Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-27 / 201. szám

1971. augusztus 27., szombat o Építőiparunk a másfél milliárdos hiány pótlásáért több ládaelem Eredményes erőfeszítések történnek Gyoma és Endrőd fejlesztésére. Nemrégen épí­tettek 76 kilométernyi vízve­zeték-hálózatot, épül a közös szennyvíz-gerincvezeték, amely majd a gyoma—end- rődi új kertsori lakótelep közművesítését biztosítja. Endrőd és Gyoma között a VI. ötéves terv végére 480 lakás épül, amelyből 210 épí­tését a megyei építőipar vál­lalta. A VI. ötéves tervben azonban már a Gyomai Épí­tőipari Szövetkezet képes lesz a többi felépítésére. Hogyan válik erre képes­sé? A megoldás annak az alkotó gondolatokat ébresz­tő megyei pártbizottsági ta­nácskozásnak a hatása, mely után a megyei építőipar szakemberei, a megyei tanács építési osztálya töprengeni kezdtek, hogy az építőipar­ban miként valósítható meg az eszközök koncentrációja, a termelés összehangoltabb szervezése, és ezáltal haté­konysága növelése. ♦ — Ismerve szövetkezetük jelenlegi kapacitását, hogyan „merték” vállalni, hogy a következő években működé­si területük valamennyi la­kás- és más építési munká­ját ellátják? — fordultunk Gonda Károlyhoz, a szövet­kezet elnökéhez. — A megyei tanács építési osztályának kezdeményezé­sére vállalkoztunk erre, amely a megyei pártbizott­ság eszköz- és területkop- centrációról szóló feladatter­ve szellemében gyökeredzik és felettébb hasznos, új fel­állást tervez a megye építő­ipari kapacitásának a növe­lésére. Ennek egyik lépcsője- ként készítettük el saját pá­lyázatunkat, melyet az Épí­tési és Városfejlesztési Mi­nisztériumnak kell benyújta­nunk. Mintegy 16 milliós fej­lesztésre kértünk' hozzájáru­lást. Lényege, hogy a gépi tevékenység növelésével sze­relő jellegűvé változtassuk építőiparunkat. Földmunka-, emelő- és szakipari gépeket szerezzünk be, betonkeverő­telepet létesítsünk és a fej­lesztett középblokkos techno­lógia bevezetésével hatéko­nyabban dolgozhassunk. Ha ez megvalósul, akkor évente a jelenlegi húsz helyett 80- 100 lesz lakásépítési kapaci­tásunk. Méghozzá kevesebb élőmunkával, tehát a terme­lékenység igen jelentős nö­velésével. A megye többi építőipari szövetkezete is egységes szinten, s a koráb­biaknál sokkal eredménye­A Minisztertanács — a szövetkezeti törvényt és az időközben megjelent ágazati jogszabályokat figyelembe véve — módosította a me­zőgazdasági szakcsoportok­ról 1972-ben kiadott rende­letét. Lényeges változtatás pél­dául, hogy a szakcsopor­tok alakulásával, működésé­vel kapcsolatos alapvető kérdésekben döntési joga ezentúl a szövetkezet köz­gyűlése helyett a küldött- közgyűlésnek van, s ez több­féle olyan a szakcsoport ér­dekeit szolgáló határozatod is hozhat, amelyre a köz­gyűlésnek nem volt lehető­sége. A rendelet a korábbi­nál nagyobb hatáskört biz­tosít a szakcsoportok tevé­kenységében a szövetkezet igazgatóságának, vezetőségé­nek is, amennyiben lehetővé teszi számára, hogy a kül­döttközgyűlés határozata előtt is hozzájárulhat szak­csoport szervezéséhez, meg­határozott résztevékenység folytatásához. Ugyanakkor a szövetkezet belső szabályza­tában köteles rögzíteni a szakcsoport és a szö­vetkezet működési, gaz­sebben vállalhat részt az ál­talános feladatokból, ha meg­valósul az újfajta koncent­rált termelésszervezés. Terü­leteinken megszüntetheti munkáját az állami építő­ipar, amelynek más, na­gyobb feladatai lesznek. ' ♦ Erről azonban dr. Takács Jánost, a megyei tanács épí­tési és közlekedési osztályá­nak vezetőjét kérdezzük. — A koncentráció maga­sabb fokát akarjuk megte­remteni megyénk