Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-27 / 201. szám

1977. augusztus 27-, szombat o A Vasasszakszervezet központi vezetőségi ülése „Könyvről — könyvért” Békésen Jl kollektíva bizalma és a karrier A kohászatban, a gépipar­ban és .a villamosenergia­iparban az év hátralevő hó­napjaiban tovább kell fokoz­ni a termelés és az export növelésének ütemét, s akkor várhatóan teljesülnek az évi tervfeladatok — állapította meg pénteki ülésén a vasas­szakszervezet központi veze­tősége, miután értékelte az eddigi eredményeket. Az év első hét hónapjában a gépipar termelése 9,4 szá­zalékkal, a kohászaté 3,6 szá­zalékkal, ezen belül a nyers­vasé 5, a nyersacélé 7,8 szá­zalékkal növekedett a múlt év hasonló időszakához ké­pest. Ezeket az eredménye­ket a termelékenység jelen­tős emelésével érték el.' A szocialista export időarányo­san teljesült, ugyanakkor a tőkés kivitelben lemaradás van. A vállalatok általában vé­ve hatékonyabb gazdálkodá­sát nagymértékben segítette az év elején Csepelen kez­deményezett jubileumi mun­kaverseny. Ennek során tel­jesítve a felajánlások nagy részét, a három ágazat vál­lalatai 813 millió forintot ta­karítottak meg anyagokból, energiából a megtakarítás pe­dig 119 millió forint. Széles körben terjed az „Egy bri­gád, egy hasznosított újítás”, a három iparág dolgozói hat hónap alatt 29 ezer újítást nyújtottak be, amelyből ki­lencezret elfogadtak. A vasasszakszervezet köz­ponti vezetőségi ülésén megjelent és felszólalt Bisz- ku Béla, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja, aki tagja a szakszervezet központi vezetőségének is, és Herczeg Károly, a SZOT főtitkárhelyettese. Készülődés a BNY-re Más nevet adtak ugyan az idei táncdalfesztiválnak, de a cél ugyanaz volt, mint már hosszú évek óta: bemu­tatni az együttesek új szá­mait és az előadók dalait. Leírták és elmondták a po­zitív és negatív véleménye­ket. Jó üzleti érzékkel még a vetélkedő alatt a Hangle­mezgyártó Vállalat megje­lentette a versenyszámokat. Metronóm-ügyben kerestük fel a békéscsabai Hangle­mezboltot. Futaki Jánosné el­mondta, hogy a csabai üzlet is megkapta az összes szá­mok lemezeit, egy kis szép­séghibával. Az történt ugyanis, hogy csak a Neo- ton, az Apostol, a Piramis és a Generál együttesek le­mezeiből érkezett 200 darab, az összes többiből csak 40 darabot kaptak. A vevőkörben legkapósabb lemezek: az Illés, a Corvina, a Hungária volt, szólóéne­kesként Katona Klári aratta a legnagyobb sikert. Érdekességként mondta el Futaki Jánosné, hogy nem is a versenyszámok aratták a legnagyobb sikert, hanem a versenyen kívül indult Ko­vács Kati dalai: az Indián .nyár és Ha legközelebb lát­szobát, s átlagosan 2,6 éjsza­kát töltöttek itt. Figyelemre méltó, hogy legjelentősebb nyári üdülőhelyünkön, a Ba­latonon a külföldi vendég- forgalom — csakúgy, mint tavaly — lényegében azonos volt az előző évivel. A tó mellett eltöltött idejük vi­szont 39 százalékkal növeke­dett. A statisztika szerint az év első hét hónapjában 2,3 mil­lió magyar állampolgár uta­zott külföldre, 20 százalék­kal, 357 ezerrel többen, mint az elmúlt évben. lak című számai aratták. Omegáék szintén diadalt arattak, igaz ennek érdeké­ben „mindent bedobtak”. Fotó: Veress Erzsi Ezekből a lemezekből mind­össze csak 40 darabot kapott a bolt. B. V. Friss diplomások Csütörtökön, augusztus 25- én ünnepélyes diplomaosztás volt a Debreceni Tanítókép­ző Főiskola szegedi kihelye­zett levelező tagozatán. Az öttagú államvizsga-bizottság előtt 28 népművelő—könyvtár szakos hallgató tett sikeres vizsgát. A frissen végzett népművelők, illetve könyv­tárosok közül 12-en Békés megyeiek. Nyolcán a megye- székhely könyvtáraiban és közművelődési intézményei­ben dolgoznak, hatan a me­gye különböző községeiben, most már hivatalos minőség­ben terjesztik a kultúrát. A három hét múlva, szep­tember 16-án megnyíló őszi Budapesti Nemzetközi Vásár elővételi belépőjegyeinek el­osztása, postázása megkezdő­dött. A HUNGEXPO főpénz­tára eddig mintegy húszezer szakmai belépőjegyre kapott megrendelést a vállalatoktól, intézményektől és szövetke­zetektől. Ezek a 60 forintos szakmai jegyek egynapos lá­togatásra érvényesek, s ezért a vállalatok az üzleti és koo­perációs kapcsolatok fej­lesztésében legjobban érde­kelt szakembereiknek eddig 1500 szakmai bérletet is ren­deltek. (A nagyközönség be­lépőjegye változatlanul 15 forintba kerül.) A fogyasztási cikkek nagy nemzetközi seregszemléje el­sősorban a nagyközönségvá­sára, de a HUNGEXPO ked­A békéscsabai ipari szövet­kezeti fiatalok klubja, a Gyo­pár ifjúsági klub évente egy bel- és egy külföldi túra­kirándulást szervez. Az idei hazai túra során Szentendré­re és környékére látogattak el egy hétre 23-an a klub vező lehetőségeket nyújt a szakemberek és az üzletem­berek találkozóira, hivata­los tárgyalásaira is. Szep­tember 19-én, 20-án és 21- én ugyanis szakmai napot tartanak, amikor reggel 9 órától déli 1 óráig csak a szakmai jeggyel rendelkezők léphetnek be a kiállítás te­rületére, s így zsúfoltság nél­kül, zavartalanabbul bonyo­líthatják le megbeszélései­ket. A szakmai programot a korábbinál is gondosabban készítette elő a HUNG­EXPO, mert felkérésére a külkereskedelmi vállalatok is aktívan részt vettek ebben a munkában. A tavaszi BNV-n bevált tapasztalatok szerint ezúttal is több száz névre szóló látogatói jegyet, tiszteletjegyet küldtek kül­földi partnereiknek. tagjai közül. Akiket pedig inkább a Magas-Tátra érde­kel, azok most utaztak el. Tizenheten pénteken keltek útra Poprádra, ahonnan gyalogtúrák mellett egy nap­ra felkeresik Zakopánét is. Régen voltak annyian a békési szövetkezeti könyves­boltban, mint tegnap dél­után. A könyvbarátok, iroda­lom/ iránt érdeklődők a rá­dió népszerű „Könyvről — könyvért” című irodalmi ve­télkedőjének adásán Komo- róczki László főiskolai hall­gató, Tomka Mihály könyv­táros, Kiss Edit gimnazista, Az Országos Idegenforgalmi Tanács most elkészült gyors­mérlege szerint az év első hét hónapjában összesen 6,6 mil­lió külföldi fordult meg az országban, 1,5 millióval több, mint az előző év azonos idő­szakában. Közülük 3,7 mil­lióan túristaként látogattak hozzánk, vagyis legalább egy éjszakát Magyarországon töl­töttek, a többi pedig kirán­duló és átutazó volt. Legtöb­ben — a külföldieknek csak­nem fele — júliusban, az idegenforgalmi főidény első hónapjában érkeztek ha­zánkba. Nyeste Sándor egyetemista és Pápai Teréz tanuló vállal­kozott