Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-09 / 186. szám
1977. augusztus 9., kedd Emlékünnepség a gödi Fészekben Méhkeréki vasárnap Készül az ünnepi ebéd Az illegális munkásmozgalom egyik találkozóhelyén, a gödi Fészekben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére megemlékezéseket rendeztek. A program szombaton este az úttörők, KISZ- fiatalok és veteránok találkozójával kezdődött. Vasárnap megkoszorúzták a váci országút mentén emelt munkásmozgalmi emlékművet A Fészekben Droppa Gusztáv, a KPVDSZ VM Természetbarát Egyesületének elnöke beszédében felidézte a közös szórakozások, a politikai megmozdulások emlékeit, A világkereskedelemről érkező hírek között korábban az élvezeti cikkek (kávé, tea, kakaóbab) szerényen meghúzódtak az olyan mező- gazdasági eredetű tömegcikkek árnyékában, mint a gabona, a gyapot, a cukor, a só stb. Ma azonban a nemzetközi árupiacok fontos szereplőivé váltak, az elmúlt pár hónapban az élvezeti cikkek világpiaci ára meredeken emelkedett és lassan a szürke közfogyasztási cikkekből áraikat tekintve szuperluxus termékekké váltak. Az USA-ban például kampány folyik a kávéfogyasztás csökkentésére. Széles körben propagálják a pótkávékat. A figyelem középpontjában természetesen a kávé áll. 1975. végén New Yorkban 1 tonna kávé ára 1500 dollár körül alakult, a minőségtől függően, 1977. elején már 4500 dollár volt. Ennek nagyságát érzékelteti, hogy ezért az összegért az USA-ban egy jó személyautót lehet vásárolni. Hasonló volt a növekedés az európai piacokon is. Biztos, hogy 1976-ban a kávé drágult a leggyorsabban a közszükségleti élelmiszerek családjában, de talán az ösz- szes termék között is. A kávé áremelkedését gyorsan követte a kakaóbab is, amelynek ára ma már 3600 dollár tonnánként. A legkésőbben a tea ébredt fel a csipkerózsika álomból és az áremelkedés csak az elmúlt hónapokban vált viharossá, 1964—1973. között a tea ára 50 penny volt kilónként, 1976. első feléig az ár lassan 70—80 pennyre nőtt, míg napjainkban 2,3 font egy kiló jó minőségű tea ára. (Amerikai dollárban kifejezve 1 tonna tea ára 4250 dollár.) Mi az oka ennek az óriási áremelkedésnek és mit várhatunk a jövőre nézve? Amerikai szakértők becslése szerint az élvezeti cikkek világtermelése 1975/1976- ban hosszú évek óta a legalacsonyabb, mindössze 62 millió zsák, (1 zsák = 60 kg) volt, szemben a korábbi esztendő 70—75 millió zsáknyi termelésével. Az élvezeti cikkek fogyasztása talán a világ minden országában növekvő irányzatú. Ebből következően a kereslet és kínálat között egyre mélyülő szakadék jött létre. A relatív áruhiány és a fogyasztás növekedése együttesen indították el az áremelkedés láncreakcióját Az élvezeti cikkek között erőteljes helyettesíthetőségi kapcsolat van, ezt bizonyítja, hogy 1976-ban a világ teatermelése kedvező volt^és mégis a piacon az áremelkedés folytatódott. A kávédrágulás egyik fő okát pontos időponttal lehet meghatározni: 1976. július 18, amikor Brazíliában, a fagy majd kulturális műsor következett. Délután sportversenyekkel zárult a gödi Fészek emléknapok programja. A gödi Duna-partot több mint 50 évvel ezelőtt, 1924- ben fedezték fel a budapesti munkások, köztük az MTE sportolói. Vasárnaponként idejártak pihenni, sportolni, szórakozni. Az ide járó kommunisták, szervezett munkások, baloldali szociáldemokraták itt vitatták meg a mozgalom tennivalóit, feladatait, s gyakran tartottak szemináriumokat is. (MTI) elpusztította a termés nagy részét. De más országokban is alacsony volt a termelés. Például Angolában a harcok miatt, más országokban az aszály, árvíz, hurrikán tépázta meg a kávéültetvényeket. Nemcsak az időjárás, hanem a kávé-rozsdabetegség is felütötte a fejét, ami Nicaraguában pusztított a legjobban. A kakaóbab termelését nem érték olyan mértékben a természeti csapások, mint a kávét, de Nyugat-Afriká- ban a kevés eső és az alacsony hőmérséklet miatt a termelés kb. 5—7 százalékkal csökkent a korábbi évek átlagához viszonyítva. Ez a terméscsökkenés nem indokolt volna olyan viharos áremelkedést, mint amilyen végbement. E terméknél is érvényesült a „kávéhatás”: Ghánában nem újítják fel a