egész épí­tőiparában, területileg és a kapacitásfejlesztésben egy­aránt — tájékoztatott dr. Ta­kács János. — Ezt követeli a megye területfejlesztési tervének beruházási igénye és építőipari szervezeteink jelenlegi műszaki-technikai fejletlensége. — Abból indulunk ki, hogy az ötödik ötéves tervben csaknem 17 milliárd forint a beruházási igény, és ezek megvalósításához csak 15 430 millió forint értékű kapaci­tás áll rendelkezésre. A más­fél milliárdnyi kapacitáshi­ányt pótolni kell. De ho­gyan? Állami Építőipari Vál­lalatunk is csak megyei vi­szonylatban fejlettebb a töb­bihez (ÉPSZER, ipari szö­vetkezetek) viszonyítva. A telepszerű többszintes lakás­építésnek csupán 31 száza­lékát tudja korszerű techno­lógiával felépíteni. Előre kell tehát lépnünk. Ez a fo­lyamat ugyan már a negye­dik ötéves tervben megkez­dődött, azonban lényeges vál­tozást még nem hozott. A megye építőipara ma is a műszaki elmaradottság álla­potában van. Ez okozza a kapacitáshiányt. Ezen aka­runk változtatni, úgy, hogy valamennyi építőipari egység eszközeirtek, a lehetőségek szerint, összehangolt fejlesz­tését valósítsuk meg. Ezt kü­lönböző szintű koordinációs tanácskozásokon megbeszél­tük, s az építőipar komplex fejlesztését összekapcsoljuk a minisztérium által kiadott kapacitásnövelő pályázatok elkészítésével, melyeket, el­fogadásuk esetén, állami tá­mogatásban részesítenek. ♦ Lényegében három bázisú termelést növelő fejlesztést akarunk megvalósítani. Az állami építőiparban már sa­ját erőforrásból megkezdték a korszerű központi telep­dálkodási kapcsolatainak módját és tartalmát. A szak­csoport és a szövetkezet együttműködését nagyban segíti az a rendelkezés, amely szerint a szakcsoport tisztségviselője tagja lehet a szövetkezet vezetőségének, ahol a szakcsoport érdekeit közvetlenül képviselheti. Mind népgazdasági, mind szövetkezeti és szakcsoport­érdekeket egyaránt érvénye­sít az a rendelkezés, amely az eddigi merevebb szabá­lyozással szemben lehetővé teszi a kihasználatlan álló­eszközök átcsoportosítását. Korábban ugyanis a szövet­kezet által átengedett va­gyontárgyakat, állóeszközö­ket csak az a szakcsoport használhatta, amely azt kap­ta. Ha a szakcsoport az át­engedett állóeszközt nem tudta megfelelően kihasz­nálni, még beleegyezésével sem volt másnak átadható. Ennek következtében a szö­vetkezetek sok esetben ide­genkedtek, elzárkóztak a szakcsoportok támogatásá­tól, a munkájukat segítő eszközök átengedésétől. Formai változás, hogy a szakcsoport intéző bizottsá­hely (első ütemének) kiala­kítását, 90 milliós költség­gel. A várható állami támo­gatás mintegy 350-400 milli­ós beruházásából a leendő központi telep betonüzeme, majd a poligonüzem re­konstrukciós fejlesztése meg­teremti az alapját annak, hogy állami építőiparunk a jelenlegi középtéglablokkos technológiáról áttérjen a fej­lettebb, alagútzsalus építési módszerre. így évente több száz lakás felépítésével nö­veli meg kapacitását és a középtéglablokkos, illetve nagyelemes technológiát, mintegy átadja a tanácsi, valamint a szövetkezeti épí­tőiparnak, amelyek ezáltal ugyancsak magasabb szintre emelkednek. — Az ÉPSZER pályázata ebben a körben szintén a termelés- és termelékenység­növekedést elősegítő álló- alapfejlesztést célozza, hogy korszerűtlen termelőberende­zéseit fokozatosan felvált­hassa, s a megye beruházás­politikájának megvalósításá­ban a nagyelemes technoló­giát alkalmazhassa. Tehát az ÉPSZER is előrelép. — És előrelépnek, a ma leggyengébben álló ipari szö­vetkezetek, melyek közül há­rom készítette el pályázatát a fejlesztésre. A gyomai, a