Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-09 / 186. szám

1977. augusztus 9., kedd Emlékünnepség a gödi Fészekben Méhkeréki vasárnap Készül az ünnepi ebéd Az illegális munkásmozga­lom egyik találkozóhelyén, a gödi Fészekben, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tisztele­tére megemlékezéseket ren­deztek. A program szomba­ton este az úttörők, KISZ- fiatalok és veteránok talál­kozójával kezdődött. Vasár­nap megkoszorúzták a váci országút mentén emelt mun­kásmozgalmi emlékművet A Fészekben Droppa Gusztáv, a KPVDSZ VM Természetba­rát Egyesületének elnöke be­szédében felidézte a közös szórakozások, a politikai megmozdulások emlékeit, A világkereskedelemről érkező hírek között koráb­ban az élvezeti cikkek (ká­vé, tea, kakaóbab) szerényen meghúzódtak az olyan mező- gazdasági eredetű tömegcik­kek árnyékában, mint a ga­bona, a gyapot, a cukor, a só stb. Ma azonban a nemzetkö­zi árupiacok fontos szerep­lőivé váltak, az elmúlt pár hónapban az élvezeti cikkek világpiaci ára meredeken emelkedett és lassan a szür­ke közfogyasztási cikkekből áraikat tekintve szuperluxus termékekké váltak. Az USA-ban például kampány folyik a kávéfogyasztás csökkentésére. Széles körben propagálják a pótkávékat. A figyelem középpontjában természetesen a kávé áll. 1975. végén New Yorkban 1 tonna kávé ára 1500 dollár körül alakult, a minőségtől függően, 1977. elején már 4500 dollár volt. Ennek nagy­ságát érzékelteti, hogy ezért az összegért az USA-ban egy jó személyautót lehet vásá­rolni. Hasonló volt a növeke­dés az európai piacokon is. Biztos, hogy 1976-ban a ká­vé drágult a leggyorsabban a közszükségleti élelmiszerek családjában, de talán az ösz- szes termék között is. A kávé áremelkedését gyorsan követte a kakaóbab is, amelynek ára ma már 3600 dollár tonnánként. A legkésőbben a tea ébredt fel a csipkerózsika álomból és az áremelkedés csak az elmúlt hónapokban vált viharossá, 1964—1973. között a tea ára 50 penny volt kilónként, 1976. első feléig az ár lassan 70—80 pennyre nőtt, míg napjainkban 2,3 font egy ki­ló jó minőségű tea ára. (Amerikai dollárban kifejez­ve 1 tonna tea ára 4250 dol­lár.) Mi az oka ennek az óriási áremelkedésnek és mit vár­hatunk a jövőre nézve? Amerikai szakértők becs­lése szerint az élvezeti cik­kek világtermelése 1975/1976- ban hosszú évek óta a legala­csonyabb, mindössze 62 mil­lió zsák, (1 zsák = 60 kg) volt, szemben a korábbi esz­tendő 70—75 millió zsáknyi termelésével. Az élvezeti cikkek fogyasz­tása talán a világ minden országában növekvő irányza­tú. Ebből következően a ke­reslet és kínálat között egyre mélyülő szakadék jött létre. A relatív áruhiány és a fo­gyasztás növekedése együtte­sen indították el az áremel­kedés láncreakcióját Az élvezeti cikkek között erőteljes helyettesíthetőségi kapcsolat van, ezt bizonyít­ja, hogy 1976-ban a világ teatermelése kedvező volt^és mégis a piacon az áremelke­dés folytatódott. A kávédrágulás egyik fő okát pontos időponttal lehet meghatározni: 1976. július 18, amikor Brazíliában, a fagy majd kulturális műsor követ­kezett. Délután sportverse­nyekkel zárult a gödi Fészek emléknapok programja. A gödi Duna-partot több