Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-10 / 187. szám

IgHsUMTd 1977. augusztus 10., szerda Biztató első fél évi eredmények az éves célkitűzések megvalósításához I Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának 1977 első fél évi jelentése a gazdasági tevékenység eredményeiről és a lakosság életkörülményeinek alakulásáról Terményszárító épül Körösladányban A körösladányi Magyar— Vietnami Barátság Tsz-ben megkezdték a hétmillió 250 ezer forint beruházást igény­lő új, B—15 terményszárító alapozását. — Terményszárító nélkül csakugyan nem élhetünk to­vább, mint traktor nélkül — mondja erről Puskás László, a termelőszövetkezet elnöke. Olyan sajátságos nálunk az időjárás, hogy minden tíz évben tudunk csak úgy le­aratni, hogy nem szükséges szárítani a búzát. Egyébként az össztermés 60—70 száza­lékából mesterségesen kell elvonni a felesleges nedves­séget. Ez pedig a termésho­zamok emelkedésével évről évre több gond és költség. Az idén 1200 vagon búza termett a ladányi határban. Szeretném megemlíteni, hogy még akkor is fele eny- nyi volt a község búzater­mése, amikor négy kis ter­melőszövetkezet külön-külön tevékenykedett. Az évi szá­rítási és fuvaroztatási költ­ségünk másfél millió forint körül alakul. Az idén például a búzát Békéscsabára és Vésztőre, a repcét pedig Bu­dapestre és Nyírbátorba szállítottuk tengelyen. A szövetkezet egymaga nem lenne képes a termény- szárító megépítésére, ezért kooperációs együttműködést kötöttünk a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalattal. A beruházá­si költséget 51 és 49 száza­lékban a termelőszövetkezet, illetve a gabonaipar viseli. A tervek szerint 1978-ban már a tarlóról egyenesen sa­ját üzemünkbe visszük a tisztításra, szárításra váró gabonát. Naponta mintegy hatszáz tonna búzából von­juk el a felesleges nedvessé­get. Jó két hét alatt tárolás­ra alkalmassá tesszük az évi termést, s bérszárításra is vállalkozunk. A tervet eleve úgy készítettük el, hogy ké­sőbb bővíthessük a termény- szárítót. Békéssámsoni dinnyések Ebben az évben létesítettek kertészetet Békéssámsonban az Előre Tsz-ben. Az itt dolgozó szocialista brigád feladata a község zöldségfélékkel való ellátása. Aj aszfalt az utcán A februári tanácstagi be­számolókon többek között szóvá tette azt is Szeghalom lakossága, hogy gyorsítani kellene különösen a nagy, forgalomelterelő utcák épí­tését, szennyvízlevezetésének megoldását a várossá fejlő­dő nagyközségben. A tanács ez irányban in­tézkedett, s a Debreceni Közútépítő Vállalat valóban meg is gyorsította az útépí­téseket. A községrendezési tervnek megfelelően négy ré­gi földútra került aszfalt- burkolat: a Somogyi Béla, a Bacsó, a Bocskai és a Beth­len utcákra, melyek a köz­ség központjától a Lenin út­ra vezetik a forgalmat. A Bocskai utcában, ahol a közeljövőben újabb több szintes házak épülnek, szennyvízcsatornát építettek, s a belvízlevezető árkok is elkészülnek augusztus 20-ra. Az útépítő vállalat rekord idő alatt (másfél hónap!) újította fel az összesen két kilométernyi utcákat, ame­lyek költségeire 9,5 millió forintot biztosított a tanács. Szedik a sárgadinnyét a földeken.. Azonnal továbbszállitják az clárusítóhelyekre Mindig friss az áru, a vásárlók örömére Fotó: Veress Erzsi Hatszáz hektár mélyszántás a sarkad! Lenin Tsz határában (Folytatás az 1. oldalról) tovább javították a külkeres­kedelmi kapcsolatokat: az összes értékesítésen belül az exportcikkek értéke együtte­sen 31 százalékkal emelke­dett az egy évvel korábbi­hoz viszonyítva. Jelentőseb­ben növelték a külkereske­delmi értékesítést gépipari és üvegipari termékekből, valamint egyes élelmiszer- ipari cikkekből. A megye üzemei az export növelésé­vel fokozták hozzájárulásu­kat a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének javításá­hoz. Az ipar egészében a teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai dolgozók átlagos ha­vi keresete egy év alatt 6 százalékkal emelkedett, s megközelítette a 2900 forin­tot. Építőipar A megyei székhelyű szo­cialista építőipar az első fél évben 509 millió forint érté­kű termelést végzett, össze­hasonlítható árakon számít­va 4,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A termelésnövekedés háromne­gyed részét biztosították a termelékenység