Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-30 / 203. szám

1977. augusztus 30-, kedd o Déry Tibor Kossuth-díjas írónkra emlékeznek Gyulán, a já­rási-városi könyvtárban ezzel a miniatűr kiállítással. Sz. Kiss Jánosné könyvtáros az érdeklődőknek Déry Tibor kiállított és a könyvtárban megtalálható műveit ajánlja Fotó: Gál Edit és Kölcsönző Vállalat jubileumi sursulást rendez A Jelmezkészítő és Köl­csönző Vállalatnak az or­szágban 17 boltja van. Köz­tük a megyeszékhelyünkön három éve felújított elegáns helyiségben működő kiren­deltség is szépen forgalmaz, évi mintegy félmillió forin­tot. Az igényeknek megfele­lően a békéscsabai bolt már ebben a fél évben tervezi női estélyi ruhák kölcsönzé­sét, valamint színes bár­sony férfi esküvői ruhák be­szerzését is. Az ízléses, rendkívül ele­gáns esküvői ruhák láttán érthető, hogy a Jelmezké­szítő és Kölcsönző Vállalat az elkövetkezendő hónapok­ban eljut a 150 ezredik es­küvői ruha kölcsönzéséhez. A vállalat ez alkalomból jubi­leumi sorsolást rendez, ame­lyen külföldi utazást és egyéb ajándékot nyerhetnek a Budapesten November 11- én tartandó sorsoláson a szeptemberben és október­ben esküvői ruhát kölcsön­zött szerencsés ifjú párok. JEGYZET Ki a hibás? Nem irigylem a keverni esi KISZ-eseket. Közelebbről azt a 38 fiatalt, akik úgy tud­ták, augusztus 7-én a pécsi nZÓgó” turistaszálló abla­kaiból köszöntik a reggelt. Ehelyett autóbuszban és ut­cai padokon éjszakáztak, ki­nek hol jutott hely. Így az­tán befellegzett a kellemes hétvégéjüknek. Szentségelé­sük közben biztos megfogad­ták: az Expresszt sem kérik fel többet, hogy rendeljen nekik szállást, ba országjá­rásra mennek. A csoport vezetője, Petró Mária tehát joggal fogott tollat, és irta meg panaszát ennek kapcsán a Népszabad­ságnak. A levélrészletet ol­vasva a legtöbb olvasó jog­gal hiheti: szépen megszer­vezte a békéscsabai Ex­pressz-kirendeltség a kever­ni esi fiatalok utazását« Csakhogy erről eszembe jutott a kirendeltség vezető­jének egyik mondata, amely tavalyi beszélgetésünk során hangzott el: „Munkánkban döntő a kirendeltségek egy­más közti kapcsolata. Hiába végezzük a lehető legprecí­zebben saját munkánkat, ha a partnereknél hiba csúszik a szervezésbe — a reklamá­ció hozzánk érkezik.” Nos, igen. Érkezett' a szó­ban forgó esetben is, a bé­késcsabaiakhoz. Mutatták rögvest a pécsiek visszaiga­zolását, július 5-én keltez­ték. Gyorsan telex Pécsre, miért nem tudtak Pécsvára- don a kevermesiek érkezésé­ről? „Hát nem tudom, hogy fordulhatott elő, nálam itt van a megyei idegenforgal­mi hivatal visszaigazolása” — kopogtat a telexgép visz- sza. Ezzel a válasszal természe­tesen nem elégedtek meg a panaszosok. De vajon ezek után mivel vigasztalja és kárpótolja ügyfeleit a csa­bai kirendeltség? Anélkül, hogy tehetnének róla, egyik ügyfelüket hosszú időre el­vesztették, az bizonyos. Nem feladatunk, hogy megvédjük az Expressz bé­késcsabai kirendeltségét. Ne­kik az jelenti az igazi rek­lámot, ha utazni vágyó fia­taljaik olyan szállást kap­nak, amilyet jó előre meg­rendeltek, egyáltalán azt a programot kapják, amiért fizettek. Ehhez azonban sok társintézmény kellően egy­behangolt munkája szüksé­ges. Ami viszont már túlnő a kevermesiek panaszán. Nem elég, ha az egyik helyen jól csinálják a dolgokat, csak