Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-25 / 199. szám
1977. augusztus 25., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Mi jön ezután? Köröstarcsán, a Széchenyi és Kossuth utca sarkán 90 tokos szögben fordul a kiemelt útvonal. A Széchenyi utca felől jövők ezt azonban csak nehezen veszik észre. Az út ugyanis teljes szélességében folytatódik a kereszteződés után is. Ez igen sokakat megtéveszt, és lassítás nélkül robognak át, az elsőbbségadást elmulasztva. Sok baleset is történt már itt. A kereszteződést jelző tábla túlságosan messze került a tényleges veszélyzónától Szép példa Udvariasságra, az idősek tiszteletére is van szép példa. Erről ír Döme Sándor szb-titkár: „A budapesti 1. sz. Volán Vállalat 8-as számú üzemegységének nyugdíjasai 1977. július 20-án kirándultak Gyulára. Kilenc órakor — mivel igen nagy meleg volt — a fürdő már majdnem teljesen megtelt. Atöltözési lehetőség csak a fogasos öltözőkben volt. Felkerestük a fürdő vezetőjét, legyen segítségünkre. Amikor megtudta, hogy nyugdíjasok vagyunk, a legnagyobb készséggel rendelkezésünkre bocsátott négy nagyméretű kabint, amiben mindannyian át tudtunk öltözni. Nyugdíjasaink jóleső érzéssel vették tudomásul ezt a kedves figyelmességet.” Útkereszteződés villanyoszlopakadállyal Boldizsár Gyula egy villanyoszlopról ír, amely veszélyezteti a közlekedés biztonságát. Mezőmegyer és Me- zőberény között megsokszorozódott a forgalom. Az utat a KPM közúti igazgatóságának dolgozói újjávarázsolták. Szinte élvezet rajta menni. A mezőmegyeri MÁV-állomás előtt, az elágazó utat is megcsinálták. Ám az állomás előtti útkereszteződésben egy hatalmas villanyoszlop áll, és veszélyezteti a forgalmat. El kellene távolítani, még mielőtt valamilyen baleset bekövetkezik. Szerkesztői üzenetek Frank Gáborné, Elek: Panaszát eljuttattuk a Társadalombiztosítási Intézet békéscsabai igazgatóságához. Hamarosan érdemleges választ adunk. Baranyai Mihályné, Csorvás: Panaszát a Volán 8-as számú vállalat megvizsgálta. A 47-es számú főközlekedési utat hamarosan főútvonallá nyilvánítják. Az ilyen utaknál szigorú előírás, hogy autóbusz-megállót csak külön erre a célra épített leálló sávon lehet képezni. Mivel erre nincs lehetőség, Csorváson az egészségház előtt nem áll meg a busz. T. Imréné, Gyula: Amíg férje sorkatonai szolgálatot teljesít, az ön munkaviszonyát nem szüntethetik meg. Gyermekét lakásához, illetve munkahelyéhez legközelebb levő óvodába kötelesek felvenni. Ebben az ügyben forduljon a városi tanácshoz. Zajongő autósok Lakatos Jánosné, Békéscsaba, Táncsics út 48. szám alatti lakos keserű hangú levelet küldött a szerkesztőségbe. „A házam előtt van az autóvizsgapálya. Tűrhetetlen, ami ott megy reggel 5 órától 10 óráig, majd délután 4 órától este 10 óráig. Naponta 10—20 ember vitatja meg a házam előtt a vizsga problémáit. Kiabálnak, hogy jobbra, meg balra hajts. Hátukat nekitámasztják a ház falának, s a festéket teljesen lesúrolták. Még a szigetelőpapírt is lecsipkedték. Nem győzőm rendbe tartani. Nyugdíjas vagyok, nincs any- nyi pénzem. De különben is! A szobában alszik a lányom, aki állandóan éjszakai műszakos, este 8-tól reggel 4- ig a Barneválnál. Az autósok zajongása miatt nem tud pihenni.” fl szemetet a ház elé szórják A vandalizmus Békéscsabán a Vigasz utcában lakók közül többen arra panaszkodnak, hogy a köztisztasági vállalat elvitte a szemétgyűjtő ládát, s ugyanakkor elhelyezett egy szemétlerakást tiltó táblát Ennek ellenére — főként sötétedés után — sokan a ház elé hordják a szemetet. Nemcsak az egyre halmozódó hulladék látványa, hanem a fertőzésveszély és a bűz is nyugtalanítja a környék lakóit. A levél írói igényeltek ugyan egy konténert, de kérésüket az illetékes szerv elutasította. Ezek után mi is kíváncsiak vagyunk, hová hordják a Vigasz utcai lakók a hulladékot, ha erre egyáltalán nincs alkalmas szemétgyűjtő. Az utóbbi időben gyakori fényképes sajtótéma Békéscsabán a világító reklámoszlopok állapota — írja Ba- ráth László, a Magyar Hirdető Békés megyei vezetője. — A legtöbb problémát a vandalizmus okozza. A