mint 50 évvel ezelőtt, 1924- ben fedezték fel a budapesti munkások, köztük az MTE sportolói. Vasárnaponként idejártak pihenni, spor­tolni, szórakozni. Az ide járó kommunisták, szer­vezett munkások, baloldali szociáldemokraták itt vitat­ták meg a mozgalom tenni­valóit, feladatait, s gyakran tartottak szemináriumokat is. (MTI) elpusztította a termés nagy részét. De más országokban is alacsony volt a termelés. Például Angolában a harcok miatt, más országokban az aszály, árvíz, hurrikán tépáz­ta meg a kávéültetvényeket. Nemcsak az időjárás, hanem a kávé-rozsdabetegség is fel­ütötte a fejét, ami Nicaraguá­ban pusztított a legjobban. A kakaóbab termelését nem érték olyan mértékben a természeti csapások, mint a kávét, de Nyugat-Afriká- ban a kevés eső és az ala­csony hőmérséklet miatt a termelés kb. 5—7 százalék­kal csökkent a korábbi évek átlagához viszonyítva. Ez a terméscsökkenés nem indo­kolt volna olyan viharos ár­emelkedést, mint amilyen végbement. E terméknél is érvényesült a „kávéhatás”: Ghánában nem újítják fel a kakaóültetvényeket, Nigériá­ban a figyelem középpontjá­ba a nyersolaj került. Nem kétséges, hogy a nem­zetközi spekuláció is meg- nyergelte a kereslet és kíná­lat egyensúlyának megbom­lását és a csillagászati árak kialakulásában jelentős sze­repet játszott. A spekuláció azonban ma már lassan ki­fulladóban van, s mint ár­felhajtó tényező nem meg­határozó. Az okok csokrába tartozik az is, hogy az élve­zeti cikkek árai hosszú évekig nem tükrözték a tőkés inf­láció általános árnövelő ha­tását. A közelmúltban és napjaink áremelkedésében kifejeződik egy bizonyos ár­felzárkózási folyamat is, amely valószínűleg állandó­sul. Nehéz feladat felvázolni a jövőt, mert például a kávé és a kakaó ára most csökken, miközben a teaárak még mindig emelkednek. Az ame­rikai szakértők becslése sze­rint 1977/1978-ban a kávékí­nálat eléri a 70 millió zsákot, ami 14 százalékkal több, mint 1976/1977-ben volt. Erő­teljes termésbővítés figyelhe­tő meg minden érintett or­szágban, mert a jövedelme­zőség igen magas. A teater­melés az egyes termelő or­szágokban jelentkező politi­kai problémák miatt valószí­nűleg nem emelkedik olyan gyorsan, mint a kereslet, ha­sonló a helyzet Afrikában, a kakaóbab-termeléssel. A termésbecslések azonban még mindig bizonytalanok, mert váratlan fagy, vagy ár­víz mindent felboríthat Talán nem tévedünk túl nagyot, ha azt állítjuk, hogy az élvezeti cikkek (kávé és kakaóbab) piacán az eseten­ként látványos árcsökkenés ellenére sem várható hosz- szabb távon az árak olyan lemorzsolódása, hogy a kávé, a kakaóbab és a tea ára a világpiacon visszatérjen a korábbi alacsony szintre. Wiesel Iván Nincs a hétköznapokon megszokott sürgés-forgás a faluban. Szinte kihaltak az utcák. Mégsem teljesen, hi­szen itt-ott a kapuk előtt a lócán vagy az éppen kiho­zott sámlin üldögélnek, be­szélgetnek az idősebb embe­rek a legénykorról, a kato­naéletről meg arról, hogy a kukoricának, a répának még jól jönne az eső. Asszonyo­kat nem látni a kapuk előtt, nekik a vasárnap sem ünnep, ebédet ugyanúgy kell főzni, mint hétköznap, sőt talán még nagyobb odafigyeléssel, gondosabban, mert az ebéd