békéscsabai és a szarvasi. A békésiek pályázata rövidesen realizálódik már. Az építő­ipari szövetkezetek szerve­sen illeszkednek a megyei koncepcióba. Az egyes szek­torok között tehát kialakul a munkamegosztás és a terü­leti koordinációban betöltött szerepük szerinti fejlesztés, amely végül is magasabb szervezettségű építőipari egységet hoz létre mindhá­rom szektorban, és így ki­egészítik egymást. ♦ Nagyszerű kezdeményezés bontakozik ki, amely nem­csak Gyoma és Endrőd ösz- szeépítésének helyi kapaci­tásból történő megvalósulá­sát eredményezheti, hanem egy régóta égető megyei fel­adat megvalósítását: építő­iparunk korszerűsítését az eszköz- és területkoncentrá­ció okos szervezése útján. Ez teremti majd meg a VI. öt­éves terv indításának és vár­hatóan magasabb beruházá­si feladatai megvalósításának jó feltételeit és pótolhatja már az V. ötéves terv végé­ig is azt az építési kapaci­táshiányt, mely jelenleg még fennáll. gát és elnökét az eddigi négy helyett öt évre választ­ják, a felügyelő bizottság el­nevezését pedig ellenőrző bi­zottságra változtatták. A rendelet végül előírja, hogy a szakcsoportot működtető szövetkezetek alapszabályai­kat, szervezeti és működési szabályzatukat a mostani jogszabály rendelkezéseinek megfelelően kötelesek módo­sítani, kiegészíteni. Jelenleg 200 ezres taglét­számmal mintegy 2500 szak­csoport működik az ország­ban. A szakcsoportok 1976- ban 2,5 milliárd forint érté­kű terméket állítottak elő, il­letve értékesítettek. A mezőgazdasági kister­melőknek e jelentős szerve­zete társadalmi segítséget is igényel. Ennek elsődleges forrása a „befogadó” szövet­kezetek szervezeti és gazda­sági támogatása. Az új jog­szabály ehhez teremtett a korábbinál kedvezőbb felté­teleket, a gazdasági érdekek érvényesülését helyenként nehezítő rendelkezéseket fel­oldva segíti a szakcsoport és a szövetkezet jobb együtt­működését. Hazai fából Az ÉRDÉRT kétegyházi telepének fő profilja a láda- elemgyártás, illetve a keres­kedelmi tevékenység. Éven­te mintegy 14 ezer 500 köb­méter, zömmel importból származó lombos fát dolgoz­nak fel, különféle ládákat, ládaelemeket 6000 köbméter fából készítenek. Ezek több­ségét a hazai ZÖLDÉRT vállalatoknak szállítják. A kereskedelmi tevékenység nagyobb hányadát a fenyő-, a faragott, a rúd- és az áll­ványfa, valamint a farost, faforgács, parketta és kü­lönféle dekoritlemezek for­galmazása teszi ki a lakos­A kistermelők közelmúlt­ban Mezőtúron megtartott kiállításán talán legnagyobb sikere annak a szolnoki kis­termelő által készített gép­nek volt, melynek tulajdo­nosa könnyen és gyorsan vé­gezhet talajmunkát háztáji portáján. A sikerre mi sem jellemzőbb, mint hogy a né- zelődök nem kis hányada pénztárcáját is hajlandó lett volna megnyitni, ha kérdé­sükre: „mennyiért adja?” nem azt a választ kapta volna: „semmi pénzért”. El­képzelhető persze, hogy az érdeklődőknek szíves tájé­koztatást adó mester példá­ját majd többen követik. Még valószínűbb azonban; a jövőben még nagyobb lesz azoknak a száma, akik ez­után is készen akarnak vá­sárolni. Áz ilyenkor szokásos és aggályoskodó kérdésekre; vajon mennyiért, milyet és hol? — adott választ Mező­túron a Szolnok megyei AG- ROKER, korábban pedig Békéscsabán és Újkígyóson a helyi ÁFÉSZ, a vetőmag­bolt és a Békés megyei AG- ROKER kisgépeket népsze­rűsítő kiállítása. Az augusz­tus 20-án Medgyesegyházán tartott kiállításon ugyancsak a helyi ÁFÉSZ saját tulaj­donában levő kisgépeit tárta a látogatók elé. E vállala­tok az ilyenkor szokásos be­mutatót a helyszínen törté­nő vásárlások biztosításával egészítették ki. Az egyre