Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-28 / 202. szám
1977. augusztus 28., vasárnap o Jó talajba kerül a vetés Megyénk termelőszövetkezetei és állami gazdaságai nagy erőkkel láttak hozzá az időszerű talajmunkákhoz. A tarlóhántást, szántást, mű- és istállótrágyázást mindenütt a terveknek megfelelően végzik, és mindent megtesznek, hogy a vetések jó talajba kerüljenek. Az orosházi Üj Élet Termelőszövetkezet 1450 hektáron termeszt búzát a 77—78- as években. A napokban megkezdték a talajelőkészítést — képünkön —, a földeken öt nagy traktor dolgozik. Folyamatosan végzik a műtrágya kiszórását és készenlétben állnak a vetőgépek is, hogy az optimális időben megkezdjék a munkát. A közös gazdaságban úgy tervezik, hogy a jó talajelőkészítés után szeptember végére fejezik be a búza vetését. Gyomán, a Körösi Állami Gazdaságban gyakorlatilag befejezték a 2144 hektáros terület szántását. Istállótrágyát 720 hektárra juttatnak majd ki, eddig a terület felén végezték el a talajerőutánpótlást. A búza vetés előtti alapműtrágyázását 1820 hektáron végezték már el. Jól haladnak a lucerna telepítésével is, a tervezett 197 hektárból már 180-at elvetettek. Az 50 hektáros an- golperje és a 73 hektáros füves here vetésével már végzett az állami gazdaság. A tervezettnél nagyobb területet öntöztek, 450 hektár helyett 467 hektárra juttattak mesterséges csapadékot. A kertészet 15 hektáros területét eddig nyolcszor öntözték meg. Füzesgyarmaton, a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a szántóterület 70 százalékát munkálták eddig meg a gépek. Körülbelül ugyanilyen arányú a megtrágyázott föld nagysága is, 650 hektárra juttatták ki a szervestrá- gyát. Jól haladnak a különböző fajták vetésével, már földben van 420 hektár lucerna, 120 hektár fű és 420 hektár repce. Legelőt 220 hektáron telepítettek eddig. A termelőszövetkezetben 4600 hektáron vetnek majd búzát, az alapműtrágyázást 2200 hektáron végezték el eddig. Rövidesen megkezdik a lucerna és a szója betakarítását az előbbi 420, az utóbbi 360 hektáron hoz termést. Szeptember közepén kellene hozzákezdeni a cukorrépa betakarításához, de itt nagy gondjuk, hogy nincs alkatrész a szovjet cukorrépakombájnokhoz, így kérdéses, hogy végeznek-e időre a javítással. A mezőberényi Aranykalász Termelőszövetkezet is minden erőt bevetett az időszerű talajmunkák végzésére. Tarlóhántást 2841, műtrágyázást 1527 hektáron csináltak. Ez megfelel a tervben előirányzott területnek. A tavasziak szántóterülete 929 hektár, ebből eddig ötszázat munkáltak meg. ősziek 1657 hektáron kerülnek földbe és 800 hektárral végeztek már a gépek. Kiszórtak 9 ezer tonna istállótrágyát 270 hektárra, ez valamivel több, mint a tervezett terület fele. Befejezék 328 hektár talajjavítását is. A füzesgyarmati termelőszövetkezethez hasonlóan ők is a cukorrépakombájnoknál küzdenek alkatrészhiánnyal. összességében megállapítható, hogy megyénk gazdaságai a munkákat időarányosan jól elvégezték, sőt a legtöbb helyen a tervezettnél előbbre tartanak. Amennyiben az időjárás kedvez a további munkáknak, úgy biztosra vehető, hogy mindenhol időben, jól előkészített magágyakba kerülhet a vetés. L. L. Felfelé a lejtőn — Gyomán Az utóbbi időben többször megkongatták már a vészharangot a gyomai Háziipari Szövetkezet felett. Baj volt a termeléssel, nem teljesítették a tervet, és egyre nőtt adósságuk is. Amikor új vezetőség került a szövetkezet élére, nem volt könnyű dolguk; szembe kellett nézniük az évek alatt csak halmozódó sok gonddal, problémával. Most már elmondható, hogy sikeresen birkóznak meg a feladattal, egyenesbe jutott a szövetkezet és lassan növekszik az eredmény is. Az idén már 144 millió forint értékű gépi és kézi kötött felsőruházati terméket és szövött munkaruházati alapanyagot állítanak elő. A Szovjetunióba 180 ezer pulóvert, kardigánt exportálnak és 5000 darabot küldenek a Német Demokratikus Köztársaságba. A tőkés piacokon mintegy 7 millió forint értékű terméket értékesítenek. Ezen túlmenően jelentős mennyiség jut az évi 750 000 darabos termelésből a hazai üzletekbe is. A következő évben újabb termelésfelfutás várható a szövetkezetben, mert befejeződött