Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-09 / 186. szám
1977. augusztus 9., kedd NÉPÚJSÁG Rendhagyó találkozó Tótkomlóson A tótkomlósi községi párt- bizottság épületében rendhagyó találkozó zajlott le a közelmúltban. A találkozó ötlete a tótkomlósi párt-végrehajtóbizottságon született ez év júniusában azzal a céllal, hogy az öthónapos bentlakásos pártiskolán a legutóbbi tíz évben végzett pártmunkások közösen hány- ják-vessék meg gondjaikat, és e néhány hét tapasztalata alapján vizsgálják meg, mennyiben segítették munkájukban a pártiskoláp szerzett elméleti ismeretek. Miért nevezhető rendhagyónak? Mert a szokásos iskolai osztálytalálkozóktól különbözött abban is, hogy itt nem a tanár kérdezte a volt diákokat, hanem a végrehajtó bizottság egyik tagja, Petrina Györgyné számolt be a volt hallgatók munkájáról, életútjáról, figyelemmel kísérve fejlődésüket, politikai helytállásukat. Az eredmény azt tükrözte, hogy a káderképzés elérte célját, a pártiskolát végzettek a korábbinál magasabb szinten, a párt egyre növekvő követelményeinek megfelelően dolgoznak. Szinte mindnyájan alkalmasnak bizonyultak a rájuk bízott feladatok ellátására. A 27 végzettből 25- en töltenek be a különböző választott testületekben vezető szerepet, ami bizonyítja, hogy szerzett tudásukat fel is használják. Közülük hatan magasabb szinten most is folytatják tanulmányaikat. A beszámoló után a részvevők elmondták — s ezt már a hagyományos iskolai találkozóra emlékeztetőén —, hogy a pártiskola elvégzése után milyen politikai megbízatást kaptak, s ennek teljesítésében hogyan tudták gyü- mölcsöztetni a kapott elméleti ismereteket. Mindnyáján egyetértettek abban, hogy a pártiskola hozzásegítette őket a politikusabb gondolkodáshoz, a nehezebb kérdésekben a jobb eligazodáshoz. A végzettek mindnyájan fizikai munkások. Korábbi iskolai végzettségük már nem bizonyult elegendőnek az egyre bonyolultabbá váló gazdasági-politikai összefüggések biztos értékeléséhez. Ezen a gondon segítettek a pártiskolán szerzett korszerű politikai-gyakorlati ismeretek. Az MSZMP Békés megyei bizottsága Oktatási Igazgatóságának két tanára, a volt osztályfőnök, Enyedi G. Sándorné és Bényei Ilona, a tudományos szocializmus tanszék vezetője további oktatómunkájukhoz sok hasznos tapasztalatra tettek szert. Az őszinte hangulatú beszélgetésekből kiderült, hogy a pártiskolai oktatásban még erősíteni kell a hallgatók gyakorlati munkára való felkészítését. A találkozó jó alkalom volt az aktuális gondok megbeszélésére is. Szó esett itt a szakszervezeti munkát végzők nehézségeiről, a fizikai állományból szellemi dolgozóvá váló pártmunkások kezdeti problémáiról, a községi érdekképviseleti szervekről, amelyek nem nyújtanak elegendő segítséget a tagszövetkezeteknek, és ezzel kapcsolatosan a szakemberekről, akiknek sokkal inkább helye volna a termelőüzemekben, mint az érdekképviseleti szerveknél. Hosszan lehetne sorolni a jól sikerült találkozón elhangzott ötleteket, javaslatokat. Mindez azt bizonyítja, a tótkomlósi kezdeményezés hasznos volt, mert a pártmunka és pártoktatás jó kapcsolatát, fejlődését szolgálta. B. S. E. Mi újság a könyvtárak körül? A korszerű könyvtárnak sok kelléke van, de míg telefon, írógép vagy mikrofilmleolvasó