Tanácsköztársaság útja 63—65. számú háznál az ABC-vel szemben levő órás reklám- oszlop egyik alórájának számlapját tépték le. Gyakori az üvegtörés is. Az elmúlt két nap alatt az 1919-esek tere sarkán levő világító oszlopnak három üvegét törték be, és elvitték belőle a reklámanyagot. Aki megtalálja Ha az ember elveszít valamit, okkal bosszankodik. Még inkább akkor, ha lakása, vagy éppen munkahelye íróasztalának kulcsait hagyja el. A napokban elkeseredett hangulatban jött be a szerkesztőségünkbe Sz. András. Augusztus 9-én Békéscsabán a Tanácsköztársaság útján az OTP-, vagy a MÉK- irodaháza előtt elvesztette kulcscsomóját, amelyre hét darab kulcs volt akasztva. A talált tárgyakat a békéscsabai Városi Tanácsnál kell leadni megőrzésre. Reméljük, olvasónk hamarosan átveheti kulcsait a talált tárgyak osztályán. Mi van a „Melósban”? Mint más művelődési intézménynél, így Békéscsabán, az Építők Munkácsy Mihály Művelődési Házában is tart a nyári szünet szeptember 6-ig. Ezután beindulnak a klubok, szakkörök, s heti egy alkalommal rendszeres előadásokra, s különböző rendezvényekre kerül sor — írja levelében Vörös Sándorné, a művelődési ház vezetője. A nyári szünet azonban nem jelenti azt, hogy csak disco van a „Melósban”. Egész évben folyamatosan heti két alkalommal asztali- tenisz-, sakkszakkör biztosítja a fizikai és szellemi sportot kedvelők számára a lehetőséget. A MANZÁRD ifjúsági klub és irodalmi színpad nyitva áll a látogatók előtt. Nyugdíjasaink heti három alkalommal töltik el délelőttjeiket abban a házban, amit még ők építettek. Meg kell említenünk még a kirándulások szervezését, s a különböző — más közművelődési intézmény által rendezett — előadásokon való részvételt. Békésen, a művelődési háznál van ez a szeméttároló. Ajtaja hiányzik, s így nem valami szemet gyönyörködtető látványt nyújt a kitárulkozás, de az a szemét sem, ami kiszóródik az utcára Békési „idill” JOGÁSZUNK VÁLASZOL Füleki Zoltánná, Békéscsaba : Gyermekgondozási segélyre munkaviszony alapján a szülési szabadság lejártát követően a gyermek három éves koráig jogosult a dolgozó nő, de csak akkor ha a szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül ösz- szesen 12 hónapig munkaviszonyban állt, és legalább napi hat órai munkaidőt dolgozott. Az a dolgozó nő, aki több vállalatnál volt munka- viszonyban, gyermekgondozási segélyre csak akkor jogosult, ha munkaviszonyban eltöltött munkaideje együttesen eléri a napi hat órát. Persze csak az olyan rész- foglalkozásban töltött időt lehet beszámítani, amelyben a szülést megelőző másfél éven belül legalább 12 hónapon át megvolt a munkaviszony. Ha a próbaidővel, vagy meghatározott időre létesített munkaviszony a szülési szabadság ideje alatt szűnik meg, a gyermekgondozási segélyre csak akkor jogosult, ha a szülést megelőző másfél éven belül 12 havi olyan munkaviszonya volt, amely alatt legalább napi hat órán át végzett munkát. Tovább kell folyósítani a gyermek- gondozási segélyt, ha a próbaidővel vagy meghatározott idővel létesített munkaviszony a gyermekgondozás céljára igénybe vett fizetésnélküli szabadság ideje alatt megszűnik. Ha az anya a munkaviszonyának megszűnése után részesül gyermek- gondozási segélyben, s ez alatt az idő alatt újra sz de terhességi és gyermekágyi segélyre nem jogosult, az utóbb született gyermeke után is kap gyermekgondozási segélyt a szülés napjától számítva. Ez az irányadó akkor is, ha az újabb gyermek- gondozási segélyre való jogosultság nem szülés címén, hanem más jogcímen, például örökbefogadás alapján következik be. A bedolgozónő viszont nem jogosult gyermekgondozási segélyre. A biztosított bedolgozói jogviszony tartama azonban beszámít a gyermekgondozási segélyhez szükséges 12 havi jogszerző időbe, ha az olyan bedolgozói jogviszony volt, amelyben napi hat órát, vagy annál többet foglalkoztatta a szövetkezet. Tehát a biztosított bedolgozói jogviszony tartama jogszerző időnek számít, de csak akkor lehet figyelembe venni, ha a nő a szülés, illetőleg a szülési szabadság idején már nem bedolgozói, hanem olyan munkaviszonyban van, amelynek alapján