in­kább a termelők igényeinek megfelelő minőségű, pénztár­cájukhoz mért gépeket, be­rendezéseket most olyanok­kal egészítették ki, melyek egyébként gyakran szerepel­nek a hiánycikkek listáján. Járva a megyét a kister­melők panaszkodták; szíve­sebben vennének TZK—4-es traktort, mint például sze­mélygépkocsit, csak hát az előbbi ritkán kapható. így azután gép nélkül marad­nak. Mint az előbbi példák is bizonyítják, az igények ki­elégítésére, az érdeklődés felkeltésére sokféle megol­dás kínálkozhat. Tény az is, hogy a nagyobbrészt import­ból származó kisgépekből az utóbbi egy évben az ellátás sokat javult, ha esetenként sági szolgáltatással. A tele­pen naponta 50 köbméternyi fából készítenek félkészter­méket, és 150 köbméter fara­gott gömbfát szállítanak a megrendelőknek. A telep ezekben a hetek­ben az átállás időszakát éli. Az év elejétől csak a hazai lombos fűrészárut dolgozzák fel és forgalmazzák, az im­portból származó lombos fa helyett fenyő fűrészárut for­galmaznak majd. Tovább fo­kozzák ezzel az ipari tevé­kenységüket, egyebek között 20 százalékkal növelik a Iá- daelemgyártást. Ehhez újabb famegmunkáló gépeket he­lyeztek üzembe, s természe­a forgalmazás hagy is kí­vánnivalót maga után. A minap e eszközök termelők­höz való eljuttatásának jó példáját láthattuk a televí­zió jóvoltából, a ceglédi Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz- ben. Az ott nyílt gazdabolt rövid idő alatt közkedveltté vált. Békés megyei adatokat vizsgálva megállapítható, az utóbbi hónapokban sem csökkent a háztáji gazdasá­gokban is használatos esz­közök iránti kereslet. Az év eltelt hónapjaiban többek közt 1550 darab permetezőt, 165 olasz motoros kapát, 290 szivattyút, 18 darab TZK— 4-es traktort adott el a me­gyei AGROKER. Hasonlóan élénk a kereslet szakköny­vek, vetőmagvak és növény­védő szerek iránt. Az elmondottakból követ­kezik ; miért foglalkozunk a kistermelők géppel és esz­közzel való ellátásával, hi­szen a termelési kedv meg­élénkülésével egyelőre sem­tesen bővítették az üzem­csarnokot is. Közel egymil­lió forintos beruházással ja­vították a munkakörülmé­nyeket, befejezéséhez köze­ledik a porelszívó szerelése, az áruszállítást és helyi anyagmozgatást gépesítették, ezzel jelentősen csökkent a nehéz fizikai munka. A va­gonokból már géppel rak­ják ki a fát, a berakásnak csupán 5 százalékát végzik kézi erővel. A félkésztermé­kek 60 százalékát egységra­kományként rakják a vasúti kocsikba, így azokat a fel- használás helyén is géppel mozgathatják. mi baj. Egyelőre. Kormá­nyunk programjából ismere­tes azonban, hogy népgazda­ságunk tartósan kíván épí­teni a háztáji gazdaságok ál­tal előállított termékekre. Márpedig, ha csak vala­mennyire is tartóssá kíván­juk tenni a folyamatot, nem feledkezhetünk meg a kis­gazdaságok műszaki ellátásá­ról sem. A gép itt is segítő­je, könnyítője az ember munkájának, s ez még ak­kor is így igaz, ha ezek egy­ben a pénz szerzésének esz­közévé is válnak. Említést érdemlő tehát az AGROKER vállalatok, ÁFÉSZ-ek, vetőmagboltok kisgépeket népszerűsítő szak- tanácsadással egybekötött bemutatói. Ezeken a terme­lők tájékozódhatnak, mérle­gelhetnek, míg végül pénzü­ket eszközökre váltják. Re­mélhető, hogy a tavaly elin­dult, idén tovább szélesedő kezdeményezés a jövőben is tovább tart... (Kepenyes) Sokféle adapterrel szerelhető fel a kisgazdaságokban jól hasznosítható TZ—4K—14B traktor Varga Dezső Rendelet a mezőgazdasági szakcsoportokról Kis gazdaságok — kis gépek A különféle motoros szivattyúk az öntözést segítik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents