Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-31 / 204. szám
1977. augusztus 31., szerda o Talajjavítás a szeghalmi Sárréti Tsz-ben IZHiWmcj------------------------------------------ü veggyár: Több mint félmilliárdos Október évfordulójára Tömeges munkaverseny a szocialista országokban Nagy földmunkát igényel a talajjavítás A termőföld védelmét, minőségének megóvását, illetve termőképességének fokozását már 1961-ben törvény írta elő. Hogyan igyekszik eleget tenni e törvény előírásainak, mit tett és az elkövetkező időkben miként igyekszik gyenge termőképességű talajain elfogadható terméseket elérni a Sárréti Termelőszövetkezet? Nos, az 1966—71- es évek között eltelt időszak — 6 év alatt 2 év árvizes, 2 év belvizes volt — egyértelműen bizonyította, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a terület vízrendezésére, a kémiai és a mechanikai talajjavításra. Így került sor mintegy 6000 hektárra, 1972—73-ban a komplex meliorációs tervek elkészítésére. Sajnos, a pénzügyi lehetőségek a megvalósítást csak a későbbi években tették'lehetővé. Az első ütemben a vízrendezést immár negyedik éve folyamatosan végzik és az idén kerül átadásra egy 4500 hektáros területrész. A kivitelező, a Hármas-Körös—Berettyói Vízgazdálkodási Társulat, sajnos az elmúlt években elég sok hibával dolgozott. Az üzemi vízrendezéshez nyújtott 70 százalékos állami támogatás lehetővé teszi, hogy az üzem több mint tízezer hektáros területén elvégezzék ezt az igen fontos talajvédelmi beavatkozást. Az utóbbi években megnövekedett anyagi lehetőségek lehetővé tennék a komplex talajjavítást, az altalajlazítást, és a meszezést is. Sajnos, ez esetben az állami támogatás bizonytalansága a megvalósítást évekkel is hátráltathatja. Így azonban nem érvényesülhet kellően a vízrendezés talajvédelmi, talajjavító hatása sem. A Sárréti Tsz azonban törekedve a komplexitásra, 1976-ban saját erőből mintegy 200 hektár területen altalajlazított és ez évben is csaknem azonos nagyságú területen végzi ezt az igen fontos talajjavítási műveletet. A vízrendezésen és az altalajlazításon túlmenően azonban további fontos tényező a talaj kémiai javítása. A termelőszövetkezet talajainak nagy része savanyú, ilTáptalaj helyett A hazai mikrobiológiai génbankban jelenleg mintegy 2500 törzset tartanak számon, s most olyan különleges berendezést vásároltak külföldről, amellyel újabb törzsek raktározása, életben tartása oldható meg. Mint ismeretes, a legkisebb élőlények, a mikroorganizmusok rendkívül gyorsan szaporodnak, jó néhány közülük 20 percenként megkétszereződik. A szaporaság következtében lényeges tulajdonságaik is gyorsan változhatnak, ezért az eredeti törzsek megőrzésére hozták létre a génbankot. Ez azért fontos, mert ezeknek a szabad szemmel nem is látható élőlényeknek felbecsülhetetlen a gazdasági értékük: különösen a növénytermesztés, az állattenyésztés, az élelmiszeripar és a vegyipar számára hasznosak. Az élelmiszeriparban többek között a bor erjesztésénél, a sörgyártásban és egyes tejtermékek előállításában hasznosítják a mikróbákat. Magyarországon 1975-ben alakult meg a mikrobiológiai génbank szervezete. Ez koordinálja a körülbelül harminc intézménynél — tudományos kutatóhelyeken, különböző üzemeknél — fenntartott törzsek nyilvántartását. A mikroorganizmusok raktározása meglehetősen bonyolult feladat, többségük csak különleges táptalajban, az úgynevezett agar-agar tengeri vörös moszatban tenyészik, s a drága táptalajt hetente frissíteni kell. Ezért jelentős az új, úgynevezett liofilizáló gép beszerzése. A berendezés ugyanis kiszívja ezeknek a parányi élőlényeknek a víztartalmát, s azok így kiszárítva évekig tárolhatók, a nedvesség vissza- préselése után pedig eredeti tulajdonságaikat megőrizve ismét életre kelthetők. Ily módon a tudományos kutatómunkához mind nagyobb számban szükséges mikró- bák tárolása praktikusabb, s jóval kevesebbe kerül. (MTI) Fotó: Lónyai László letve semleges réti talaj. E talajtípusoknál a tápanyagok kellő hasznosulására feltétlenül szükség van a mesze- zésre is. Az elmúlt években azonban e téren is bizonytalan volt az állami támogatás. A saját erőből történő kivitelezés, elsősorban magas költsége miatt — 6000 forint hektáronként — szinte lehetetlen. A szövetkezet vezetői azonban a szó szoros értelmében addig jártak az illetékes szervekhez, míg 1977-ben