készülék nélkül ha nehezen is, de el lehet lenni, a szűk alapterület hatása tovább gyűrűzik, s szaporítja a problémákat. Ezt megoldandó majd 10 millió forintot fordítottak az utóbbi 5-6 évben a közművelődési könyvtárak fejlesztésére a megyében. Az eredmény: az alapterület megduplázódott a 29 településen végzett könyvtárkorszerűsítés után, elsősorban azért, mert ebből 11 újonnan épült. De ez közel sem elég. Ebben az évben került sor a békési könyvtár átalakítására, és november 7-én már a majdnem háromszorosra nagyobbodott, minden igényt kielégítő kulturális intézmény várja a felnőtt és gyermek olvasókat, teljesen új berendezéssel. Csak a zenei részleg technikai apparátusa mintegy százezer forintba kerül, és ez lesz a huszonnyolcadik zenei könyvtár a megyében. Köröstarcsán a bővítést egy új szárnyépülettel oldják meg, amelyben olvasótermet is elhelyeznek. Lö- kösházán a régi kis szobát korszerű, 110 négyzetméteres könyvtár váltja fel a kastélyban. Szeptemberben fognak hozzá Békéscsabán az I. kerületi fiókkönyvtár építéséhez, a Révai utcában, a 3. számú iskola szomszédságában. Ez — hasonlóan a 11-es iskola mellettihez — rendeltetésében is új lesz, mert a 100 négyzetméter alapterületű, galériás terem egyszerre látja el a köz- és iskolai könyvtár feladatát, zenei részleggel és nagy választékú gyermek- és ifjúsági irodalommal. V. M. A Kennedy-ügy újra kísért Gyilkosok összeesküvése 7. Szigorúan titkos Oswald letartóztatása után jóformán azonnal olyan hírek terjedtek el Dallasban és Washingtonban, hogy a vádlott a titkosszolgálatok egyikének ügynöke volt. Ezek a hírek azon alapultak, hogy a letartóztatáskor elkobzott noteszában megtalálták James Hostynak, az FBI dallasi ügynökének nevét, hivatali igazolványának számát és telefonszámát — ő ugyanis néhányszor felkereste Os- waldot a lakásán. E látogatások ténye kétségtelen. Maga Hosty is megerősítette, s azt a magyarázatot adta, hogy az a felforgató elemek megfigyelésének rendszeréhez tartozott. A bizottság számára kellemetlenebb volt az a feltevés, hogy Oswald nemcsak az FBI megfigyelése alatt állt, hanem e hatóság szolgálatában i^: Amikor Richard R. Carr, Texas állam főügyésze ezekről beszámolt a Warren-bi- zottságnak, jelentését a hivatalos okmányok szintjére emelték. Carr kijelentette, hogy információit megbízható forrásokból szerezte (mint később kiderült, a dallasi ügyészség munkatársaitól), s közölte, hogy Oswald mint „tájékoztató” havi 209 dollárt kapott az FBI-től, személyi nyilvántartási száma pedig 179 volt. A CIA-tagok Carr tájékoztatása megrendítette a bizottság tagjait. A „szigorúan titkos” bélyegzővel ellátott jegyzőkönyvből kitűnik, mennyire komolyan vette a bizottság ezt a históriát. A jegyzőkönyv (amelyről a „titkos” bélyegzőt csak nemrég távolították el) idézi például a bizottság jogi főtanácsadójának, J. Lee Ran- kinnek szavait: „Szennyes pletykával van dolgunk, s ez a bizottság számára igen rossz... Nagy kárt okoz az ebbe az ügybe belekeveredett hatóságoknak, és a bizottságnak — s amennyire tőle függ — ki kell törölnie ezt a pletykát az emberek emlékezetéből”. A probléma, mint ezt ugyanott Allen Dulles, a bizottság tagja és a CIA hajdani igazgatója megjegyezte, az volt, miként lehet ezt