Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-30 / 203. szám

1977. augusztus 30., kedd A határírség életébél Olyanok vagyunk, mint egy család Azt mondják, határőrnek lenni nemcsak megtisztelő feladat, hanem dicsőség' is. Mert bizony nem könnyű a szolgálat, hiszen az időjárás viszontagságain kívül nagy figyelmet, alapos felkészülést és sokoldalúságot követel a határ őrizete. Mégis a batto- nyai határőrs személyi állo­mánya véleményéből az de­rült ki, hogy az itteni fiúk, ha még egyszer választhat­nának, újból ide jelentkez­nének. Hogy miért ez a von­zódás? Ezt megtudakolni lá­togattunk el Battonyára, a határőrkerület egyik legjobb őrsére, amely eddig már több ízben nyerte el a „Kiváló őrs” megtisztelő címet. ♦ Cseh István főhadnagy. Itt volt az őrsön sorkatona 1961-ben, s aztán a községi KISZ-szervezettel közösen rendezett műsorban ismerke­dett össze egy kislánnyal, aki a felesége lett. Ez a házasság végleg idekötötte a Hajdú- Bihar megyéből bevonult fiatalembert. Itt járta végig a ranglétrát, elvégezte a tisz­ti akadémiát, s most politikai helyettes. — Nálunk azért egy kicsit másképpen van, mint a hon­védségnél. Nincs az ott szo­kásos ébresztő, reggeli torna, és sok más egyéb. Itt min­dent a szolgálatnak kell alá­rendelni. Hogy hogyan él­nek a fiatalok? Nem én mon­dom, a határőrök állítják, hogy olyan itt az élet, mint­ha egy család tagjai lenné­nek valamennyien. Az itteni szolgálat valamivel „civile- sebb”, mint a honvédségnél. Ha letelik a szolgálat, utána pihenő jár mindenkinek. Van jól működő KlSZ-szerveze- tünk, egy nagyszerű ifjúsági klubunk, amely Pilip Gye- nisz Kiva nevét vette fel, aki a felszabadítók közül első­ként lépte át 1944-ben Batto- nyánál országunk határát. A klub kétszer érdemelte ki az Aranykoszorús kitüntetést, amiért a KISZ Központi Bi­zottságától összesen 30 ezer forint jutalmat kapott. Ebből rendeztük be a klubot, ahol nemcsak fekete-fehér, hanem színes televíziós készülék is van, magnó, rádió, lemezját­szó. Használják is mindet, néha nagyobb zaj van, mint egy discóban. De nemcsak az itt végzett jó munkát tükrözi ez a ki­tüntetés, hanem azt is, hogy nagyszerűen együttműködik a nagyközségi KlSZ-bizott- sággal és a KlSZ-alapszerve- zetekkel. Számtalan közös rendezvényt bonyolít le, most készülnek éppen egy honvédelmi napra. Jól műkö­dik a barkácsszakkör és bár­mennyire is hihetetlenül hangzik, ezek a fiúk nem csak a fegyverforgatáshoz érte­nek, ügyesen bánnak a hím­zőtűvel, a fafaragó késsel és a lombfűrésszel is. Nem di­cséretképpen mondom, de tény, hogy fiataljaink nagyon fegyelmezettek, példamuta­tóan látják el a szolgálatot, éppen ennek eredményeként több határőr nyerte el a „Kiváló” és „Élenjáró” cí­met. ♦ És mi a véleménye az itte­ni életről a KISZ-titkárnak, Törőcsik András őrvezető­nek? — Gádorosról vonultam be, kőművesként dolgoztam a tanács karbantartó részle­génél. Ezenkívül a területi KISZ-szervezet titkára vol­tam, így nem idegen szá­momra ez a munka. Hogy könnyebb vagy nehezebb itt egy KISZ-szervezetet vezet­ni? Azt hiszem valamivel egyszerűbb, mint a civil élet­ben. Fegyelmezettebbek a ta­gok, könnyebben lehet moz­gósítani őket bármilyen fel­adat teljesítésére. A taggyű­lésen mindenki ott van — ki. véve, aki éppen szolgálatot lát el — s így nyilván haté­konyabban is tudunk dolgoz­ni. Nekünk és a községbeli­eknek is hasznos, hogy rend­szeresen felkeressük egymás taggyűléseit, segítséget adunk egymás munkájához. Hogy ez mennyire gyümölcsöző? A helyi ÁFÉSZ KISZ-szerve. zet tagjaival közös együtte­sünk eljutott a Ki mit tud?