vasárnap ünnepélyesebb, mint hétköznap, ilyenkor készülnek a kedvenc falatok. Az úton kézi kocsit tol zsákokkal megrakottan Rok- szin Ferenc. Nehezen gurul a kerék a súlyos teher alatt A gazda megáll egy pillanat­ra, megtörli verejtékező homlokát. — A mindern t, kétszer kell megizzadni ezért a bú­záért! Egy hétig dolgoztam a téeszben, szalmát hord- tunk, kutya meleg volt ak­kor is. De hát még így is megéri, nyolc mázsa a ke­nyérnek való, elég lesz az újig. Egy árnyas pádon — a fa­lu közepe táján — egy idő­sebb ember üldögél, mellet­te két jókora fekete mű­anyag szatyor. Napraforgót árul, jönnek a kuncsaftok, főleg a gyerekek. — Bizony, tíz éve járok már ide Okányból minden vasárnap. Elmegy délig vagy 300 csomaggal. Ha estig len­nék, talán még ötszázat is el tudnék adni. Járom a já­rás községeit, mindennap máshol vagyok. A labdarúgó bajnoki szezonban még Csa­bára is bemegyek, ott is van egy bérelt padom. Kétszáz forintot fizetek a fuvarért, amiért egy gépkocsi bevisz. Mutatja a kisipari igazolvá­nyát — Lókucza Sándor. Az engedélye főtt kukorica, sült gesztenye, pirított aprómag­vak árusítására szól. Segít az árusításban Már­ta Erzsiké is. — Most megyek nyolca­dikba Szeghalmon. Jó lenne, ha felvennének a kollégium­ba Elég jól megy a tanulás. Utána? Vendéglátóipari ta­nuló szeretnék lenni Gyulán. Mit tetszik gondolni, felvesz­nek, akármilyen a jegyem? — Ha csak nem buksz meg, biztosan. — Már érdeklődtem, azt mondták, valami Faulháber bácsihoz menjek. Őrajta mú­lik. Lassan egyre több ünneplő ruhás férfi, asszony van a főutcán. Templomból jön­nek, megállnak, ebéd előtt eldiskurálnak még erről-ar- ról. Ebéd. A vasárnapi ebéd mindenütt különleges. Bősé­ges is, meg a legjobb fala­tokat sütik-főzik. így van ez Orosz Mihályéknál is. — A család bement Gyu­lára autóval, a kórházban van egy rokon, azt látogat­ják meg. Amire hazajönnek, elkészülök a főzéssel. Hogy mi lesz ma az ebéd? — fel­emeli a fedőt, a hatalmas fazékban tyúkhús fő, arany­sárga zsírcseppek úszkálnak. Ma utaznak Butenibe — Tyúkleves lesz, töltött ka­ralábé, rántott hal sült bur­gonyával. Utána meg sör. Egyre több úttörőruhába öltözött gyerek tűnik fel az utcán, kezükben csizma, hímzett ruha. A kultúrház felé igyekeznek. Utánuk ere­dek. A kultúrház előterében találkozók Szilágyi Péterrel, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkárával. — A méhkeréki úttörőcsa­pat kultúrcsoportját hívták egy háromnapos vendégsze­replésre a romániai Buteni község úttörői. A gyerekek utolsó, mondhatnám, főpró­bája ez a mai, hiszen ked­den indulunk, s addigra még el kell végezni az utol­só simításokat A tervek sze­rint találkozunk az aradi úttörőkkel is és közös mű­sorban lépünk fel velük. El­látogatunk Aradra és a für­dőjéről híres Menyházára is. A román pajtások augusz­tus 25—26—27-én viszonoz­zák majd a látogatásunkat és eljönnek ide Méhkerékre bemutatni dalaikat, táncai­kat Mi is elvisszük őket Bé­késcsabára és Gyulára is. Megkezdődik a próba. Gur- zó Marika román népdalokat énekel, a fiúk és lányok jó­kedvűen, nagy lelkesedéssel próbálnak. A zenészeken lát­szik, hogy fáradtak, nem is csoda, hiszen szombaton dél­utántól vasárnap