emelkedése révén. A munkatermelé­kenység szintjében az egyes szektorok között jelentősek a különbségek. Az egy foglal­koztatottra jutó termelés a szocialista építőipar egészé­ben az első fél évben átla­gosan 92 000 forint volt, ezen belül a minisztériumi építő­iparban 120 000, a tanácsiban 82 000, a közös vállalkozá­soknál 79 000, s a szövetke­zeteknél csak 47 000 forint. A teljes munkaidőben fog­lalkoztatott fizikai dolgozók átlagos havi keresete megkö­zelítette a 3200 forintot, s 5 százalékkal volt több az egy évvel ezelőttinél. MEZÖGAZDASÄG A megyében május 31-én 408 000 hektár vetésterület volt, 3 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A csök­kenés fő oka a belvízzel bo­rított területek növekedése volt. A gazdaságok együtte­sen néhány százalékkal ke­vesebb területen termelnek az idén búzát és egyéb kalá­szos növényeket, kukoricát, rizst és cukorrépát. A kívánt termelésnövelés tehát csak a nagyobb hozamok elérésé­vel biztosítható. Ugyanak­kor nagyobb területen ter­mesztenek például naprafor­gót (2 százalékkal) ;és zöld­ség-főzelékféléket (17 száza­lékkal). Az egyik legfontosabb nyá­ri munkát, az aratást a me­gye gazdaságai július utolsó hetében befejezték. A búza hozama átlagosan kedvező. (A tényleges terméseredmé­nyek megyei szintű számba­vétele még folyamatban van.) A megye állatállományá­nak rendszeres fejlesztése fontos gazdaságpolitikai cél­kitűzés. Az állattenyésztés­ben a fél év folyamán ked­vezőek az eredmények. Az első fél évben több imint 10 000-rel emelkedett a szarvasmarhák száma, s számuk június 30-án meg­haladta a 125 000-ret. Ennek 38 százaléka tehén és előha- si üsző. Ugyancsak június 30-i állapot szerint a megye gazdaságaiban összesen 930 000 sertést tartottak, 14 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. Az állami gaz­daságok 9, a termelőszövet­kezetek 13, a háztáji, kisegí­tő és egyéni gazdaságok pe­dig 15 százalékkal növelték sertésállományukat Emelke­dett a juh- és a baromfiállo­mány is. A lakosság, az ipar és a külkereskedelem számára a mezőgazdaság az idén fokoz­ta a nyersanyag-, illetve áruértékesítést. A nagyüze­mek és a lakosság együtte­sen — összehasonlító ára­kon számítva — a fontosabb vágó állatokból és állati ere­detű termékekből 8 száza­lékkal többet értékesített, mint 1976 első hat hónapjá­ban. A vágó marha kivételé­vel valamennyi fontosabb cikkből emelkedett az el­adott mennyiség, az alábbiak szerint: Az áru 1977 első fél év megnevezése 1976 első fél év százalékában Vágó marha 87 Vágó sertés 102 Vágó baromfi 115 Tehéntej H8 Tyúktojás 122 Gyapjú 113 A mezőgazdaságban dolgo­zó fizikai munkavállalók (tagok) átlagos havi keresete az állami gazdaságoknál 3090, a termelőszövetkeze­teknél 2940, a vízgazdálko­dásban 3120 forint volt, 5, valamint 20, illetve 13 szá­zalékkal több, mint egy év­vel ezelőtt. A LAKOSSÁG PÉNZBEVÉTELE A lakosság központi for­rásokból származó pénzbe­vétele az első fél évben 10 százalékkal volt több, mint az előző év hasonló időszaká­ban. A növekedés az orszá­goshoz hasonló mértékű. Ezen belül a bér- és bérjel­legű bevételek 6, a mező- gazdasági termeléssel kap­csolatos bevételek 11 száza­lékkal emelkedtek. A lakos­ság fél év végi — külön­böző címeken elhelyezett, il­letve igénybe vett — betét- állománya 12, hitelállomá­nya 16 százalékkal volt na­gyobb, mint egy évvel ko­rábban. KISKERESKEDELMI FORGALOM A megye kiskereskedelmé­nek első fél évi forgalma — amelynek döntő részét a la­kosság vásárlásai képezik — meghaladta a 4,7 milliárd forintot, s folyóárakon 10, összehasonlítható árakon szá­mítva, tehát az árváltozást kiszűrve — 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a bolti élelmiszerek forgalma nem változott, a vendéglátásé 4, a ruházati cikkeké 2, a ve­gyesiparcikkeké 10 százalék­kal emelkedett. Az élelmiszerek közül a nyershúsokból és a száraz töltelékárukból jobb volt a kereskedelem kínálata, mint az előző év első felében. A kereslet azonban nem érte el a tavalyit. Javult a zöldség- és gyümölcsellátás is. Az idénycikkek átlagos árszín­vonala hasonló volt az egy évvel korábbihoz, például a zöldségféléket átlagosan 13, a gyümölcsöket 5 százalékkal alacsonyabb áron lehetett megvásárolni, mint tavaly ilyenkor. A vendéglátásban jelentősen (mintegy 20 