Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-10 / 187. szám

1977. augusztus 10., szerda A HÉT FILMJEI A Háborúm, szerelmem című új lengyel filmben Marek, a 17 éves varsói diák harcba indal hazája szabadságáért TIT-program a Nagy Október ismertetésére Nyolcvan éve született Fábry Zoltán Fábry Zoltán — ahogy Illyés Gyula mondotta — a szentszagú, hű szabadság hívő, a felvidéki, fenyvesekkel és fürdőkkel híres Stószról küldözgette figyelmeztető szavait. Rokkant tüdejét gyógyította a jó levegőjű für­dőhelyen — és mégsem egyedül, könyvek, szeretett könyvei társaságában. Az első világháború önkéntese már gyermekfejjel megérzett valamit abból az Iszonyat­ból, amely a háború lövészárkaiba küldte a népeket és nemzeteket. És azóta tudta, hová kell állni Bevezetőül néhány gondo­lat a Háborúm, szerelmem című új lengyel filmből: Ma­rek, a főhős 17 éves, Varsó egyik jó hírű középiskolájá­ban tanul. 1939 júniusában sikerrel fejezi be vizsgáit. Alig tér vissza a gondtalan vakációzásból, amikor szep­temberben kitör a második világháború. Marek termé­szetesen nem folytathatja ta­nulmányait. Apját tartalékos tisztként behívják katoná­nak, ő pedig tízéves kis hú­gát egy Varsó melletti kis faluba viszi rokonokhoz, ahol nagyobb biztonságban lehet a meg-megújuló légitámadá­sok elől. Nem sokkal a háború ki­törése után Marek felnőtt fiatalemberként, nagy ter­vekkel és romantikus el­képzelésekkel sodródik bele az események forgatagába. Sokat tanult az iskolában az 1831-es felkelés zászlósairól, akik Sobiesky János emlék­műve előtt esküdtek fel ar­ra, hogy az utolsó csepp vé­rükig védelmezni fogják a hazát. Marékben is hasonló vágyak élnek, ö is egyenru­8. Két fénykép Az FBI-től való segítség­kérés még egy botcsinálta marxistánál is kissé szokat­lan. Nem kevésbé szokatla­nul festettek Oswaldnak más, Kuba „javára” elköve­tett cselekményei is. 1963 szeptemberének vé­gén Oswald Mexikóba in­dult, mivel azt remélte, hogy ott turistavízumot kap Kubába. Később a CIA köz­zétette a Mexikóban Os- waldról készült fényképeket. Az egyetlen hasonlóság az ottani „Oswald” és az egy hónappal később Dallasban letartóztatott Oswald között az volt, hogy mindkettő ko­paszodott. Egy bizonyos William Haudit okmányaiból és ta­núvallomásaiból — az ő ne­ve közvetlenül Oswald után áll a vízumért folyamodó személyek jegyzékében — kitűnik, hogy Oswald való­ban Mexikóban járt és va­lóban vízumot kért. De itt is a körülményeknek olyan „titokzatos” összeesése for­dult elő, mint amilyenek látszólag egész életében ül­dözték Oswaldot. Arról van szó, hogy Haudit egy turis­ta-folyóirat szerkesztője — korábban a CIA munkatár­sa volt. A másik „zavar”, amely felkeltette a kritikusok fi­gyelmét, Oswald letartózta­tása után történt, Henry Wade dallasi kerületi ügyész sajtókonferenciáján. A saj­tókonferencia során Wade kétszer is közölte, hogy Os­wald a „Szabad Kubáért” hát akar ölteni, a frontra kí­ván menni és harcolni. A mai fiatalság szerencsé­re csak elbeszélésekből isme­ri a háborút. Ha ezt a filmet megnézi Békéscsabán, a Sza­badság moziban augusztus 11-től 14-ig valamelyik na­pon, egy szép, háborús sze­relmi románcot láthat majd. Búd Spencer és Phillippe Leroy főszereplésével vetít a Brigád mozi augusztus 11-től 17-ig egy új olasz filmet, cí­me: A zsoldoskatona. Hatal­mas verekedések sorozatá­ban rokonszenves, életrevaló főszereplők és tűzről pattant komédiás lányok szórakoz­tatják a nézőt. Igazi közép­kori lovagi tornás hangulat árad ebből a filmből. Egy bátor, erős, eszes legény tár­saival megélhetési lehetőség után kutatva, vándorol he­gyen-völgyön át. Zsoldosként szolgálnak, vándor színé­szekkel veti össze őket a sors, változatos kalandokat élnek át. A Brigád