Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-28 / 202. szám

B13I2B23 1977. augusztus 28., vasárnap Kiállítás a jubiláló Gyomán Gyoma újratelepülésének 260. évfordulóját a község lakói a rendezvények gazdag sorozatával ünnepük ebben az esztendőben. Rangos ese­mény színhelye volt szom­baton délelőtt a nagyközségi tanács klubterme: Gyoma két neves szülöttének, Pász­tor Jánosnak és Vidovszky Bélának a műveiből nyitot­tak kiáüítást az érdeklődők­nek. Simon Kinga művészet- történész elmondotta a tár­latlátogatóknak, hogy Pász­tor János szobrász elsőként csatlakozott a hódmezővásár­helyi művésziskolához. Alko­tó fantáziáját az osztrák szobrásziskola elképzelései ragadták meg leginkább. Vidovszky Béla lírai hang­vételű, realista szemléletű festményeiből tizenkettőt mutat be a kiállítás, vala­mint Fényes Adolf portréját a gyomai születésű festőről. A képeket és szobrokat a Nemzeti Galéria kölcsönözte A megnyitót követően hosszasan szemlélődtek a tárlatláto- a szeptember 3-ig nyitva tar- gatók, gyönyörködve a kiállítás művészi értékeiben tó tárlathoz. > Fotó: Gál Edit Tapasztalatcsere­látogatáson Szarvason I FOLYTATÁS OROSHÁZÁN LESZ Az orosházi Járási Hiva­tal közalkalmazottak szak- szervezeti bizottságának kez­deményezésére a héten ta­pasztalatcsere-látogatást tet­tek a hivatal dolgozói a szarvasi Járási Hivatalnál. A látogatás célja'egymás mun­kamódszereinek és szakszer­vezeti munkájának megis­merése. A találkozón Győri Imre, a szarvasi Járási Hivatal el­nöke adott általános tájékoz­tatót, szólt a járás eredmé­nyeiről, a gondokról, a hi­vatal és a szakszervezet te­vékenységéről. Ezután osztá­lyonként beszélgettek mun­kájukról a dolgozók, a két szakszervezeti bizottság pe­dig együttes ülésen cserélt tapasztalatokat. A terv szerint a követke­ző alkalommal Orosházán folytatódik a tapasztalat- csere. Évadnyitó a békési klubban A békési Ifjúsági Klubban szeptember 5-én tartják meg az évadnyitó klubtaggyűlést. A szeptemberi program sze­rint a következő összejövetel 10-én lesz, amikor disco- műsort hallhatnak a fiata­lok. Nagy érdeklődéssel várt foglalkozás lesz a szeptem­ber 12-i, ekkor tart élmény- beszámolót Herpai Anna klubtag, aki küldöttként részt vett a II. szovjet—magyar ifjúsági barátságfesztiválon. A szeptember 19-i klubössze­jövetel témája a környezet- védelem, szeptember 24-én ismét discoműsor lesz, 26-án pedig filmesztétikai kérdé­sekkel foglalkoznak az ifjú­sági klubban. Fél év költségvetése Orosházán Az 1977. első félévi tanácsi költségvetés kiadási összege 57 millió 409 ezer forint volt Orosházán. Ebből a pénzből elkészült a városban többek között csaknem 14 ezer négy­zetméter útfelület felújítása, mintegy ötmilHó forintos költséggel. Felújítottak to­vábbá 3320 négyzetméter jár­dát, ami 733 ezer forintba ke­rült, új KRESZ-táblák be­szerzésére pedig csaknem félmillió forintot költött a tanács. Tetemes összeget, egymillió 249 ezer forintot tett ki a város első félévi „villanyszámlája”, a park- fenntartási munkákra pedig egymillió 210 ezer forintot biztosítottak a költségvetési üzemnek. A fejlesztési alap első fél­évre előirányzott kiadási összege meghaladta a 108 millió forintot, a felhaszná­lás viszont csupán 32 millió 728 ezer forint volt. A lema­radás oka többek között, hogy a célcsoportos beruhá­zásokra előirányzott összeg­nek 21,1 százalékát használ­ták fel. Ebből elkészült a Hajnal utcában