kakaóültetvényeket, Nigériában a figyelem középpontjába a nyersolaj került. Nem kétséges, hogy a nemzetközi spekuláció is meg- nyergelte a kereslet és kínálat egyensúlyának megbomlását és a csillagászati árak kialakulásában jelentős szerepet játszott. A spekuláció azonban ma már lassan kifulladóban van, s mint árfelhajtó tényező nem meghatározó. Az okok csokrába tartozik az is, hogy az élvezeti cikkek árai hosszú évekig nem tükrözték a tőkés infláció általános árnövelő hatását. A közelmúltban és napjaink áremelkedésében kifejeződik egy bizonyos árfelzárkózási folyamat is, amely valószínűleg állandósul. Nehéz feladat felvázolni a jövőt, mert például a kávé és a kakaó ára most csökken, miközben a teaárak még mindig emelkednek. Az amerikai szakértők becslése szerint 1977/1978-ban a kávékínálat eléri a 70 millió zsákot, ami 14 százalékkal több, mint 1976/1977-ben volt. Erőteljes termésbővítés figyelhető meg minden érintett országban, mert a jövedelmezőség igen magas. A teatermelés az egyes termelő országokban jelentkező politikai problémák miatt valószínűleg nem emelkedik olyan gyorsan, mint a kereslet, hasonló a helyzet Afrikában, a kakaóbab-termeléssel. A termésbecslések azonban még mindig bizonytalanok, mert váratlan fagy, vagy árvíz mindent felboríthat Talán nem tévedünk túl nagyot, ha azt állítjuk, hogy az élvezeti cikkek (kávé és kakaóbab) piacán az esetenként látványos árcsökkenés ellenére sem várható hosz- szabb távon az árak olyan lemorzsolódása, hogy a kávé, a kakaóbab és a tea ára a világpiacon visszatérjen a korábbi alacsony szintre. Wiesel Iván Nincs a hétköznapokon megszokott sürgés-forgás a faluban. Szinte kihaltak az utcák. Mégsem teljesen, hiszen itt-ott a kapuk előtt a lócán vagy az éppen kihozott sámlin üldögélnek, beszélgetnek az idősebb emberek a legénykorról, a katonaéletről meg arról, hogy a kukoricának, a répának még jól jönne az eső. Asszonyokat nem látni a kapuk előtt, nekik a vasárnap sem ünnep, ebédet ugyanúgy kell főzni, mint hétköznap, sőt talán még nagyobb odafigyeléssel, gondosabban, mert az ebéd vasárnap ünnepélyesebb, mint hétköznap, ilyenkor készülnek a kedvenc falatok. Az úton kézi kocsit tol zsákokkal megrakottan Rok- szin Ferenc. Nehezen gurul a kerék a súlyos teher alatt A gazda megáll egy pillanatra, megtörli verejtékező homlokát. — A mindern t, kétszer kell megizzadni ezért a búzáért! Egy hétig dolgoztam a téeszben, szalmát hord- tunk, kutya meleg volt akkor is. De hát még így is megéri, nyolc mázsa a kenyérnek való, elég lesz az újig. Egy árnyas pádon — a falu közepe táján — egy idősebb ember üldögél, mellette két jókora fekete műanyag szatyor. Napraforgót árul, jönnek a kuncsaftok, főleg a gyerekek. — Bizony, tíz éve járok már ide Okányból minden vasárnap. Elmegy délig vagy 300 csomaggal. Ha estig lennék, talán még ötszázat is el tudnék adni. Járom a járás községeit, mindennap máshol vagyok. A labdarúgó bajnoki szezonban még Csabára is bemegyek, ott is van egy bérelt padom. Kétszáz forintot fizetek a fuvarért, amiért egy gépkocsi bevisz. Mutatja a kisipari igazolványát — Lókucza Sándor. Az engedélye főtt kukorica, sült gesztenye, pirított aprómagvak árusítására szól. Segít az árusításban Márta Erzsiké is. — Most megyek nyolcadikba Szeghalmon. Jó lenne, ha felvennének a kollégiumba Elég jól megy a tanulás. Utána? Vendéglátóipari tanuló szeretnék lenni Gyulán. Mit tetszik gondolni, felvesznek, akármilyen a jegyem? — Ha csak nem buksz meg, biztosan. — Már érdeklődtem, azt mondták, valami Faulháber bácsihoz menjek. Őrajta múlik. Lassan egyre több ünneplő ruhás férfi, asszony van a főutcán. Templomból jönnek, megállnak, ebéd előtt eldiskurálnak még erről-ar- ról. Ebéd. A vasárnapi ebéd mindenütt különleges. Bőséges is, meg a legjobb falatokat sütik-főzik. így van ez Orosz Mihályéknál is. — A család bement Gyulára autóval, a kórházban van egy rokon, azt látogatják meg. Amire hazajönnek, elkészülök a főzéssel. Hogy mi lesz ma az ebéd? — felemeli a fedőt, a hatalmas fazékban tyúkhús fő, aranysárga zsírcseppek úszkálnak. Ma utaznak Butenibe — Tyúkleves lesz, töltött karalábé, rántott hal sült burgonyával. Utána meg