elérni, mivel, ha Oswald valóban az FBI ügynöke volt, akkor Hoover egyszerűen kijelenti, hogy az egész nem igaz. Vagy, mint Dulles pontosan kifejezte magát: „Ügy gondolom, Hoover minden körülmények között, kétségtelenül azt mondja majd, hogy semmi köze sem volt ehhez a fiatalemberhez. .. És önök semmit sem tudnak bebizonyítani”. Amikor kollégái azt kérdezték Dullestől, hogy ő, ha történetesen Hoover helyében volna, hazudna-e, sőt még eskü alatt is — Dulles habozás nélkül így válaszolt: „Természetesen, akárcsak a CIA bármely hivatalnoka.” Akár hiszünk nekik, akár nem, de tény, hogy Hoover és a CIA — a szolgálati kötelességet teljesítve —, egyaránt tagadta, hogy Oswald valaha is az ügynökük volt. Vallomásaiknak csupán a kevéssé valószínű véletlenek sorozata mond ellent, amely — a magyarázattól függően — vagy a körülmények ösz- szeesését, vagy az összeesküvés létezését igazolja megbízhatóan. Először, megvan Oswald szolgálati jegyzéke. Eszerint egy ideig a Japánban levő atsugi támaszponton, radar- berendezés-kezelőként dolgozott. A CIA tevékenységét ismerő személyek szavai szerint, Atsugi — e hivatal egyik legnagyobb bázisa a világon. Ha Oswald Atsugi- ban szolgált, akkor kétségtelenül „a CIA embere” volt. Továbbá: Oswald meglehetősen sajátságos módon hagyta ott a szolgálatot. 1959 szeptemberében jelentést nyújtott be, amelyben elboA sci-fi zene mestere „Ide nekem a csili a gokat f\.. A fantasztikus műfaj népszerűségét, komplexszé válását jelzi: már a zenében is hódít. A „sci-fi zenének” több áramlata, irányzata is van. A legérdekesebb talán az, amelyet a poznani EU- ROCON III.-on, az európai sci-fi alkotók és „hívők” nagy találkozóján a magyar delegáció tagjaként Dobos László képviselt. A 25 éves fiatalember konzervatóriumot végzett fagottista, aki néhány szimfonikus zenekarban való játék után a filmgyárnál „kötött ki”, mint zenei rendező, majd mint hangtechnikus. Az elektronikus zenével való ismerkedése voltaképpen rövidfilmek kísérőzenéjének összeállításával kezdődött. Működött ekkoriban a MAFILM Il-es telepén egy „nemzetközi” elektronikus zenei stúdió, Pongrácz Zoltán, Patachich Iván, a pozsonyi Peter Kol- man, a stockholmi Belo- horszky Ferenc, a stuttgarti Erhardt Karkoschka részvételével. Tőlük pedig volt mit tanulni. A stúdió tagjai elektronikus műveket írtak a MAFILM számára, amelyeknél Dobos László mint első asszisztens működött közre. Később Pozsonyban volt alkalma az ottani elektronikus stúdióban hosszabb ideig tanulni. 1974-ben írhatott volna először önállóan elektronikus zenét — még nem merte vállalni, nagynak vélte a feladatot. Az év nyarán Darmstadtban, a zenei fesztivál hathetes elektronikus zeneszerző kurzusa után már úgy érezte: talán: És 1975- ben megszületett a Játék a zongorával. Amit a többi követett. Igen. Elektronikus zene. De hogy lesz ebből sci-fi zene? csátását kérte, azzal az indoklással, hogy anyját szerencsétlenség érte. (Láda esett a lábára; néhány nap múlva azonban újra munkába ment.) Oswaldot három nap múlva elbocsátották — ez, mint a tengerészgyalogság tisztjei mondták, rekordidő. A bírálók azt állítják, hogy ez a rekord a CIA-nak köszönhető. Oswald utazásai Oswald, miután hazatért, csupán három napot töltött az anyjával. Ezután Európába