Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-23 / 197. szám
1977. augusztus 23., kedd o fl Béke Termelőszövetkezet jubileuma Orosházán Ötszáz vagon búzát adott az idén az ország kenyeréhez az oiosházi Béke Termelőszövetkezet... Ennek jelképeként dr. Soós Gábor államtitkár vesz át az önnepségen a szövetkezet dolgozóitól egy háromkilós cipót Ünnepi és bensőséges hangulatú jubileumi közgyűlésen emlékezett meg fennállásának 25. éves évfordulójáról szombaton, alkotmányunk ünnepén az orosházi Béke termelőszövetkezet tagsága, vezetősége s a meghívott párt-, állami és társadalmi vezetők. A Petőfi Művelődési Központ színháztermében, mintegy 2500 fős hallgatóság előtt a szövetkezet tagjait, dolgozóit és a meghívott vendégeket Arató József elnök köszöntötte, külön is üdvözölve az elnökség soraiban helyet foglaló dr. Soós Gábort, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium államtitkárát, Klaukó Mátyást, a megyei tanács elnökét, a Központi Ellenőrző Bizottság tagját, dr. Gonda Józsefet, a városi pártbizottság első titkárát, Mihály András városi tanácselnököt, Németh Ferencet, Orosháza országgyűlési képviselőjét és számos más közéleti, társadalmi vezetőt. Emlékezetes része volt a köszöntőnek, hogy az elnök meleg szavakkal üdvözölte a szövetkezet három megjelent és ugyancsak az elnökségben helyet foglaló alapító tagját: Urvai Jánost, idős Laki Istvánt és Madarász Pált, majd a jelenlevők egyperces néma felállással emlékeztek meg az elhunyt alapító tagokról. Az elnök ezután néhány érdekes és jellemző adattal elevenítette fel az 1951-es kezdés, majd a következő évek nehézségeit. Kiderült ebből — például —, hogy a szövetkezet akkori közös vagyona alig haladta meg a 900 ezer forintot, ezzel szemben a mai közös vagyon csaknem 120 millió forint, s a jubileumi évben olyan figyelemre méltó eredmények várhatók, mint a hektáronkénti 100 mázsa feletti lucernatermés és más termelési rekordok — többek között — kukoricából, cukorrépából és kenderből, valamint össztermelésük több mint 12 százalékos növekedése 1975-höz képest. Dr. Soós Gábor államtitkár ünnepi beszédében az elismerés és a tisztelet hangján emlékezett meg arról az útról, amelyet az első szövetkezetek alapítói megtettek, a kitartó munkáról, amelyet a megalakulás és fejlesztés érdekében kifejtettek. Ez az út nem volt zökkenőmentes, de a szövetkezeti mozgalom a megfelelő tapasztalatok hiánya és az elkövetett hibák ellenére is fejlődött, erősödött. Az ellenforradalom támadása ellen a tsz-tagság legöntudatosabb része helytállt, és nem egy esetben fegyverrel védte a közös vagyont, támogatva ezáltal a szocialista társadalmat. Így állt helyt — mondotta a szónok — itt, a Béke Termelő- szövetkezetben is 32 szövetkezeti gazda, aki hitt a szocializmus, a szövetkezeti mozgalom fennmaradásában. A továbbiakban rámutatott: a szövetkezeti gazdálkodás fejlődése döntő mértékben járult hozzá ahhoz, hogy mezőgazdaságunk termelése a szocialista átszervezés óta több mint másfélszeresére növekedett. A nagyüzemi gazdálkodás fölényét és fejlődését meggyőzően mutatja, hogy a mezőgazdaságban a felszabadulás óta elért eredmények kétharmada az utóbbi évtizedben jött létre, .hogy a magyar föld 1976-ban — például — búzából 27, kukoricából 24, cukorrépából pedig 160—170 mázsával termelt többet hektáronként, mint 1948-ban. Nincs szégyenkeznivalója a Béke