Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-28 / 202. szám
B13I2B23 1977. augusztus 28., vasárnap Kiállítás a jubiláló Gyomán Gyoma újratelepülésének 260. évfordulóját a község lakói a rendezvények gazdag sorozatával ünnepük ebben az esztendőben. Rangos esemény színhelye volt szombaton délelőtt a nagyközségi tanács klubterme: Gyoma két neves szülöttének, Pásztor Jánosnak és Vidovszky Bélának a műveiből nyitottak kiáüítást az érdeklődőknek. Simon Kinga művészet- történész elmondotta a tárlatlátogatóknak, hogy Pásztor János szobrász elsőként csatlakozott a hódmezővásárhelyi művésziskolához. Alkotó fantáziáját az osztrák szobrásziskola elképzelései ragadták meg leginkább. Vidovszky Béla lírai hangvételű, realista szemléletű festményeiből tizenkettőt mutat be a kiállítás, valamint Fényes Adolf portréját a gyomai születésű festőről. A képeket és szobrokat a Nemzeti Galéria kölcsönözte A megnyitót követően hosszasan szemlélődtek a tárlatláto- a szeptember 3-ig nyitva tar- gatók, gyönyörködve a kiállítás művészi értékeiben tó tárlathoz. > Fotó: Gál Edit Tapasztalatcserelátogatáson Szarvason I FOLYTATÁS OROSHÁZÁN LESZ Az orosházi Járási Hivatal közalkalmazottak szak- szervezeti bizottságának kezdeményezésére a héten tapasztalatcsere-látogatást tettek a hivatal dolgozói a szarvasi Járási Hivatalnál. A látogatás célja'egymás munkamódszereinek és szakszervezeti munkájának megismerése. A találkozón Győri Imre, a szarvasi Járási Hivatal elnöke adott általános tájékoztatót, szólt a járás eredményeiről, a gondokról, a hivatal és a szakszervezet tevékenységéről. Ezután osztályonként beszélgettek munkájukról a dolgozók, a két szakszervezeti bizottság pedig együttes ülésen cserélt tapasztalatokat. A terv szerint a következő alkalommal Orosházán folytatódik a tapasztalat- csere. Évadnyitó a békési klubban A békési Ifjúsági Klubban szeptember 5-én tartják meg az évadnyitó klubtaggyűlést. A szeptemberi program szerint a következő összejövetel 10-én lesz, amikor disco- műsort hallhatnak a fiatalok. Nagy érdeklődéssel várt foglalkozás lesz a szeptember 12-i, ekkor tart élmény- beszámolót Herpai Anna klubtag, aki küldöttként részt vett a II. szovjet—magyar ifjúsági barátságfesztiválon. A szeptember 19-i klubösszejövetel témája a környezet- védelem, szeptember 24-én ismét discoműsor lesz, 26-án pedig filmesztétikai kérdésekkel foglalkoznak az ifjúsági klubban. Fél év költségvetése Orosházán Az 1977. első félévi tanácsi költségvetés kiadási összege 57 millió 409 ezer forint volt Orosházán. Ebből a pénzből elkészült a városban többek között csaknem 14 ezer négyzetméter útfelület felújítása, mintegy ötmilHó forintos költséggel. Felújítottak továbbá 3320 négyzetméter járdát, ami 733 ezer forintba került, új KRESZ-táblák beszerzésére pedig csaknem félmillió forintot költött a tanács. Tetemes összeget, egymillió 249 ezer forintot tett ki a város első félévi „villanyszámlája”, a park- fenntartási munkákra pedig egymillió 210 ezer forintot biztosítottak a költségvetési üzemnek. A fejlesztési alap első félévre előirányzott kiadási összege meghaladta a 108 millió forintot, a felhasználás viszont csupán 32 millió 728 ezer forint volt. A lemaradás oka többek között, hogy a célcsoportos beruházásokra előirányzott összegnek 21,1 százalékát használták fel. Ebből elkészült a Hajnal