Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-06 / 184. szám
1977. augusztus 6., szombat Önkéntes földcserék, területrendezések Az elmúlt évben megjelent rendelet lehetővé tette a mezőgazdasági üzemek közötti területrendezéseket, az üzemek közötti önkéntes földcseréket. A MÉM-ben megvizsgálták, a termelők hogyan éltek a lehetőséggel: megállapították, hogy a rendelet nyomán számos kérelmet adtak be, s ezeket általában rövid úton el is bírálják. Az összesítés szerint a gazdaságok mintegy 160 ezer hektár területen terveznek földcseréket. Az elmúlt 6 hónapban hozzávetőleg 30 ezer hektáron már sor került a területek kölcsönös átadására. Ezzel a kirívó széttagoltságokat sikerült megszüntetni. A rendelet lehetőséget biztosított arra, hogyameny- nyiben az érdekeltek az önkéntes földcserében nem tudnak megállapodni, úgy hatósági területrendezést kérjenek. Ilyen esetre ez ideig még nem került sor. A vizsgálat szerint a megyei tanácsok, valamint a földhivatalok a legtöbb helyen — igen helyesen — kezdeményezik a földcseréket és közreműködnek a végrehajtásában. (MTI) Fenyőszékek exportra A sarkadi Építőipari Szövetkezet asztalos részlegében svéd exportra készítenek hatféle típusban fenyőszékeket. Egyenként vizsgálják át az elkészült darabokat és javítják ki az esetleg előforduló fahibákat. Fotó: Veress Erzsi Hz üzem becsülete nem szenvedhet csorbát Két nemzedék egy brigádban A Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat nyolc megye határában segíti a mezőgazdasági üzemek talaj- javítását, üzemi vízrendezését, rizstelepek építését és egyéb fontos munkáit. Speciális, nagy teljesítményű, több száz millió forintot érő gépparkkal rendelkezik, ezért egyik legfontosabb részlege a szarvasi gépjavító üzem. Ide látogattunk el, hogy munkájukról, terveikről tájékoztassuk az olvasót. — Az első fél évet rendkívül sikeresen zártuk — mondja erről Kitajka Béla műszaki vezető. — Az éves termelési tervünk 81 millió forint volt, de a csepeli munkásokhoz csatlakozva 83 millió 300 ezer forintot vállaltunk, a tervezett hatmillió 400 ezer forint tiszta nyereséget pedig hatmillió 665 ezer forintra emeltük. Nos, az első fél évben a termelésünk meghaladta a 41 milliót, a nyereségünk pedig négymillió 782 ezer forint. Mi sem természetesebb, minthogy elsősorban a saját gépeink javítása, karbantartása és korszerűsítése a feladatunk, de termelünk eladásra is. Korábban gyártottunk gázkazánokat is, de az illetékes felsőbb szervek arra köteleztek bennünket — nagyon helyesen —, hogy a termelést teljesen a mező- gazdaság szolgálatába állítsuk. A beszélgetésből egyebek között kiderült: az AGRO- TRÖSZT megrendelésére ebben az esztendőben nagyteljesítményű mezőgazdasági gépekhez hétmillió forintértékben gyártanak tolólapokat, jövőre pedig 22 millióra nő ez a program. Egyszóval, a nehéz gépek tartozékainak előállítása igen fontos feladat. Az üzem műszaki brigádja egyébként sok hasznos újítást nyújtott be, de szívesen segítenek egyéb területről származó, népgazdasági- lag nagyon hasznos újítás megvalósításában is. Itt gyártják többek között a hat köbméteres, hidraulikus földnyeső ládákat, amelyek a tereprendezés munkálatait meggyorsítják, minőségileg javítják. A nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben próbálták ki elsőnek, s igen kedvezőek a vélemények. Az elkövetkező években több száz mechanikus működésű gépet alakítanak át hidraulikus rendszerre. Ugyancsak itt készül a prototípusa a rét-, legelőgazdálkodást megsegítő RKH rétszellőztető késes hengernek is. A műszaki brigádnak az a célja: a gépek minél gazdaságosabban működjenek, balesetvédelmi szempontból pedig lehetőleg kiiktassák a veszélyforrásokat. Természetesen nemcsak a munka megkönnyítésére törekszenek, hanem arra is, hogy a dolgozók életkörülményeit állandóan javítsák. Az idén harminc új, korszerű lakókocsi alvázát készítik el, az elkövetkező években nyolcvan új lakókocsit bocsát a vállalat az ország minden táján dolgozó, főként fizikai munkások rendelkezésére. Ebben pedig nagy a gépjavító üzem