Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-25 / 199. szám
1977. augusztus 25., csütörtök o Eredményes félév a szeghalmi paplanüzemben A Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi paplanüzemében az elmúlt év végén teljes kapacitással megkezdődött a termelés. A 80 dolgozót és 15 bedolgozót foglalkoztató könnyűipari üzem eredeti tervében az idén 70 millió forintos termelési érték elérése szerepelt. Ez az összeg a vállalati termelés 40 százalékát teszi ki. A munkaversenyi felajánlások révén módosult a vállalat és az üzem terve. A paplanüzem első félévi célkitűzéseiben 41 millió forintos termelési érték szerepelt. A kollektíva ezt a megemelt, feszített tervet 96,5 százalékra teljesítette. Az üzem szabott kelmét kap feldolgozásra, itt állítják össze, majd csomagolják, s közvetlen a telepről szállítják az ország nagykereskedelmi vállalatainak a kész paplanokat. A közeljövőben két újabb termelékeny paplantűző gépet helyeznek üzembe, mely a feldolgozókapacitást növeli. Az év első felében 23,8 százalékkal növekedtek az átlagkeresetek, az eredményesség 72,2 százalékkal nagyobb. Az üzemben 4 szocialista brigád tömöríti soraiba a dolgozók 80 százalékát, akik munka- verseny-felajánlásukban 10 százalékos termelékenységnövekedést, s év végére dolgozónként egymillió forint termelési érték elérését tűzték ki célul. Ezentúl a kis kollektívák társadalmi munkában segítik a fejlődő nagyközség gyermekintézményeit, a település, az üzem csinosítását. Több mint ötvenöt mázsa búza az Orosházi állami Gazdaságban Az Orosházi Állami Gazdaság nem tartozik a nagy területen gazdálkodó mező- gazdasági üzemek közé. Az ez évi termelési tervük mégis 282 millió forint. Ennek a nagyon magas értéknek 41 százalékát az állattartás adja. A szarvasmarha-ágazatot fejlesztik a gazdaságban, a tejtermelés fokozására a meglevő 1300 magyartarka tehenet a tejtípusú Holstein- frizzel keresztezik. Így a tehénlétszám ugyan kevesebb, de a tejtermelés mégis több 32 ezer literrel a tervezettnél. Az állami gazdaságok sertéstelepének legnagyobb részesedője az Orosházi Állami Gazdaság. Sertéstenyésztésük ennek a telepnek a munkájából adódik. A telep ez évi első féléves tervét nem tudta teljesíteni. A kocalétszám mintegy 7 százalékkal maradt el a tervezettől, kocasüldőt is kevesebbet vásároltak. Ennek a jövő évi termelésre szintén kedvezőtlen hatása várható. Az állami gazdaság növénytermesztése ebben az évben előreláthatóan a tervezettnél mintegy 3 millió forinttal több eredményt hoz. A gazdaság 515 hektár zöldborsó termésére kötött szerződést a konzervgyárral, és 80 hektár vetőmag zöldborsóra a Vetőmagtermeltető Vállalattal. A szakaszos vetés és a májusi aszályos időjárás utáni jó időben jött csapadék kedvező hatással volt a zöldborsó termésére. Így a 40 mázsa hektáronkénti terméssel szemben 45 mázsa volt a hektáronkénti átlag. Gabonafélék közül legnagyobb területen étkezési és takarmánybúzát termesztenek a gazdaságban, több mint ezer hektáron. Ä területen a tervezett termésátlag 48 mázsa volt hektáronként és 55 mázsa 44 kiló szemtermést takarítottak be. Ezzel a Békés és Csongrád megyei állami gazdaságok közül a második helyet érték el. Cukorrépából 294 hektárt vetettek be, a tervezett átlagtermés 400 mázsa. Az eddigi vizsgálatok alapján a A Gyulai Fa-, Fém-, Bútoripari Szövetkezet első féléves tervét 102 százalékra teljesítette. A második fél évben 110 millió forint termelési értéket állítanak elő, amelyből jelentős az export is. Jelenleg színházi nézőtéri berendezéseket, zsöllyéket gyártanak a Szovjetuniónak. Ezzel párhuzamosan a hazai igények is tovább nőttek, vendéglátóipari egységek, vállalati irodák, kultúrhá- zak berendezései iránt. Ezek kielégítését szolgálja az az gazdaságban bízvást számíthatnak erre az értékre. A lucernaterülete 850 hektár. Majdnem száz hektárral több, mint tavaly. A terület ilyen mértékű növelését a szárítóüzemek zöld anyaggal való ellátása, valamint az