indult: erre az utazásra több mint 1500 dollárt költött, ezt állítólag katonai szolgálata idején gyűjtötte. Bankszámláján azonban kereken 203 dollár volt. Felmerül a kérdés, honnan eredt a többi? A kritikusok véleménye szerint a hiányzó anyagi eszközöket a CIA bocsátotta rendelkezésére. Amikor Oswald feleségével együtt visszatért az Egyesült Államokba, 1963 áprilisában New Orleansba költözött, s itt néhány érdekes személyiséggel létesített kapcsolatot. Éppen New Orleansban került összeköttetésbe a Castro-barát „Tisztességes Bánásmódot Kubának Bi- zottság”-gal. Egyszer, amikor a bizottság röpcéduláit terjesztette, Kuba-ellenes aktivistákkal kapott hajba. Rövid dulakodás után Oswaldot a közrend megsértése miatt letartóztatták és az őrszobára kísérték. Ott követelte, hogy azonnal beszélni akar az FBI képviselőjével. Az ügynök azonnal megjelent, és Oswaldot már a következő napon szabadon bocsátották, s mindössze 10 dollár bírsággal sújtották. (Folyt, köv.) Dobos László portréja (Németh Ernő felv. — KS) Dobos László esetében véletlenül. Balettet komponált NDK-beli megrendelésre. Az ottani koreográfus „fedezte fel”: zenéjében fantasztikus elemek vannak, másként nem is lehet előadni. Dobos László is rájött: igaza van. Attól kezdve tudatosan próbálkozott a sci-fi hatása alatt zenét szerezni. Nem volt nehéz: 10 éve szenvedélyes sci-fi olvasó, Bradbury a kedvence. Első „direkt” sei-' fi zenéjét Frederick Pohl, az amerikai sc-fi írószövetség, az SFWA elnökének budapesti látogatása tiszteletére komponálta. Dozvald János fotóművésszel közösen készítettek zenés diaporáma műsort, amely elnyerte az amerikai író tetszését. (A diaporáma: két vetítőgéppel egy-" másra vetített állóképek összhatása, amely mozgóképnek" tűnik. És Dozvald János képei is eléggé fantasztikusak...) Később az Ide nekem a csillagokat című, francia novellához írt kompozíciót, Dozvald Jánossal pedig már eddig négy műsort állítottak össze. Ezeket Budapesten, a Fiatal Művészek Klubjában mutatták be, Poznanban pedig részleteket adtak elő. Mégis, mi a sci-fi e zeneszámokban? Dobos László szerint: „Soha nem hallott hangok keltése, rögzítése, visz- szajátszása elektronikus eszközökkel, amelyek képesek arra, hogy -sci-fi hangulatot teremtsenek. Ilyet hagyományos zenével-énekkel előállítani nem lehet!” Mint mondja, ez nem könnyűzene, és nem is könnyű zene. A beat felől a sci-fi elektronikus zenéhez közelíteni eléggé nehéz. Legújabb kísérlete: egy ifjú néptáncos számára ír zenét, amelyet fantasztikus elemekkel átszőtt kanász- tánc-koreográfiához használ fel. (Egy lelkes érdeklődő máris „Csillagpásztornak” nevezte el a produkciót.) Legutóbb Cannes-ban is vetítették a Visszaváltozások című rövidfilmet, amelynek zenéjét szintén Dobos László állította össze. Munkájáról sokszor többesszámban beszél. Miért? A válasz: mert többen is járják ezt az utat. A MAFILM-' nél működik egy kísérleti elektronikus zenei stúdió, a KISZ-szervezet támogatásával, ahol Dobos Lászlón kívül Ördögh László, Lantos György, Gorboi Tamás, Szűcs Péter foglalkoznak az új műfajjal. Következő tervek? A Kis herceg! Színpadra állítva. A változások, a csillagok zené-..- jét akarja benne „elkapni”. Ha sikerül, a Fiatal Művészek Klubjának kísérleti színpada mutatná be, majd az NDK-ban állítanák színpadra. —sz.