Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-09 / 186. szám
1977. augusztus 9., kedd Baromfi, nyúl, galamb, méz és toll exportra Gyógyászat a szántóföldön Százhatvanmillió forint tekintélyes összeg. Márpedig az ÁFÉSZ-ek az év első felében megközelítően ilyen értékben vásároltak fel baromfit, tojást, galambot, nyu- lat, tollat, gyógynövényt Békés megyében a kistermelőktől. Az előbb említett tényt jelentősen tovább növeli, hogy ennek túlnyomó többségét tőkés országokba szállítják, vagyis devizát kap érte az ország. S ha ehhez hozzászámítjuk a második fél év, várhatóan az első hat hónap mennyiségét meghaladó felvásárlását, akkor válik csak igazán érthetővé, miért fordítanak a szövetkezetek egyre nagyobb gondot a kisállattenyésztés és gyógynövénytermesztés háztáji gazdaságokban történő növelésére. Néhány számadat szemléletesen bizonyítja J a változást. A baromfifelvásárlás 1977 első felében az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva több mint háromszorosára nőtt, 9 millió forintról 35 millióra. A kistermelők által év elején felvásárolt napos csibe, kacsa, liba leadásának nagyobb része ugyanakkor csak a második fél évben várható. Ugyanezen idő alatt a tojástermelés 30 százalékkal nőtt, s kiegyensúlyozottabbá is vált. Ez elsősorban a fajtaváltoztatásnak köszönhető. Így már az év minden hónapjára egyenletesebben oszlik meg a termelés, összhangban a feldolgozással, a vásárlók igényével. A galambfelvásárlás — a galambhús nagy részét nyugati országok piacaira szállítják — 12 vagonról 35 vagonra nőtt. A galambtenyésztés elterjedését elsősorA minap a Sárrét községeiben jártam. A határszemle kellemes meglepetéseket okozott. Az egykori „tücsökdöglesztő” nagytáblákon friss, fekete szántás váltotta fel a tarlót. A réteken, legelőkön az öntözés következtében dús füvet találnak az állatok. A betaban a kedvezően alakuló ár segítette. Nagyon sokan veszik igénybe az úgynevezett galambkihelyezési akciót. Így kedvezményesen juthatnak a termelők a tenyészál- lományhoz. A nyúltenyésztés már lassabban fejlődik, pedig a megyében korábban a mostaninál többet értékesítettek. Jelenleg mérsékelt fejlődés tapasztalható. A kistermelők változatlanul óvatosak a korábban pusztító mixoma- tózis járvány miatt. A tenyésztők egyébként a tavalyi első fél év 27 vagonjával szemben az idén 33 vagonnal adtak le nyulat az ÁFÉSZ-eknek. A tavaszi rossz időjárás miatt az akácosok egy része lefagyott, ezért visszaesés történt a méztermelésben. A virágpor is keresett lett a nemzetközi piacon, ebből Franciaországnak adtak el nagyobb mennyiséget kozmetikai szerek gyártásához. Jelentős fejlődés tapasztalható viszont a toll és gyógynövények értékesítésében. A felsorolt eredményekben jelentős szerepet töltenek be a szakcsoportok, hiszen az össztermelés zömét ezek adják. Egyébként a második fél évben a felvásárlás további dinamikus növekedése várható. Legnagyobb fel- vásárlási forgalmat változatlanul a mezőkovácsházi ÁFÉSZ bonyolította le, ez 86 millió forintot jelentett. Az átlagosnál gyorsabban fejlődött a felvásárlás a békéscsabai, a tótkomlósi és a medgyesegyházi ÁFÉSZ-ek- nél. Ezek a lehetőségek jobb kihasználásával, képzett szakemberek munkába állításával érték el sikereiket. — Kepenyes — karított széna, szalma szemet gyönyörködtető kazlakba rakva. Hazánk egykor legelhanyagoltabb táján — az emberi munka gyümölcseként — kiváló terméshozamokat takarítanak be kalászosokból és kapásokból egyaránt. Egy újítás története Beszéljenek az érdekeltek! Elsőként Zrena Pál, a Békés megyei Tanács gyomai Sütőipari Vállalata süteménykészítő' üzemének a cukrásza. „Amióta Körös sajtos teasüteményt készítettünk, öten- hatan felváltva daráltuk a trappista sajtot. No, nem néhány kilót, hanem egy műszakban két mázsát. Hajtottuk a darálót. Nagyon nehéz volt. Csak úgy csurgott rólunk a veríték. A kezünkön vízhólyag keletkezett, megkeményedett a bőrünk. Néha már azt is elátkoztam, aki a sajtos teasüteményt kitalálta. Az pedig magam voltam. S ebben a nagy kínlódásban egyszer beállított a cukrászműhelybe Szosznyák György esztergályos és Sóczó Gábor géplakatos.” Szosznyák György folytatja: „A vállalati újítási feladattervből tudtam meg, hogy kellene egy sajtdaráló. Sóczó Gáborral