épülő óvoda alapozása és falazása, to­vábbá ugyanitt a közmű; csapadékvíz- és szennyvíz- csatorna. Országos zenei verseny színhelye lesz Gyula A Gyuláról elszármazott házaspár, Réti Géza és fele­sége már régebben alapít­ványt bízott Gyula város Tanácsára, amely tehetséges fiatal muzsikusokat támo­gat. Dobogókői üdülőtelkü­ket is a városnak ajándé­kozták, hogy a fiatal zene­művészek kellemes környe­zetben pihenjenek és tanul­janak. A Réti házaspár ter­ve, ötlete volt az országos Erkel-szonátaverseny meg­rendezése is, a díjakat pe­dig a Réti-alapítványból fe­deznék. A Kulturális Mi­nisztérium engedélyezte a kétévenként sorra kerülő szonátaversenyt, amelynek első rendezvényére 1978-ban kerül sor. Kovács Dénes Kossuth-dí- jas hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola rektora örömmel fo­gadta a tervet és támoga­tást ígért az Erkel-szonáta- versenyek megrendezéséhez. A zeneművészetet oktató fő­iskolák hallgatói vehetnek majd részt a versenyen, kötelező és szabadon válasz­tott művekkel, hegedű—zon­gora, gordonka—zongora, brácsa—zongora, valamint fuvola—zongora szonáták­kal. A selejtezés a főiskolák feladata lesz, Gyulán, a dön­tőben a főiskolák által ja­vasolt szonátapárokat mu­tatják majd be a zsűrinek. (Márai) Ifjú Versenyautók vöröskeresztesek Mezőberényből Az elmúlt tanévben Bé­késcsabán az általános és kö­zépiskolákban aktívan dol­goztak az ifjú vöröskereszte­sek. A város környéki közsé­gekkel együtt 18 általános iskolában működtek úgyne­vezett kis egészségőr csopor­tok 250 taggal és 15 helyen ifjú vöröskeresztes csopor­tok 552 taggal. A tanévben 291 alkalommal tartottak egészségügyi előadást az if­jú vöröskereszteseknek, me­lyekhez szemléltetésként filmet is vetítettek. Ezeket az előadásokat 6500 diák hallgatta meg. Szerveztek különböző tanfolyamokat is a pajtásoknak. Az úttörő egészségügyi próbát pedig négyezren tették le. A mezőberényi Műszaki Vasipari Szövetkezetben el­készült a Forma I-es ver­senyautó prototípusa. Az au­tó sorozatgyártása rövide­den megkezdődik. A szövet­kezet ' természetesen nem akar konkurrálni a Ferrari- val, Forddal és a többiek­kel, amit az is bizonyít, hogy az ő versenyautójuk az eredeti hússzoros kicsinyí­tése. A modell mindenben hű mása az eredetinek, szí­nezése is olyan, mint amely a versenypályán száguld. Az új játék iránt nagy az érdeklődés, belföldre a TRI­AL forgalmazza majd. A boltokban a negyedik ne­gyedévben lesz kapható. Megjelent A gyorsuló időben 11. száma A Békés megyei pedagó­gusok módszertani kiadvá­nya legújabb számában is értékes tanulmányokat, tör­téneti visszatekintéseket kí­nál olvasóinak. Elek László Vajda Pétert, az embert és a pedagógust bemutató ismertetője forrás­munkaként szolgálhat a pe­dagógia történetét kutatók számára. Nagy Miklós a Sár­rét iskolájának, a szeghalmi Péter András által alapított gimnáziumnak lelkes védel­mezője volt a fasizálódó el­lenforradalmi rendszerben. Elméleti és gyakorlati tevé­kenysége példa lehet min­den pedagógus előtt; róla szól U. Nagy István írása. A kollégiumi nevelők mun­kájáról, a pedagógusok to­vábbképzéséről és önképzé­séről olvashatunk dr. Zöm- bik Miklós, Csausz Vilmos és dr. Takács László tudomá­nyos okfejtéseiben. A gyakorlati pedagógia kérdéseiről ír dr. Szilvási Lászlóné, A világnézeti ne­velés lehetőségei a gyakorla­ti foglalkozás tanításában címmel. Érdekes tanulsá­gokkal bővíti tudásunkat Kruchió Gábor, a békéscsa­bai Rózsa Ferenc Gimnázi­um fakultatív gimnáziumi képzésének három esztende­jéről és Bőke Gyula, a tanu­lók pályaválasztását segítő pályabemutatók tapasztala­tairól. Szabadkigyósi fiatalok programja Változatos programja volt a tavaszi—nyári hónapokban is a szabadkigyósi Ifjúsági Klubnak, és fotószakkörnek. Az évszakhoz alkalmazkodva számos kirándulást, sportfog­lalkozást terveztek, ahol sor került ügyességi játékokra, vetélkedőre is. Jól sikerült a KISZ-szervezettel közösen rendezett tömegsportnap, amelyen nagy létszámban részt vettek az úttörők is, valamint a szalonnasütéssel egybekötött zenés, játékos est, melyen 80—90 fiatal vett részt. Rendszeresek a különböző témájú előadások is. Szíve­sen hallgatják a klubtagok dr. Lami Andrásné művé­szettörténeti sorozatát. Ren­deznek politikai és kulturá- Us témájú vetélkedőket, ellá­togatott a klubba a Bartók Béla Zeneiskola fúvósegyüt­tese, elhangzott NDK-úti él­ménybeszámoló, dr. Berta Tibor pszichológiai témájú előadást tartott, s mindezek mellett arra is gondolt a klubvezetőség, hogy szabad- foglalkozásokra is jusson idő. A szemlélet szemlélete E ^Bivat lett, miért is ta- ■ gadnánk, egy-egy fel- wM adat gyengébb végre­hajtása esetén, nagyobb hi­ba vagy mulasztás elemzé­sekor végül is oda kilyukad­ni, hogy egyes vezetőknek, szakembereknek vagy beosz­tottaknak — nem megfelelő a szemlélete. Tehát: azon kell változtatni, s a nem kí­vánatos jelenség, hátráltató körülmény azonnal eltűnik az adott vállalat, ágazat vagy akár a népgazdaság életéből. Ülök például a nagy gyár termelési értekezletén, s hal­lom a következőket: „Bi­zony — így a felszólaló — a karbantartóknak változtat­niuk kellene a szemléletü­kön, hiszen nemegyszer, no­ha megígérik, hogy rögtön jönnek, csak másnap, vagy csak az újabb sürgetésre je­lennek meg”. Tehát — en­nek ez a lényege — pontat­lanok a karbantartók, mert rossz a szemléletük. Ülök egy másik értekezle­ten: s hallom, hogy ott meg a gyáregységvezetők szemlé­letével elégedetlenek, ugyan­is szüntelenül hol ilyen, hol amolyan drága, nagy teljesít­ményű gépet akarnak meg­vetetni a központtal, bár a meglevőket sem használják ki megfelelően. Lám: paza­rolnak a gyáregységvezetők, mert rossz a szemléletük. Ülök a harmadik értekez­leten, a téma a minőség, s hallom, hogy csapnivaló a vállalatok szemlélete, mert alig-alig tesznek valamit a minőség javításáért, stabili­zálásáért. — Tehát azért gyenge a termék, mert nem megfelelő a gyártók szemlé­lete. Kár a példákat tovább so­rolni, bizonyosan midenki sokszor hallott már hasonló „dörgedelmeket”. Pontosab­ban : rutinból fakadó meg­állapításokat a jelenségek va­lódi okainak feltárása he­lyett. Ezért azután egyáltalában nem véletlen, hogy többnyi­re, akiknek az effajta bírá­lat szól a szemlélet javításá­ról — azok sem tudnak mit kezdeni az ilyen program­mal. Hiszen — s ez a lényeg — az ember szemlélete, hoz­záállása a munkához igen bonyolult tudati, gondolati, s egyszersmind gazdasági fo­lyamat, amelynek alakításá­ban a legnagyobb szerepe a környezetnek van, s többnyi­re nem az egyes embernek. Egyszerűsítve: egy-egy em­ber szemlélete legalább 90 százalékban a környezetétől, az objektív feltételektől, le­hetőségektől és — a többiek szemléletétől, magatartásától függ. Ha csak egyetlen gyárban lenne kifogásolható a minő­ség, akkor ott valóban egye­sek vagy sokak hozzáállásá­val van a baj. Ha