a 44 millió forintos rekonstrukció. Űj épületeket emeltek és 25 millió forintért vásároltak korszerű gépeket. Most már minden alapja megvan a hatékony munkának, csak jó szervezés kell hozzá és a szövetkezet megindulhat felfelé a lejtőn. Beváltak a nemrég vásárolt NDK-gyártmányú kötőgépek Fotó: Lónyai László Mostohagyerek? Szántóverseny Újkígyóson A KITE-rendszerközpont jövő év tavaszán Nádudvaron országos szántóverseny megrendezését tervezi. Ezt a szántóversenyt megelőzik még a területi központok által szervezett és rendezett versenyek, melyek győztesei vetélkednek majd Nádudvaron. A termesztési rendszerben részt vevő Békés megyei gazdaságok traktorosainak szeptember 1-én 9.00 órától az újkígyósi Aranykalász Tsz-ben rendezik meg két kategóriában a megyei döntőt. Az első kategóriában á John- Deere 4630-as traktorok négyvasú ekével, míg a másik csoportban a Rába-Stei- ger traktorokkal ötvasú ekével mérik össze a versenyzők teljesítményüket, ügyességüket. A verseny legjobbjait díjazzák, a győztesek pedig megyénket képviselik majd az országos szántóversenyen. Viszonylag kis helyen, kis területen, több mint 300 munkást foglalkoztat a Híradótechnikai Vállalat 1. számú gyáregysége Békéscsabán. A dolgozók zöme nő. Az üzem zsúfoltsága némiképp enyhült, amikor néhány évvel ezelőtt felépült egy új üzemcsarnok a főépület mellett, ez azonban csak a gondok egy részét oldotta meg. A zsúfoltság miatt sok a baleset. Az üzemi szb igyekszik ezeket megelőzni: az illetékes felelős részt vesz a havi munkavédelmi szemléken, s a gazdasági vezetők nemcsak kikérik, hanem meg is fogadják tanácsát, véleményét — mindez azonban természetesen kevés. Legnagyobb gondjuk: öltözőik és mosdóik túlzsúfoltak, nincs helye a ruháknak, szekrényeknek. Éppen emiatt a munkát sem tudják idejében, pontosan megkezdeni a lányok, asszonyok, s be kellett vezetni az üzemben a lépcsőzetes munkakezdést. Ez persze semmire sem megoldás. A 200 személy kiszolgálására alkalmas korszerű mosdót és öltözőt kellene felépíteni. A budapesti központ már évek óta ígéri ezt. Állítólag már a tervezés is megkezdődött. A kivitelezés azonban ebben az ötéves tervben biztosan nem — s talán még a következőben sem — várható. Nem ismerem a Híradó- technikai Vállalat anyagi lehetőségeit. Mint minden, nyilván ezek a lehetőségek is végesek. Mondom: Ném tudom, milyen elvi alapon osztják el a szociális alapokat az említett vállalatnál. Azt azonban tudom, hogy egyetlen vállalaton belül sem szabad különbséget tenni a telephelyek között aszerint, hogy hol van egyik vagy másik üzemrész. Legyen az a telephely Budapesten, Békéscsabán, Iregszemcsén vagy Sümegen, a mércének egyformának kell lennie. Varga János ; A licencek haszna I Licencet vásárolt a Videoton, melynek alapján számítógépeket gyártanak. S nyomban tisztázzuk, nem a régmúlt időket akarjuk felidézni — hiszen a székesfehérvári gyár egyszer már •vett ilyen licencet a francia C. I. I.-től. Egyszóval nem erről van szó, hanem arról, ,hogy a- Videoton most, 1977- ben újabb licencet vett ugyancsak a francia cégtől, s a licencet ugyancsak számítógépgyártásának fejlesztésére használja fel. Látszólag fura história. Különösképp, ha meggondoljuk, hogy e második vásárlás nem fillérekbe került, hiszen a C. I. I. csaknem 24 millió frankot kért a li- cencért. Zavarhatja a tisztánlátást az a tény is, hogy a Videotonnak saját, több száz dolgozót foglalkoztató fejlesztési intézete is van. Ennek ellenére ők mégis a licencvásárlást választották. MAR 1980-RA GONDOLNAK Sőt, Székesfehérváron jó befektetésnek tartják ezt a 24 millió frankot. Mert azt mondják, már most gondolniuk kell arra, mi lesz a következő tervidőszakban. A komputerek világában ugyanis gyorsan évülnek el a termékek — egyes számítások szerint ez az idő két— két és fél év. Az pedig világos, hogy 1980 után is csak korszerű gépekkel maradhatnak a piacon. A most megvásárolt licenc alapján 1980-ban már új terméket gyártanak — az azonban kétséges, ha maguk fognak a fejlesztésbe, az évtized végére árut tudnak-e produkálni. Ilyenformán tehát ezzel a licencvásárlással nemcsak időt, de pénzt is megtakarítottak. A székesfehérváriak