szá­zalékkal) emelkedett az elő­fizetéses ételforgalom és az alkoholmentes italforgalom. Élénkült a kereslet — az egy évvel korábbihoz ké­pest — a tartós fogyasztási cikkek iránt, például mag­netofonból 35, 125 köbcen­tisnél nagyobb motorkerék­párból 22, televízióból 18, mosógépből és hűtőszekrény­ből 13—13 százalékkal töb­bet értékesített a kereske­delem. A színes adást vevő televíziókból több mint há­romszázat vásároltak a fél év folyamán. A bútorok iránti kereslet lényegében nem változott. A kereskedelemben dolgo­zó fizikai foglalkozásúak át­lagos havi keresete 2530 fo­rint volt, 5 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt SZOLGÁLTATÁSOK Az utóbbi években jelen­tősebb fejlesztésekkel bőví­tették — tanácsi támogatás­sal is — az üzemek a kü­lönböző szolgáltatási tevé­kenységek kapacitását, javí­tották a lakossági ellátás feltételeit. A fél év folya­mán például az iparban 46 millió forint értékű javítási­szolgáltatási munkát, a sze­mélyi szolgáltató üzemek (fodrászat, fényképészet stb.) pedig 16 millió forint értékű szolgáltatást végeztek a lakosság részére, 16, illet­ve 14 százalékkal többet, mint 1976 első felében. A szolgáltató vállalatok és szövetkezetek együttesen a lakosság részére 800 mázsa mosást, több mint 5000 db vegytisztítást végeztek és 35 ezer darab ágyneműt köl­csönöztek a fél év folyamán. IDEGENFORGALOM A környezeti és ellátási feltételek javulásával a me­gyében is növekvő tenden­ciájú az idegenforgalom. A megye 8 szállodájában, ösz- szesen 310 szobában 740 hely áll az igénylők rendel­kezésére, 10, illetve 18 szá­zalékkal több, mint egy év­vel ezelőtt. A kapacitásnöve­kedés csaknem egészében a szarvasi Árpád Szálló fel­újításával, illetve üzembe helyezésével jött létre. A szállodák és az egyéb szál­láshelyek együttes helyeinek száma 32 százalékkal emel­kedett. A megye kereskedel­mi szálláshelyeit az első fél évben összesen 39 300 vendég, ezen belül 7160 kül­földi vette igénybe. Az ösz- szes vendégek száma egy év alatt 11 százalékkal növeke­dett. LAKÁSÉPÍTÉS A lakásépítési tevékeny­ség megélénkült, s hat hónap alatt 1120 új lakásba költöz­tek be használóik, 27 száza­lékkal többe, mint 1976 első felében. A városokban együttesen 640, a községek­ben 480 új lakást vettek használatba. A családiház­építkezéseket fokozta az is­mételten bekövetkezett bel­vízkár is. A városokban az új lakások kétharmadát Bé­késcsabán és Orosházán épí­tették. EGÉSZSÉGÜGY Az egészségügyi ellátás do­logi jellegű fejlesztésében nem következett be jelentő­sebb változás. Javulás csak Szarvason volt, ahol egy 10 munkahelyes . szakorvosi ren­delőt adtak át rendeltetésé­nek, 9 millió forint értékben. Folyamatban van azonban — a többi között — Békéscsa­bán a kórház fejlesztése, több mint 200 millió forint beruházási előirányzattal és egy egészségügyi gyermek- otthon építése, kb 50 millió forint értékben. Ezek elké­szülése azonban csak az öt­éves tervidőszak végére, il­letve 1978-ra várható. A fél év végén mind az általános körzeti orvosi állá­sok, mind a körzeti gyer­mekorvosi állások közül volt kisebb-nagyobb arányban betöltetlen állás. Nem tör­tént javulás a szakorvosi el­látásban sem. A fél év folyamán a terü­leti bölcsődék helyeinek szá­ma 90-nel nőtt, a következő elosztásban: Köröstarcsán 20, Nagyszénáson 10, Békéscsa­bán 60 hellyel. Az utóbbi a József Attila-lakótelepen működik. A sarkadi Lenin Tsz-ben jól sikerült a nyári betaka­rítás. A kedvezőtlen időjá­rás ellenére búzából 41, őszi árpából pedig 44 mázsa volt a hektáronkénti hozam, s csaknem százezer mázsa sze­mes terményt sikerült mag­tárba szállítani. A járulékos munkák már az aratással párhuzamosan jól haladtak, azóta pedig méginkább meg­gyorsultak. A szalmabetaka­rítással végeztek, 600 hektár a friss nyári mélyszántásuk, több mint kétezer hektáron tárcsázták meg a tarlót Jól haladnak a szerves és a műtrágyaszórással is. A 420 vagon szerves trágyát rob­bantással terítik a földekre. Megkezdődött az agrotech­nikai munka azokon a nagy táblákon, amelyeken a tava­szi kedvezőtlen időjárás mi­att nem kelt ki a kukorica, illetve a napraforgó. Meg­különböztetett gondossággal végzik itt az időszerű agro­technikai munkálatokat, hogy az 1978. évi jó termést meg­alapozzák.

Next

/
Thumbnails
Contents