- ra. Ha még lehet, a jövőben tovább fokozzuk ezt a jól bevált együttműködést, hi­szen ez is egyik feltétele an­nak, hogy harmadszorra is aranykoszorúsak legyünk. Rokob László százados, őrsparancsnok is csak a jó. kát sorolja, amikor a határ­őrök munkájáról érdeklő­dünk. — Példának a fegyelemre azt hiszem elég ha elmon­dom, hogy csak a legritkább esetben kell büntetést alkal­mazni, ami lényegében szó­beli dorgálásból áll. A fog­dában hét éve nem volt sen­ki bezárva. Inkább az okoz gondot, hogy mikor, kit ju­talmazzunk. Gyakorlót már nálunk, hogy a havonta járó szabadnapot összevonva, ha­zaengedjük szabadságra az arra érdemeseket. Nem sza­kad meg a kapcsolat a csa­láddal, az otthonnal, hiszen minden vasárnap eljöhetnek a szülők és hozzátartozók és itt tölthetik a napot az őrsön. Különben nézzen körül, ne én mondjam, hogy mennyire kényelmes, jól felszerelt ez az őrs. Kapva-kaptam az alkal­mon és körüljártam a körle­tet A lefüggönyözött szobák­ban az igazak álmát aludták azok, akiknek lejárt a szolgá­latuk. Feltűnő volt, hogy egy hangos szót nem lehetett hallani az egész épületben. Nem volt ajtócsattogás, kia­bálás, hiszen itt mindenki te­kintettel van arra, aki éppen pihen. A csapokon meleg-hi­deg víz folyik, az épületben gázfűtés van, és tisztaság mindenütt. Mindenki egyfor­mán kiveszi a részét a taka­rításból, a gazdasági munká­ból — van egy kis kert, amit Szolgálatban a határőrök maguk művel­nek, — sokféle zöldséget ter­mesztenek, hogy változatos legyen az étrend, amit tíz napra állítanak össze, és mindenki elmondhatja kí­vánságát. Meg is írják haza a levelekben, hogy ne hozza­nak .semmi ennivalót, mert még az ittenivel sem tudnak mindig megbirkózni. ♦ Az elmondottakból talán arra lehet következtetni, hogy nem is igazi katonák a határőrök? Téves nézet len­ne: A már említett kemény szolgálaton kívül rendszeres kiképzésben részesülnek. A fegyelem egy jóttányival sem lazább, mint bármely más fegyvernemnél. Az, hogy a hangulat meghittebb, abban nagy része van annak, hogy kisebb kollektíváról van szó, amely természetszerűleg könnyebben hangolódik ösz- sze. Meggyőződhettem a lá­togatás alkalmával arról is, hogy ezek a fiatalemberek igazi felnőtt férfiként, lelki- ismeretesen őrzik az állam­határt, amit az is bizonyít, hogy az utóbbi években egyetlen határsértés sem történt ezen a szakaszon. Béla Ottó Kedvelt hely a klubhelyiség A Szovjetunió a BNV-n Szeptember 16-án nyitja meg kapuit az őszi BNV, mely a fogyasztási cikkek szakvására. A vásár iránt nagy a külföldi érdeklődés, a Szovjetunió külkereskedel­mi vállalatai is bemutatják legújabb termékeiket. És mert az idén ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját, természetes, hogy a szovjet kiállításon ez is méltó he­lyet kap. Az őszi BNV-n a Szovjet­unió — mint a HUNGEX- PO sajtóosztályán megtud­tuk — 1577 négyzetméter területen állít ki. Kilenc külkereskedelmi vállalat, va­lamint a Szovjetunió geoló­giai minisztériuma és az IN- TOURIST mutatkozik be a magyar közönségnek. Mint­egy 2000 kiállítási tárgy képviseli a Szovjetunió nép­gazdaságának azon ágait, amelyek a közszükségleti cikkeket állítják elő. Az A-pavilonban kerülnek elhelyezésre a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójával kapcsola­tos információs standok, va­lamint a szovjet—magyar együttműködésre vonatkozó anyagok. Ebben a pavilon­bein lesznek láthatók a hí­res orosz prémek és a kü­lönböző köztársaságokból származó bútorgarnitúrák, köztük azok, amelyek szem­léltető példái a bútorgyár­tás során kialakult szovjet —magyar együttműködés­nek. A látogatók megismer­kedhetnek a Szovjetunió ás­ványkincseivel, és azzal a sokoldalú műszaki segítség­gel, melyet a Szovjetunió ad más országoknak a termé­szeti kincsek kiaknázásához. Nálunk is ismertek és kedveltek a különféle szov­jet italok, melyek nagy vá­lasztékát mutatja be a 23- as pavilonban a SOJUZPLO- DOIMPORT. Likőr- és pá­linkakészítmények, a külön­böző köztársaságokból szár­mazó brandyk és borok szé­les választékán kívül termé­szetesen láthatók lesznek a híres orosz pezsgők is. Ér­deklődésre tarthatnak szá­mot a különböző cukrászati készítmények is. A hazánkban forgalomba kerülő órák nagy többsége szovjet gyártmányú és bizo­nyára nagy érdeklődés kí­séri majd a MASHPRIBO- RINTORG bemutatóját. A külkereskedelmi vállalat el­hozza a BNV-re a szovjet óraipar