akkor lehet sikeres egy-egy utazás szervezése- lebonyolitása, ha az ebben érdekelt valamennyi intéz­mény egyformán lelkiisme­retesen, pontosan megteszi a magáét. Mert elég egy. figyelmet­lenül elolvasott mondat, fe­lelőtlenül kiállított ügyirat, félig befejezett telefon és máris befellegzett — mond­juk — 38 fiatal hétvégi ki- kapcsolódásának. Nem is be­szélve a hibát nem vétők — ez esetben a békéscsabai Expressz-kirendeltség mun­katársainak — bosszankodá- sáról. (táblán) Szárnyaló szellem Szabadidő-szervezés a nevelés szolgálatában Koordináciés értekezlet Békéscsabán Első alkalommal rendez­tek olyan koordinációs érte­kezletet Békéscsabán a vá­rosi tanácsnál, amely azt hi­vatott elősegíteni: a külön­böző művelődési szervek, in­tézmények az 1977—78-as tanévben hogyan kívánják elősegíteni az általános is­kolai tanulók nevelését, is­kolán kívüli szabad idejének hasznos eltöltését? A rend­hagyó tanácskozás részvevői megkísérelték programjaik időpontját is egyeztetni. Nagy horderejű kérdésről van szó, hiszen a gyerekek iskolán kívüli elfoglaltsága egyre növekszik, s egyálta­lán nem mindegy, hogy dél­utánjaikat hogyan, miként osztják be. A megjelent tanácsi veze­tők, művelődési ház igazga­tók, a MOKÉP, a sportfel­ügyelőség, zenei nevelést és úttörőmunkát irányítóknak először Flender Pálné, a vá­rosi tanács művelődésügyi osztályának tanulmányi fel­ügyelője ismertette a tanács álláspontját. Hangsúlyozta: a szocialista ember személyisé­gének megalapozása egyben az iskola funkciójának lé­nyegét is adja. Ez a kiszé­lesedett tevékenység csakis a tanulók iskolában és azon kívül folyó tevékenységének, a tanórán és egyéb helyeken szervezett programjainak harmonikus tervezésével, egész életmódjuk irányításá­val oldható meg. Ezért a nevelőmunka korszerűsítésé­vel összhangban olyan tér-1 vezet közreadása is szüksé­gessé vált, amely ezt előse­gíti. A sok hozzászólás is bizo­nyítja azt a felelősséget, amely a tanácskozáson az említett szervek képviselői­nek részéről megnyilvánult. Igyekeztek megismertetni egymással — lehetőség sze­rint a pontos időpontok megjelölésével —, melyek azok a mozgalmi, kulturális és sport irányú elfoglaltsá­gok, amelyeket év közben szerveznek. Bartyik Istvánná iskolaigazgató hozzászólásá­nak egyik részletét annál is inkább érdemes idézni, mert általános érvénnyel fogal­mazta meg mondanivalóját: „Azok az iskolán kívüli ren­dezvények, amelyek nem al­kalmazkodnak az iskola rendjéhez, sok esetben szer­vezetlenséghez, rohanáshoz, kapkodáshoz vezetnek. Oly­annyira, hogy gyakran már a tanulók egészségét veszé­lyeztetik! Érdemes lenne megvizsgálni, hogyan tart­ják meg az iskolákban az utolsó órákat, arról nem is beszélve, hogy esetenként a zsúfoltság miatt nem bizto­sított a tanulók délutáni fel- készültsége.” Az érdekeltek egyöntetűen állapították meg: sok segít­séget kaptak munkájukhoz annak érdekében: mi az, ami fontos, és mi az ami ajánlott, önkéntes részvétel alapján kiválasztható dél­utáni elfoglaltság a tanulók számára. F. L Q világ tizenkét orszá­gából kétszázan hall­gatták Gyulán az esz­perantó nyári egyetem elő­adásait. Az egyhetes rendez­vényen a nyelvi rendszerek­ről tanácskoztak. A záróün­nepség vendége volt Werner Bormann, az Egyetemes Esz­perantó Szövetség alelnöke is. A