Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-23 / 197. szám

1977. augusztus 23., kedd o IgUilUI&M Sikeres bemutatók, találkozók, élményekben gazdag program augusztus 20-án A demokrácia munkásfórumai Élményekben gazdag mun­kás- és paraszttalálkozókon, nagygyűléseken, színvonalas kultúr- és sportműsorokon vehetett részt megyénk la­kossága alkotmányunk ünne­pén. Voltak hagyományos rendezvények, lovasbemuta­tók, és új, érdekes esemé­nyek. Mint például Békés­csabán a cséplési bemutató. Megyeszerte méltóképpen emlékeztek meg alkotmá­nyunk törvénybe iktatásának 28. évfordulójáról. Ezekről néhány mondatban: BÉKÉSCSABÁN Nagysikerű volt a hagyomá­nyos munkás-paraszt találko. zó és az új búza ünnepélyes átadása. Ezen ünnepi köszön­tőt mondott Zsilinszki And­rás, az MSZMP városi bi­zottságának titkára. A Sza­badság Termelőszövetkezet lovasbemutatóját is siker koronázta. Izgalmas, szép műsort adtak a lovas szak­osztály országosan is híres sportolói, s ez egyben az e héten megrendezésre kerülő háromnapos nemzetközi lo­vasbemutatónak és találkozó­nak az előzetese volt. Sok nézője volt a cséplési bemutatónak, melyet az Ist- ván-malom előtti téren tar­tottak a helyi termelőszövet­kezetek. Bemutatták a 30-as évek gabonabetakarítási munkáit. Az érdeklődők lát­hattak cséphadaróval törté­nő cséplést, melyet a Ma­gyar-Szovjet Barátság Tsz nyolctagú brigádja mutatott be és láthattak lónyomtatá­sú cséplést is, de a legna­gyobb sikere a cséplőgéppel való munkának volt, ahol a békéscsabai Szabadság Tsz 22 tagú brigádja elevenítet­te fel a régen olyan nehéz munkát. A délutáni szabadtéri szín­padi előadást közel kétezren tekintették meg. A Balassi táncegyüttesen kívül részt vett a kapuvári, a maglódi és a püspökladányi népi együttes is. A Derkovits-so- ron a régi vásárok forgatagát idézték fel a rendezők, s a látogatók gyönyörködhettek a Csaba Szőnyegszövő termé­keiben, népi szőttesek és fa­faragások, valamint cserép­edények sokaságában. Bősé­ges volt az áruválaszték, sok volt a vásárló. GYULÁN Délelőtt 10 órakor tartották a három termelőszövetkezet és több ipari üzem nagyszabású munkás-paraszt találkozóját. Kovács József, a városi ta­nács vb-tagja, a gyulavári Lenin Termelőszövetkezet el­nöke mondott ünnepi beszé­det. Színvonalas kultúrmű­sort adott a Körös táncegyüt­tes és a citerazenekar. Érde­kes lovasbemutatóban gyö­nyörködhettek ezenkívül a nézők, melyre a termelőszö­vetkezet díjat is kitűzött a legjobbaknak. Volt modelle­ző bemutató is, valamint disc jockey műsor. Igazi fesz- tiváli vidámság, jó hangulat jellemezte az ünnepi progra­mot, melyhez hozzájárult a szép idő és környezet is. BÉKÉSEN Több helyen tartottak mun­kás-paraszt találkozókat, s nagyon gazdag, szép kultu­rális programot szerveztek nemcsak 20-án, hanem 21-én is. Augusztus 20., alkotmá­nyunk ünnepe a zene jegyé­ben telt el, különösen nagy sikere volt a városi tanács nagytermében megtartott hangversenynek. OROSHÁZÁN Az ünnepi díszbe öltözött Orosházán is számos rendez­vény vonzotta a város lakó­it. Ézek közül a legnagyobb szabású a Béke Tsz-ben zaj­lott le, amely most ünnepelte fennállásának 25. évforduló­ját. A Táncsics Mihály Gim­náziumban megtartott aszta­litenisz-versenyen is sokan voltak. SZARVASON Alkotmányunk ünnepét Szarvason is gazdag prog­rammal töltötte el a város lakossága. Telt ház volt a nagygyűlésen, amit a helyi művelődési házban tartottak meg, ahol Juhász Sándor, a városi tanács elnökhelyettese mondott megnyitót, Vaskor Pál, a Hazafias Népfront vá­rosi titkára emlékezett meg az évfordulóról. Ezt követően nagysikerű, színvonalas mű­sort láthatott a közönség fő­városi művészek közreműkö­désével. SZEGHALMON Az ünnepi gyűlésen kapták meg a Településfejlesztést se_ gítő kiemelkedő társadalmi munkáért emlékérmet azok a vállalatok és dolgo­zók, akik a nagyközség épí­tésében, szépítésében sok társadalmi munkát végeztek. Ezenkívül