moziban augusz­tus 13-án éjjel fél tíztől újra láthatják a filmbarátok az Egy csepp méz című filmtör­téneti jelentőségű angol fil­met. bizottság tagja volt. Ez ko­moly elszólás, mert ez a „bizottság” — a Castro-el- lenes szélsőségesek szerve­zete. A terem túlsó végéből egy baráti hang végül hely­reigazította Wadet és oda­súgta neki, hogy Oswald a „Tisztességes Bánásmódot Kubának Bizottság” tagja volt. A „baráti hang”: egy Jack Ruby nevű, éjszakai mulatótulajdonos volt. Ezen események közül bármelyik, külön véve, mint egyszerű összeesés, leírható a számláról. Együttesen azon­ban olyan embert rajzolnak elénk, akit hat éven keresz­tül különféle hírszerző ható­ságok ösztönöztek, bujtogat- tak és gyámolítottak. Kilenc gyanúsított Igaz ugyan, jelenleg sem­milyen hiteles bizonyíték sincs arra, hogy a CIA vagy az FBI részt vett a John Kennedy meggyilkolása cél­jából szőtt összeesküvésben. Viszont Oswaldnak az ame­rikai hírszerző hatóságokhoz fűződő kapcsolatai világosan^ utalnak másvalamire — an­nak szükségességére, hogy ezeknek a szerveknek el kel­lett titkolniuk az igazságot. Mivel Oswaldnak Jack Ruby által történt meggyilkolása után a CIA vagy az FBI ne­hezen bizonyíthatta volna be, hogy 1963. november 22- én ügynökük nem az ő pa­rancsukra cselekedett. Oswald nem az egyetlen gyanúsított volt, akitKenne­A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat rendezvénye­in az új évadban különös hangsúlyt kap a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója. — A társulat — a prole­tár internacionalizmus ne­mes eszméjének szellemében — az évfordulóhoz kapcso­lódó tudományos ismeretter­jesztő és szocialista nevelő munkáját úgy tervezi, hogy az egész évadra kiterjedjen. A TIT arra törekszik, hogy ne csak közvetlenül, hanem Immár 9 éve ad Gyula vá­rosa otthont a Népművelési Intézettel közösen szervezett nyári művésztelepnek. A tá­bor vezetője, Tóth Tibor, a Népművelési Intézet külső munkatársa így vallott a tá­bor céljairól és programjá­ról: — Régi, összeszokott tár­saság találkozik minden év­ben Gyulán. Mindnyájukat a város iránti szeretet hoz ide. A 40—42 tagot számlá­ló telep alkotói között a képző- és iparművészeti fő­iskolásoktól kezdve a mér­nökön át a pedagógusig, szé­les társadalmi réteg képvi­selteti magát. Sőt, nemcsak alkotók, hanem olyanok is részt vesznek a tábor éle­tében, akik tulajdonképpen a művészek közvetlen közön­ségét képviselik. Érthető te­hát, hogy művésztelepünkön nem annyira az alkotó, mint a továbbképző, gondolat­kicserélő jelleg dominál. A részvevők szociológiai érdek­lődésűek. Mindnyájan — és ez előadásaikban is tükrö­ződik — a látható környe­zetben rejlő mondanivalót, az emberi tartalmat keresik. Alkotóink realista művé­szeknek vallják magukat. Mondanivalójuk új, de esz­közeikben a hagyományos dy meggyilkolása után letar­tóztattak. Még kilenc embert vettek őrizetbe, de ezeket rövid kihallgatás után sza­badon bocsátották. Hármuk­nak közülük megvan a fényképe, amely rendőrök kíséretében ábrázolja őket Kik ezek? Hivatalosan nem ismeretes. Még azelőtt he­lyezték szabadlábra őket, hogy bárki is nevük kiderí­tésével fáradt volna. A Warren-jelentésben egysze­rűen „csavargókéként sze­repelnek. Olyan emberhez képest, aki a feltevés szerint a „szá­zad gyilkosságát” elkövette, Lee Harvey Oswald mégis eléggé furcsán viselkedett. Ügy látszik, a gyilkosság előtti napon valósággal tör­te magát, hogy figyelmet keltsen — többször vereke­désbe keveredett, lármát csapott a lőtéren, azzal di­csekedett, hogy hamarosan „egy halom pénzt” kap. Mindezeknek az incidensek­nek két jellemző vonása van: Oswald mindig telje­sen nyíltan megnevezte ma­gát, de később azok az em­berek, akikkel összeakadt, mégis