balatoni nyári egyetem hallgatói Veszprémben az Életünk minősége című elő­adássorozaton ismerkedtek meg társadalmunk fejlődé­sével: a család, a társadal­mi struktúra, a hagyomány, a művelődés változásaival. H. G. Wellset feltehetően nem a szíve vonzotta Szov- jet-Oroszországba, hanem az örökké nyugtalan, mindig újra vágyó, soha ki nem elé­gíthető fantáziája. Kétszer is elment oda, találkozott és beszélt Leninnel, angol ala­possággal vizsgálta a törté­nelemben vadonatúj ország életének minden rezdülését. Hazament, újságcikket és könyvet, sok mindent írt, de mindenütt leírta azt is: az egész Szovjet-Oroszország egy nagy tanuló szeminári­um. Ember — kalapáccsal és könyvvel a kezében. Az idén Argentínából és Hong-Kongból, Izlandról és a Kanári-szigetekről, Ha­waiiból és Kanadából, a vi­lág harminc államából za­rándokoltak hozzánk Keszt­helyre, Debrecenbe, Egerbe, Budapestre, Esztergomba és Szombathelyre — sok váro­sunk egyetemeire az embe­rek. Kuriózum, kíváncsiság, misztikum vagy tudásszomj, ismeretgyarapítás, testvéri barátság, az élet szépségé­nek keresése, új tájak, új emberek megismerése hozza ide közénk az idegen föld­részek fiait, lányait. Van, aki az idén először tanulta Veszprémben a Balaton ter­mészetvilágát, van aki má­sodszor énekelt Esztergom­ban és van, aki nyolcadszor, immár ismerősként, barát­ként jött „haza”, Debrecen­be. ­Vonzó és izgalmas a tu­risztika és még vonzóbbá te­szi a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat és a ven­déglátó városok megannyi egyeteme, főiskolája. Aho­gyan a rendezők megfogal­mazták: a nyári egyetemek kellemes környezetben biz­tosítanak tanulási, művelő­dési és szórakozási lehetősé­get. Megismertetik Magyar- ország gazdasági, társadal­mi, tudományos életét, régé­szeti, történelmi, művészeti emlékeit, a magyar népszo­kásokat, népművészetet. Be­mutatják az ország legszebb tájait, városait, jellegzetes természeti kincseit, ipari és mezőgazdasági létesítménye­it, tudományos intézményei^. Hangversenyek, művészi műsorok, népi együttesek fellépései, díjnyertes filmek bemutatói, zenés-táncos ösz- szejövetelek, hangulatos bor­kóstolók gazdagítják a prog­ramot. A hallgatók rendel­kezésére áll a klubhelyiség, könyvtár, hanglemeztár. És a magyar hallgatókkal együtt száz és száz külföldi hall­gatja a kiváló professzorok előadásait. Vitatkoznak Eger­ben Jancsó filmművészeté­ről, Budapesten gazdasági életünk jelenlegi helyzetéről, irányítási rendszeréről. Cseng a gyermekdal Kecs­keméten, Kodály zeneiskolá­jában, Gyulán egy négyéves román kisfiú eszperantóul tárgyal a felnőtt „zöldcsil­lagosokkal”, Debrecenben egy 18 éves lengyel lány franciául ír tanulmányt Pe­tőfiről. Híre jött, hogy Hol­landiában Debrecenről utcát kereszteltek. Ámulat, hogy mit tud az ember, ha bé­kében «élhet, ha az értelem, a szellem szárnyal a földön és a föld felett. épek barátsága — egyetemi szinten. Hasznos, jó, nagysze­rű dolog. Esztergomban a záró banketten 27 nyelven szállt a dal. Az ember meg­szelídítette Bábelt, messzi világító tornyot épített ma­gának belőle. Suha Andor Több a szabálysértés, sok a tűz Miről ír a Béke és Szocializmus ’77/8. száma? A szarvasi járásban kilenc önkéntes és 25 vállalati tűz­oltóság működik összesen 440 taggal. Ezenkívül hat úttörőszakkörben 75 