arra, hogy válaszoljon Liptai Katalin kérdéseire, melyekhez Peczkay Endre színművész olvasott fel sze­melvényeket. Mindenki meg­nyerte a könyvvásárlási utal­ványt, de valamennyi hall­gató nyertes volt ezúttal is. Fotó: Gál Edit A turisták száma január 1. és július vége között 35 szá­zalékkal — csaknem 1 mil­lióval — volt nagyobb. Mint az előző év első hét hónap­jában, s nagy többségük a szocialista országokból ér­kezett. Egy turista átlagosan hat éjszakát töltött az or­szágban. A külföldi vendé­gek itt-tartózkodási idejük­nek 21 százalékát töltötték kereskedelmi szálláshelyeken — szállodában, bungalóban, kempingben, fizetővendég­szobában —, a többit roko­noknál, ismerősöknél, illetve más magánszállásokon. Hét hónap alatt 1,3 millió kül­földi vett igénybe kereske­delmi szálláshelyet, 108 ezer­rel, csaknem 10 százalékkal több, mint 1976-ban. A ven­dégek közül csaknem 700 ez­ren a szállodákban béreltek A Metronóm 77 lemezei Békéscsabai szövetkezeti fiatalok kirándulásai Idegenforgalmi gyorsmérleg lorisz Fominhoz, a le- ] rúngrádi Elektroszila I vezérigazgatójához be­szélgetésre szóló meghívást kapott egy eredményesen dolgozó és saját jövőjét ma­gabiztosan tervező szakem­ber. A vezérigazgató közöl­te vele: alacsonyabb beosz­tásba helyezi, mert beosz­tottjai nem sokra tartják emberi tulajdonságait. A ve­zérigazgató megmutatta ne­ki a szociogrammját. Olyan volt ez, mint egy kardiog- ram: a felső csúcsok a kép­zettséget, a fegyelmet, a mélypontok pedig a tapinta­tot, a méltányosságot, a be­csületességet jelölték. A kol­lektíva nem vétett az igaz­ság ellen, érdeme szerint ítélte meg az illetőt. Borisz Fomin csak az eredményt összegezte. Az Elektroszila kapuin húszezren lépnek be napon­ta. Vannak köztük műveze­tők, főművezetők, műhely­főnökök. ök alkotják a „kö­zépső láncszemet”, lényegé­ben ők továbbítják a mun­kásokhoz a „felülről” kapott gondolatokat és feladatokat, s ők hozzák a vállalatveze­tőség tudomására a dolgo­zók kezdeményezéseit. Peda­gógusok is, pszichológusok is, parancsnokok is. Sokban tőlük függ a siker. Ezért hát nem is lehetnek az ő helyü­kön „alkalmi” emberek. Márpedig bőven akadtak ilyenek. S a gyár vezetősé­ge átminősítéshez folyamo­dott, hogy kijavítsa a hibá­kat. „Mi az új ebben?” — kérdezheti az olvasó. Való­ban, más szovjet üzemekben is előfordul átminősítés. Az Elektroszila szociális-gazda­sági kutatásokkal foglalko­zó osztálya azonban az át­minősítés újszerű végrehaj­tását javasolta. Kidolgoztak egy kérdőívet, amelyen harminc ilyen kér­dés szerepelt: „Ügy véli-e, hogy az illetőben megvan a felelősségérzet a reá bízott ügyért?”, „Képes-e aláren­delni egyéni érdekeit a kö­zösségi érdekeknek?”, „Elv- szerű-e a magatartása?”, „Igazságos-e beosztottjai­val?”, Eltűri-e, hogy bírál­ják?”, „Meg tudja-e köve­telni utasításainak végrehaj­tását?”, „Együttérző és meg­értő-e?” ... A kérdőívet minden veze­tőről 15—20 munkás, majd 3—5 kolléga, legutoljára pe­dig a közvetlen főnöke töl­tötte ki. A kérdőívek feldol­gozása után kialakult a szo- ciogramm, amelyben látha­tó volt a közösség bizalmi görbéje. Annál a szakember­nél, akit a vezérigazgató be­szélgetésre invitált, a bizal­mi görbe „mínuszba ment át”, s