csak üggyel-bajjal is­merték fel. Különös érdeklődésre tart­hat számot Oswaldnak a gépkocsi-kereskedővel foly­tatott beszélgetése. Oswald először is nem tudott autót vezetni. Másodszor, 1963. no­vember 9-én, amikor — fel­tevés szerint — a kereske­dővel Dallasban beszélgetett, a Warren-bizottság adatai közvetve is — vagyis vala­mennyi ismeretterjesztési té­ma keretében, amely össze­függésben van a Szovjet­unióval — megemlékezzék az évfordulójáról, méltassa a világ első szocialista or­szága hat évtizedes útjának kimagasló eredményeit. Szep­tember közepétől az elő­adók ezrei fogják a munká­sok, parasztok és értelmisé­giek körében ismertetni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Szovjetunió népeinek nagyszerű vívmá­nyait. (MTI) utat választották. Az előadá­sok után mindig komoly vi­ta alakul ki. Ez történt dr. S. Nagy Katalin Lakásszo­ciológia című előadását kö­vetően is, vagy dr. Bencsik János, a gyulai múzeum igazgatója folklórról tartott előadása után is. Tegnap es­te az Erkel Művelődési Köz­pont presszójában „Miért zárt a paraszti világ” címmel nyüt, előadással egybekötött vitát rendeztünk nagy si­kerrel. Filmvetítéseinken a francia művészeti élettel is­merkedünk. Már előre vitatkozunk Eis­ler János ma esti előadásá­ról, amely a XIX. századi művészet ideológiájáról szól, azaz arról, hogyan tűnt el a természet a művészi alkotá­sokból. Pénteken Jelem Er­zsébet régész tart előadást Társadalmi mozgások a ré­gészek tükrében címmel, de vetítünk még néhány peda­gógiai tárgyú filmet is. Au­gusztus 14-én S. Nagy Ka­talin nyitja meg a várban a művésztelep alkotóinak itt született vázlataiból összeál­lított kiállításunkat Jövőre, a tízéves jubileumi évfordulóra pedig hozott anyagból reprezentatív ki­állítást tervezünk. szerint otthon volt, Irving- ben. Más ellentmondó moz­zanatok is akadnak. Szep­tember 25-én például Os­wald a bizottság adatai sze­rint, egy Mexikó felé hala­dó autóbuszban volt. Ezen a napon azonban egy magát Lee Harvey Oswaldnak ne­vező ember megjelent a Texas állambeli Austinban levő bevonulási központban. „Sokfejű hidra” 1966-ban Richard Popkin St Louis-i professzor szá­mos, ehhez hasonló ese­mény összehasonlítása alap­ján arra a következtetésre jutott, hogy két Oswald lé­tezett, és a „hamis” Os- waldra azért volt szükség, hogy kompromittálja a va­lódi Lee Harvey Oswaldot. Ez megmagyarázná, hogy Os­wald miként lehétett egy­szerre két helyen. Másrész­ről megmutatja, hogy egy középszerű lövész miként találhatott el egy 280 láb (1 láb = 30,5 cm) távolságra levő mozgó célpontot. Har­madszor, magyarázatot ad arra, hogy egy autóvezetés­hez nem értő ember miként próbálhatott ki egy gépko­csit, óránkénti 70 mérföldes sebességgel. A „két Oswald” verziója feltárja annak a „zavarnak” az értelmét is, amely, a CIA állítása sze­rint, Mexikóban történt. Bár az Oswald nevű „sok­fejű hidra” elmélete kissé különösen hangzik, ezt maga Edgar Hoover is komolyan vette. 1960. június 3-án Hoo­ver bizalmas emlékiratot küldött a külügyminisztéri­umnak, s ebben az állt, hogy Oswald iratait valószí­nűleg egy szélhámos hasz­nálja. A Hoover-féle emlék­irat meglehetősen terjedel­mes hivatalos levelezést idé­zett elő a külügyminiszté­rium részéről. De ezen ok­mányok közül egyet sem bocsátottak a Warren-bizott- ság rendelkezésére. Eltemet­ték őket a Nemzeti Levél­tárban és csak nemrég buk­kantak rájuk. (Folyt, köv.) Új műfajt talált ki magá­nak — antifasizmus — és ennek a szolgálatába állítot­ta írásművészetét. Ady End­re igéi, Kölcsey Ferenc ha­zaszeretete, a német mun­kásírók expresszív hangja, a kolozsvári Korunk társadal­mi érzékenysége tette azzá a stószi őrhelyet, ami: irodal­mi publicisztikában megva­lósuló