Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-10 / 187. szám
1977. augusztus 10., szerda o Vízmühálózat-bővítés Köröstarcsán Csökkent a szabálysértési Személyes gazdasági ügyek száma döntések Köröstarcsán 2,4 millió forintos költséggel bővítik a vízműhálózatot. Az ivóvízellátás javítására tavaly három új artézi kutat fúrtak, s az idén 4 kilométer csőhálózatot építenek a községben, melyet november 7-re átadnak. Esel a település minden utcájába vezetéken jut el az ivóvíz. A földmunkákból a lakosság jelentős társadalmi munkát vállal Tegnap, kedden ülést tartott Gyula város Tanácsának -Végrehajtó Bizottsága, amelyen elsőként megvitatták a Körös-vidéki Társulatok Együttműködési Szervezetének tevékenységét. Az 1969- ben megalakult szervezetet a KÖVIZIG működési területén levű mezőgazdasági tagüzemek által létrehozott négy vízgazdálkodási társulat alapította, hogy vízrendezést és meliorációs tervezést, valamint a lebonyolítást végezze el. Az írásos beszámoló megvitatása után a végrehajtó bizottság tudomásul vette a jelentést és felkérte a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságot — a felügyeleti hatóságot —, hogy a szervezet dolgozóinak művelődésügyi, egészségügyi és szociális helyzete további javításához a jövőben is nyújtson segítséget. Az első napirendi pont lezárása után dr. Tóth Ferenc, az igazgatási osztály vezetőjének írásban benyújtott beszámolóját vitatták meg a szabálysértési ügyek intézéséről, a bírságpolitika alakulásáról. Ebből egyebek között kiderült, hogy az utóbbi években kevesebb lett a feljelentett személyek száma. Az elmúlt évben például mindössze 163 bírságot szabtak ki *különbözö szabálysértések miatt. A befizetett pénzbírságok összege viszont valamelyest emelkedett, meghaladta a 110 ezer forintot. Érdekes és elgondolkoztató, hogy a legtöbb — szám szerint 90 — szabály- sértést tulajdon elleni vétség — köznyelven szólva lopás — miatt szabták ki. Vásárlók megkárosítása miatt 7 személy ellen indult eljárás az elmúlt évben, élelmiszer- hamisításért pedig egy személy ellen. A szabálysértési ügyek közül két esetben kellett átváltoztatni a pénzbüntetést elzárásra. Kiderült az is a jelentésből, hogy jelentősen elszaporodtak az önki- szolgáló bolti lopások. Hogy mit visznek el a „kedves vevők”? Első helyen az alkoholfélék állnak, majd élelmiszerek és élvezeti cikkek következnek. Az ellopott értékek leggyakrabban 30— 100 forint közöttiek, de előfordult már 500 forint körüli érték eltulajdonítása is. Az utóbbi négy év alatt a megbírságoltak csaknem 60 százalékának bírálta el az ügyét a szabálysértési hatóság tárgyaláson. Ez az arány valamivel magásabb az országos átlagnál. A beszámolót követő élénk vita után a végrehajtó bizottság határozatokat fogadott el a hatékonyabb ügyintézésre. B. O. Új négytantermes iskola Füzesgyarmaton nyék arculatának megváltoztatásában is számít a tanács a lakosság önkéntes segítségére. Ugyanakkor 200 ezer forintot fordítanak a nagyközség főutcájának, a Kossuth utcának modernizálására. Korszerű közvilágítást valósítanak meg és facsemetékkel, rózsabokrokkal telepítik be a főutcát Üj kút fúrására 800 ezer forintot kaptak. Nagy gondként nehezedik viszont a tanács vállára a központi kétcsoportos óvoda bezárása, aminek működése életveszélyessé nyilvánítása miatt szűnt meg. Hetven gyermek most a város szélein elhelyezkedő, amúgy is túlzsúfolt óvodákba kényszerül a lakótelepi központból, emellett különben is 60 új jelentkezőt kellett hely hiányában elutasítani. Megyei támogatással széles körű társadalmi munka indulna egységesen az életveszélyessé nyilvánított óvoda felújítására is. Békés megyei gazdák sikere Az országos tejtermelési versenyben az idén csaknem ezer mezőgazdasági nagyüzem, illetve majdnem kétszáz kistermelő vesz részt. Az első félévi eredmények értékelése alapján megyénk nagyüzemei egyetlen kategóriában sem kerültek az első három helyezett közé, de mindent egybevetve tájegységünk a jó tejtermelő megyék közé sorolható. A kistermelők versenyében ugyanakkor két Békés megyei siker is született A legtöbb árutejet értékesítő kistermelők köréből Tímár Sándor endrődi gazda 12 magyar-tarka tehenének 32 és fél ezer literes teljesítményével a második helyre került. Ugyancsak második helyezést