— KÉPERNYŐ A természet védelméről Biharugrán jártam a közelmúltban, ahol a halastavak partjainál nyílt tűzön, bográcsban Totyogott a finom halászlé. Az ízes falatok előtt a gazdaság vezetője tájékoztatott a haltermelés mai helyzetéről. Az eredményeket tükröző számok mellett különösen érdekes volt az a határozott törekvés, ahogy a nagyüzemi halászok a természetet védik. Első pillanatban a haltenyésztés ellenségeinek tűnnek a tó környékén tanyázó vízimadarak, ám a szakember mégis arról beszélt, hogy bár a madarak egy része hallal táplálkozik, de hozzá tartozik a táj egységéhez a fiókákat nevelő réce, ruca és milliónyi szárnyas. Hiszen ezek a madarak zömmel a gyengébben fejlődő halakat pusztítják, s így tulajdonképpen az ember segítőtársai lesznek. A biharugrai látogatásra emlékeztem vasárnap este, amikor a televízió Hét című műsorában a természetvédelemről sugároztak riportot. Páratlan szépségű képsorokat láthattunk nemzeti parkjainkról : a Hortobágyról, a Kiskunságról és a Bükkről. A műsor készítőinek nemcsak a libegő délibábot, a kövér gulyát, az itató ménest és a hegyek közt kanyargó erdei kisvasutat sikerült lencsevégre kapni, hanem megszólaltatták a természetvédelemért fáradozó szakembereket. Nemzeti parkjaink valójában példaként szolgálnak arra, hogy mi módon lehetne másutt is óvni a környezetet, védeni az őshonos növény- és állatvilágot, őrizni a népi élet évszázados emlékeit. Igaz ugyan, hogy a nemzeti parkok határait táblák jelzik, «mégsem hasonlítanak e tájak valami embertől elzárt pusztai ősvadonra. Hiszen mindenütt állami gazdaságok és termelőszövetkezetek találhatók a parkok védett területén, és a környezet fokozott védelme nem jelent különösebb terhet a gazdálkodás számára sem. Főleg a szakemberek hiányával magyarázható, hogy ma még csak három ilyen park van hazánkban, ám a környezetvédelem mindany- nyiunk számára egyaránt fontos, hiszen a legkisebb terület is része a földkerekségnek, amelyen élni szeretnénk. Lehetőleg még soksok nemzedéken át. A motorizáció, a mezőgazdaság kemizálása, a nagyvárosok levegőjének ipari szennyezettsége károsan befolyásolja a földi életet. Az évmilliók során kialakult biológiai egyensúly az ember beavatkozó tevékenysége miatt felbillenőben van. Kiszámították például, hogyha csupán az Amazonasz menti őserdőket kiirtanák, akkor az oxigén hiánya miatt földünkön megszűnne minden magasabb rendű élet. Beláthatatlan következményei vannak akár egyetlen állatfaj kipusztulásának is. Egy meghatározott területen például kiirtották a vérengző tigriseket, ám rövid idő múlva annyira elszaporodtak a majmok, hogy vissza kellett telepíteni az ősi „ellenségeiket”. A természetvédelem fontosságáról nem szükséges példákért a szomszédba menni. Dévaványa határában található a világ egyik legnagyobb túzokrezervátuma, s a környékbeliek különösen jól tudják, hogy mit jelent számunkra ez a féltve védett madár. Vagy: a megyeszékhelyen sok erőfeszítést tettek már a városon átfolyó Élővíz-csatorna tisztaságáért,. mégse jutna senkinek eszébe, hogy a régi időkre emlékezve horgászni próbáljon a szennyvízre emlékeztető kanálisban. Környezetünk védelméért mindnyájunknak fáradoznia kell. Andódy