legújabb gyártmá­nyait, köztük a legmoder­nebb, mechanikus szerkezet, nélkül működő kvarcórát. A közkedvelt amatőr filmfel­vevő- és fényképezőgépeket ugyanebben a pavilonban mutatják be és itt láthatják a látogatók a televíziókat, rádiókészülékeket, magneto­fonokat és lemezjátszókat. Várhatóan nagy lesz az ér­deklődés az Elektro—712 el­nevezésű színes televízió- készülék, a Spidola—252 rádió vevőkészülék és a Me- lodia-lol nevű zenegép iránt. Igazi újdonság lesz a Mala­chit—CT elnevezésű színes- kép-magnetofon, mely házi használatra készült és lehe­tővé teszi az érdekes tv-mű- sorok rögzítését és vissza­játszását. Minden évben az autó­kiállítás vonzza a legtöbb látogatót az őszi BNV-n, bi­zonyára így lesz ez az idén is. Az AVTOEKSZPORT be­mutatja a közismert Ladák új típusát, a VÁZ—2106-os személyautót, amely a gö­rögországi Akropolis rally« aranyérmet nyert és most kerül először kiállításra. Ez a modell annál is inkább érdekes, mert jól példázza a személygépkocsi-gyártásban érvényesülő KGST-kooperá- ciót. Ehhez az autóhoz Ma­gyarország, az NDK, Bulgá­ria, Lengyelország, Csehszlo­vákia és Jugoszlávia 68 kü­lönböző alkatrészt szállít. Bemutatkozik a BNV-n a szovjet könyvkiadás is. A látogatók lapozgathatják a legérdekesebb újságokat, fo­lyóiratokat, könyveket, az INTOURIST részlegében pe­dig megismerkedhetnek a Szovjetunió legszebb tájai­val, leghíresebb nevezetes­ségeivel. A 16-os számú pavilonban kerülnek bemutatásra a ná­lunk is ismert szovjet elekt­romos háztartási berendezé­sek, hűtőszekrények, mosó­gépek, szamovárok, varró­gépek, villanyvasalók, ven­tillátorok, elektromos kan­dallók, villanyradiátorok, porszívók, bojlerek, konyhai légtisztítók, kávédarálók, ká­véfőzők, gyümölcsprések és ezeken kívül itt lesznek lát­hatók a különféle tanszerek is. Az idén először kerül megrendezésre — egy idő­ben és egy helyen az őszi BNV-ben — a nemzetközi játékkiállítás és ezen szin­tén részt vesz a Szovjetunió, A D-pavikmban a RAZNO- EKSZPORT és a NOVO- EKSZPORT felfújható gu­mijátékokat, mechanikai és elektromechanikai játékokat mutat be és itt láthatja a közönség a magas műszaki és esztétikai szinten kivite­lezett modellezési eszközö­ket Ötven éve a szakmában Ritka jubileumot ünnepelt nemrég Békéscsabán Novák Pál, a Centrum Áruház nyugdíjas, kereskedelmi dolgozó, ötven évvel ezelőtt kezdte a munkát, már 14 éves korától megszerette a szakmát, a pult mellett volt. Nehéz időket is átélt, a II. vi­lágháborút, a felszabadulás első éveit, amikor nem volt áru, és így tovább. De mind­végig kitartott a szakmája mellett. Négy évvel ezelőtt ment nyugdíjba, akkor a Centrum Áruháztól és az ott dolgozóktól úgy köszönt el: mindig szívesen visszajövök, akkor hívjatok, ha rumli lesz! Elsőként jövök segíteni. S azóta is, ha szezon végi vá­sár vágy centrumhétfő van, és sok a munka, Pali bácsira mindig számíthatnak. A vásárlók jól ismerik és szeretik. Legtöbbször őt ke­resik a méteráru osztályon. Ha bent van, szeretettel, kedvesen üdvözlik. Az egyik Novák úrnak, a másik Pali bácsinak, a harmadik Pali­kámnak szólítja. Hogy miért e közvetlenség? Mert szívvel- lélekkel kereskedő. A múlt rendszerben megtanulta, hogyha nem ezt teszi, nem foglalkozik kellőképpen a vevőkkel, nem tudja az árut eladni, akkor elbocsátják. Másik érve: szereti a szak­máját, szereti a vevőket és megbecsül mindenkit. Le­gyen az fiatal vagy idős né­niké, mindig a legudvaria­sabban bánik velük. Most is sokan megállnak a pult előtt, amikor Novák Pál kínálja az árut. Ügy tudja dicsérni, hogy még az is vá­sárol, aki nem a méterosztá­lyon akarta elkölteti a pén­zét. A Centrum Áruházban 25 évet dolgozott, munkájá­nak legjavát adta, s mint nyugdíjas még ma is az áru­ház népszerű eladója. Az 50. éves jubileum al­kalmából tiszteletére ünnep­séget rendeztek, ajándékkal, virággal kedvesekedtek mindazok, akikkel együtt dolgozott, akik közül jó né­hányon tőle tanulták meg a szakma szeretetét. )

Next

/
Thumbnails
Contents