délelőttig húzták a talpalávalót egy lakodalomban. Delet harangoznak. A presszó meg az italbolt előtt a fákhoz támasztott kerék­párok arról tanúskodnak, hogy sokan térnek még be ebéd előtt egy kis frissítőre, egy féldecire vagy egy üveg sörre. Béla Ottó JEGYZET Észrevehetnék... Gyermekeink általában kétfajta fagylaltot ismernek Békéscsabán: a krémfagyit meg a porfagyit. Mindkettőt az állami ipar hozza forga­lomba. Mindkettő új cikk. Azért vezették be, hogy a hagyományos készítésű fagy­laltot kivonhassák a forga­lomból. Az indokok: nem korszerű, sok kézi munkát és gondosságot igényel. Ebből következik, hogy a állami ipar és a szövetkezeti üzemágak nem alkalmasak a gondos munkára. Ez kétség­bevonható, mert ugyanakkor a kisiparosok igen. Valami ellentmondás van ebben az egészben, mert Gyulán, Me- zőberényben és Orosházán, ahol hagyományosan készí­tik a fagylaltot, hosszú so­rok kígyóznak a kiszolgáló­pult előtt. A választék ilyen: citrom, csoki, punch, ana­nász, vanília, eper, málna, meggy, őszibarack. S mi­lyen választékot kínál az ál­lami ipar és a szövetkezeti kereskedelem: csoki és eper vagy csoki és málna, tehát általában mindig kétfélét. (Nagyon ledegradálták a fo­gyasztók igényét.) Érdekes hogy még nem vették észre: az állami ipar és a szövetkezetek által for­galomba hozott fagylaltért nem állnak sorba. A fagyial­tos ráér kávét főzni, süte­ményt és röviditalt fogyasz­tásra előkészíteni. A hagyo­mányos fagylaltért viszont hosszú sorok kígyóznak a pult előtt. Ketten is mérik, egész nap kattog kezükben a fagylaltoskanál. Es ők nem panaszkodnak a fránya ka­nálra, melyet naponta több ezerszer nyomnak össze, mert óriási a forgalom. Azt mondják, hogy a ke­reskedelem alakulását piac­kutatók figyelik. Az ilyen beosztású emberek valóság­gal lesik az igényeket, hogy ezek kielégítésére összpon­tosíthassák az állami és a szövetkezeti eszközöket. Jó lenne, ha ezt is észrevennék! Talán gyorsabban forogna a pénz, növekedne a haszon, duzzadna az állami kassza, ha kielégítenék a keresletet. Kétlem, hogy az állami ipar és a szövetkezeti keres­kedelem nem képes olyan körülmények kialakítására, mint amilyet a kisiparosok produkálnak. Ha viszont -igen, akkor azt kellene meg­vizsgálni, hogy egyáltalán miért nincs a piacon, miért hagy kielégítetlenül egy ilyen jelentős igényt. De azt is érdemes lenne megvizs­gálni, hogy milyen összefüg­gés lehetséges a fagylaltpia­con az állami ipar, az ÁFÉSZ-ek, a felügyelet és a fagylaltot készítő kisiparosok között. Valaminek lennie kell, hiszen a fagylaltpiacot intézkedésekkel borították fel. Ezek az intézkedések lát­szólag a kisiparosok malmá­ra hajtják a vizet, pedig az állami és a szövetkezeti ma­lom is őrülhetne, megmu­tathatná milyennek kell len­nie a jó szolgáltatásnak. D. K. Díjnyertes a Láma-Extra Augusztus 5-én nyitották meg Szombathelyen az orszá­gos textilipari biennálét. Er­re az ipari seregszemlére az ország textilipari üzemei csaknem 400 terméket küld­tek be. Megyénkből a békés­csabai „Csaba” Szőnyegszövő Htsz nyerte el a biennálé dí­ját „Láma-Extra” szőnyegé­vel. Vasárnapi beszélgetés Mi történik a kávépiacon?

Next

/
Thumbnails
Contents