sör. Egyre több úttörőruhába öltözött gyerek tűnik fel az utcán, kezükben csizma, hímzett ruha. A kultúrház felé igyekeznek. Utánuk eredek. A kultúrház előterében találkozók Szilágyi Péterrel, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkárával. — A méhkeréki úttörőcsapat kultúrcsoportját hívták egy háromnapos vendégszereplésre a romániai Buteni község úttörői. A gyerekek utolsó, mondhatnám, főpróbája ez a mai, hiszen kedden indulunk, s addigra még el kell végezni az utolsó simításokat A tervek szerint találkozunk az aradi úttörőkkel is és közös műsorban lépünk fel velük. Ellátogatunk Aradra és a fürdőjéről híres Menyházára is. A román pajtások augusztus 25—26—27-én viszonozzák majd a látogatásunkat és eljönnek ide Méhkerékre bemutatni dalaikat, táncaikat Mi is elvisszük őket Békéscsabára és Gyulára is. Megkezdődik a próba. Gur- zó Marika román népdalokat énekel, a fiúk és lányok jókedvűen, nagy lelkesedéssel próbálnak. A zenészeken látszik, hogy fáradtak, nem is csoda, hiszen szombaton délutántól vasárnap délelőttig húzták a talpalávalót egy lakodalomban. Delet harangoznak. A presszó meg az italbolt előtt a fákhoz támasztott kerékpárok arról tanúskodnak, hogy sokan térnek még be ebéd előtt egy kis frissítőre, egy féldecire vagy egy üveg sörre. Béla Ottó JEGYZET Észrevehetnék... Gyermekeink általában kétfajta fagylaltot ismernek Békéscsabán: a krémfagyit meg a porfagyit. Mindkettőt az állami ipar hozza forgalomba. Mindkettő új cikk. Azért vezették be, hogy a hagyományos készítésű fagylaltot kivonhassák a forgalomból. Az indokok: nem korszerű, sok kézi munkát és gondosságot igényel. Ebből következik, hogy a állami ipar és a szövetkezeti üzemágak nem alkalmasak a gondos munkára. Ez kétségbevonható, mert ugyanakkor a kisiparosok igen. Valami ellentmondás van ebben az egészben, mert Gyulán, Me- zőberényben és Orosházán, ahol hagyományosan készítik a fagylaltot, hosszú sorok kígyóznak a kiszolgálópult előtt. A választék ilyen: citrom, csoki, punch, ananász, vanília, eper, málna, meggy, őszibarack. S milyen választékot kínál az állami ipar és a szövetkezeti kereskedelem: csoki és eper vagy csoki és málna, tehát általában mindig kétfélét. (Nagyon ledegradálták a fogyasztók igényét.) Érdekes hogy még nem vették észre: az állami ipar és a szövetkezetek által forgalomba hozott fagylaltért nem állnak sorba. A fagyialtos ráér kávét főzni, süteményt és röviditalt fogyasztásra előkészíteni. A hagyományos fagylaltért viszont hosszú sorok kígyóznak a pult előtt. Ketten is mérik, egész nap kattog kezükben a fagylaltoskanál. Es ők nem panaszkodnak a fránya kanálra, melyet naponta több ezerszer nyomnak össze, mert óriási a forgalom. Azt mondják, hogy a kereskedelem alakulását piackutatók figyelik. Az ilyen beosztású emberek valósággal lesik az igényeket, hogy ezek kielégítésére összpontosíthassák az állami és a szövetkezeti eszközöket. Jó lenne, ha ezt is észrevennék! Talán gyorsabban forogna a pénz, növekedne a haszon, duzzadna az állami kassza, ha kielégítenék a keresletet. Kétlem, hogy az állami ipar és a szövetkezeti kereskedelem nem képes olyan körülmények kialakítására, mint amilyet a kisiparosok produkálnak. Ha viszont -igen, akkor azt kellene megvizsgálni, hogy egyáltalán miért nincs a piacon, miért hagy kielégítetlenül egy ilyen jelentős igényt. De azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy milyen összefüggés lehetséges a fagylaltpiacon az állami ipar, az ÁFÉSZ-ek, a felügyelet és a fagylaltot készítő kisiparosok között. Valaminek lennie kell, hiszen a fagylaltpiacot intézkedésekkel borították fel. Ezek az intézkedések látszólag a kisiparosok malmára hajtják a vizet, pedig az állami és a szövetkezeti malom is őrülhetne, megmutathatná milyennek kell lennie a jó szolgáltatásnak. D. K. Díjnyertes a Láma-Extra Augusztus 5-én nyitották meg Szombathelyen az országos textilipari biennálét. Erre az ipari seregszemlére az ország textilipari üzemei csaknem 400 terméket küldtek be. Megyénkből a békéscsabai „Csaba” Szőnyegszövő Htsz nyerte el a biennálé díját „Láma-Extra” szőnyegével. Vasárnapi beszélgetés Mi történik a kávépiacon?