morális tetté. Mert a korai, stószi világtól való el­vonulás az évek során aktív munkálkodás lett. S a való­ságban igen, de a kor at­moszféráját számítva nem nagyon jó levegőjű Stósz ál­landó lakhelye lett Fábry- nak. Komolyan vette Ady szavát: őrzők, vigyázzatok a strázsán! És micsoda éveket élt meg ez a hadakozásra nem ép­pen erős testalkatú férfi! A cseh polgári demokrácia a környező országoknál szaba­dabb légköre sem volt min­denben elnéző. Fábry, aho­gyan írta a Csehszlovák Kommunista Párt magyar nyelvű lapjában, az általa szerkesztett Az út-ban, min­dig öntudatosító, tanító, to- borzó, felrázó, változtató ma­gyar szavakat akart. S korán felismert internacionalizmu­sa jegyében: sohasem má­soktól különállót, de népeket, nemzeteket egybetoborzót. Fábry legdöbbenetesebb publicisztikai remekében, az 1946-os A vádlott megszólal- ban egész életét, az írástudó felelősségét hozza példának, s a cseh és szlovák értelmi­ségnek címezvén szavait a közös jegyről, a fasizmustól egyként szenvedő humánum­ról beszél: „A mi perünk az antifasizmus próbatétje: el- ítéltetésünkkel a humánum veszt csatát.” Ki mondhatta ezeket az erős, tiszta szavakat? Az, aki a vádlottból tanú lett, aki egész életét egyetlen ügyre, a népek összefogását segítő vox humanara tette feL Aki az elsők között vette észre József Attila verseinek agi- tatív hangját, egyetemes, vi- lágegészt akaró humánumát — a Lebukott először Az út­ban jelent meg —, aki lázi- tó hangú riportkönyvet írt, melyet a cenzúra elkobzott, az éhező Kárpátaljáról (1932), aki áZ illavi várbör­tönben sem roppant meg — 1939-et írunk —, mert tudta, hogy személyes létét meg­sokszorozandó újból hallatni kell szavát. Félelmetes szörny akarja megkaparinta­ni Európát, s a hitlerizmus elleni harc Fábry Zoltán művészetének egyik sarkkö­ve. Második illavai fogságakor tüdővérzést kap, a test egyre gyengül, hazaengedik. De az elkötelezett szava olyan fel­rázó, akárha bizonyítani akarná: a törékeny ember­ben erős lélek lakozik. Az 1938 óta írott cikkek egy ügyvédnél letétbe helyeztet­nek, hogy majd csak később, 1960-ban tanúskodhassanak a Palackpostát indító író tör- hetetlenségéről, igazáról. A felszabadulás az ő éle­tében is új szellőkkel fúj, a „jégtörő február” után a csehszlovákiai magyarság is föllélegezhet, Fábry építő­munkájára is szükség van. A stószi hang ebben a megvál­tozott kórusban sem lesz idegen. Ha korábban az egész Duna-medencét érintő publicisztikus indulattal volt jelen, most megpróbál az induló csehszlovákiai ma­gyar irodalom kezdő lépései­hez igazodni, az építés, a kezdeti szervezés nehézségeit szem előtt tartva. Fábry iro­dalmi tárgyú cikkei — jó érzékkel! — azért is mondat­tak pedagógiai kritikának, mert mindennél jobban ki­világlott belőlük a nevelő szándék. A sarjadzó vetés­nek esőre, napsugárra van szükksége, nem jégre. 1958-ban megindul az Iro­dalmi Szemle, melynek Fáb­ry kezdettől főmunkatársa. El is kél ez a csehszlovákiai magyar irodalom feletti bá­báskodás. Nagy sűrűséggel mennek e levelek Stósz és Pozsony között, viszik a tiszta hangot, dicsérőt és bí­rálót, „kevesebb verset és több költészetet” kívánnak, óvnak a sematizmustól. Fáb­ry Zoltán ekkor már a cseh­szlovákiai magyar irodalom lelkiismerete. És nem téve­dünk, ha azt mondjuk: egy kissé az egyetemes magyar művelődésé, gondolkodásé is. Szakolczay Lajos MMUHWIUHHMHMWHMMUMmWWHUUlHWM A békéscsabai Achim Könyvesbolt fióküzletet nyitott a Lu­ther utcában. A kis boltban a szépirodalmi alkotások mel­lett kottaárusítással is foglalkoznak Fotó: Gál Edit B. S. E. A Kennedy-ügy újra kísért rr-— —■— —" " : - : 111 .— 1 1 11 — 1 1 11 11 m m,r. Gyilkosok összeesküvése Alkotók és szimpatizánsok

Next

/
Thumbnails
Contents