ezért alacsonyabb be­osztásba helyezték, Ugyanez a sors érte a vezetők öt szá­zalékát. A többiek 30 száza­lékánál éppen ellenkezőleg alakult a helyzet: azok közé kerültek, akik az előléptetés­nél számításba jöhetnek, s növelték az illetményüket. (Itt jegyezzük meg: mivel a fiatal szakembereket, vala­mint a gyermeket váró nő­ket, vagy az olyan anyákat, akiknek egyévesnél fiata­labb a gyermekük, nem le­het alacsonyabb munkakör­be helyezni, még kevésbé elbocsátani — ezért őket ter­mészetesen nem minősítet­ték.) Az Elektroszila üzemben 1972-ben hajtották végre a műszakiak és a vezető ká­derek első ilyen minősítését. A következőre 1975-ben ke­rült sor. Ezt már elektroni­kus számítógépek segítségé­vel és elmélyültebben végez­ték. Így például a különö­sen fontos tisztségeket betöl­tő személyek önmagukról is kitöltötték a kérdéseket. Ez­után válaszaikat összevetet­ték a kollektívától beérke­zett válaszokkal. A pszicho­lógusok pedig meghatároz­ták, hogy milyen típusba tartoznak. Most az Elektroszila szo­ciológusai „Az ember és munkája” témában új vizs­gálatra készülődnek. A cél: tisztázni annak okait, hogy az emberek miért elégedet­tek vagy elégedetlenek a vállalattal, a munkával stb. □ szovjet vállalatok képviselői a Balti- tenger mellékéről, Ukrajnából, az Uraiból, Szi­bériából most Leningrádba utaznak, hogy megismerked­jenek az Elektroszila szociá­lis-pszichológiai tapasztala­taival. N. Jampolszkaja Szakmunkástanulók versenye a KISZÖV-nél Az OKISZ felhívása nyo­mán az idén második alka­lommal rendez az Ipari Szö­vetkezetek Békés megyei Szövetsége versenyt szak­munkástanulói számára. A harmadéves tanulók el­méleti és gyakorlati ismere­teit elősegítő vetélkedőt ta­valy még csak három szak­mában— asztalos, női szabó, kőműves — rendezték meg, a szeptember végén és októ­ber elején zajló mostani ve­télkedőn viszont már lakato­sok és cipőfelsőrész-készítők is bemutatják tudásukat. Ed­dig negyven fiatal jelentke­zett a megye különféle szö­vetkezeteiből. Az említett szakmák 2—2 legjobban sze­replő versenyzője ott lehet majd a november 11—13-án Szolnokon sorra kerülő te­rületi döntőn is, amelyen tíz megye legjobbjai találkoz­nak. Ez utóbbiról kellemes emlékei vannak a mezőberé- nyi bútoripari szövetkezet­nek, hiszen az asztalosszak­mában tanulóik tavaly a legjobbnak bizonyultak. Negyedmillió fácán Szépen fejlttdik a mesterségesen szaporított állomány Szolnok megye fácánban egyik leggazdagabb területe az országnak, egy-egy vad­számláláskor negyedmillió körüli színes tollazatú, igen ízletes húsú vadszárnyast vesznek számba. A természe­tes állomány gyarapítására,” a megye valamennyi vadász- társasága a mesterséges ne­velést is alkalmazza. Az ilyen irányú igények kielé­gítését az abádszalóki va­dásztársaság fácánoskertje biztosítja, ahol korszerű, nagyüzemi módszerekkel kel­tetik ki a begyűjtött to­jásokat és a háromezres törzsállomány szaporulatából is növelik az állományt. Ebben az évben Abádsza- lókról hetvenezer fácáncsibét és 12 ezer tojást adtak át a vadásztársaságoknak, ami rekordnak számít. A mester­ségesen szaporított állomány igen szépen fejlődik, hisz a földeken bőséges táplálékot találnak.

Next

/
Thumbnails
Contents