megyénk számos nagyközségében és a kisebb településeken is tartottak ün_ népségét, s megemlékeztek alkotmányunk évfordulójá­ról, többek között Füzesgyar­maton négy új általános is­kolai tantermet avattak. Kasnyik Judit Ifjúsági nap a magyar—szovjet barátság jegyében (Folytatás az 1. oldalról) dési megállapodást. A meg­állapodás értelmében azóta 150 Békés megyei ifjúkom­munista látogatott Penzába, ugyanennyi komszomolista pedig hozzánk.” A köszöntőbeszéd után közös tornán vettek részt a fiatalok, majd a 25. Színház tagjai által alakított Tanya Színház előadásával folyta­tódott a program. Nagy tet­szést aratott a Duda Gyuri elindul című darab. Ezután, a Czabán Samu Művelődési Házban a Hangverseny Bángladesért című amerikai filmet mutatták be, telt ház előtt, a fiataloknak. Változa­tos volt a délutáni műsor is. Duda Gyuri a színen. Jelenet a Tanya Színház előadásából „Ez a kis torna ugye jólesik?” Fotó: Martin Gábor A sportversenyek közül a kispályás labdarúgás bizo­nyult legnépszerűbbnek, er­re nevezett be a legtöbb csa­pat. Jól sikerült a művelő­dési házban Boros Lajos pol- beaténekes előadása, a sportpályán pedig a kultúr­műsornak tapsolt a közön­ség. Itt fellépett a nagyszé- nási művelődési ház nép­tánccsoportja és citerazene­kara, az Orosházi Üveggyár irodalmi színpada, a gyulai ifjúsági és úttörőház DéliT báb klubjának citerazeneka- ra. Szintén telt ház előtt ve­títették a művelődési házban a Szerelmem Moszkva című szovjet filmet, majd több mint 400-an vettek részteste a fővárosi Juventus és Tee­nager együttes koncertjén. T. L Ö ülönösebb bizonyításra nem szorul, hogy bel­ső tartalékaink feltá­rásának elsődleges kútforrása a dolgozók alkotó kezdemé­nyezéseinek kibontakoztatá­sában és hasznosításában rejlik. Amelyik üzem ered­ményeiről a mi lapunk is ri­portokat, tudósításokat közöl, és hacsak nem felszínes ez az írás, végső konklúzióként azt állapítja meg, hogy az ered­mények a jó vezetés és az üzemi demokrácia összhang­jából fakadtak. A jó gazdasá­gi vezetés ugyanis úgy szá­mol az üzemi demokráciával, mint a termelő munka foko­zásának állandó ható ténye­zőjével, amely nélkül szinte üres térben maradnának a vezetői utasítások, az irányí­tás még oly helyes elképzelé­sei is. Érhető. Hiszen, ha a dolgozók nem ismerik a gaz­dasági célkitűzések lényegét, mert nem vonják be őkét már a tervek elkészítésébe sem, hogyan is lehetne várni tőlük, hogy parancsszóra lel­kesedjenek a feladatok meg­valósításáért! Ahol űr van ebben, ott a vezetés elszakad a dolgozókra való támaszko­dástól, és csupán utasítgatá- sokat osztogat. Ott lebecsü­lik az üzemi demdkráciát és nem véletlenül küzdenek kü­lönféle nehézségekkel. A kedvezőtlen munkahelyi lég­kör nem terem tartós ered­ményeket. Az üzemi demokráciára te­hát úgy kell építeni, mint szocialista fejlődésünk előre­haladásának fontos feltételé­re. Mit tartalmaz nagy vona­lakban ez a követelmény? Magában foglalja: a dolgozók részvételét a munkájukat, élet- és munkakörülményei­ket alapvetően érintő kérdé­sek eldöntésében; a kollektí­váknak történő rendszeres beszámolást a gazdálkodás­ról: a termelést gátló problé­mák feltárását, a tervekhez, a fejlesztési elképzelésekhez a véleménykérést; a dolgozók észrevételeinek, javaslatainak felelős kezelését; állásfogla­lásuk tiszteletben tartását, illetve érvényesítését, ha az hasznos és megvalósítható. Mindennek biztosításából politikai töltésű intézmény- rendszert alakít ki a Minisz­tertanács és a SZOT együttes határozata, mely kimondja, hogy 1977. december 31-ig valamennyi üzemben létre kell hozni az üzemi demok­rácia érvényesülésének egy­séges, de különböző szintű fórumait. Magyarán az üzemi demokrácia nem szubjektív vezetési módszer, melyet az egyszemélyi vezető vagy igénybe vesz, vagy nem, ha­nem politika, ahol naponta szót kell váltani a dolgozók­kal, biztosítani, hogy velük együtt alakuljanak ki az őket érintő