utcában épülő óvoda alapozása és falazása, továbbá ugyanitt a közmű; csapadékvíz- és szennyvíz- csatorna. Országos zenei verseny színhelye lesz Gyula A Gyuláról elszármazott házaspár, Réti Géza és felesége már régebben alapítványt bízott Gyula város Tanácsára, amely tehetséges fiatal muzsikusokat támogat. Dobogókői üdülőtelküket is a városnak ajándékozták, hogy a fiatal zeneművészek kellemes környezetben pihenjenek és tanuljanak. A Réti házaspár terve, ötlete volt az országos Erkel-szonátaverseny megrendezése is, a díjakat pedig a Réti-alapítványból fedeznék. A Kulturális Minisztérium engedélyezte a kétévenként sorra kerülő szonátaversenyt, amelynek első rendezvényére 1978-ban kerül sor. Kovács Dénes Kossuth-dí- jas hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rektora örömmel fogadta a tervet és támogatást ígért az Erkel-szonáta- versenyek megrendezéséhez. A zeneművészetet oktató főiskolák hallgatói vehetnek majd részt a versenyen, kötelező és szabadon választott művekkel, hegedű—zongora, gordonka—zongora, brácsa—zongora, valamint fuvola—zongora szonátákkal. A selejtezés a főiskolák feladata lesz, Gyulán, a döntőben a főiskolák által javasolt szonátapárokat mutatják majd be a zsűrinek. (Márai) Ifjú Versenyautók vöröskeresztesek Mezőberényből Az elmúlt tanévben Békéscsabán az általános és középiskolákban aktívan dolgoztak az ifjú vöröskeresztesek. A város környéki községekkel együtt 18 általános iskolában működtek úgynevezett kis egészségőr csoportok 250 taggal és 15 helyen ifjú vöröskeresztes csoportok 552 taggal. A tanévben 291 alkalommal tartottak egészségügyi előadást az ifjú vöröskereszteseknek, melyekhez szemléltetésként filmet is vetítettek. Ezeket az előadásokat 6500 diák hallgatta meg. Szerveztek különböző tanfolyamokat is a pajtásoknak. Az úttörő egészségügyi próbát pedig négyezren tették le. A mezőberényi Műszaki Vasipari Szövetkezetben elkészült a Forma I-es versenyautó prototípusa. Az autó sorozatgyártása rövideden megkezdődik. A szövetkezet ' természetesen nem akar konkurrálni a Ferrari- val, Forddal és a többiekkel, amit az is bizonyít, hogy az ő versenyautójuk az eredeti hússzoros kicsinyítése. A modell mindenben hű mása az eredetinek, színezése is olyan, mint amely a versenypályán száguld. Az új játék iránt nagy az érdeklődés, belföldre a TRIAL forgalmazza majd. A boltokban a negyedik negyedévben lesz kapható. Megjelent A gyorsuló időben 11. száma A Békés megyei pedagógusok módszertani kiadványa legújabb számában is értékes tanulmányokat, történeti visszatekintéseket kínál olvasóinak. Elek László Vajda Pétert, az embert és a pedagógust bemutató ismertetője forrásmunkaként szolgálhat a pedagógia történetét kutatók számára. Nagy Miklós a Sárrét iskolájának, a szeghalmi Péter András által alapított gimnáziumnak lelkes védelmezője volt a fasizálódó ellenforradalmi rendszerben. Elméleti és gyakorlati tevékenysége példa lehet minden pedagógus előtt; róla szól U. Nagy István írása. A kollégiumi nevelők munkájáról, a pedagógusok továbbképzéséről és önképzéséről olvashatunk dr. Zöm- bik Miklós, Csausz Vilmos és dr. Takács László tudományos okfejtéseiben. A gyakorlati pedagógia kérdéseiről ír dr. Szilvási Lászlóné, A világnézeti nevelés lehetőségei a gyakorlati foglalkozás tanításában címmel. Érdekes tanulságokkal bővíti tudásunkat Kruchió