Termelőszövetkezet tagjainak sem, hiszen az egy átlagos állományi létszámra jutó évi jövedelmük tavaly meghaladta a 39 ezer forintot, s vannak olyan üzemrészeik, ahol az egy órára jutó kereset annyi, amennyi a megalakulás utáni években egyetlen munkaegység értéke volt. Mindamellett nem könnyűek az idei feladatok sem — mondotta befejezésül az államtitkár —, hiszen minden üzemben és területen még nagyobb figyelmet kell fordítani a munka szervezettségének javítására, a technika és az emberi munka még jobb összhangjának megteremtésére és az idei termés minél kisebb veszteséggel járó betakarításra. A szövetkezet jubileumához a továbbiakban Klaukó Mátyás megyei tanácselnök gratulált, és átadta Arató Józsefnek a megyei tanács oklevelét és ajándékát: egy finom művű porcelán serleget. Ezután kitüntetések és a vele járó jutalmak átadására került sor. Emlékplakettet és „Kiváló Szövetkezeti Tag” oklevelet kapott a szövetkezet három alapító tagja; tízen vették át a mezőgazdasági minisztérium által adományozott „A Mező- gazdaság Kiváló Dolgozója” kitüntetést; számosán egyéb kitüntetéseket és jutalmakat kaptak. Első ízben kaptak oklevelet és jutalmat a törzs- gárdatagok, a szövetkezet legrégibb dolgozói. Délután sportrendezvényekre került sor, este pedig ünnepi vacsora zárta a jubileumi rendezvénysorozatot. V. J. A battonyai Dózsa Tsz területén találkoztunk az AGROSZER Mezőgazdasági Gépek Szervizének megyét járó gépkocsijával. Högye Gábor garanciális szerelő a tsz új MTZ—80-as traktorjának műszaki felülvizsgálatát a helyszínen végzi Fotó: Veress Erzsi Új szabályzatok a jövő évtől Az ez év május 1-gyel életbe lépett módosított szövetkezeti törvény az OKISZ 24-es számú értesítőjében jelent meg. Körvonalazta részleteiben is, hogy ennek alapján új szabályzatokat kell készíteniük a szövetkezeteknek, s egyben mintatervezetet is közölt e munka segítésére. A belső szabályzatok 1978. január elsejével lépnek majd érvénybe. E sok energiát lekötő munka előkészítése még a kezdetén van. Példája ennek, hogy augusztus derekán is érkezett egy módosítás a szabályzatok elkészítéséhez. Az új szervezeti, működési, munkaügyi, a belső önkormányzati szervek, valamint az egész szövetkezeti kollektívák tevékenységét meghatározó keretek kidolgozásának igen nagy a jelentősége. Az elmúlt esztendőkben ugyanis olyan minőségi változások következtek be életünkben, melyeket nem foglalnak még magukban a szövetkezetek belső szabályzatai. Ezekre külön utaltak azok a megbeszélések, melye kapcsán eddig is igyekeztek megértetni a szövetkezetek tagságával és vezetőivel az új szabályzatok kidolgozásának fontosságát, e munka sorrendiségét, módozatait, egész mechanikáját. A KISZÖV már május 27- én megyei küldöttközgyűlésen foglalkozott e feladatokkal, s útmutatást adott, hogy a szabályzatok kidolgozásának legyen egy irányítója, aki összefogja a demokratizmusra, az önkormányzati szervek bevonására, a tagságra való támaszkodásra alapuló előkészítő munkát. Legutóbbi elnökségi ülésükön pedig úgy határoztak, hogy a jogi irodával programtervezetet készíttetnek, mely lényegében forgató- könyve lesz a feladatok megvalósításának. Közben is történtek tanácsadások, különböző szintű útmutatások, melyek e nagy horderejű munkában a szövetkezetek segítségére voltak. Az orosházi Városi Tanács például a város szövetkezeteinek vezetőit hívta össze és