állattenyésztés nagyobb lu- cernaszéna-igénye tette szükségessé. A majd 770 hektáros kukoricától 75 mázsás termést várnak hektáronként. Az eddigi termésbecslések után — bár nagyon hozzávetőlegesek — a növényállomány jelenlegi állapotát alapul véve ez az aránylag magas terv teljesíthető. új, 30 millió forintos beruházás, melyet ez évben vesz át a szövetkezet. Az üzemcsarnokba még további 25 millió forint gépi beruházást kívánnak megvalósítani az V. ötéves tervben. Nagyarányú a kooperáció is, többek között a galván- kezelési munkákat a Vasas Izzó mázai üzeme végzi és ugyancsak vasmunkákat vállalt a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet is a gyulaiaknak. Új üzemcsarnok Gyulán, a bútoripari szövetkezetben Dinnyések Medgyesegyházán Kojnok Ádám nyugdíjas sertésgondozó most csősz. A medgyesegyházi Haladás Tsz 12 tagjának a háztáji földjén termesztett dinnyét őrzi. Az egy tagban levő területből 1200 négyszögöl is az övé. A talajművelést a tsz vállalta, nem sokat kellett fizetni érte. A fészektrágyázás, a palántakiültetés, a növényápolás a tulajdonosok dolga volt. A szedés is, ami azonban egyelőre még nem fejeződött be. A tavaszi szárazság idején eléggé kilátástalannak mutatkozott a helyzet. A palánták locsolása nem sokat segített, pedig nem volt könnyű a lajtból kannákban cipelni a vizet. De az eső később magához térítette a növényeket. Gyors fejlődésnek indultak és bekövetkezett az, amire számítani sem mertek: jó közepes lett a termés. Túlságosan nagy veszteség nem érte volna a dinnyéseket rossz termés esetén sem, mert biztosították magukat a kár ellen. Szerencsére azonban minden természeti csapás elkerülte őket, így az Állami Biztosítónak egy fillért sem kellett térítenie. A termést nagyrészt már értékesítették. Jobbára szabadpiacon, Békéscsabán és Orosházán. A ZÖLDÉRT- nek csak a szerződés szerinti mennyiséget adták át, mert kevesellték az átvételi árat. Az mindenesetre az idén is beigazolódott, hogy a dinnyetermesztésre nem fizetnek rá azok, akik foglalkoznak vele, és persze értenek is hozzá. Sőt! Kojnok Ádám a maga 1109 négyszögöl földjének a bruttó bevételét mintegy 20 ezer forintra becsüli. — Ebből mennyi volt a kiadás? — kérdezem. — Számításom szerint, hétezer forint, ami a következőképpen oszlik meg: a fólia alatti palántanevelés, a locsolásra lajtban kiszállított víz, a négyszeri permetezés költsége és a biztosítási díj. Mindezek levonása után — úgy vélem — az egy órára jutó munkadíj nem kevesebb 20 forintnál, amiért már érdemes dolgozni. — Jó nyugdíj kiegészítés... — Igen. A nyugdíjam 1800 forint, amiből éppenséggel meg lehetne élni, de nekem két gyermekem és három unokám van. Mi öregek pedig szeretünk jó szülők és nagyszülők is lenni. — Nem szokták lopni a dinnyét? — Nappal rendszerint én őrködöm, éjszaka hol az egyik, hol a másik tulajdonos jön ki. és szétnéz. Van egy kutyánk, nagy kuvasz a csőszháznál, ami barátságos ugyan és szeret jókat aludni, de a puszta megjelenése elijeszti a hivatlan látogatókat. Sőt van egy fényszórónk is, amit Karlik János és Csóti Alajos (két dinnyés) szerelt fel. A körbe forgatható fényszóróval néha megvilágítjuk az egész területet. Itt tehát nem érdemes lopással kísérletezni. Medgyesegyháza valamikor a földimogyoróról volt nevezetes, aztán a fólia alatti primőr paprika termesztése terjedt el. Kojnok Ádám véleménye szerint, most a dinnyetermesztés kezdődik. Mindig az lép előtérbe, ami jövedelmezőbb. Már nincs sok dinnye a földeken, de a szorgalmas tulajdonosok semmit sem hagynak kárba veszni. Még az apraját sem, amit szeptemberben jó áron lehet majd eladni. A háziasszonyok csemegének számító savanyúságot készítenek belőle. Pásztor Béla A kovácsmesterség a kihaló szakmák sorába lépett. Azt a kevés lovat, mely fellelhető egy-egy községben, lassan a tsz lakatosai vasalják. Máshol már így van, de Dévaványán nem. Itt még áll az eredeti kovácsműhely az Aranykalász Tsz központi majorjában és cseng az üllő a kovácsok