sikerült — állami támogatással — mintegy 600 hektár területen elvégezni a meszezést. A kivitelezést a TTTV szarvasi talajjavító brigádja végezte kifogástalan minőséggel. A szántóterületek javítása mellett nagy gondot fordít a szövetkezet a gyepterületekben rejlő lehetőségek kihasználására is. A meglevő ősgyep-legelők felújítása lehetővé teszi a gyepre alapozott állattartás megvalósítását, hiszen a vízrendezett, kémiailag és mechanikailag javított, műtrágyával kellően ellátott legelőkön tízszeres termést is el lehet érni. Az elmúlt években felújított mintegy 250 hektár ősgyep ezt bizonyítja is. További célja a szövetkezetnek, hogy ebben az ötéves tervben a még vízrendezetlen területeken is megvalósítsa a komplex meliorációt, minél nagyobb ősgyepterületen végezzen felújítást, illetve azon népgazdaságilag is sokkal értékesebb terméket állítson elő. Ezt szolgálja a mintegy 600 hektár ősgyep bevonása a rizstermesztésbe. Kiss Sándor beruházási terv Több mint félmilliárdot érő új beruházások elé néz még ebben az ötéves tervben az Üvegipari Művek orosházi gyára. Ez elsősorban azért szükséges, mert itthon és külföldön még több korszerű élelmiszeripari csomagolóeszközre: üvegre van szükség, s ez az öblösüveggyártás modernizálását és bővítését egyaránt megköveteli. Az orosháziak gondosan kidolgozott fejlesztési programjára az illetékes felsőbb szervek ugyan még nem tettek pontot, ám a gyár vezetőitől már kaptunk róla egy rövid, előzetes tájékoztatást. Mi valósul meg tehát 1980-ig? Ahhoz, hogy legkésőbb 1982-ig 55 ezer tonnával több öblösüveget állítsanak elő, mindenekelőtt egy új hutára van szükség, nagy teljesítményű, automatizált gépekkel. Korszerűsítik az energiaellátást is: gőzt fejlesztenek, s ezzel nemcsak energiát termelnek, hanem a levegőellátást is jobbá teszik. Fejlesztik kiszolgáló és előkészítő üzemeiket: korszerűbb lesz a nyersanyagtárolás, növekszik az előkészítő üzemek teljesítőképessége, szinte teljesen megváltozik az üzemben az anyagmozgatás is. A sóderszállítás például pneumatikus ' rendszerrel, az automata gépekről lekerülő áruk osztályozása, csomagolása emberi kéz közvetlen részvétele nélkül, gombnyomásra fog történni. Mindez természetesen megköveteli, hogy a folyamatok irányítása és az anyagmozgatás is kellőképpen korszerűsödjön. Megoldás: a számítógép. Nem hanyagolják el a síküveggyártás fejlesztését sem. Itt főleg a feldolgozó munkákat szeretnék korszerűbbé tenni. Modernizálják például egyik legkeresettebb termékük, a Hungaropan- üveg készítését Ezt a kettős falú, nem párásodé, jó hőszigetelő üveget olcsóbb technológiával, ragasztással fogják előállítani. Fejlődik csiszoltüveggyártásuk is: a következő években még több portálüveget (kirakatüveget) készítenek az orosháziak. V. J. A Zöldségtermesztési Kutatóintézet makói kutatóállomásán új vöröshagymafajták előállításával kísérleteznek a nemesítők. Céljuk, hogy elsősorban nagyüzemi termesztésre alkalmas, a konzerviparnak megfelelő terményt hozzanak létre. Képünkön: a virágzó hagymák mesterséges beporzása látható (MTX-fotó — Tóth Béla felvétele — KS) A szocialista közösség országaiban polgárjogot nyert egy új jelenség — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kibontakozott munkaverseny. Magyarországon a Csepel Vas- és Fémmű kollektívája indította el a munkaversenyt. A csepeliekhez hasonló vállalásokat tettek más szocialista országokban is, hogy határidő előtt teljesítik termelési tervüket, javítják a termékek minőségét és a termelés hatékonyságát. Csehszlovákiában a jól ismert polickai Adást gépgyár fiataljai elhatározták, hogy «60 példamutató műszakot szerveznek. Lengyelországban a Lenin nevét viselő vállalatok brigádjai tömegesen csatlakoztak a versenyhez, hogy kiérdemeljék a Nagy Október Szocialista Brigádja címet. A Dzerzsinszkij Nitrogénművekben folyó verseny győztese megkapja az Októberi Kezdeményezés Élmunkása, illetve az Októberi Kezdeményezés Brigádja címet. Bulgáriában a pernikei és a kremikovci vasasok versenyének jelszava: Vegyük át a legjobb szovjet termelési tapasztalatokat. A versenyt áthatja a szocialista internacionalizmus nemes szelleme, s ez mutatkozik meg például abban, hogy a Szovjetunióban folyó közös építkezéseken részt vevő országok dolgozói jelentős vállalásokat tesznek. A KGST-országokból érkezett munkások az Orenburg! gázvezeték, az