a gyermekgondozási szabadságra jogosult. Például tagja lesz az ipari szövetkezetnek. (dr. Serédi) MIT MOND A JOGSZABÁLY? A házadókedvezményről Házadét állandó, vagy ideiglenes jellegű épületek után kell fizetni. A házadó szempontjából épületnek tekintendő a földdel szilárd összeköttetésben álló, fal és tető által határolt, zárt egységet alkotó építmény. Nem adóköteles a hordozható vagy összeállítható, egy évnél rövidebb időtartamra felállított építmény. Házadót az épület tulajdonosa, illetve haszonélvezője köteles fizetni. Egyes épületek rendeltetésszerű használatuk időtartamára mentesek a házadó alól. Így többek között a tulajdonos vagy házastársa által használt kisipari műhely, a közterületen hatósági engedély alapján felállított elárusítóbódé, a műemlékvédelem alatt álló épületek. Az 1971. július 1. előtt engedélyezett ideiglenes adó- mentesség az eredeti időtartam lejártáig változatlanul érvényben marad. Kivétel az 1962 végéig létesült szövetkezeti lakás, amelynek adó- mentessége 15 évről 25 évre módosult. Az 1971. június 30-a után használatba vett épületek közül a családi házak 25 évig, a lakásszövetkezeti és a társasházak pedig — az OTP- kölcsönök lejárati idejétől függően — 25, 30, illetve 35 évig adómentesek. E mentesség abban az esetben is megilleti a tulajdonosokat, ha OTP-kölcsönüket már a lejárat előtt visszafizették, vagy ha OTP-hitelt egyáltalán nem vettek igénybe. Az államtól vásárolt lakóépületek (lakások) 5 évig adómentesek. Az ideiglenes házadómentesség a tetőtér-beépítéssel, toldaléképítéssel, emeletráépítéssel később létesített új lakásra, lakószobára is kiterjed. Az adómentesség az épület telkén épített, nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (pl. garázsra) is vonatkozik, föltéve, ha az újonnan létesített helyiség és a lakóház tulajdonosa azonos. Az ideiglenes mentesség kiterjed a műszaki megosztással, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek átalakításával létesített lakásokra is. A házadómentességet a bérbeadás nem szünteti meg. Tulajdonosváltozáskor az adómentesség az engedélyezett eredeti időtartam lejártáig érvényben marad. Az ideiglenes adómentesség feltétele, hogy az építést és a használatba vételt, illetve az épület fennmaradását az építésügyi hatóság engedélyezze. Nem illeti meg házadómentesség azt a lakóépületet (lakást), amely 1974. január 1. után a kiadott építési engedélytől eltérően vagy engedély nélkül épült, vagy nagysága meghaladja az állampolgárok által építhető lakás nagyságát. Nem engedélyezhető házadómentesség abban az esetben sem, ha az új lakóépület, illetőleg lakás után az adóhatóság házérték-adófizetési kötelezettséget állapít meg. Házadókedvezmény az állampolgárok, illetőleg a lakásfenntartó szövetkezetek tulajdonában álló lakóépületek (családi házak, szövetkezeti és társasházak, szövetkezeti lakások és társasházi öröklakások) és az azokhoz tartozó épületrészek (építmények) után akkor jár, ha azokat felújítják, tatarozzák, helyreállítják, köz- művesítik vagy korszerűsítik. A felmerült költségek 30—70 százalékát lehet a házadóból 10 éven át levonni, mégpedig az évenként esedékes házadó 80 százalékának erejéig. Házadókedvezmény csak azon munkák után igényelhető, melyeket maga a tulajdonos (bérbeadó) végeztet el. Általános szabály, hogy az elvégzett felújítási, közmű- vesítési, korszerűsítési munkák után csak olyan házingatlanra adható adókedvezmény, amely a korábban ismertetett feltételek szerint eleve adómentesnek számított. A kedvezmény akkor is megilleti az adózót, ha aszóban forgó munkát az adó- mentesség vagy a már korábban engedélyezett házadókedvezmény érvényességi idején belül végeztette el. Ez esetben a kedvezmény az adómentesség, illetve a korábbi házadókedvezmény lejárta utánra igényelhető. A jogszabály az üdülők, hétvégi házak tulajdonosai számára nem biztosít adó- kedvezményt, de a már korábban (1971 előtt) engedélyezett kedvezmények továbbra is érvényben maradnak. Tehát az 1971. július 1. előtt engedélyezett 50 százalékos adókedvezmény a 15 év lejártáig továbbra is igénybe vehető.