megbeszéltük, hogy megpróbálunk segíteni a cukrászokon. Persze egy kis pénz is jól jönne — gondoltuk magunkban. Mit lehetne csinálni? A darálót már régen feltalálták. De hogyan lehetne cukrász nélkül hajtani a masinát? Természetesen villany - motorral. Ám a kettőt úgy összehozni, hogy minden egyezzen, nem gyerekjáték. Sejtettük már az elején, hogy nagy fába vágjuk fejszét, mert tapad a sajt és ha felülről nyomjuk a darálóba, úgy összepréselődik, hogy a villanymotor nem bír vele. Próbáltuk többféleképpen, míg egyszer rájöttünk, hogy legjobb lesz egy függőleges síkban forgó és megfelelő kiképzéssel ellátott kést alkalmazni. Ehhez a késhez egy kis nyomással oldalról kell a sajtot adagolni. Az elmondás alapján talán egyszerűnek látszik a dolog, más azonban megcsinálni. Minden alkatrész elkészítése roppant fejtörést okozott. Majdnem fél év telt el, amíg végre elkészültünk vele. Előbb ketten próbáltuk ki, és amikor úgy láttuk, hogy minden szempontból megfelel, elindultunk vele a cukrászműhelybe.” Ismét Zrena Pálé a szó: „Nem is hozták, hanem be- guritották a műhelybe. Bekapcsoltuk, adagolták a sajtot, és mi, cukrászok csak ámultunk a meglepetéstől. Hamar megtanultuk a gép kezelését. Kiderült, hogy 8 óra helyett egy óra alatt lehet ledarálni a két mázsa sajtot. Egyetlen ember kell hozzá, aki „eteti" a darálót és a sajtot egy kar lassú forgatásával egész könnyedén a késhez szorítja: Azóta kifinomult a kezünk, nem képződik hólyag rajta, nincs izomlázunk és többet tudunk a szakmai munkával foglalkozni. Nemrég rájöttünk, hogy diót is lehet darálni ezzel a jó kis masinával. Még a kést sem kell kicserélni." Végül Szosznyák Györgynek van még mondanivalója: „Amikor átadtuk a gépet, a cukrászok egészen oda voltak. Meg is kínáltak minket mindjárt a legfinomabb süteménnyel. Már barátságból is elfogadtunk egy-két falatot. A vállalattól 8—8 ezer forintot kaptunk az újításért. Nagyon örültünk a pénznek, de annak is, hogy Demcsák Mihály, a vállalat igazgatója levélben köszönte meg a fáradozásunkat. Itt az üzemben mindenki tud az újításunkról. A cukrászok néha szóba is hozzák, ha találkozunk velük. Jólesik, hogy nem felejtik el." Lejegyezte: Pásztor Béla Ez idő tájt már talán nincs is olyan ember, aki ne figyelné egyre jobban a mezőgazdászok munkáját, termelését, sajtóban olvasható, rádióban hallható, televízióban látható eredményeiket. Utazásaink során megdöbbenünk egy-egy jégverte kukorica láttán és jó érzésünk támad, ha nézzük, hogyan dolgoznak A napraforgótáblán is nagy az óriási gépek a földeken. A külső szemlélő azonban csak egy-egy munkamozzanatot lát. Nem mindenki tudja, hogy mi minden szükséges ahhoz, hogy minél jobb és több termést takaríthassanak be a gazdaságokban. A mezőgazdaság ma már egyre inkább kihasználja a kutatóintézetek munkájának eredményeit, a különböző tudományok adta lehetőségeket. Az akárcsak 20 évvel ezelőtti gazdálkodók is „levett kalappal” tisztelegnek a 45— 50 mázsás hektáronkénti búzatermés előtt, amit többek közt a nagyon régi tudománynak, a ma is csodálattal emlegetett vegytannak az eredményei hoztak létre.; Békés megyében azokat a munkákat, amelyeknek egyre nagyobb a szerepe a hozamok fokozásában — ilyen a kártevők elleni védekezés, a növénybetegségek megelőzése — a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás irányítja. A gyakorlati szakemberek felkészítését az ez évi munkákra már a télen megkezdték. Tanfolyamokat rendeztek a növényvédő betanított munkásoknak, a szervestrá- gya-robbantást végzőknek, a növényvédelem és az agrokémiai munkák üzemi irányítóinak. A kiskert-tulajdonosoknak sem kell már tanácsért messzire menniük, a különféle növényvédő szert Az Orosházi Vas-, és Mű- anyagipari Szövetkezet az idén 120 millió forint termelési érték elérését tűzte célul. Legnagyobb a szövetkezet gépgyártó részlege, ahol a KGST-szakosodásnak megfelelően 14 típusai, egyedi műanyag-feldolgozó gépet gyártanak. Ezek a célgépek fóliából, lemezből különféle idomokat készítenek, a hűtőgéptartozéktól a különféle csomagolóanyagokig. Az idén 120 gépet gyártanak, melynek 90 százalékát a szocialista, 10 százalékát pedig tőkés exportra szállítják. A műanyagüzem tervében 37 millió forint értékű termék gyártása szerepel. Itt készülnek