uszty-ilimsz- ki cellulózkombinát, egy nagy azbesztipari kombinát építésén közös erővel dolgoznak a munkák gyorsításán. Együttesen vesznek részt a munkaversenyben az Erde- net réz- és molibdéndúsító kombinát szovjet és mongol építői, a prágai metrón dolgozó szovjet mérnökök és a csehszlovák kollektívák, az új ipari objektumokat létesítő szovjet és kubai szakemberek, a Mong Ziong bánya megnyitását előkészítő szovjet és vietnami mérnökök, munkások. Jól kihasználják a munkaverseny előnyeit az NDK dolgozói is, Berlinből érkezett jelentés arról, hogy a wernigerodei villamosgépgyár kollektívája a 60. évforduló jegyében a szovjetunióbeli jaroszlavi villamosgépgyár kollektívájával együttműködve kezdi meg a két gyár rekonstrukció j át. Máj Pokljucsnyikov (APN—KS) Uj városellátó raktárak, hűtőházak, feldolgozó- üzemek, I SZÖV0SZ elnökségének ülése A ZÖLDÉRT Vállalatok 1980-ig szóló fejlesztési programjáról tárgyalt keddi ülésén a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának (SZÖVOSZ) elnöksége. Mint ismeretes, a Minisztertanács határozata nyomán ez év tavaszán sor került a zöldség- gyümölcskereskedelem továbbfejlesztésére; létrejött a ZÖLDKER (a szövetkezeti zöldség-gyümölcs kereskedelmi központ), s megalakultak megyei vállalatai, a ZÖLDÉRT-ek is. A kormányintézkedés, a zöldséggyümölcstermelés feltételeinek javítása nyomán már az idén is kedvezőbb, s várhatóan a jövőben is tovább fokozódik a termelői kínálat: mind több és jobb minőségű zöldség-gyümölcs áll majd a fogyasztók rendelkezésére. Az 1980-ra előirányzott, mintegy 5,5 millió tonna burgonya, zöldség-, gyümölcstermék 18 százalékát várhatóan a ZÖÍJDÉRT-ek vásárolják fel, ez a mintegy 990 ezer tonna pedig 32 százalékkal több, mint az 1975- ben felvásárolt árutömeg. A ZÖLDKER-nek és megyei vállalatainak, a ZÖLDÉRT- eknek a már folyamatban levő és a közeljövőben kezdődő beruházások szervezése, kor tehát feltétlenül figyelemmel kell lenniük a növekvő árumennyiségre, és ebből egyenesen következik, hogy az eddigi hagyományos, jelentős veszteséggel és ráfordítással járó raktárak helyett korszerű gépesített tárolókra, s a bolti kapacitás bővítésére van szükség. A jelen időszak legfontosabb fejlesztési célja — amint azt az elnökség megállapította — a burgonyatárolás korszerűsítése. A tervek szerint 21 úgynevezett nagyhalmos, szellőzéses tároló épül, ezekkel várhatóan megoldódik a főváros, a megyeszékhelyek és az ipari települések folyamatos burgonyaellátása. Ugyancsak fontos fejlesztési célkitűzés a raktárépítés; városellátó nagykereskedelmi felvásárló- tranzit és szellőzéses zöldségraktárak létesülnek, összesen 44 ezer négyzetméter területen. Budapesten például megkezdik egy ötezer tonnás szellőzéses zöldségtároló építését, egyidejűleg korszerűsítik a veszprémi és a zalaegerszegi városellátó raktárát is. A városellátó raktárak létrehozásával 1980-ra az össz-raktárterület 236 ezer négyzetméterre nő. A tárgyalt fejlesztési program szerves része a bolthálózat korszerűsítése is. A tervek szerint 137, az eddiginél nagyobb — 120—200 négyzet- méter alapterületű — zöldség-gyümölcs szaküzletet építenek. Még 1980-ig sor kerül a hűtőházi kapacitás- fejlesztésre, ez mintegy 800 vagonnal növeli az eddigi befogadóképességet. A ZÖLDKER Vállalatok összesen 2 milliárd 194 millió forintot fordítanak 1980-ig burgonyatárolók építésére, raktárbolthálózat fejlesztésére, gépesítésére, hűtőház-építésre, bővítésre, feldolgozóüzemek létesítésére. A SZÖVOSZ elnöksége határozatot hozott a szövetkezeti közös fejlesztési alap fel- használásáról. A' közös fejlesztési alapból 91,5 millió forintos támogatással a fővárosban és vidéken 12 nagy alapterületű ABC-áruház, vendéglátóegység építéséhez, továbbá a Cooptourist utazási iroda új fővárosi moteljének építéséhez járulnak hozzá. Ugyancsak döntött az elnökség az ÁFÉSZ-ek kölcsönös támogatási alapjának felhasználásáról. Az elemi kárt szenvedett ÁFÉSZ-ek, az újonnan alakult munkásszövetkezetek támogatására, valamint más szövetkezeti közös érdekű fejlesztésre összesen 26,6 mülió forintot fordítanak. Az elnökségi ülés a továbbiakban tárgyalta a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának irányelveit, ame. lyek a módosított szövetkezeti jogszabályok alkalmazásával összefüggő szövetkezeti és szövetségi feladatok végrehajtásához adnak útmutatást. (MTI)