adott tájékoztatást a módosított szövetkezeti törvényről, melynek szellemében szükséges kidolgozni az új szabályzatokat. Mindehhez nélkülözhetetlen a pártalap- szervezetek politikai munkája, a kommunisták jobb tájékoztatása is a feladatok végrehajtásában — fogalmazódott meg az értekezleten. Mégis, mik a legjelentősebb változások, amelyek miatt új szabályzatokra van szükség? Mindenekelőtt a szövetkezetek megszilárdulása. Ez úgy szerepel majd a leendő szabályzatban, hogy 1978-tól — szinkronban az országgyűlésen elfogadott törvénnyel — nem négy, hanem ötévenként lesznek választások a szövetkezetben. Törvény született továbbá arról, hogy a demokratizmus fejlesztését a különböző szintű kollektívákban miként kell biztosítani. Év végéig munkásfórumokat, munkahelyi tanácskozásokat szükséges létrehozni mindenütt, és ezek tevékenységét biztosítani kell. Ebből eredően szükséges eldönteni, hogy a választott tisztségviselőkön kívül kiknek részvételét tartják indokoltnak a közgyűlésen teljes jogú megbízottként. És sorolhatnánk az új szabályzatokba bekerülő pontok sorát. Ahogyan Orosházán fogalmazták: a szövetkezeti párt- alapszervezetek tagjaira nagy feladat hárul az új szabályzatok készítésének politikai munkájában, a dolgozókkal való megértetésében. Ezért intenzívebben támaszkodjanak is rájuk a szövetkezetek vezetői, mert az eddigiek során néhány helyen elmaradt ez a segítségkérés. v. d. Munkahelyük a világpiac Az olvasó külkereskedelmi vállalatra gondolhat, hallva a szoros világpiaci kapcsolatokra utaló adatokat: 40 millió dollár értékű import és 6 millió dollár értékű export. És egyre növekszik az idén már 20 millió rubel értékű a szocialista, főleg szovjet import. Pedig a vállalat neve nem végződik „impex”-re, feladata a hazai elektronikai ipar alkatrészellátása. Az Elektromodul 40-50 ezer féle alkatrészt értékesít évi 6 milliárd forint értékben. A gyors és teljes körű kiszolgálástól döntően függ a magyar híradástechnika és műszeripar munkája. A magyar híradástechnikai berendezésekbe, automa- tika-elemekbe, műszerekbe épített korszerű alkatrészek nagy része külföldi. Részben mert kis országunk nem képes 50 ezer féle alkatrészt gazdaságosan gyártani. De azért is, mert a gazdaságfejlesztési elképzelésekben hosszú időszakon át nem kapott kellő helyet, becsületet az alkatrészgyártás. Jelenleg is többnyire csak az egyszerűbb, műszakilag kevéssé igényes alkatrészek gyártására vállalkozunk. Jelenleg évente több mint 11 millió diódát, 7 millió tranzisztort és 5 millió integrált áramkört — többségükben külföldi típusokat — használnak fel a magyar üzemek. Az elektronikus alkatrészek generációs váltásával nem csökken, hanem növekszik a hazai műszaki színvonal és a nemzetközi élvonal közötti távolság. Bár vitathatatlanul felgyorsult a hazai fejlesztés, megélénkült a licencvásárlás, mégis nő a lemaradás a tudományos és technikai forradalom gyorsuló üteméhez képest. Az új iránt fogékony konstruktőrök és üzemek nálunk is keresik a mikroprocesszorok felhasználásának lehetőségeit, s az Elektromodul kielégíti az igényeket ezekből, a legújabb alkatrészekből is. A feldolgozóipar — mint ahogy már jeleztük — a hagyományos alkatrészekből is jelentős mértékű importra szorul. Az ellátás ugyan zavartalan, de kár lenne tagadni, hogy az import és főleg a tőkés import lehetőségei korlátozottak, a hazai vám- és