kalapálásától. Bárki bármit mond is: szép, gyönyörű szakma ez, mert a holt anyagot megeleveníti. Itt van mindjárt a patkó. Általában ketten igazítják az ívét, majd egy nyeles vágóval meghúzzák a barázdát, és egy szögletes nyeles lyukasztóval kiütik a patkószeg helyét. Látszatra a külső szemlélőnek aligha mond többet a patkókészítés. Pedig itt több történik. A patkóvasat fehér melegre izzítják, majd az üllőn formázzák patkó alakra. Aki vezeti a műveletet egyik kezében kilós kalapács, a másikban pedig tűzi fogóban az izzó anyag. Ez az ember aprókat üt a vasra, mutatja a ráverő kovácsnak hova üssön. S ahogyan formálódik az anyag úgy derül kedvre a vezető kovács. Apró ütésekkel, nagyon pontos ütemérzékkel pengeti az üllő gömbölyű, csúcsban végződő részét. Közben a ráverő kovács igen. csak paskolja a még vörösen izzó vasat. Eljött az idő, hogy a vezető kovács leintse a rá- verést. Egyszer csak beüt a vasra és a kalapácsot lehúzza az üllőn. Ilyenkor csilingelő, visító hang hallatszik. Ezután a ráverő hármat üt növekvő erővel ütemesen az üllő végére. Ilyenkor harangzúgáshoz hasonló zengés- bongás tölti ki a műhelyt. Játszanak a kovácsok a megformált anyag fölött. De mégsem ez a szép, a legszebb ebben a patkókészítésben, hanem a hetes ütés. Amikor a patkó elnyeri teljes, félkör alakját, ekkor még belül igazítani kell rajta, hogy a hajlítás sima legyen és egyenletes, ne nyomja a ló patáját. Ilyenkor a vezető kovács apró ütésekkel igazítja az anyagot, majd amikor élire állítja a patkót és a sarkára csap, a ráverő kovács hétszer üt a vezető kovács két kalapácsütésének pontosan az időütem közepének megfelelően az üllő szélére. A játék, a munka irama, hevessége adja a hét kalapácsütés 1 hangszínét. Ilyenkor a legcsodálatosabb a kovácsműhely, mintha ott egy egész harangtorony lenne, cseng- bong. Miért is írtam le mindezt ennyire részletesen? A munka szépsége, az ütem, az ütem közötti kalapálás szabályos csengése, a szép, a gyönyörű ebben a szakmában, melyet az Aranykalász Tsz kovácsai játszva művelnek. Amikor bekukkantottunk a műhelybe, Rodostóból érkezett török vendégeknek mutatták be a kovácsmesterség egyik legszebb munkafázisát. Hogyan jutottak a ro- dostóiak Dévaványára? Debtébe. Múzeum lesz a házból, mondták a török vendégek. A Ványára látogató török vendégek azonban mást is láthattak. Az Aranykalász Tsz központi majorjában létesült a tehenészet, mely naKovácsok patkókészítés közben recenből. Az itteni városi népi együttesnél vendégeskedtek. Egy kisebb csoport Kiss Ferenc debreceni lakos révén, hogy-hogy nem Ványára került. Szó volt itt a történelemről is, a napjainkban formálódó magyar—török barátságról. Rodostó, Rákóczi Ferenc, a Magyar utca és a Rákóczi-ház sorsa lopakodott a patkókészítés szüneElek Sándorné a tiszta tejkonyhában ponta 4500—5000 liter tejet termel. Kimagasló eredményeivel ez a tehenészet harmadik helyen áll a megye szövetkezetei között. A modern telepen gépek könnyítik a munkát. A korszerű tej- gazdasági gépek, a hozzáér, tés, a tisztaság ez itt természetes. A dévaványai Aranykalász Tsz-ben termelt tejet Szeghalmon, a Sárréti Tsz-ek tejüzemében dolgozzák fel, juttatják Debrecenbe, Békéscsabára és még nagyon sok helyre. A tej másik részéből vajat, túrót, tejfölt, sajtot gyártanak eladásra. Dévaványa így kapcsolódik többek közt a megyéhez, az országhoz. Mindezt csak erősíti a gabonaipar riszhánto- lója, mely új silótornyokkal és csomagolóval bővül az idén. Lám, nemcsak a kovácsok vernek rá az izzó vasra ütemesen a szakma fortélyainak, szépségeinek és gyönyörűségeinek teljes ismeretében, hanem a tehenészek is a több tejért, a gabonások pedig a szebben, jobban kikészített rizsért. Szóval ebben a községben van mit látni. Érezni lehet az élet lüktetését, a munka játékos szerete- tét, mely elbűvöli az idegent, magával ragadja a szemlélőt, mindjobban beteljesedő szép ügyünk elismerésére. D. K. Az épülő silótornyok és csomagoló a rizshántolóban
