanak, mint 1976-ban. Ebből 500 ezret a nagyüzemek adnak, s ugyanennyit a háztáji termelők. A. kedvező eredmények nyomán azon igyekeznek, hogy ez a helyzet stabilizálódjon, illetve a következő években a termelés fokozását is tervezik. A cél az, hogy 1980-ig további évi 500 ezerrel növekedjen a nagyüzemekből átvett sertések száma, a kistermelői kínálat pedig nagyjából a jelenlegi szinten alakuljon. Miután két szektorról van szó, kétirányú intézkedéseket is hoztak. A nagyüzemekben a termelés fokozását eddig főként a telepek rekonstrukciójával, illetve bővítésével érték el; a következő időszakban ilyen felújításokra már kisebb mértékben lesz csak lehetőség, ezért előtérbe kerül az új telepek építése, amihez kedvezményeket biztosítanak. A kistermelők sertéshizlalását továbbra is kifizetődővé teszik az új árak, amelyek lér nyeges módosításokat nem tartalmaznak a jövedelmezőséget illetően — esetenként még kedvezőbb jövedelmezőséget tesznek lehetővé — csupán az ügyvitelt teszik egyszerűbbé, és áttekinther többé válik a kistermelői ár- támogatási rendszer is. A nagyüzemi vágósertéstermelés fejlesztésére a meglevő hagyományos és szakosított hizlalótelepek korszerűsítéséhez, illetőleg új épületekkel való bővítéséhez és új szakosított telepek építéséhez igénybe vehető építésiberuházási támogatást 1978. január 1-től fix összegű támogatásra alakítják át. Ezek szerint a meglevő telepek, malacnevelők és előhizlaló- épületeik ketreces malacnevelésre való korszerűsítéshez ketrecenként kétezer forint, a meglévő telepek új épületekkel való bővítéséhez — új ketreces malacnevelő építése esetén — négyzetméterenként 3700 forint, új hizlalóépület vagy kocaszállás építésénél pedig négyzetméterenként 3500 forint, továbbá új szakosított sertéshizlalótelep építéséhez — pályázat alapján — hízóférőhelyenként 7000 forint összeg vehető igénybe. Környezetvédelmi célokkal kapcsolatban is a jelenleginél nagyobb összegű állami támogatásra számíthatnak a gazdaságok. A nagyüzemi férőhelyek bővítésénél az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt részére is különféle támogatásokat engedélyeztek. A határozatok nyomán egyebek között a hizlaldákat bővíthetik, s ez egyenletesebbé teszi a malac- süídőelhelyezést, felnevelést. Ugyanakkor a mezőgazdasági nagyüzemek a tröszttel kötött ötéves szerződés alapján további fix összegű állami támogatást élveznek majd abban az esetben, ha megfelelő feltételek szerint régebbi épületeiket, illetve áz 1976-tól rendeltetésszerűen, illetve folyamatosan nem hasznosított épületeiket malacok és süldők elhelyezésére és hizlalásra teszik alkalmassá. A nagyüzemek vágósertésértékesítésénél 1978. január 1-től a következő felvásárlási árváltozások történnek: -a nagyüzemeknél élő állapotban minősített sertések alapárai kilogrammonként 2 forinttal növekednek. Az alap- ármeléssel egy időben megszűnik az eddig érvényben levő kilónként 1,50 forintos nagyüzemi prémium. A kistermelők továbbra is számíthatnak az értékesítési biztonságra, a kiegyensúlyozott takarmányellátásra, a tovább javuló anyagi-műszaki ellátásra, továbbá arra, hogy jövedelmezőségi színvonalunk és anyagi érdekeltségük ezután sem szenved csorbát. Változtatják a szerződések feltételeit; ugyanakkor sor kerül a felvásárlási árak korrekciójára, illetve egyszerűsítésére. (Folytatás a 3. oldalon) f