Gábor, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium fakultatív gimnáziumi képzésének három esztendejéről és Bőke Gyula, a tanulók pályaválasztását segítő pályabemutatók tapasztalatairól. Szabadkigyósi fiatalok programja Változatos programja volt a tavaszi—nyári hónapokban is a szabadkigyósi Ifjúsági Klubnak, és fotószakkörnek. Az évszakhoz alkalmazkodva számos kirándulást, sportfoglalkozást terveztek, ahol sor került ügyességi játékokra, vetélkedőre is. Jól sikerült a KISZ-szervezettel közösen rendezett tömegsportnap, amelyen nagy létszámban részt vettek az úttörők is, valamint a szalonnasütéssel egybekötött zenés, játékos est, melyen 80—90 fiatal vett részt. Rendszeresek a különböző témájú előadások is. Szívesen hallgatják a klubtagok dr. Lami Andrásné művészettörténeti sorozatát. Rendeznek politikai és kulturá- Us témájú vetélkedőket, ellátogatott a klubba a Bartók Béla Zeneiskola fúvósegyüttese, elhangzott NDK-úti élménybeszámoló, dr. Berta Tibor pszichológiai témájú előadást tartott, s mindezek mellett arra is gondolt a klubvezetőség, hogy szabad- foglalkozásokra is jusson idő. A szemlélet szemlélete E ^Bivat lett, miért is ta- ■ gadnánk, egy-egy fel- wM adat gyengébb végrehajtása esetén, nagyobb hiba vagy mulasztás elemzésekor végül is oda kilyukadni, hogy egyes vezetőknek, szakembereknek vagy beosztottaknak — nem megfelelő a szemlélete. Tehát: azon kell változtatni, s a nem kívánatos jelenség, hátráltató körülmény azonnal eltűnik az adott vállalat, ágazat vagy akár a népgazdaság életéből. Ülök például a nagy gyár termelési értekezletén, s hallom a következőket: „Bizony — így a felszólaló — a karbantartóknak változtatniuk kellene a szemléletükön, hiszen nemegyszer, noha megígérik, hogy rögtön jönnek, csak másnap, vagy csak az újabb sürgetésre jelennek meg”. Tehát — ennek ez a lényege — pontatlanok a karbantartók, mert rossz a szemléletük. Ülök egy másik értekezleten: s hallom, hogy ott meg a gyáregységvezetők szemléletével elégedetlenek, ugyanis szüntelenül hol ilyen, hol amolyan drága, nagy teljesítményű gépet akarnak megvetetni a központtal, bár a meglevőket sem használják ki megfelelően. Lám: pazarolnak a gyáregységvezetők, mert rossz a szemléletük. Ülök a harmadik értekezleten, a téma a minőség, s hallom, hogy csapnivaló a vállalatok szemlélete, mert alig-alig tesznek valamit a minőség javításáért, stabilizálásáért. — Tehát azért gyenge a termék, mert nem megfelelő a gyártók szemlélete. Kár a példákat tovább sorolni, bizonyosan midenki sokszor hallott már hasonló „dörgedelmeket”. Pontosabban : rutinból fakadó megállapításokat a jelenségek valódi okainak feltárása helyett. Ezért azután egyáltalában nem véletlen, hogy többnyire, akiknek az effajta bírálat szól a szemlélet javításáról — azok sem tudnak mit kezdeni az ilyen programmal. Hiszen — s ez a lényeg — az ember szemlélete, hozzáállása a munkához igen bonyolult tudati, gondolati, s egyszersmind gazdasági folyamat, amelynek alakításában a legnagyobb szerepe a környezetnek van, s többnyire nem az egyes embernek. Egyszerűsítve: egy-egy ember szemlélete legalább 90 százalékban a környezetétől, az objektív feltételektől, lehetőségektől és — a többiek szemléletétől, magatartásától függ. Ha csak egyetlen gyárban lenne kifogásolható a minőség, akkor ott valóban egyesek vagy sokak hozzáállásával