viszont a vállalatok jó részénél túl gyakran kell elégedetlenked­ni a termékek minőségével, akkor ennek gyökerét, alig­hanem a termelési folyama­tokban érdemes keresni, s nem az egyes emberek, ve­zetők, beosztottak magatar­tásában, vagy csak ebben. A karbantartó például azonnal pontos lesz, ha a munkája elbírálását, s a fi­zetése vagy jutalma mérté­két sikerül jobban ahhoz kötni, hogy mennek-e a gé­pek vagy sem. Vagy: a gyáregységvezetők többnyire azért akarnak minden korszerű berendezés­ből egy-egy példányt, mert sok helyen még gyenge lá­bakon áll a nagyvállalaton belül a szakosítás és a koo­peráció. A technológiailag szakosított vállalatnál elég lesz egy-egy fajta nagy tel­jesítményű gépből néhány darab, ahhoz, amihez ma nyolcat, tízet használnak. A minőség is, ahol gyen­ge, nem attól válik-e kifogá­solhatóvá — sokkal inkább mint a korszerűtlen vezetői szemlélettől —, hogy példá­ul a rossz minőség, a ga­ranciális javítások, a selejt miatt fellépő költségek, a tel­jes termelési ráfordítások­nak csupán 1-2 százalékát teszik ki. Ennyit a milliár­dos termelési értékeket elő­állító vállalatok meg sem érezhetnek. A minőség alig­hanem akkor javulna, ha például a vezetői jutalmakat, a garanciális költségek, vagy a reklamációk mértékéhez szabnák. O agyon sokszor, sok he­lyen tulajdonképpen nem kellene elfogad­ni azt a kritikát, amely csak a szemléletet hibáztatja, és megáll annak bírálatánál, hiszen az igazi elemzésnek akkor kellene következnie, amikor vala'hol, valamilyen kérdésben tapasztalható lesz a szemlélet káros volta. Ha ennek forrását, okát sikerül feltárni, s azon változtatni, akkor bizonyosak lehetünk abban, hogy a vizsgált témá­ban tartósan közelebb kerül a vállalat a társadalom és a -népgazdaság számára kí­vánatos magatartáshoz. Gerencsér Ferenc Táborzárás az ifjúsági üdülőkben kedvezményesen A hét végén az ország több ifjúsági üdülőtábora zárja kapuit. Az idén a központi ifjúsági alapból több mint 33 millió forinttal tették lehető­vé, hogy a tavalyinál jóval több, összesen 77 ezer 400 fiatal üdülhessen kedvezmé­nyesen, és az alapból még 30 ezer úttörő táborozásához is hozzájárultak. Az egyhetes turnusokban rendkívül ol­csón, mindössze 150 forintért nyaralhattak a fiatalok. Könyvek kamionnal Moszkvába A szovjet fővárosban „Köny a béke és a haladás szolgálatában” címmel a vi­lág mintegy hatvan orszá­gából több mint ezer könyv­kiadó mutatja be és kínálja termékeit. Célja, hogy Hel­sinki szellemében fejlessze a népek kulturális együttmű­ködését, népszerűsítse a bé­ke erősödését, a nemzetkö­zi feszültség enyhülését se­gítő legjobb kiadványokat. A magyar könyvkiadás csaknem 250 négyzetméte­ren kétezer kötettel mutat­kozik be, döntően az elmúlt két év terméséből. A ki­állítás anyagát szállító ka­mion már úton van Moszk­vába. Követendő kőszegi akció Kőszegen a városi tanács és népfront bizottsága a parkok fenntartására, kar­bantartására, védelmére véd- nökségi megállapodást kö­tött az oktatási intézmé­nyekkel. Ugyanilyen szocia­lista szerződés jött létre a város üzemeivel és szövet­kezeteivel a játszóterek, a játszóeszközök felújításával, karbantartásával kapcsola­tos feladatok ellátására is. A parkok, zöldterületek fej­lesztését, amelyre a városi tanács az idén is másfél millió forintot költött, nagy­mértékben segítik társadal­mi munkások. A módszer nálunk is általánosítható.

Next

/
Thumbnails
Contents