döntések, elhatá­rozások, s ahol a dolgozók egyre inkább tulajdonosnak érzik magukat. Mert azok. Az üzemi demokrácián ke­resztül tulajdonképpen a munkáshatalom gyakorlásá­nak egyik formája érvénye­sül, ahogyan ezt éppen a la­punkban megjelent írások­ban is érzékeltettük, legutóbb például a cserép- és téglaipa­ri vállalat gyakorlatában. Az együttes határozat üze­mi demokrácia fejlesztését célzó intézkedéseinek igen nagy horderejűk van és a munkásfórumok kialakításá­nak előkészítésében nagy fel­adatok várnak a szakszerve­zetekre. Mindenekelőtt az a feladat hárul rájuk, hogy — a pártalapszervezetek segít­ségével — megértessék a dol­gozókkal: a jogok kiszélesíté­se a kötelességek növekedését is jelenti, ezek csak egysége­sen értelmezhetők. Továbbá: széles körben szükséges is­mertetni az üzemi demokrá­cia fórumainak, jogkörének mechanikáját, illetve pontja­it. Mi az, amiben dönthetnek, miben foglalhatnak állást és mi az, amit csak vélemé­nyezhetnek a különböző szin­tű munkásfórumok? Az üze­mek nagyságrendjeinek meg­felelően ez év végéig kell létrehozni a bizalmiak testü­leté és a szakszervezeti ta­nács, vagy szb együttes ülé­seit, mely a kollektív szerző­dés megkötéséről, módosítá­sai szükségességéről: a válla­lat szociális, kulturális, sport, segélyezési és üdülési alapjá­nak felhasználásáról dönt. Állást foglal a bérfejlesztés kérdéseiben, a részesedési, a jóléti, és kulturális alap felhasználásában, a vállalat szociális terve beszámolójá­nak elfogadásában. Vélemé­nyezi a középtávú és éves vállalati terveket, a vezetők tevékenységét. A kisebb üzemeknél a dol­gozók gyűlése, a munkás­gyűlések töltik be ezt a sze­repet. Bővült jogkört kaptak a szocialista brigádvezető ta­nácskozások is, melyek állást foglalnak a munkaverseny- vállalásokban, a Szocialista Brigád cím adományozások­ban, a Kiváló Brigádok — ki­tüntetésének odaítélésében a gazdasági vezetőséggel együt­tesen. Véleményezik a Kivá­ló Vállalat cím megpályázá­sát, a munkaverseny-szabály. zatot üzemi szinten, a ver­seny irányelveit, a “gyár in­tézkedési terveit. A termelési tanácskozások döntenek vég­ső fokon a versenyvállalások elfogadásáról, a legalkalma­sabb helyi versenyformák ki­alakításáról, a vállalati Ki­váló Dolgozó kitüntetés oda­ítéléséről és sorolhatnánk to­vább a munkásfórumok meg­növekedett jogkörét. Mindehhez még annyit, hogy a szakszervezeti vezető testületek feladata, hogy az üzemi demokrácia fórumai­nak működése kerüljön bele a vállalatok döntési rendsze­rébe, szervezeti szabályzatai­ba, s a vezetők ne csak fel­ügyeleti szervüknek, hanem saját kollektívájuknak is fe­lelősséggel tartoznak tevé­kenységükért. E széles körű előkészítő munkát elkezdték megyénk üzemeiben is. Eseményéről rendszeresen tájékoztatást közöl majd lapunk. z együttes határozat hangsúlyozza többek között: „Céljaink el- jelentős részben attól függ, milyen mértékben tud­juk a dolgozókat mozgósíta­ni. Kezdeményező, alkotó erőiket kibontakoztatni”. Az üzemi demokrácia fejleszté­sének lehetőségei a dolgozók aktív részvétele ebben és a közösséggel való azonulás a vezetők részéről nemcsak a cselekvés és az alkotás lehe­tőségeit aknázhatja ki cél­jaink elérésében, hanem en­nek eredményeként biztosít­hatja a gazdasági hatékony­ság növelését, és nem utolsó­sorban a jobb, magasabb színvonalú gazdasági vezetést is. Varga Dezső érése Békés megyei delegáció utazott Romániába Augusztus 21-én Gyulavári Pálnak, a megyei pártbizott­ság titkárának vezetésével delegáció utázott a szomszé­dos romániai Arad megyébe. Tagjai: Araczki János, a bé­késcsabai Városi Tanács el­nöke, Jenei Bálint, a gyomai nagyközségi pártbizottság tit­kára és Lovas Julianna, az Orosházi Üveggyár KISZ-bi- zottságának titkára. A delegáció tagjai találkoz­nak Arad megye vezetőivel és részt vesznek a felszabadulás 33. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen is.

Next

/
Thumbnails
Contents