ért el féléves eredményével Rúzsa Tivadar méhkeréki állattartó. Mini sárgarépa a Hűtőházban Megkezdődött a feldolgozás A Békéscsabai Hűtőházban tegnap, kedden hozzáláttak a sárgarépa feldolgozásához. A tartósítást új cikkel, a mini sárgarépával, vagy más néven a Párizsi vásárral kezdték. Ezt a tér* méket az újkígyósi Aranykalász Tsz kísérleti céllal 10 hektáron termesztette. A fajta előnye, hogy másodvetésként is kiválóan termelhető, éréséhez alig 90 nap szükséges, a hagyományos fajta érési ideje 160—170 nap. Az új fajtából 10—11 vagon termés tartósítására számít a hűtőház. A jövő héten a feldolgozósorokon megkezdik az egyéb fajták feldolgozását is. Az idén sárgarépából rekordtermés ígérkezik, a tervezett 15 ezer tonna helyett, több mint 20 ezer tonnát vár a hűtőház. A késztermék 75 százaléka tőkés — főleg NSZK és svéd — exportra kerül, a többit a hazai ellátásra szállítják. A zöldségből, gyümölcsből, tésztás ételekből és halászléből a tervek szerint az idén 18 ezer 800 tonna készterméket állít elő a hűtőház. Ebből 11 ezer 150 tonnát exportra értékesítenek. Hetente 18—20 kamion, 8—10 vagon áru jut el Európa útjain a megrendelőkhöz. A hazai ellátást többek között 12 bérelt hűtőkocsival és a hazai vagonparkkal segítik. A vasúti kocsik folyamatosan érkeznek, jó a kihasználásuk. Gondot okoz viszont, hogy számtalan esetben szennyesek a vagonok, sok időt vesz igénybe a tisztításuk, fertőtlenítésük. A társadalmi összefogás nagyszerű példája is hozzájárult ahhoz, hogy Füzesgyarmat lakói az idén méltóképpen ünnepeljék meg augusztus 20-át. Ekkor adják át ugyanis rendeltetésének az új négytantermes iskolát, amelynek építését a nagyközség lakossága mintegy kétmillió forint értékű önként vállalt munkával segítette. Ez a tett, az év hátralevő részében sorra kerülő egyéb társadalmi munkájával együtt nagyban elősegíti azt is, hogy a jövő esztendei értékeléskor ismét élvonalba kerüljön Füzesgyarmat a társadalmi munkában. A megyei tanácstól félmillió forint támogatást kaptak a központi iskola környékének rendbehozására, valamint a hozzá vezető bekötő utak újjáépítésére. A harmadik negyedévben csaknem kétszáz méternyi asz- faltutat építenek, s a körBékéscsabán a közelmúltban újjáépített Kossuth tér parkosítását is elvégezték. Képünké Czicei Józsefné, a Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat dolgozója gondozza növényeket Fotó: Gá, Ed O indnyájan ellenőrizhetjük önmagunkban: mi jut eszünkbe a „gazdálkodás” szó hallatára. Alighanem csupa millió meg milliárd — amit köznapi, olvasói nézőpontból soknak, vagy kevésnek minősíteni sem könnyű —; csupa bonyolult fogalom: a beruházás, az értékesítés, az export és társai... De mi a helye a szélesen hömpölygő gazdasági folyamatokban a soknullás számok özönében az egyénnek; jut-e egyáltalán hely itt számára? Sok látszat és nem kevés tévhiedelem utalja a kizárólagos magánügyek sorába mindennapos kapcsolatainkat a gazdálkodással. Első látszatra valóban már-már a szerelmi vallomás személyességével rokonítható a bolti pultnál előadott vásárlói kérelem, annak a döntésnek a magánjellegéről nem is szólva, hogy egyáltalán el- költjük-e pénzünket, vagy inkább OTP-számlánkat gyarapítjuk. A látszatokat — s bevezetőül ez a csekély önbírálat sem felesleges —, a tájékoztatás, tehát a sajtó, a televízió bizonyos sajátos szóhasználata is fölerősíti. Ki ne hallotta volna a nyilatkozó kereskedelmi illetékest, aki nem arról beszél, hogy áruját' eladja, hanem hogy a lakosságot „ellátja”, sőt: „gondoskodik” az áruellátásról... Innen pedig már egyenes út vezet az egyén gazdasági szerepét torzító látszatok társadalmi-termelési okaihoz. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a hiánygazdálkodás, a túlzottan központosított gazdaság- irányítás egy egész történelmi korszakban szükségképp állította elő azt a nézetrendszert, amelyben nem jutott hely a személyes gazdasági döntéseknek. Hogyan is jutott volna, ha — mondjuk — a kabátvásárlás intézményesen azt jelentette, hogy jut-e mindenkinek lódenkabát? Maradjunk is példánknál: a ruházati forgalomnál, amely kitűnően szemlélteti az egyéni gazdasági döntések teljességgel megváltozott szerepét. Nos, a ruházati forgalom most már tartósan elmarad a tervezettől: a kiskereskedelem ruházati eladásai, folyó áron, 1976-ban 1 százalékkal, az idén májusig pedig az előző év azonos időszakához képest, a tervezett 6,6 helyett 4,8 százalékkal nőttek. Gyorsan tegyük hozzá: a folyó ár megjelölés ebben az esetben azt jelenti, hogy az áremelkedéseket fi- gyelembevéve a ruházati forgalom valójában nem nőtt, hanem csökkent. Vagyis: a lakosság — az adott árakon és választéki összetételben — nem hajlandó az értékesítési tervet teljesíteni. Más szóval: a lehetséges vásárlók közül sokan úgy döntöttek, hogy köszönik szépen, ezt nem kérik ... Talán mondani sem kell, hogy ez a döntés valójában széles népgazdasági hatáshullámzást kelt, hiszen befolyásolja az iparág kapacitáskihasználását, nyereségét, anyaggazdálkodását. Azt pedig végképp felesleges hozzátenni, mennyire ódon, már- már nevetséges, ha ilyen körülmények között a ruházati cég igazgatója azt nyilatkozza, hogy ellát bennünket és gondoskodik rólunk, ahelyett, hogy — szíves elnézésünket kérve — jelezné: mit akar tenni, hogy értékesíthessen. Ez a mi képzeletbeli igazgatónk azonban korántsem áll egyedül nézeteivel. A világ közgazdasági szakirodaimában — és a gazdálkodás gyakorlatában — megoszlanak a nézetek az egyén döntési szerepéről, lehetőségéről. Bármily különösen hangzik: a tőkés monopóliumok modern gyakorlata voltaképpen az iménti igazgatói állásponttal rokoni tható. J. K. Galbraith, a kapitalizmus raffi- náltan okos védelmével világhírűvé vált amerikai közgazdász sokrétűen ábrázolja azt a folyamatot, ahogyan a monopóliumok megtervezik, természetesen a fogyasztói beleszólás teljes mellőzésével, mit állítanak elő öt-tíz év múlva, gondoskodván arról is, hogy reklámmal, a termék presztízs-rangra emelésével, a vásárló — ha tetszik neki, ha nem — feltétlenül megvegye azt. Másfelől pedig, a nyugati közgazdasági elméletben mindmáig érvényesül e nézetek ellenkezője is: az odaát nagyhatású, úgynevezett határhaszon-elmélet — túlzó végletességgel — kizárólag a személyes döntésekből, a szubjektív haszonérzésből kiindulva próbálja ábrázolni a gazdaságot. Nálunk a tervezett-szabályozott piaci hatások érvényesülnek a gazdálkodásban, ami azt jelenti, hogy az országos tervek végrehajtása közepette messzemenően számolnunk kell az egyéni igényekkel, döntésekkel. A gyakorlatban ez bonyolult folyamatot jelent, mivel a személyes ■— de tömeges — gazdasági döntések egész sor ponton meghatározóak. Példánkban utaltunk már a fogyasztói keresletre, mint e döntési folyamat lényeges mozzanatára; ide sorolhatók a lakosság megtakarításai, továbbá: a divatigények, s bizonyos megrögződött — például étkezési, szórakozási stb. — szokások. |z utóbbiak nyomban jelzik azt is, hogy a személyes gazdasági döntések, illetve az országos, népgazdasági terveket, prognózisokat korántsem valamilyen merev és hajlíthatatlan kapcsolatrendszer fűzi össze.' Ellenkezőleg: kétoldalú és szüntelen kölcsönhatás érvényesül itt. A vásárlói, fogyasztói szokások sorában nem kevés akad, amelyet — az igénykielégítés mellett — változtatni, korszerűsíteni kell; elég csupán bizonyos egészségtelen étkezési szokásokra utalni. A kölcsönhatás másik oldala pedig, hogy az egyéni gazdasági döntéseket tanulmányozva-mérlegelve célszerű mindig pontosítani és módosítani a terveket is. Tábori András Miről ír a Fáklya 16. száma? Augusztus 28-án jelenik meg a Fáklya 16. száma, amely képes riportot közöl Uszty-Uimszk építőiről. Bemutatja a korszerű Nyiva kombájnok segítségével folyó aratást, tudományostechnikai összeállításában pedig „föld alatti tegerek- ről”, Kazahsztán 40 várost ellátó kiváló, ásványokban gazdag ivóvizéről, az Alma- Ata szomszédságában épülő, a gáz kitermelésére alapozott új városról, s az olimpiai építkezésekről olvashatunk. Milyen fontos szerepet játszanak a számítógépek a nagy gazdasági feladatok megoldását segítő tervek kidolgozásában? — erre válaszol egy másik írás, míg az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár legjelentősebb kiállítóját, a Szovjetuniót, a szovjet gazdasági élet eredményeit színes fényképösszeállítás mutatja be. Sok örömet szerez a lapnak ez a száma a művészetek kedvelőinek is. Orosz nyelvlecke, filmismertető, Fáklya-fotó, A Szovjet Kultúra és Tudomány Háza programismertetője, rejtvény zárja a lap 16. számát.
