Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-05 / 183. szám
1977. augusztus 5., péntek o Rendelet az üzemi állatorvosok és állategészségügyi szaksegéderő Új gyár a város peremén Itt készülnek a festőberendezések elektromos vezérlő berendezései Fotó: Veress Erzsi A Magyar Közlöny 59. számában megjelent a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelete az üzemi állatorvosok és állategészségügyi szaksegéderők működéséről. < A rendelet abból indul ki, hogy az állatorvosok lehetőség szerint ott legyenek alkalmazásban vagy ott létesítsenek tagsági viszonyt — a tsz-ek esetében —, ahol a legtöbb teendőjük adódik, vagyis az állattartó — tenyésztő gazdaságokban. A szabályozás lehetővé teszi, hogy az üzem állatorvosa ne csak a gazdaság állományával foglalkozzon, hanem az üzem térségében a kistermelők, háztáji gazdák állományát is ellássa. Tekintettel van a rendelet arra is, hogy nem mindegyik gazdaság kíván állatorvost foglalkoztatni; ilyen esetekben — amennyiben az állatállomány értéke vagy létszáma azt indokolttá teszi —, az üzem vezetőjével egyetértésben az illetékes állategészségügyi állomás állatorvost helyez ki az üzembe. A kihelyezett állatorvos továbbra is az állategészségügyi állomás alkalmazásában áll. Azokban A szarvasi Ruházati és Háziipari Szövetkezet, a SZIRÉN termékeivel lépten- nyomon találkozhatunk. Gyerekek, nők, férfiak viselik a konfekciórészlegben készült ruhadarabokat, otthonunkat szintúgy a szövetkezet áruival díszíthetjük. A SZIRÉN konfekciókészítő részlege az első féléves tervét 3,9 százalékkal túlteljesítette. Az itt dolgozók férfiingeket, gyermekpizsamákat és gyermekingeket varrnak. Az első hat hónapban a részleg belföldi árbevétele magasabb volt, a szokástól eltérően, mivel az export- szállítást nem vették olyan mértékben igénybe a partnerek, mint az a tervekben szerepelt. A SZIRÉN szövödéjében gépi bútorszövetből 63 ezer négyzetmétert készítettek. A kéziszövött áruk termelése ugyan nem kiemelt tevékenysége a szövetkezetnek, mégis talán a legkeresettebb áruk innen kerülnek ki. A ben sem üzemi, sem kihelyezett állatorvos nem tevékenykedik, az állomány állategészségügyi ellátását az állategészségügyi állomás körzeti állatorvosa végzi. A gazdaság az üzembe kihelyezett, illetőleg a körzeti állatorvos munkájának ellenértékeként meghatározott díjat köteles fizetni az állategészségügyi állomásnak. Az üzemi állatorvos magángyakorlat keretében akkor láthatja el az egyéni állattartó állományát, ha — az üzem vezetőjének előzetes egyetértése után — az állategészségügyi állomás igazgatója a magángyakorlat folytatására engedélyt, illetőleg megbízást ad, és az állategészségügyi körzet területét meghatározza. Ameny- nyiben az üzem körzetében állategészségügyi állomás alkalmazásában álló állatorvos nem működik, a magángyakorlat engedélyezése csak rendkívüli okból tagadható meg. A rendelet intézkedik az állategészségügyi szaksegéderők alkalmazásáról; számukat jelentősen növelni akarják, miután munkájukkal tehermentesítik az állatorvosokat. (MTI) száda, a blúz- és függönyanyagokból mintegy 20 ezer méter készült el. A textiljátékokat gyártó részleg főleg exportra termel. A kisebb-nagyobb rongybabák 6 és fél millió forint értékben kerültek a külföldi gyerekekhez. A szövetkezet kézimunkarészlegében a népművészeti boltok pultjain található fafaragásokat, horgolt és hímzett blúzokat készítik. A közös műhelyekben csak a bedolgozók által szállított darabokat állítják össze, vasalják, illetve csomagolják. A részleg első féléves értékesítése 664 ezer forint volt. A SZIRÉN-nek Szarvason, Gyomán és Szeghalmon szolgáltató kirendeltségei is dolgoznak. A vegytisztítót, a férfi és női méretes szabóságot gyakrabban, a kárpitos részleget kevesebbszer keresik fel a szolgáltatásokat igénybe venni akarók. G. E. Van már tej! A Békés megyei Állattenyésztési Felügyelőség ösz- szeállította és értékelte az első félévi tejtermelés eredményeit. Megállapították, hogy a tejtermelés 1977 első felében valamennyi termelő- szövetkezetben növekedett az előző évhez képest. Sőt, egészen kimagasló eredmények is születtek. A termelés növelésére hozott kormányintézkedések a gyakorlatban tehát beváltak. A szövetkezeti gazdaságok megyei sorrendje a következő: Első helyen áll a gyulai Munkácsy Tsz. Holstein Freeze állományától fél év alatt átlagosan 2540 liter tejet termelt. Ez az adat mindössze 200 literrel kevesebb az éves megyei átlagnál. Gyulán fél év alatt majdnem annyi tejet termeltek, mint a megye átlagában egész esztendőben. A második a szarvasi Dózsa Tsz 2339 liter teljesítménnyel. Ebben a gazdaságban magyar-tarka fajtájú a tehenészet. Ha az év második felében tartják az első fél év termelési szintjét, akkor év végén több száz tehén átlagában megközelítően 4700 liter tejet fejnek ettől a nagy értékű, helyenként lebecsült fajtától. Ez minden bizonnyal újabb megyei rekordot jelent, mert a magyar-tarka tehenészetekben ilyen nagy mennyiségű tejet idáig egyetlen tsz-ben és állami gazdaságban sem fejtek. Sorrendben 2050 liter tejtermeléssel harmadik a dé- vaványai Aranykalász Tsz, majd csaknem 2000 literrel az orosházi Petőfi és Üj Élet Tsz következik. Hatodik helyen a békésszentandrási Zalka Tsz áll 1957 literrel, majd 1956 literrel a mező- berényi Aranykalász Tsz. őket követi a nagybánhe- gyesi Zalka Tsz 1946, a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz 1912 és a nagyszénási Október 6. Tsz 1871 literrel. A Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségében az élvonal a következő: gyulai Munkácsy Tsz, szarvasi Dózsa Tsz, dévaványai Aranykalász Tsz, békésszentandrási Zalka Tsz, mezőberényi Aranykalász Tsz, szeghalmi Sárréti Tsz (1850 liter), füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz (1825 liter), csárdaszállási Petőfi Tsz (1810 liter), békésszentandrási Tessedik Tsz (1776 liter) és kötegyá- ni Petőfi Tsz (1664 liter). A Dél-Békés megyei Tsz- ek Területi Szövetségében a 10 legjobb termelő közös gazdaság: orosházi Petőfi Tsz és Üj Élet Tsz, nagybán- hegyesi Zalka Tsz, mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz, nagyszénási Október 6. Tsz, kardoskúti Rákóczi Tsz (1857 liter), kaszaperi Lenin Tsz (1838 liter), battonyai Dózsa Tsz (1740 liter), tótkomlósi Haladás Tsz (1722 liter) és kunágotai Bercsényi Tsz (1679 liter). A Hajtóművek és Festő- berendezések Gyára békéscsabai 5-ös számú gyárának 1980 közepéig kell átadnia a Kazinczy utcai telephelyét. Addig folyamatosan átköltözik a Berényi úti új telephelyére, amit közben ütemterv szerint fejlesztenek, átalakítanak. A termelést pedig ilyen körülmények között is növelik. A termelési értéknek 1980-ra mintegy félmil- liárd forintot kell elérnie, ami 20 százalékkal több az ideinél. A fejlesztésre 170 millió forintot fordítanak, melyből eddig 35 milliót használtak fel. Elsődlegesen kialakították a villamosszereidét, a festőműhelyt és az egyik raktárt. Az udvaron vannak már két nagy könnyűszerkezetes műhelycsarnok vaselemei. Készülnek a további tervek: 1978-ban kezdődik és 1980-ban fejeződik be a két nagycsarnok, valamint egy gépesített magasraktár építése. Közben bővítik a szociális létesítményt, az irodaépületet, fejlesztik a belső úthálózatot. ♦ A fejlesztést a termelés növelésének szükségessége indokolja. A KGST-n belül a korszerű nagyipari festő- berendezések gyártására a vállalat kapott megbízatást. Ebből a feladatból az 5-ös számú gyárra a termelés mintegy 30 százaléka jut. Itt készülnek a festőberendezések elektromos vezérlő berendezései, az ezekhez szükséges vasszerkezetek és az elektrostatikus szóróeszközök. A kádakat, szárító alag- utakat és más berendezéseket a vállalat nyíregyházi 4-es számú gyárában állítják elő. Hogy fogalmat alkothassunk a méretekről — s erről Lukács József, a gyár üzem- gazdasági osztályvezetője tájékoztat — tudni kell, hogy egy-egy festőberendezés Békéscsabán gyártott villamos berendezésének a szállításához több vagonra van szükség. A negyedévenként elkészülő 4-5 berendezést irányvonaton juttatják a rendeltetési helyére. Egyelőre 90 százalékban a Szovjetunióba, ahol gépkocsi- és traktorgyárakban, mezőgazdasági gépgyárakban, hűtőgépgyárakban és más nagytömegű termelést folytató vasipari üzemekben kerül használatba. A békéscsabai gyár termelésének 80-82 százalékát képezik a festőberendezések, 18-20 százalékát pedig tíz ipari hajtóművek. Az utóbbiakat nagyrészt hazai megrendelésre készítik és daruk, ipari, mezőgazdasági, gépek berendezések gyártásánál alkalmazzák. , A hajtóművek gyártmány- fejlesztését tervezik és növelik a termelés mennyiségét is. ♦ Addig, amíg a gyár végképp át nem kerül a Berényi úti telephelyre, a vezetésnek igen sok gonddal kell megküzdenie. A dolgozók többsége ezt megérti és igyekszik ebben az átmeneti helyzetben is eredményesen teljesíteni a feladatát. Annál is inkább, mert a jövő kilátásai igen jók. A gyárnak különösen az ad jelentőséget, hogy a KGST keretében olyan terméket állít elő sorozatban, amely nagy szakértelmet kíván és egyre nő iránta az igény. A munka tehát hosz- szú ideig biztosított. Erről beszélgetek Frankó Jánossal, az elektromos berendezések szerelőműhelyének a csoportvezetőjéyel, aki derűlátóan néz a jövőbe. — Igaz — mondja —, még sok minden kell, de tágas, kényelmes a műhely, sokkal jobbak a munkakörülmények, mint amilyenek a Kazinczy utcában voltak. — Itt tehát hibamentesen lehet dolgozni... Mert most már meg kell tartani a hírnevet — jegyzem meg. — Hibás festékszóró nem kerül ki a gyárból. A meó- sok alaposan ellenőrzik. A legbiztosabb azért mégis az, ha a dolgozók maguk ellenőrzik a munkájukat. Igaz, ez is csak úgy érhető el, ha van elegendő szakember. Mert egyelőre nincs. Kellene jó néhány villanyszerelő és műszerész. Főként olyan, mint amilyen Kmotricza Imre is, aki az idén végzett szakközépiskolát és mint elektroműszerész roppant érdeklődéssel kezdte el a pályafutását. És már tervezgeti magában, hogy majd továbbtanul. Ilyen körülmények között érdemes. A szakembereknek igen nagy jövőjük van. ♦ Pásztor Károly lakatos csoportvezető a volt békéscsabai Vasipari Szövetkezettől került át a gyárba. Kissé elégedetlen. — A szövetkezetben is voltak problémák, sajnos időnként most is szervezetlenség mutatkozik a munkában. Nincs mindig anyag és szerszám. De többet kell termelni — méltatlankodik. — Gondolom, a fejlesztés miatti átszervezés okoz néha fennakadást — próbálom menteni a helyzetet. — Az lehet. Csakhogy a fejlesztés hosszú távú és közben is élni kell. A zaj is nagy, amit a vaslemezek egyengetése közben a kalapács okoz. Nem vagyunk hozzászokva. Már három ember elment. Azt elismeri, hogy nagyobb a munkafegyelem és a teljesítménykövetelmény. Más a véleménye Prónai István lakatosnak, aki a Kazinczy utcai gyárból került ide és a vállalat régi törzs- gárdatagja: — Van munka és van anyag ahhoz, amit csinálunk. Igaz, mi a 4-es és 5-ös lemezhez hozzászoktunk, a szövetkezetben pedig 1,5-es és 2-es lemezzel dolgoztak, ami nem mindegy, ök finomabb munkához szoktak. Fémszekrényeket gyártottak, itt meg vannak ötmázsás darabok is. — És a zaj? — Nem örülünk neki, de ha elkészül a nagycsarnok, kevésbé lesz zaj. Abban van valami igaza Pásztor Ká- rolynak, hogy túl sokat kell kalapálni. Az a baj, hogy oly rossz vaslemezt kaptunk, amit csak egyengetéssel lehet felhasználni. Sok idő megy rá, a gyártmány minőségét így is nehéz tartani. Mint megtudom, Bjelik Béla, a gyár igazgatója már intézkedett, hogy a jövőben csak I. osztályú vaslemeztle- het Dunaújvárosból elfogadni. ♦ Mi történik még a közeljövőben? A kérdésre Bjelik Béla válaszol: — A villamos berendezések tervezését is átadja nekünk a vállalat. Ezért villamos- és gépészmérnökökre lesz szükségünk. Vannak ösztöndíjasaink és elősegítjük, hogy a gyár legjobb munkásai főiskolán tanuljanak tovább. Üj szakma honosodik meg Békéscsabán: az erősáramú gépszerelő. Főként érettségizett fiatalokat vár még a gyár. A lehetőségek nagyok, mert olyan termék készül, ami hosszú ideig keresett marad, s egy életen át csinálhatja az, aki elkezdi. A keresetek növekedésének pedig itt különösen az eredményes munka az alapja. Pásztor Béla WUMHMMMWMMUMWHHttmUUmvmmHHmMUMMHHMUMUVUHtm Az aratás után a Körösiadányi Magyar—Vietnam Barátság Tsz földjein azonnal hozzáláttak a gépek a talajmunkákhoz. A tarlóégetést fokozatosan végzik. Gulyás Mihály traktoros naponta mintegy háromszáz hektáron égeti a tarlót a gép után akasztott „szerkezettel”, vagyis a drótkötélen vontatott égő gumiabronccsal az üzemekben, ahol a jövőSzáda és rongybaba