li- cencvásárlási politikája eddig őket igazolta. Hét éve kötötték az első megállapodást a francia céggel, akkor a nulláról indultak. Ma termékszerkezetükben 40 százalékkal részesednek a számítástechnikai eszközök, tavaly 2,6 milliárd, az idén 2,7, 1980-ra pedig 3,1 milliárd forintért adnak el komputereket és az ezekhez csatlakozó különféle berendezéseket. A jól megválasztott licencnek és a gyors adaptálásnak köszönhető, hogy hazánk be tudott kapcsolódni a KGST-országok Egységes Számítástechnikai Rendszerébe, s ezáltal a hazai termékeknek hosszú távon is biztos piacot tudott szerezni. A francia cégtől vásárolt két licenc nem az egyedüli példa a székesfehérvári gyár gyakorlatában. A számítástechnikai eszközök gyártásának felfutásával párhuzamosan — az előnyök és a hátrányok mérlegelése után — több kisebb-na- gyobb licenc, know-how vásárlásra is sor került. így dobták piacra például a ma világszínvonalon álló sornyomtatójukat, amelynek gyártási eljárását az amerikai Data Producttól vásárolták meg. De kötöttek hasonló jellegű megállapodást a Siemensszel és más neves cégekkel is. A PIAC KÖVETELMÉNYE A licencvásárlások által felszabadult fejlesztési kapacitást pedig igyekeztek olyan termékek kimunkálására hasznosítani, amelyek keresettek a piacon, s megvan a lehetőség, hogy rövid idő alatt legalábbis megközelítsék a világszínvonalat, így például saját vizuális megjelenítőjükből 1972 óta több mint 3700-at gyártottak, s adtak el. A szám nemcsak a termék keresettségét jelzi, hanem egy másik tényre is felhívja a figyelmet, nevezetesen: kevés cég van a világon, amelyik ilyen nagyszámú sorozattal dolgozik. A Videoton ma elsősorban a szocialista országokba exportálja termékeit. A különböző licencek és know- how-k vásárlása persze nemcsak azt segítette elő, hogy a gyár évről évre növelje exportját, hanem azt is, hogy a gyártók évről évre csökkentsék termékeik tőkés importtartalmát. Sokatmondó az adat: amikor Székesfehérvárott a számítástechnikai eszközök gyártása megkezdődött, termékeikhez hatvan százalékban a tőkés országokból szerezték be az alkatrészeket. Erre az esztendőre ezt az arányt már sikerült 12 százalékra leszorítani. CSÖKKENŐ K0CKÍZ1T Egyre több vállalat látja be, hogy műszaki fejlesztésének egyik fontos eszköze a külföldi tudás megvásárlása. A számítások szerint sok éves átlagban a saját fejlesztéshez képest általában 2,5—3 év gyorsítást jelentenek a licencvásárlások. De nemcsak az idő a döntő, hanem az is, hogy a licenciák rendszerint többet foglalnak magukba, mint a hazai kutatás fejlesztési eredményei. A licencekben rendszerint a gyártási ismeretek megszerzésén túl, kereskedelmi tapasztalat is megtestesül: benne van a fogyasztók várható reagálása, s ezáltal a vállalat kockázata is csökken. Természetesen a licencek, know-how-k nem lehetnek műszaki fejlődésünk meggyorsításának kizárólagos eszközei. Ám mint egyik fontos módszerre kétségkívül az eddiginél jobban építeni kell rájuk. Már csak azért is, mert sokszor ezek a licencek segíthetik elő, hogy a termék piacra dobásáig rövidebb legyen az idő, s kevesebb — legalábbis hosz- szú távon — a ráfordított pénz. K. Nyirő József Segítik a kistermelőket Békéscsabán Bérleti szerződés 14 hektárra A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ bérleti szerződést kötött a Veszely-híd közelében, az Élővíz-csatorna mellett levő mintegy 14 hektár művelhető területre, amelyből zöldség-, gyümölcstermesztő kisgazdaságokat alakít ki. A szerződést a városi földhivatal hagyta jóvá. Nátor Istvánnak, az ÁFÉSZ főosztályvezetőjének tájékoztatása szerint a területet 200- 200 négyszögölre osztva november elején adják át tartós használatra magánszemélyeknek. A szervezés megkezdődött. A jelentkezők közül elsősorban a bérházakat lakó és földtulajdonnal nem rendelkező munkások jönnek tekintetbe. Az ÁFÉSZ elősegíti, hogy az egy tagban levő földterületen szakcsoport létesüljön. Ha megvalósul, az alapszabályban meghatározott módon (kisgépekkel, vetőmaggal, palántával, növényvédő szerrel, szaktanácsadással stb.) támogatást nyújt az eredményesebb zöldség- és gyümölcstermesztéshez. Az öntözéshez is lehetőséget teremt.