szerepe. — A tervek valóra váltásában 16 szocialista brigádra támaszkodunk — folytatja a műszaki vezető. — Elsőnek a Bem-brigádot említeném. ök már elnyerték az arany fokozatot és a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Rájuk mindig számíthatunk. Főleg lakatosipari munkát végeznek. Egyik alkalommal nagy bajban voltunk. Ügy látszott, hogy nem tudjuk időre teljesíteni a hétmillió forintos nyugatnémet export megrendelést. A kívánt alkatrészekhez az anyagellátás sem volt valami jó, de főként kapacitáshiányunk volt. Szóltunk a Bem-brigád vezetőjének, Markovics Györgynek. — Mi pedig szíves örömest segítettünk — veszi át a szót Markovics György. — Az üzem becsülete nem szenvedhet csorbát. Szóból ért az ember, összehívtam a brigádot, néhány mondattal ecseteltem a helyzetet, s egyhangúlag megszavaztuk: so- ronkívül legyártjuk a kért alkatrészeket. A vállalást teljesítettük... — Egyébként az én brigádomban két nemzedék dolgozik együtt Vannak tizen- és huszonévesek, de akad olyan tagunk is, aki közel áll a nyugdíjhoz. Természetes, hogy az életritmusról, a szabad idő eltöltéséről nem lehet mindig azonos a véleménye a fiatalnak és az idősebbnek. Mi mégis nagyon jól kijövünk egymással. Bár két műszakban dolgozunk, huszonnégyen vagyunk, mégis sikerül a rendezvényeket is úgy irányítani, hogy oda mindenki eljöhessen családjával együtt. A vállalat autóbuszával bejártuk mi Pécstől Sopronig Magyarország legszebb tájait. Voltunk együtt külföldön is. Segítünk egymásnak tanulásban, házépítésben és egyéb munkában. Jut időnk társadalmi munkára is. Az üzem- és városfejlesztésből egyaránt kivesszük részünket. Több | óvoda és iskola kapott már tőlünk tornaszert, játékot és más felszerelést. Az első fél év sikere egyébként arra ösztönözte a gépjavító üzem dolgozóit, hogy pótvállalásokat tegyenek. A tervezettnél többet segíthessenek a mezőgazdasági üzemeknek, s méltóképpen ünnepelhessék a Nagy Októberi Szocialista Forradalom év- i fordulóját. Ary Róza Szezon előtt a Sarkadi Cukorgyárban Az elmúlt hetekben az egyik legnagyobb mezőgazda- sági munkára, az aratásra figyelt az ország. A kenyér- gabona betakarítása után most újabb nagy erőpróba előtt áll mezőgazdaságunk és a feldolgozóipar: következik a cukorrépa szedése és feldolgozása. — A 66. kampányra készül a gyár — kezdte a beszélgetést Mátyási János, a Sarkadi Cukorgyár igazgatója. — A felkészüléshez február 1-én, a 150 napos fel- dolgozási kampány után azonnal hozzáláttunk, azóta mindennap mintegy 750 szakember dolgozik a felújításon. A karbantartással egy időben az idén 100 millió forint értékű beruházás is folyik: a bepárló állomás két új hazai gyártmányú testet kapott, beszereltünk hat NDK nyersszeletprést, valamint hat új szűrőegységet. Az V. ötéves tervben a felkészüléssel egy időben a Sarkadi Cukorgyárban 490 millió forintos beruházást valósítanak meg a feldolgozó kapacitás növelésére. A tervidőszak végére naponta 170 vagonnal több, vagyis csaknem 450 vagon cukorrépából készítenek majd cukrot Sarkadon. Ehhez viszont még meg kell valósítani a centrifugaállomások teljes korszerűsítését, szükséges a szeletprés további bővítése. Korszerűsítésre várnak a villamos- és gőzenergia-ter- melő berendezések, a tervek szerint a széntüzelést felváltja a földgáztüzelés. A sűrűlétárolást is meg kell oldani, ugyanis naponta csak 300 vagon répa cukrát képes folyamatosan raktárba adni a feldolgozó sor, a többi feldolgozott répa sűrű levét viszont tárolni kell. A rekonstrukció lényege: a jelenlegi 150 napos feldolgozási kampány lerövidül 30—40 nappal, majd ezt tovább csökkentik 100 nap alá. Jó termés várható Az elmúlt esztendőt a gyár történetében a legsikeresebbek között tartják számon, ugyanis a 11 hazai cukorgyár közül elnyerték a Kiválló Vállalat címet. A várakozásnak megfelelően 35 ezer vagon répát dolgoztak fel, s több mint 3400 vagon kiváló minőségű cukrot gyártottak. Az idén a cukorgyár 44 partnergazdasága 9800 hektáron — ebből 1300 hektár a Hajdúságban van —. termeszt cukorrépát. — Kötegyán, Sarkad, Gyula, Méhkerék és Vésztő szövetkezetei mélyfekvésű területen gazdálkodnak, s a belvíz miatt az itt gazdálkodó mezőgazdasági üzemek a vetésterület 60 százalékán nem tudták időben elvetni a répát — sorolja Kocsis László, a répagazdálkodási osztály vezetője. — Ennek ellenére lesz megfelelő mennyiségű és jó minőségű alapanyagunk. — Megállapítását mire alapozza? — A határszemlén látottakra, a vizsgálati eredményekre — s máris teszi elém a sokévi átlagot és a legfrissebb mérési adatokat. Az előzetes termésbecslések szerint több mint 34 ezer vagon répát várnak, a napokban befejeződött kísérleti eredmények jók. Az átlag gyökérsúly 40 dekagramm, tavaly ilyenkor 20 deka volt, a répa cukortartalma már most 12 százalék körül van, tavaly a kampány átlaga 13,1 százalék volt. A gyár 11 fajta répát termesztett, a felmérések szerint lényeges különbségek nincsenek, ahol jók a körülmények, ott a hazai fajták is kiváló eredményt hoznak. — A kultúrák egészség- ügyi állapota jobb a tavalyinál, az üzemek a vetésterület 80 százalékán az egyszeri védekezést a levélbetegségek megjelenése előtt elvégezték. A termésbecslések szerint az elmúlt évi hektáronkénti 275 mázsás átlaggal szemben 340 —360 mázsás átlaghozamokat várunk — folytatta a répaosztály vezetője. Szerelők az állványokon A labdarúgópálya nagyságú csarnokban látszólag teljes a zűrzavar. Kibontott vezetékek, szerelésre váró szelepek sorakoznak az állványerdő alatt. — Régi a gyár, nagy figyelmet igényel minden egyes csavar átvizsgálása. Amikor megbontunk egy kötést, gyakran okoz meglepetést egy-egy elhasználódott idom — magyaráz az egyik állványról egy szerelő. — A nyersoldalon már majdnem minden elkészült — mutat a frissen mázolt tartályokra, a ma még mozdulatlan gyártósorokra. — Évről évre jobban igénybe vannak véve a berendezések, minden kampányra való felkészülésnél több és nagyobb feladat hárul a karbantartókra — mondja Sopronyi Károly karbantartó lakatos, aki 1945-ben tanulóként került a cukorgyárba, s azóta itt dolgozik. — Üzem- közben a legtöbb hiba kopásból, a nagy igénybevételből adódik. Augusztusban teljes a nagyüzem a javításban. Erre a hónapra tornyosul a munkák zöme, ennek az időszaknak a termelékenysége sokban hozzájárul a kampány sikeréhez. A dugattyús légszivattyút ketten — Jakó Lajos és Újlaki Lajos — javítják. — Ezt a masinát 1912-ben helyezték üzembe, azóta működik — mondja Jakó Lajos, aki a 37. kampányra készül a gyárban. — A cukorfőzésnél a vákuumtól az ammóniás párát szívja el, ugyanis a hűtővíz tele van légbuborékokkal — mondja, miközben az arasznyi átmérőjű dugattyút olajjal kevert csiszolóporral fényesre dörgöli. — Pontosan kell illeszkednie, különben csökken a gép hatásfoka — szólal meg Újlaki Lajos. Próbaüzem: szeptember elsején A gyárban dolgozók többségének két szakmája van. Közéjük tartozik Jakó Lajos és Újlaki Lajos is, kampányban az áramfejlesztőket kezelik, ugyanis a másik szakmájuk turbinagépész. Nemes János 1973-ban a gyár ösztöndíjasaként Kaposvárott szerzett cukorgyártó szakmunkás-bizonyítványt. Kampányban többek között ő is a cukrot főzi. — Gyártás idején a be- párjó állomáson dolgozom, a i híg levet sűrítjük, vagyis 120 C-fokon a hőmérséklet és a nyomás csökkentésével elpárologtatjuk a fölösleges vizet. Rajtam múlik, hogy milyen szemnagyságú lesz a késztermék. Az a jó kristálycukor, amely egyforma szemnagyságú és csillogó fehér. Az idén is ilyet szeretnénk gyártani. Ma még a felkészülés időszakában van a gyár. A termelők augusztus 26-án kezdik meg a répa szedését. A próbaüzemre szeptember 1- én és 2-án kerül sor, majd szeptember 6-án megkezdődik a Sarkadi Cukorgyárban a 66. kampány. Addig viszont van tennivalójuk a felkészülésben. Szekeres András MHWMHMmHMHHMMHMVHMHMVWWHMMMHMHMMHmWMtHHWWH Cigány és Szilaj Cigány és Szilaj hasznos segítőtársak. „Munkahelyükön”, a Szeghalmi Állami Gazdaságban rőképpen a juhok takarmányát fuvarozzák csendben, lassan, de mindig biztosan célhoz érnek. Azt mondják, olykor biztosabban indulnak, ha szólítják őket, mint a géperejűek Fotó: Fábián István