van a baj. Ha viszont a vállalatok jó részénél túl gyakran kell elégedetlenkedni a termékek minőségével, akkor ennek gyökerét, alighanem a termelési folyamatokban érdemes keresni, s nem az egyes emberek, vezetők, beosztottak magatartásában, vagy csak ebben. A karbantartó például azonnal pontos lesz, ha a munkája elbírálását, s a fizetése vagy jutalma mértékét sikerül jobban ahhoz kötni, hogy mennek-e a gépek vagy sem. Vagy: a gyáregységvezetők többnyire azért akarnak minden korszerű berendezésből egy-egy példányt, mert sok helyen még gyenge lábakon áll a nagyvállalaton belül a szakosítás és a kooperáció. A technológiailag szakosított vállalatnál elég lesz egy-egy fajta nagy teljesítményű gépből néhány darab, ahhoz, amihez ma nyolcat, tízet használnak. A minőség is, ahol gyenge, nem attól válik-e kifogásolhatóvá — sokkal inkább mint a korszerűtlen vezetői szemlélettől —, hogy például a rossz minőség, a garanciális javítások, a selejt miatt fellépő költségek, a teljes termelési ráfordításoknak csupán 1-2 százalékát teszik ki. Ennyit a milliárdos termelési értékeket előállító vállalatok meg sem érezhetnek. A minőség alighanem akkor javulna, ha például a vezetői jutalmakat, a garanciális költségek, vagy a reklamációk mértékéhez szabnák. O agyon sokszor, sok helyen tulajdonképpen nem kellene elfogadni azt a kritikát, amely csak a szemléletet hibáztatja, és megáll annak bírálatánál, hiszen az igazi elemzésnek akkor kellene következnie, amikor vala'hol, valamilyen kérdésben tapasztalható lesz a szemlélet káros volta. Ha ennek forrását, okát sikerül feltárni, s azon változtatni, akkor bizonyosak lehetünk abban, hogy a vizsgált témában tartósan közelebb kerül a vállalat a társadalom és a -népgazdaság számára kívánatos magatartáshoz. Gerencsér Ferenc Táborzárás az ifjúsági üdülőkben kedvezményesen A hét végén az ország több ifjúsági üdülőtábora zárja kapuit. Az idén a központi ifjúsági alapból több mint 33 millió forinttal tették lehetővé, hogy a tavalyinál jóval több, összesen 77 ezer 400 fiatal üdülhessen kedvezményesen, és az alapból még 30 ezer úttörő táborozásához is hozzájárultak. Az egyhetes turnusokban rendkívül olcsón, mindössze 150 forintért nyaralhattak a fiatalok. Könyvek kamionnal Moszkvába A szovjet fővárosban „Köny a béke és a haladás szolgálatában” címmel a világ mintegy hatvan országából több mint ezer könyvkiadó mutatja be és kínálja termékeit. Célja, hogy Helsinki szellemében fejlessze a népek kulturális együttműködését, népszerűsítse a béke erősödését, a nemzetközi feszültség enyhülését segítő legjobb kiadványokat. A magyar könyvkiadás csaknem 250 négyzetméteren kétezer kötettel mutatkozik be, döntően az elmúlt két év terméséből. A kiállítás anyagát szállító kamion már úton van Moszkvába. Követendő kőszegi akció Kőszegen a városi tanács és népfront bizottsága a parkok fenntartására, karbantartására, védelmére véd- nökségi megállapodást kötött az oktatási intézményekkel. Ugyanilyen szocialista szerződés jött létre a város üzemeivel és szövetkezeteivel a játszóterek, a játszóeszközök felújításával, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására is. A parkok, zöldterületek fejlesztését, amelyre a városi tanács az idén is másfél millió forintot költött, nagymértékben segítik társadalmi munkások. A módszer nálunk is általánosítható.