árrendszer — a népgazdasági egyensúly helyzetéhez igazodva — óhatatlanul fékezi a tőkés importalkatrészek fel- használását. Az elektronikus alkatrészek importárszínvonala a világpiaci infláció mértékének megfelelően átlagosan évi 5—8 százalékkal növekszik. Ezen belül az egyes termékcsoportok ára azonban a gyártás és a felhasználás tömegessé válásával csökkent. Ennek következtében az Elektromodul az idei év elején átlagosan 20 százalékkal csökkenthétté az integrált áramkörök eladási árát. Az Elektromodul exportárulistáján hangszóródobozok, mágnesek, féritek, kerámia alkatrészek, fénycső- fojtók, magnetofonfejek szerepelnek. Most kezdték el a nyomtatott áramkörű lemezek és a kontakt alkatrészek nagyobb arányú külföldi értékesítését. Hamarosan felkerülnek a listára a hazai gyártású integrált áramkörök is. A magyar alkatrész- gyártás rekonstrukciós jellegű fejlesztése ugyancsak elősegíti az export növelését. Az Elektromodul eleve úgy köti a különböző üzleteket a knowhow, a licenc és a gyártóberendezések vásárlására, hogy a tőkés partner egyben vételi kötelezettséget is vállal az adott termékből. Vagyis ezáltal az eladó érdekeltté válik a gyártási ismeretek megbízható átadásában, és hozzájárul a fejlesztés devizakiadásainak gyors megtérüléséhez. így korszerűsítették az elektrolit kondenzátorok gyártását, a Mechanikai Művekben, a kerámia csőlap és tömbkondenzátorok előállítását a Kőbányai Porcelángyárban, a csatlakozókét a Kontaktéban, a magnófejekét a Budapesti Rádiótechnikai gyárban. Sok más, hasznos üzleti vállalkozásnak . is kezdeményezője az Elektromodul. Kialakította pl. a félvezetők és az integrált áramkörök szűkített választékát, s raktárról való gyors kiszolgálással, más kezdeményezésekkel ösztönözve a vállalati és nép- gazdasági méretű tipizálást. A szovjet gyártmányú alkatrészek elterjedését, felhasználását ún. konszignációs raktár fenntartásával, azonnali árukiszolgálással ösztönzik. Varsóban lengyel— magyar közös vállalat, az In- terkomponent segíti az együttműködést és a munka- megosztást az elektronikus alkatrészek fejlesztésében, gyártásban, ellátásában. így zajlik az Elektromodul közvetítésével a kommunikáció, az elektronika néma forradalma Magyarországon. Kovács József Előadások az üzemi demokráciáról A termelés és üzemeink életének egyik legfontosabb kérdéséről, az üzemi demokráciáról rendez előadássorozatot a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezete. A rendezvény ma, 11 órakor a MÁV művelődési otthonban, dr. Kárpáti Tamás tudományos osztályvezető „Vezetés és üzemi demokrácia” cimű előadásával kezdődik, s délután szekcióülésekkel folytatódik. Holnap, szerdán délelőtt 10 órától a szekcióvezetők válaszolnak a felmerült kérdésekre, majd összefoglaló záró előadásra kerül sor.. Az előadássorozaton, amely felöleli az üzemi demokrácia csaknem minden fontos elméleti és gyakorlati kérdését, mintegy 250 gazdasági, párt- és szakszervezeti vezető vesz részt az Alföld minden megyéjéből. Megyénkből mintegy nyolcvanan hallgatják meg az előadásokat. A szekciók témái a következők: a vezetés és a demokrácia összhangjának elméleti kérdései és gyakorlata; a vezetők és az üzemi demokrácia fórumainak kapcsolata és együttműködése; az egyszemélyi vezető, a kollektív vezetés és a demokratikus fórumok információ-ellátottsága, az információk összhangja és szabályozottsága.