többek között a jól ismert tejfölös-, krémtúrósárusító boltok eladói ebben is segítségükre sietnek. A mezőgazdasági üzemek folyamatosan kapják meg azokat a technológiai útmutatókat, melyeket az állomás szakemberei a legcélszerűbb vegyszerek használatára, a legjobb gépesítésre alapoznak. Különösen sokat foglalkoznak — az országos speciahasznát veszik a repülőgépnek lizáció miatt — a búza, a kukorica, a cukorrépa, a lucerna, a napraforgó, a zöldségfélék és vetőmagvaik termesztésének gondjaival. Ebben az évben a megyében 368 ezer hektáron végeztek vegyszeres gyomirtást. Különösen eredményesnek bizonyult a védekezés a gabonabetegségek ellen. A belvíz és a felázott talaj miatt nagy szükség volt a megyében dolgozó 13 repülőgép és az egy helikopter munkájára. A terület növényvédelmének mintegy 40 százalékát, a levél- és lombtrágyázás majd kétharmadát a légi gépek végezték. Ennek és a 650 földi növényvédő gépnek köszönhető, hogy a megyében 1977-ben sem járvány, sem a kártevők túlságos elszaporodása nem alakult ki. Már most a nyáron összeállítják a gazdaságok a növényvédőszer. és műtrágyaigényléseket. A külföldről behozott, de a nálunk gyártott szereknek — a megrendeléstől a kiszállításig tartó — átfutási ideje hosszú. A gazdaságoknak tehát jobban figyelembe kell venni a terv- gazdálkodást. Mintegy százféle különböző csomagolású és formátumú, új kísérleti növényvédő szer is forgalomba kerül, ezeket a gazdaságok egyelőre 50—70 hektáron használják fel. A Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szakembevagy kávé- és szörpautomatákhoz a poharak. Újdonság — szeptember 1-től készítik — a húsiparnak a fél kilogrammos zsírtégelyek gyártása. Ebből a termékből évente mintegy 35 milliót szállítanak a feldolgozóiparnak. Hasonlóan a tejfölhöz, a zsírt is alufóliába zárják és színes címkével látják el. Számottevő még a műanyag*- üzem reklámfelirat-gyártása is. A precíziós acélöntöde az idén 17 millió forint értékű gépalkatrészt gyárt. Ezek az elemek forgácsolással nehezen és igen költségesen alakíthatók ki, a gépgyártásban viszont nélkülözhetetlen alkatrészeknek számítanak. A fémtömegcikküzem apró, de rei ebben az évben a termelőüzemekben a helyszínen ellenőrizték a növényvédő gépeket. Jobb használatukra szaktanácsot is adtak. A növényvédelemben is egyre inkább a minőségi munka a követelmény. Tapasztalat, hogy a reklamációval élő gazdaságoknál éppen a minőséggel van a legnagyobb Fotó: Veress Erzsi hiba. Ezekben az esetekben azonban nem a növényvédő szer volt a rossz, hanem a kijuttatásánál vétettek. Ahogy az ember szervezete nem bírja a túladagolt gyógyszert, ugyanúgy a növények is elpusztulhatnak az egyébként hasznos szer túladagolása miatt. A tapasztalat szerint azok a gazdaságok érik el a legjobb eredményeket, ahol a növényvédelemben dolgozók bérezését teljesítményüknek, illetve munkájuk eredményességének figyelembevételével alakítják ki. Persze emellett a gépek műszaki állapotának is megfelelőnek kell lennie. Nem mindegy, hogy e gépek növényvédő szert kijuttató részegységeinek alkatrészei megfelelő- ek-e. Ma már az AGRO- KER-től is lehet például szórófejeket vásárolni. Ha a gazdaságok időben gondolnak ezek beszerzésére, a következő évben sokkal kevesebb gondjuk lesz. A növénytermesztésnek a növényvédelem és az agrokémia csak segítője, de olyan segítője, mellyel a nagyobb terméseket könnyebben, biztonságosabban érhetjük el. A mezőgazdaság olyan tartalékai rejlenek még a növényekben, amelyeket e két — mondhani bátran — tudományág segítségével lehet csak kihasználni. G. E. igen fontos kellékeket állít elő a bőr- és cipőiparnak. A szövetkezet idei terve 30 százalékkal nagyobb az elmúlt esztendő termelési eredményeinél. Tavaly és az idén megvalósítottak egy 35 millió forintos beruházást, melynek keretében korszerűsítették — és korszerűsítik — a gyártócsarnokot, a központi trafóállomást, 300 személyes szociális létesítményt építettek, az összeg jelentős hányadát pedig gépesítésre fordították. Az év első felében ä tervtől 3 százalékkal elmaradtak, ennek oka az anyaghiány volt, valamint az, hogy a gépgyártásban kooperációs nehézségek jelentkeztek. Kitárulkozás Fotó: Gál Edit Sárréti kép nyáron Műanyaggyártó gépek, csomagolóeszközök Orosházáról