gyer­mek ismerkedett meg a tan­év ideje alatt a tűzoltás módjaival. A járásban két tűzoltózenekar is van 36 tag­gal. Az állami tűzoltóság ezeknek az önkéntes és vál­lalati tűzoltóknak négy al­kalommal tartott az elmúlt évben tájékoztató jellegű filmvetítéses előadást, me­lyen 350-en vettek részt. A megfelelő propaganda és a rendszeres ellenőrzés ellené­re is sok szabálytalanság fordul elő, elsősorban az ipa­ri szövetkezetekben. A tűz­oltóság egyébként az elmúlt évben hét szemlét, 51 álta­lános és öt építkezéssel ösz- szefüggő ellenőrzést tartott. Tűzvédelmi szabálysértés miatt 33 feljelentést kellett tenni. A szarvasi járási és városi tűzoltó-parancsnok­sághoz tartozó körzetben 52 tűz volt az elmúlt évben. A kár 855 ezer 400 forint Szarvason viszonylag kicsi volt a kár, mivel a tűzoltó­ság idejében, rövid idő alatt a helyszínre tudott érni. Az ipari szövetkezetekben a legrosszabb a helyzet. Jel­lemző a túlzsúfoltság, a sza­bálytalan tárolás, nem meg­oldott az oltóvízellátás. Ez elsősorban a Szirén Ruháza­ti Szövetkezetre jellemző. A szarvasi ÁFÉSZ-nél is ha­sonló a helyzet, amit súlyos­bít a sok szabálytalanság. Az ellenőrzések során pél­dául több mint 200 szabály­talanságot észleltek a tűz­oltók. Ezzel szemben, viszont jó példa a Szarvasi Állami Tangazdaság, ahol anyagi lehetőséget is biztosítanak a tűzvédelemre, emellett 150 dolgozó végezte el a tűzvé­delmi szakvizsgát. A kommunista és munkás­pártok elméleti és tájékozta- tánók folyóirata augusztusi száma közli Jumzsagijn Ce- denbalnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkárának „Az Októberi Forradalom és Mongólia út­ja a szocializmushoz” című cikkét. Hermann Axen, a Német Szocialista Egységpárt KB Politikai Bizottságának tag­ja az európai kommunista és munkáspártok tavalyi berlini konferenciájának tör­ténelmi jelentőségét méltat­ja írásában. Gus Hall, az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártjá­nak főtitkára „A párt osz­tályálláspontja és az oppor­tunizmus” című cikkében azt fejtegeti, milyen szere­pe van a munkásmozgalom­ban és a kommunista pár­tok munkásságában az osz­tályszemléletnek. A chilei események tanul­ságairól szóló cikksorozat hetedik részében Manuel Cantero, Chile Kommunista Pártja KB Politikai Bizott­ságának tagja a külső ténye­zők szerepéről és jellegéről írt. „A fejlett szocializmus chartája” címmel K. Kara- szev szovjet jogász az új; szovjet alkotmány tervezeté­ről fejti ki gondolatait. A „Béke és Szocializmus” szerkesztősége nemzetközi szimpoziont rendezett „A mai rasszizmus és az ellene vívandó harc feladatai” té­makörében. Az augusztusi számban részletes ismertetőt találunk a szimpozionon el­hangzottakról. A szocialista országok pártsajtójának képviselői a közelmúltban eszmecserét tartottak Prágában arról, milyen feladataik vannak az antikommunizmus és a bur- zsoá ideológia elleni harc­ban, és hogyan oldják meg ezeket a feladatokat az egyes országok lapjai. A folyóirat összefoglalót közöl az esz­mecseréről. A Hajdú-Bihar megyei és Békés megyei KISZ egyhetes vezetőképző táborát Szarvason az agrártudományi egyetem épületében rendezték meg. A jó idő lehetővé tette, hogy néhány fog­lalkozást a Körös partján tartsanak meg Fotó: Martin Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents